Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

30. szám.

Kinevezés. Holczer Lajos Nagybánya városi állatorvosi, a minisztérium Besztercze-Naszód megyébe Lekenczére állami állatorvosul nevezte ki.

Mentés és elsősegélynyújtás. Az »Ellenzék« 1902 évi julius hó 21-én megjelent 161 számából vesszük át a következő sorokat: A kolozsvári önkéntes mentő egyesület tanfolyamai. A kolozsvári önkéntes mentő egyesület az erdélyi részek külömböző potjain gyakor lati útmutatást ad a mt-utésből Az egylet agilis titkára dr. Konrády Dániel a szamosvölgyi vasút főbb állomá sain folytatja az előadásokat. Közelebbről Nagybányán, azután Beszterczén fog a mentésből, valamint az első segély nyújtásból előadást tartani a vasúti bányászati és erdészeti alkalmazottak részére. Nagybányán e hó 27-én a. tanfolyam ügyében értekezletet fognak tartani. Kapcsolatosan e hírrel megemlítjük, hogy Tordán az ottani celuloze gyár folyosóján nagy keretben, üveg alatt szemléltető ábrákkal ellátva olvashatók az első segély nyújtásra vonatkozó utasítások német szöveggel. Gondoskodjék a kolozsvári önk. mentő egylet, hogy gyárak, bányamüvek, ipartelepek stb. helyiségeiben kifüggeszthető útmutatások magyar szöveggel s az egyesület aláírásával ellátva osztassanak ki. Furcsán néz ki az, hogy Tordán, a tözsgyökeres magyar városban német szöveggel külföldi mentő egyesület magyarázza az első segély nyújtást Ha egy külföldi e gyárban megforul s látja a német útmutatást, szentül meg van győződve, hogy e barbár országban még az első segélynyújtásra sincs magyar ember, vagy szaktestület, a ki útmutatást adni tudjon. Dr. Konrády Dániel előadására felhívjuk az illetékes körök, különösen a vidékbeli magánbányászok figyelmét.

Eljegyzés. Merzenich Hubert tengerész hadnagy, bányatársulati igazgató, ki atyjával együtt nem rég nagybányán telepedett meg s itt a magánbányászattal foglalkozik, a napokban tartotta eljegyzését Franczia- országban Herrenschmidt Henrik és Loumagne Luiza leányával Lucellával a családnak Laval melletti L’Esmandiere nevű kastélyában.

A „Nagybányai Ifjúsági Kör“ a budapesten székelő »Nagybányai Kör« tagjainak közreműködésével, saját pénztáraik javára, augusztus hó 2-án szombaton, a nagyvendéglő dísztermében zártkörű tanczestélyt tart. Belépő dij : személy-jegy 2 korona, család-jegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Rendező-bizottság: dr. Vass Gyula elnök, Szabó Miklós alelnök, Jeney Gyula titkár, Haráccek Vilmos pénztárnok, Stoll Tibor ellenőr. Rendezők : Ábrahám Romulusz, Bilcz István, Brebán Sándor, Brindus János, Csutor József, dr. Csókás Vidor, Dienes Dezső, Drumár László, Fülep Gyula, Farkas Jenő, Glanzer Gyula, Husovszki János, Hegyi Lajos, dr. Koller János, dr. Komjáthy Gyula, Kelemen Béla, Kazay Endre, Kerekes Sándor. Köves Miklós, Lukácsy György, Moldován Ferencz, Merlák Lajos, Mikes Béla, Markovits Márton, Magyarosán Mihály, Nikodém János Neubauer Ferencz, Neubauer Elemér, Németh Béla, Nagy Gábor, sasi Nagy Imre, Nagy Jenő, Panajoth Gyula, Réti István, Solyom Ferencz, Simon László, Sincsó Ferencz, Sma- regla János, Schönherr Sándor, Suszterits Lajos, Svarcz Illés, Thorma János, Tamás Béla, Thurzó Ferencz, Vág- ner Elek, Varga János, Zachár Ádám.

A nagybányai dalegyesület augusztus hó 2-án a felsőbányái közönség támogatása mellett, a »Korona

szálló« nagy termében, Felsőbányán estélyt rendez. A nagybányaiak küldöttsége 23-án volt a testvérvárosban s az előleges intézkedésekben megállapodtak. A mulatság jövedelme részben a dalárda s részben a kárpátegyesület javára megy. A helyek számozottak lesznek s jegyek előre válthatók Felsőbányán Mikola Antal, Nagybányán Molnár Mihály üzletében. Hangverseny után táncz következik. A meghívókat a napokban küldi szét a rendezőség. Az estély műsora következő lesz:

1., Dalünnepen Them Károlytól Énekli a dalárda. 2., Monolog, előadja Szabó Miklós. 3., Kertem alatt Lányi Ernőtől. A dalárda. 4., Felolvasás Pap Mártontól. 5., Dalbokréta Muzsik Jakabtól. A dalárda. 6. Farsangi népdal egyveleg, szerzé dr. Horváth Ákos. a) Életemnek végóráját; b) Van nekem egy nagyon régi szoká som ; c) Meg kértem én az Ur Istent; d) Piros bort ittam az este. Előadja a dalárda.

A vármegyei közgyűlésen e hó 23-án. a »Magyar- ország«-ban megjelent vezérczikk miatt a tisztikar összessége maga ellen kérte a fegyelmi vizsgálatot, a törvényhatósági közgyűlés azonban, ezt szükségesnek abszolúte nem tartotta s több, lelkes és elismerő szónoklat után, egyhangúlag bizalmat szavazott a vármegyei tisztikarnak. A törvényhatóság mindenesetre illetékesebb a tisztikarnak megbirálásában, mint egy czikkiró, a ki fölfedező útra indul olyan nyomtatvány alapján, melyet mindenki jól ismer.

Tűz volt ma 26-án d. e. 1 órakor, mint azt az állami anyakönyvi hivatal mondaná. Szerintünk : éjjel 1 órakor. Kint a világ végén, túl a Veresvizen van a Kolazanczy Jánosról nevezett bányának egy kovács- műhelye, a melynek fedele leégett s a közellakó em berek, különösen pedig a munkások hamarosan el is oltották a tüzet. Áz őr nem láthatta a tüzet a hegytől s igy nem is harangozhatott, nem az ő érdeme tehát, ha egy semmiségért fel nem kongatta mély álmaiból az egész várost.

Meghívó. A »Nagybányai kereskedő ifjak köre« a polgári kör helyiségében 1902. évi augusztus hó

16-án jótékonyczélu zártkörű tánczestélyt rendez. Kezdete este 9 órakor. Belépő dij: személy-jegy 1 K 50 f, család-jegy 4 korona. Jegyek este a pénztárnál valamint Boda Gyula és Szappanyos Jenő üzletében előre válthatók.

Egészségügy. Az elmúlt héten jul. 25-ig 12 ragályos megbetegedés fordult elő és pedig 10 kanyaró eset. A kanyarósok között van Bay Lajos orsz. gyűl. képviselőnek Etel nevű leánya is. 1 hasi hagymáz jelentkezett az Erdélyi utón, Brinzély János 26 éves fuvaros megbetegedett jul. 23-án, egy 2 és fél éves czigány gyerek Bongó Imre pedig krup-ban, azaz torokgyíkban halt meg a Gyarmat-utczán jul. 23-án igen gyors halállal.

Emlékeztető. A polgári temetkező társulat julius

27-én délelőtt fél 11 órakor, közgyűlést tart a városházán. Tárgy: az alapszabályok módosítása a belügyminisztérium rendelete értelmében. Jelenlevők határoznak.

Nagy czéczó lesz a Guttin tetején a jövő aug hó elején, ekkor tartja u. is a Keleti Kárpát-egyesület évi közgyűlését M. Szigeten, másnap tömeges kirándulás lesz a sóbányákba, harmadik nap pedig a gutin csúcsára, hogy felavassák a gutini menházat s ezzel egy ujjabb

alkalmat nyissanak a turistáknak hogy vidékünk szépségeit ez oldalról is egész kényelemmel látogathassák és élvezhessék. Az ünnepély után az ünneplő karaván lehuzódik a Guttinról az Izvorára. innen Nagybányára, melynek szépségeit, érdekességeit szintén megszemlélik s ezzel ér véget a 3-4 napi érdekes és tanulságos ünnepély, melyen nem tagok is szívesen látott vendég számba jőnek akár Kapnik vidékén, akár az Izvorán, akár Nagybányáit csatlakoznak a kirándulókhoz rakott tarisznyával, vagy költség (24 k. 50f) beküldésével.

Változás a megyei virilisek sorában. A báró Vécsey halálával megüresedett törvényhatósági értékképviselői helyre Ember Elek nagybányai gyógyszerészt hívták be, ki mint póttag sorrend szerint következett.

Időjárásunk naptár szerint ugyan kánikulában volna, de biz éppen nem kánikulai, reggel este oly hűvös van, hogy a hőmérsék 14-12c re száll alá, az uszoda tárva nyitva áll, de senkinek sincs kedve fürdeni ebben a őszies friss jó időben. A közeli napokban különben esőmentes, meleg idő várható.

Kihirdetés alatt állanak. 1. Rácz István szatmári és Altnéder Jolán, Róza nagybányai, 2. Erdélyi László és Vagner Mária nagybányai lakosok.

Múzeumunk ügye szépen közeledik a végleges befejezéshez: A régi jbiróság átalakításán serényen folynak a munkálatok, ennek emeleti helyiségeibe jönnek át a tulnan-lul zsúfolt városház némely hivatalai. a földszinti utczai szobák lesznek a muzeum helyiségei ezek bebútorozásához is hozzá fognak, mihelyt a padozat lejebb szállítása és uj padozása megtörtént; rá nyomban át szállítják a gyűjteményeket a szomszéd minorita zárdából, hol azok eddig a minorita atyák szívességéből biztos othont nyertek már 2 éven át. A berendezés, leltározás, végleges fölállítás szeptember hónapon át megtörténhetik, úgy, hogy városunknak ezen legújabb nagy jövőre néző kultur intézete már az ősz folyamán megnyitható leend a nagy közönség előtt is, mely, hogy az intézet megalakulása óta mennyire érdeklődik e szép intéz-; mény iránt, mutatják a hétről-hétre érkező kisebb nagyobb ajándékok, melyek helyből és vidékről folyton érkeznek a muzeum elnökségéhez, illetve a muzeum őréhez.

Érdekes adományt kapott e napokban múzeumnnk. Törökfalvi Pap Zsigmond beküldte a hírhedt Báthory Erzsébet asszony perének másolatát (1614) Ez az őrült Vénu- ugyanis szép lányokat gyilkoltatott le, ezek párolgó vérében mosdott, hogy szépségét hervadhatatlanná tegye. A másik oklevél a 49-iki magyar függetlenségi nyilatkozatnak Kőoárvidék számára küldött példánya Kossuth Lajos eredeti kézaláirásával.

Születtek. 241. Julius 18. Hrabéczy Sándornak »Margit«, 242. Jul. 16. Hutina Izaiásnak »Ilona«, 243. Jul. 14. Gábor Sándornak »Matild, Julia«, 244. Jul. 15. Bencze Sándornak »Irén« nevű gyermeke.

Foulard-selyem 65 krtól 3 frt 65 krig métere Blousoknak és ruháknak való, úgymint a »Henneberg selyem« fekete, fehér és színes 65 krtól 14 frt 65 krig métere. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz > szállítva. Minták forduló postával. Kétszeres levéldíj Helvécziába. Henneberg G. selyemgyáros, (cs. és kir, udvari szállító Zürich.)

Felelős szerk. : Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály.

___________ 1902. julius 27. (3)

A tolmács azután elmondta urának, a mi Lojzkó szivét nyomta.

— Hát mit akarsz szolgám? kérdé a derék basa. Csak nem kívánod, hogy mepbünlessem az őrjáratot?

— Nem, csak olyan írást könyörgenék alázatosan, hogy szabad legyen bántatlanul a régi helyeken kéregetni.

— Meglesz, meglesz, mondogatá Érsekújvár ura.

Mehemetnek tetszett a fráternek e külső jelekkel való közeledése a törökökhöz, gondolván, hogy a többi barátok is igy éreznek hozzájuk. Ámbátor nem igen szerették, ha a próféta igazhitű népének ruháját a hitetlen gyaurok magukra veszik.

. — Hányán vagytok, szolgám !

— Tizenhármán, feleié Lojzkó.

Aztán Mehemet intett a tolmácsnak, hogy Írja, a mit ő mond. Mikor bevégezte a tolmács, a hatalmas ur nagy fontossággal alárajzolta kacskaringós nevét, aztán saját maga olvasta fel az Írást Lojzkőnak.

— No, jó lesz igy, szolgám ?

A fráter fejét rázta, hogy igy nem jó lesz, mert nem érti.

— Az már más! Nesze hűséges szolgám, szólta tolmácsnak, ird meg a hitetlenek nyelvén is, magyarul. És a török szöveg alá ezeket irá a tolmács:

»Én, nagyságos Mehemet pasa, az hatalmas tündöklő és győzhetetlen uralkodó török Császárnak egyik hadi tanácsa, a Dunáninnet levő hadainak Feő parancsolja, az érsekujvári vég házának mostani helytartó gondviselője, Isten engedelmibüll:

»Adjuk tudtára mindeneknek, hogy a Nitrai tizenhárom baráttok könyörgének azon, hogy hitt leve- lünköt adnánk neki, hogy a mi török pártunkon békével kódulhatnának, minek is mai naptól fogva két egész esztendeig megengedtük nekik. És fogadom is azon igaz úri török hitemre, és az hatalmas tündöklő és győzhetetlen Uralkodó török Császárom áldott fejére, hogy ezen Nitrai tizenhárom barátnak kétt egész eszlendeigh az mi török rendünktől és kijáró csatázó vitézeitül semmi nemő hántások és rongálások nem leszen, az mi török pártunkon ott iarhatnak, a hol akariák, melynek nagyobb bizonyságának okáért adltam ezen magyar és török írásommal való czimeres és Uj Pecsétemmel megerősített hitt levelemet nekik.

Uj var. 23. X-ber 1663.«

— No, most már jó lesz igy ? kérdé a basa.

— Nagyon jó lesz könyörgöm alásan.

— Mass’ Allah! mondá Lojzkó, a mint távozott és majdnem tánczolva jött le a lépcsőn örömében, hogy számítása .jól beütött.

— Most már mehetünk kedves jó szamárkám békességben. Szerette volna megölelni, megcsókolni régi jószágát. A város határán zsebre gyűrte a turbánt s újra fellelte olvasójára a nagy rézfeszületet.

Azzal nekivágtak a legközelebbi községnek. Ott is úgy fogadták, úgy felpakolták mint az előbbi faluban.

Midőn igy megterhelve döczög hazafelé, nemsokára lát közeledni ismét egy portyázó csapatot.

— Mars a vártára, te vén csuha, rivalt rá az egyik katona. Lojzkó bácsi titkolt kárörömmel engedelmeskedik. S mikor mindent leraktak egy szálig és már készült búcsúzni a pálcza is tőle : akkor nagy alázatossággal előhúzza kámzsája zsebéből az irádét, mit a muzulmánok nagy ura nem rég adott neki.

A mint a próféta katonái megpillantották az irádét s rajta a mindenható Mehemet aláírását és pecsétjét, mintha az égből pottyantak volna alá, oly szelídek lettek. Nagy háláikodásók közt raktak fel az utolsó babszemig mindent. Ök csak tréfáltak, mentegették magukat s tolni is segítettek a vén kólát és el is kisérte az egész őrjárat Nyitra város határáig, nehogy valaki bántsa az utón. Lojzkó pedig hamis hu- nforgatások közt csak mosolygott ezen a sok szívességen.

A gvárdián, valamint a többi szerzetesek is mind azt hitték, hogy fráter Lojzkó rég a török fogságban ül nyakig vasban, vagy tán már meg is ölték.

Egyszer csak a szobája ablakából meglát egy állatseregletet, középütt a kordé az ő szamarukkal, mellette Lojzkó gömbölyű alakja. Egy csomó utczai gyerek kisérte a tarka menetet a ház kapujáig, mert még ennyi mindenféle kisebb-nagyobb állatot nem láttak egy csapatban. Furcsa egy látvány volt.

A ház folyosóján föltette újra Lojzkó bácsi a turbánt s úgy kopogott fel a gvárdiánhoz, mint a múltkor az érsekujvári basához, beszámolni viselt dolgairól. A gvárdián midőn mnglátta, keresztet vetett magára is, meg Lojzkóra is. Imádkozott, meg nevetett volna is. Elmondta aztán Lojzkó szóról-szóra az egész históriát, hogy miként szedte rá a török basát.

— Igaz volna ez fiam ?

Lojzkó nem felelt a kérdésre, hanem nagy diadallal előmutatta a pogány török írását.

Arra is keresztet vetett a gvárdián és csak áldásvetés után fogta szentelt kezei közé az ördöngös levelet. Bámulta az Írást, bámulta a pecsétet, de legkivált Mehemet elrettentő kezealáirását, a milyet ő még sohasem látott. Aztán hálája kifejezéséül megveregette fráter Lojzkó vállát és még egyszer megáldotta őt.

Este a refektóriumban kitüntetésül külön a vendéghelyre ültették Lojzkót, szembe a házfőnökkel s elbeszélt újra mindent a szent család előtt apróra, a mint történt, feltétették vele a turbánt is, sorba bámulták a pogány pasa czifra levelét és nagyon jóizüt nevettek a boldog páterek Fráter Lojzkó húsos török fején és ármányos eszejárásán.

Az az okmány most is megvan még a tartományi főnökség levéltárának becses ereklyéi közölt Pozsonyban, szóról-szóra, úgy, a hogy föntebb leírtam.

És Fráter Lojzkó furfangos szelleme is él még egyik-másik élelmes fráterben.

Mindennemű órák és ékszerek = kaphatóik =

J'* Riesenbach Gyula órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.