Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

6. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1902. február 9. (3) Domalrdy Nagybánya főispánja. Múlt számunkban néh. Domahidv Ferencz nekrológjában közöltük, hogy ő Nagybányának, mint önálló törvényhatóságnak is főispánja volt 1875-ben. Mivel eziránt társadalmi köre­inkben több felé nézeteltérések merültek fel, kiszerez lük a helybeli városi levéltárból a hiteles adatokat, hol 862/1875. sz. a. olvasható eredetiben az akkor uj főispán kinevezése. Szól pedig a kinevező okmány eképpen : 1416. belügym. 1875. Szab. kir. városi közön­ségnek Nagybányán. Ö csász. és apostoli kir. felsége f. évi ápr. 21-én kelt legfelsőbb balározmányával Ujfalussy Miklóst főispáni állásától hü és buzgó Szol­gálatainak teljes elismerése mellett, saját kérelmére, fölmenteni s egyúttal helyébe ezen város főispánjává, előterjesztésem folytán Domahidy Ferencz orsz. gyűlési képviselőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Miről a város közönségét értesítem. Budapest, 1875. ápr. 25. Tisza Kálmán s. k. Ez okmány tehát kétség­telen hitelességgel igazolja, hogy néh. Domahidy Fe­rencz a jelzett időben Nagybánya sz. kir. városnak kinevezett főispánja volt. Névmagyarosítás. Tvergyák Sándor beregszászi főgimnáziumi tanár nevét Telkesre magyarosította. Szőlészeti és borászzti kiállítás Pozsonyban. A fi évi szeptember hóban országos mezőgazdasági kiál­lítás lesz Pozsonyban, melynek keretében mintaszőlő- telep létesíti étik, szőlészeti és borászati termékek, esz­közök, anyagok, gépek stb kiállítása lesz rendezve. A mintaszőlőtélepnek magánbirtokosok számára fen- tartolt részben néhány parczella (á 20 négyzetméter) tíz korona fizeté-i dij ellenében még kiadó. Reflék- tánsok, valamint azok, a kik a kiállítás szőlészeti és borászati csoportjában (borral, szőlővel és egyéb kiá- litási tárgyakkal) résztvenni kívánnak, forduljanak be­jelentési Ívért vagy esetleges felvilágosításért dr. Du­cker Jenő csoportbiztoshoz (Budapest, IX., Üllői-ut 25. Köztelek.) A szombati batyubál. Mi újat lehetne írni a kálvinista bálról, hisz itt minden a régi. Az óriási közönség, a nagy lelkesedés, a szives vendéglátás, az ételek pazar halmaza, mind-mind úgy volt mint va­laha. A nagyteremben hullámzott a több százra menő mulatók serege, a színpad, a kisterem, a szomszéd szobák mind szükek voltak ez alkalommal. A négye­seket legalább 100 pár tánczolta, (ha nem több,) ki tudná azt ilyenkor megolvasni, vad, hal, malacz, vaj­bárány, torta, sonka és egyéb jó falat alatt nyögtek a hosszú végnélküli asztalok. Valóságos vásár volt, de nem aféle f-ik vásár, hanem a javából. Hogy pedig az ilyen mulatság nem respektálja a hajnalt, hanem benyulik egész a korhely leves korszakába, az megint nagyon természetes. A legtermészetesebb mégis az, hogy ha valaki gondosan összegyűjtötte a Nagybánya és Vidékét, (óh mily kevesen vannak ők!) az nézze meg úgy 20 esztendő óta s mindig ugyanezt a czikket fogja ott megtalálni a kálvinista bálról. Még mintha a szivek, arczok, a kedély is a régiek lettek volna ezen a bálon. Csak egy volt más: a jövedelem, nagyobb az idén, arról azonban külön czikkben szá­molunk be. A puszta- hidegkúti lüzkárosultak javára Luká­csi Irma urhölgy gyütőivén újabban adakoztak: Mar­git 1 K, Ilonka 2 K, Esztike 1 K, Tormáné 60 f. Fo­gadják úgy az adakozók, valamint a gyűjtő a károsultak köszönetét. Az adtkozások részletes kimutatása a gyűj­tés befejezése után fog közzététetni. Farsangi naptár. Febr. 10-én hétfőn a felsőbá­nyái kaszinó egyesület bálja: Kezdete este 8 órakor. Belépő dij 2 K. Febr. 11-én Húshagyó kedden a nagy­bányai polgári olvasókör estélye. Uj babfajok Közép-Amerikának, a mely sokat áldoz az összes gazdasági termények javítására, már számtalan jó, hasznos és javított terményt kö­szönhetünk, melyek átjutottak a kontinensre és most itt a leghasznosabb tenyésznövények közé tartoznak. Jelenleg a bab is nagyon meg lőtt javítva az ameri­kai Lima vagy vajbab által. Ezen babfaj sokban eltér a mi európai babjainktól. A Lima babot nem élve­zik hüvelyestül, hanem csak a magját, nyáron friss (félérett) állapotban, télen pedig szárazon. A babnak tudvalevőleg nagy a tápértéke, de még nagyobb a Lima babé. A mi babjainknak tenyésztése mindenkor érdemes, az amerikai Lima bab még bőtermüebb és jobb izü, úgy, hogy ezen bab tenyésztése minden kö­rülmények között felette ajánlatos. A Lima bab úgy magas, (karó) mint alacsony, (bokor) Mühle Vtlmos temesvári czég uj bevezetése és ott kapható. Követésre méltó nemes példa. Esterházy Miguel gróf, ma is daliás öreg katona, a ki 1848 előtt a hadseregben már főtiszt volt, a szabadságharczot pedig mint huszár százados küzdötte végig, élethossziglan felajánlotta honvédnyugdija felét, a 48-as emlékeket kegyelettel gyűjtő kolozsvári orsz. történelmi ereklye múzeumnak. Ugyan ezt tette Simái Rezső, honv tüzér hadnagy Kolozsvárról, kit a muzeum hazafias irányú működése fellel kési tett. Esterházi Miguel gróf most lapunk utján is kéri egykori bajtársait példája köve­tésére és arra, hogy alapítványokkal és hagyományok­kal tegyék tehetővé azt, hogy anyagilag is erős vára legyen a muzeum a nagy idők emlékeinek, mert az öreg katonák halandók, de az eszmének örökké élni kell és kell, hogy legyen egy erős intézmény, a mely az öreg katonák halált megvető törekvése emlékeit fenntartja. A hazafias eszmékért lelkesedni tudó tanuló fiatalságot emlékezteti márczius 15.-e megünneplésére. Arra is kéri őket, hogy kövessék amaz elveket, a mi két minden középiskola önképzőkörének a m. é. szept. havában külön-külön megirt Végh Bertalan, a ma 90 ével betöltött öreg ezredes. Nagybánya-felsöbányai vasút kiópitóse. Vidékünk közönségének egy rég táplált óhaja a megvalósulás stádiumához közeledik. Ugyanis a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a szatmár-nagybányai helyi érdekű vasút részvénytársaságnak a Nagybánya állomástól Giródtótfalu irányában Felsőbányáig veze­tendő rendes nyomtávú gőzmozdonyu h. é. vasútvo­nalra az előmunkálati engedélyt m gadta. A kiépítendő vasút hivatva van ezen vidék kereskedelmi és gazda­sági érdekeit előmozdítani, Felsőbányát hozzáférhe­tővé tenni és ezáltal az idegenforgalmat növelni. Ezen vonal kiépítésétől nemcsak a két város felvirágzása várható, hanem — ha reményeinkben nem csalódunk — a személy- és áruforgalom oly mérvű emelkedése is, hogy evvel hapcsolatosan egy másik óhajunk teljese­désére is lehet kilátásunk t. i. egy harmadik vasul beiktatása által a gyorsvonathoz való csatlakozásra. Minthogy ezen vasút kiépítését első sorban a helyi érdekek követelik, közönségünk és az illetékes hitó­ságok ezen szép eszme támogatásától — még ha anyagi áldozatok árán is — nem zárkózhatnak el Beszámoló. A ref batyubál, f. hó 1-én valóban fénves sikerű volt. Mióta a ref. egyház ezeket a csa ládi'as jellegű, kedélyes estélyeket rendezi, az idei volt. a 17-ik. < z első, közvacsorának nevezett összejövetel 1883-ban tartatott; erről a következő adat van felje­gyezve a ref. egyház aranykönyvében: »Torday Imre presbyter ur s telekkönyvi hivatalnok vezetése alatt rendezeti és pedig többek közreműködésével rendezett közvacsora jövedelmezett 500 frtol.« Nem csoda, ha ilyen eredmény után majd minden évben rendeztek aztán családias estélyeket. Hanem az anyagi eredmény oly magasra sohasem rúgott, mint az első alkalommal: csupán csak az idén. Maga az a tény, hogy a múlt heti batyubál többet mint 1000 koronát jövedelmezett: ékesen szóló bizonyság az est sikere mellett. Pezsgő jó kedv, igaz magyar vendéglátás uralkodtak a zsúfo­lásig megtelt nagyteremben a hagyományos reggeli óráig, t. i. ‘/a 9-ig. A szeretetre méltó háziasszonyok — öt asztal mellett — és kisasszonyok mindent elkö­vettek, hogy vendégeik a legjobban érezzék magukat s e tekintetben — mint mindég — úgy most is övék a sikerben a főérdem. Meg aztán azé a lelkes, művelt közönségé, mely hetekkel azelőtt oly örömmel készült s oly szívesen el is jött hozzánk mulatni és — adózni. Hála és elismerés háziasszonyoknak és vendégeknek egyaránt! És szives köszönet Lakos Imréné úrnőnek, ki most is, mint tavaly egy művészi alkotásu vajmun­kát ajánlott fel a nemes czélra ; Weisz Márton törekvő iparos pedig egy csinos szalondisznek való ülőkét ké­szített és ajándékozott egyházi bálunk javára. Mind­két ajándék együttvéve a báli jövedelmet közel 50 (ötven korona) koronával gyarapította. — A felülfize- tések és jegymegváltások összege is igen tekintélyes: Felülfizettek vagy jegyeiket megváltották : Moldován László, Stoll Béla 20—20 koronát; Komzsik Alajos 13 korona 52 fillért; Dienes Dezső, Hanzulovics Kristóf, Nikodém János, Km. Pap Sándor, Szabó Adolf, Virág Bálint 8—8 koronát; Fritsch Sámuel, id. Kegyes Károly, özv, Kunay Edéné, Soltész Elemér, dr. Miskolczy Sándor, 6—6 koronát ; Bottyán Gézáné, Brüll Jenő, Gálisz István, Nagy Jenő, Waigandt Anna, K. Virág Lajos és neje 5—5 koronát; Almer Károly, Beregszászi Kálmánná, Deák Károly, Égly János, Gálffv Pál, Gya- lai Gyula, dr. Ináncsy Jenő Incze Pál, Kertész Gyula, Kiss Gábor, Kupás Mihály, Nagy György, Platthy Géza, Reketes József, Révész János, Sváiczer Ilka, Szerencsy József. Veress László, Virág József 4—4 koronát; Fábián Lajos. Harácsek Vilmos, dr. Kádár Antal, dr. Makray Mihály, Moldován Miklós, Nagy Imre, Neubauer Ferencz. Spiczuli Károly, Steinfeld Béla.'dr. Szokol Pál 3—3 koronát; Balkó Sándor, özv. Balogh Gyuláné, Bányai József, Beregszászi Samu, Berényi Izidor, Bernhardt. Adolf, özv. Bodenlósz Mihályné, özv. Budav Károlyné, özv. Burián Jánosné, özv, Dani Ferenczné, Debreczeni Gyula, Drumár Jánosné, Gerber Ödönné, Géresy János, Glavitzky Károly, dr. Gondos Mór, M. Gyirászin János, Gyöngyösi Gyula, Hoffmann Árpád, özv. Iblauer Jánosné, ifj. Incze József, Jancsovics József, Kínál József, Koretkó Ludmilla, Körmendy Sándor, Kornis Ede, László Endre, Lengyel Lajos, Lipták Józsefné, Molnár Antal, N. N Olasz István, Petki Gyula, özv. Petki Józsefné, Plalthy Zoltán, Rébay Károly, Rimmer Ignácz, Rónay Géza, Schlésinger Albert, özv. Schusterits Györgyné, özv. Smaregla Pálné, Smii Sán­dor, Sváb Kálmán, Szellemy Geyza, Sziklai András, Szűcs Károly, Tréger Béla, Wass Lajos, Vida Aladár, Wienerberger Béláné, Wolf Istvánná 2—2 koronát, Bertalan Miklós, Boda Gyula, özv. Cseh Antalné, Far­kas Jenő, Gellért Béla, Hajdú Istvánná, Hudoba Gusz­táv. Medgyesi Géza. Muzsnai Ferencz, ifj. Petki Samu, Pilyik Gizella, Radó Antal, Robelly Lajos, Tóth Sán­dor, Tréger Károly, Tükör Imre, Vajda Mihály 1 — 1 koronát, Papp Endre 50 fillért, Szabó Antal 40 fillért. Ekként felülfizetés és jegymegváltás czimén — a múlt számban kimutatott 72 koronával együtt — 459 K 42 fillért tesz ki. Fogadják mindazok, kik batyubálunk si­keréhez bármi tekintetben hozzájárultak, a kik hely­ben és távolból megemlékeztek rólunk: egyházunk ne­vében őszinte hálás köszönetünket. Adja Isten, hogy még sok ilyen sikerült, kedélyes összejövetelen talál­kozzék Nagybánya város nemes czélért lelkesülni tudó művelt közönsége! Nagybánya, 1902. febr. 8. Soltész Elemér lelkész, Dobi Ervin gondnok. A M. Tud. Akadémia a közszükséglet sürgető követelésének kivánt eleget tenni, midőn A magyar Helyesírás Szabályait ez évben újra átvizsgált kiadás­ban közrebocsátotta. Az uj kiadás értékét és használ­hatóságát nagyban emeli a hozzá készített betűrendes Szó- és Tárgymutaló, melynek segítségével a keresett szabály vagy épen szó minden nehézség nélkül meg­található. Így tehát a helyesírás kérdéseiben teljesen lájékolatlan olvasó is kétség esetén azonnal eligazod- hatik a füzetben. A Magyar Helyesírás Szabályait egyetlen müveit magyar ember sem nélkülözheti. Ára 40 fillér, melynek előzetes beküldése után, a füzetet portómentesen küldi meg: a Magy. Tud. Akadémia könyvkiadóhivalala Budapesten, a M. Tud. Akadémia palotájában. Á Szatmár-Németi Dalegyesület 1902. február hó 9-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Jelentés az egye­sület vagyoni állapotáról. 2. Tisztujitás. 3. Esetleges indítványok. Szinérváralján a takarékpénztár folyó hó 23-án d e 9 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Felhívás. A kaszinó egylet könyvtárának ren­dezhet ése czéljából felkéretnek a t. olvasó tagok, hogy a kivett könyveket legkésőbb február hó 15-én d. u. 3 óráig annyival is inkább beadni szíveskedjenek, mivel ellenesetben a fennálló szabályok értelmében minden késedelmes napért az előirt birsággal leszek kénytelen az olvasókat megterhelni. Egyben értesítem a tisztelt olvasó közönséget, hogy addig, a meddig a könyvtár teljesen nem rendeztelik, könyv kiadás nem fog tartatni. A könyvtár megnyitásának napját annak idején közlöm. Nagybánya, 1902. február hó 6-án. A könyvlárnok. »Érmtlléki első szölöojtvány telep« Nagy-Kátya, hirdetését a t. olvasóközönség szives figyelmébe ajánljuk. A koriandrum termesztésére vonatkozó tudnivalók. A fűszeres növények mikénti termesztése nálunk még nem eléggé ismeretes, sőt. többet mondunk, van azok között olyan is, a melyet itt egyáltalában nem kulti- válnak, holott, termelésére a viszonyok ép oly kedve­zők, mint akár csak a gabonafélék termelésére. Ezen növények közé tartozik a koriandrum is. Alábbiakban közöljük a koriander termelési szabályait, nem azért, mintha azt oly fontos növénynek tartanánk, hogy a mezőgazdasági egyensúly helyreállítására az-volna hi­vatva, hanem azért, hogy czikkünk alapján talán akad­nak olyanok, kik legalább kísérletet tesznek a korian- drummal s ezáltal egynéhány ezer korona értékű idegen árunak behozatalától megkímélik az országot. A korian­der sikfekvésü, mólyrétegü vályogtalajokat kedvel ; túl laza vagy tulkötött talajokon nem jól díszük. Köz­vetlenül istállót ragyába vetni nem jó, mert sok és buja szárat, nevel de kevés magot hoz, sok virágot el rúg. Leghelyeseeb trágyázott kapás, vagy takarmáuy után vetni s ha a föld túlságosan gyenge volna, in­kább egy kis műtrágyával javítani. A földet meg­szántjuk még ősszel, s tavasszal csak a porhanyitót használjuk borona vagy extirpátor alakjában. Vetjük márczius hó elején, tehát akkor, midőn a föld még elegendő nedves, a tulkései vetés nem jó, mert a ko­riander fejlődése kezdetén az esetleges szárazság kárt tehet benne. Egyébbként azonban az időjárással szem­ben nem kényes, s ha kisebb f gy le is perzseli leve­leit, ez a növénynek ártani nem szokott. A vetés sor­ban történik 24—30 cm. távolságra holdanként 50 liter mag felhasználásával. A maggal takarékoskodni nem kell, mert a sürü zárt állást a fejlődés kezdetén jobban kedveli a ritkánál. Ápolása egy-két kapálásból, egy ritkításból s egy töltögetésből áll. A ritkítást 10—15 cm-re eszközöljük. Virágzása augusztusban kezdődik s meglehetős egyenetlen lévén, ugyanazért érése is egyenetlen. Mihelyt a magvak többsége megért, az aratás megkezdhető sarlóval. A levágott növények apró kévékbe köttetnek s utóérés czéljából a mezőn felállogattatnak. Csépi se igen könnyű, s akként esz­közölhető, hogy a ponyvára kiteregetett növényekéi bottal veregetjük. A kivert mag — melynek mennyi­sége kát. holdanként 6—8 q. - száraz, szellős helyen tartandó el. Elhaltak: 19. jnn. 31. Tóth Sámuel ev. ref, 66 éves, csizmadia, iszákossági rezgörj. 20. jan. 31. Ko- hárszki Sámuel, róm. kath 36 éves, zuzdamunkás, zuzógépáltali zuzódások és belső elvérzés. 21. febr. 5. Kis Juliánná özv. Török Györgyné, ev ref. 78. éves, városi alamizsnás, aggkor. 22. feb. 6. Demeter Betta férj. Borsai Ferenczné, ev. ref. 70 éves, városi ala- izsnás, aggkor. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. 5582 1901. tksz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a csárréti taka ékpénztár végrehajtatónak Paksy Albertné szül. Ntándy Lenke végrehajtást szenvedő elleni 7370 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagysikárlói 293. sz. tjkvben A + 445. hrsz. a fel­vett ingatlanból Paksy Albertné szül. Mándy Lenkét illető felerészre az árverést 1146 koronában ezennel megállapított ki­kiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingat­lan az 1902. évi márczius hó 10. napján délelőtti 9 órakor Nagysikárló községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárá­nak 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyommal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881. LX t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1901. évi decz. hó 17-ik napján. Dr. Makray Mihály, kir. alj. biró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom