Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-20 / 16. szám

(2) 1902. április 20 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. hogy a lelkésznek legalább jelentenie kellett volna az esetet s abban Balajti némi mulasztást követett el, de az eset még sem olyan súlyos, mert sógorát eskette s nem anyagi haszon hajhászása miatt jelent meg olt a községben, tekintettel tehát arra, hogy az esperes Balajtit már úgyis megintette, a közigazgatási bíróság őt a vád alól fölmentette. x Sok ügyes bajos dolog nyert elintézést, miket hosszú volna itt felsorolni, legszebb része volt azonban mégis csak a gyűlésnek a Gergely Károly síremlékének megkoszorúzása 15-én. Közadakozásból díszes monumentális emléket emeltek Gergely Károlynak s azt még az őszszd fel is állították, most az egyházmegye köszörű t helyezett az elhunyt jelesnek ezen emlékkövére. 9 órakor vonult ki a díszes közönség a temetőbe, hol a sírkő közelében özv. Gergely Károlyné, Gergely György jogakad. r. tanár, s néh. Gergely Károlynak egyik fivére foglaltak helyet, mint a család képviselői. Nagyszámú hölgyközönség volt jelen. Megható volt, mikor rázendítette a jó hangú papok és tanítók serege a »Te benned bíztunk« kez­detű zsoltárt. Szabó József eszmegazdag, szép beszédet tartott, nyugodt, csinos előadásban, itt-ott magával ragadva az egész közönséget. E beszédet lapunk tárcza- rovatában egész terjedelmében közöljük. Beszéde végén föltette a sírkő talapzatára a pálmákból és babér­levelekből készített díszes koszorút s egy gyászdal eléneklése után a közönség csendesen, meghatott, emelkedett hangulatban szétoszlott. Kedden délig közigazgatási és fegyelmi ügyeket intéztek s délután a 3 óra 25 perczes vonattal többnyire elutaztak a képviselők. A gyűlés ideje alatt több összejövetel is volt, igy 14-én délben a nagyvendéglőben, este a polgári kör­ben, 15-én délben Soltész Elemér, Torday Imre és más vendégszerető egyháztagok házánál. A 14-iki ebéden mintegy 100-an vetlek részt, itt számos köszöntő hangzott el. Bencsik István Degenfeld Grófra, Torday Imre Bencsikre, Bottyán Pál Nagybánya város polgáraira, Soltész Elemér a vendé­gekre, Szabó Miklós az elnökségre, Ferenczy Imre Nagybánya közönségére, Sátor Dávid Neubauer bánya­igazgatóra és Madán Ferencz bányakapitányra, Papolczy Zoltán Révész Jánosra, Révész János a nagybányai egyházmegyére, Pap M. a lelkészekre, Szabó József Dr. Harcsár Géza ügyészre, Maák Lajos herendi tanító az egyházmegye minden rendű és rangú tagjaira mondott köszöntőt. A gyűlés hangulata általában csendes, nyugodt és emelkedett volt s úgy vesszük észre, hogy Nagy­bányát, mint központot már kezdik egész otthonosan megszokni a ref. egyház derék képviselői Isten hozza őket ismételten körünkbe ! Heti krónika. Hétfőn szokatlan élénkség uralkodott a város főbb utczáin, feltűnően sok idegen alakot lehetet látni. Azoknak, a kik még netalán nem tudnák jelen­tem, hogy a Nagybányáról nevezett református egy­házmegye itt tartotta tavaszi közgyűlését. A reformátusok úgy látszik még hűségesek hoz­zánk, minden évben fölkeresnek 1—2 napra, bár közöttük is erős áramlatok vannak már Szatmár mel­lett s nem lehetetlen, hogy a legközelebbi gyűlés nem itt hanem Szatmárnémetiben lesz. Azok, kik szeretnék, ha mindent ide lehetne hozni, a mi a várost központtá teszi, bizony nem szívesen halljuk a szállongó híreket s fájlaljuk azt is, hogy a Hollóssy iskola többé föl nem keresi a Rozsály és a Gutin vidékét. Most már befejezett tény, hogy a müncheni festőiskola megvált Nagybányától, hat esz­tendei müvészélet után tehát búcsúznunk kell a bohemektől, kik tagadhatlanul érdekes vonást kölcsö­nöztek a nyári Nagybányának. Vigasztal azonban az a tudat, hogy az állandó nagybányai festők, uj iskolát nyitottak s már is jelent­kezett nehány tanítvány hírneves mestereinknél, a művész élet tehát nem fog teljesen megszűnni vidékünkön. Különös időket élünk, úgy látszik, hogy a fecskék, ezek a kedves vándor madarak is hütelenek lettek hozzánk. Országszerte nagy a panasz, hogy csicsergé­sükkel még nem köszöntöttek be. Némelyek ebből rosszat jósolnak, meg fog ujulni a tél, hó, fagy borítja el a fesledezni kezdő gyümölcs­fákat, a rügyező szőlőt és a dúsan növekvő vetést, hideg áramlatra van kilátás, ezt sejtették meg a madarak. Mi nem hiszünk ebben a rossz jóslatban, mert a gólya is csak érzi az időt s már három hete vigan nyeldesi a lápi békákat Szatmármegye területén. Vannak olyanok is kik állítják, hogy már láttak fecskét, ez áz állítás azonban szélesebb körben nem tud hitelre találni. Mindenesetre érdekes, hogy a secessió már a fecskéket is magával ragadja. Sok szó esik ma a felsőbányái vasútról, sokan félnek tőle, ha a városon keresztül jár, pedig korunk­ban ez épen nem szokatlan s a mennyi érvet ellene, ugyanannyit mellette is fel lehet hozni. A nagybányaiakat bántja, hogy a vasút czmie ezután nem »szatmár—nagybányai« hanem »szatmár— felsőbányái« lesz s talán ezért akarnak akadályokat gördíteni útjába, pedig hiába minden akadály, Márton napkór végig fütyül a vonat Nagybánya utczáin, igy hallotta azt vicinális körökben a krónikás. Különfélék. A nőegyesület nagy gyűlése. A nagybányai jóté­kony nőegyesület — mint előre jeleztük — f. hó 6 án tartotta meg tisztujitással egybekötött évi rendes nagy gyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlésen, melyen az elnök távollétében Schönherr Antalné elnökölt, legelőször is folyó ügyek intéztettek el, melyek után Lakatos Ottó titkár részletesen beszámolt az egyesület múlt évi működéséről. A titkári jelentést a tagok nagy érdeklődéssel hallgatták és általában megnyugvással vették tudomásul. Ezután a számadások és a pénztár átvizsgálására kiküldött bizottság nevében, mint e bizottság elnöke — Waigand Anna tette meg jelentését, kinek indítványára aztán a nagy gyűlés Robelly Lajosné pénztárosnak buzgó működéséért elismerést és köszönetét szavazott. Most a régi tiszti­kar lemondása s ennek következtében a tisztujitás került napirendre. Ennél a tárgynál a nagy gyűlés mindenekelőtt a legmélyebb sajnálattal vette tudomásul nagyérdemű elnökének, Sváiczer Ilkának lemondását s őt az egyesület alepitása es felvirágoztatása körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül egyhangú lel­kesedéssel örökös tiszteletbeli elnöknek választotta. Az ő utódjának megválasztásánál azonban a vélemények annyira eltérők voltak, hogy a szavazás kétszer is eredménytelen maradt s a választást el kellett halasz­tani. Az elhalasztott választás egy héttel később f. hó 13-án tartatott meg a tagok szokatlanul nagy érdek­lődése mellett. Miután ez alkalommal a tagok egy részének jelöltje özv. Turman Olivérné kijelentette, hogy ez elnökséget semmi körülmények között elfogadni nem hajlandó — a nagygyűlés figyelme az egyesület eddigi buzgó pénztárosára, Robelly Lajosnéra irányult, ki mindjárt az első szavazásnál nagy szótöbbséggel meg is választatott. Az uj elnökért nyomban küldöttség ment, mely elhozta őt a közgyűlés termébe, hol a választók és az egyesület nevében titkár üdvözölte őt lelkes szavakkal, melyre az uj elnök meghatottan válaszolt és kérte a tagok jóindulatát, támogatását. A választás többi része szintén nagy érdeklődés mellett ejtetett meg. Pénztárosnak egyhangúlag dr. Kádár Antalné választatott. A választmány tagjai az eddigiek maradtak. A gyűlés végén aztán Lakatos Ottó titkár is — nagymérvű elfoglaltságára hivatkozva — bejelen­tette lemondását, melyet a nagygyűlés tagjai, a lemon­dás indokát tekintetbe véve és méltányolva el is fogadta. — Az uj titkárt a május havi közgyűlés fogja megválasztani. > A szatmármegyei általános tanítóegyesület nagy­bányai köre 1902. évi köri gyűlését május hó 2-án d. e. 8 órakor Nagybányán a polgári olvasókörben tartja meg, melyre a kör tagjait és az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Szokol Margit jegyző. Székely Árpád elnök. Tárgyak: 1. 8 — 729-ig az izraelita iskola 4-ik osztályában az »Északnyugati felföld« összefog­laló ismertetését tanítja Friedmann Antal izr. isk. igazgató. 2. A gyűlés megnyitása. 3. Az őszi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4 Jánky Roxán tanítónő felolvassa »A női kézimunka tanítás az elemi iskolá­ban« czimü értekezését. 5. »A jövő népiskolájáról« szabad előadást tart Neubauer Elemér tanító. 6. Faze­kas Lajos ig. tanító az állóírásról olvas fel. 7. Szabó József nagybányai tanítónak »A tanító képzettség emelése« és »A kelet magyarországi tanítóegyesület« megalakítása érdekében benyújtott indítványainak tár­gyalása. 8. Folyó ügyek. Indítványok. — A kik a közebéden részt óhajtanak venni, gyűlés előtt legalább 5 nappal bejelenteni szíveskedjenek. Kitüntetés gyorsírásért. Löwinger Márton nagy­bányai szülétésü ifjú, jelenleg Nagyváradon a felső kereskedelmi iskola III. osztályának növendéke a szegedi orsz. gyorsírói verseny alkalmával márczius 3t-én, perczenként 150 szótagos vitairásért 3-ik dij fejében dicsérő oklevelet nyert. Meghívó. A nagybányai dalegyesület 1902. évi április hó 20-án vasárnap d. u. 4 órakor a polgári olvasókör társalgó termében tartja tisztújító közgyűlé­sét, melyre úgy a rendes, mint a pártoló tagokat tisz­telettel meghívjuk Nagybányán, 1902. ápr. hó 18-án. Torday Imre d. e. elnök. Szentkirályi József d. e. h. titkár. A szatmár-ugocsamegyei róm. kath. néptanító egyesület folyó évi rendes közgyűlését május hó 14-én két gyülekezete még ma is hálás elismeréssel és ke- gyeletes érzéssel emlékezik Gergely Károlyról, mint oly lelkészükről, a ki a fentebb rajzolt papi, emberi, polgári és keresztyéni erényekben tündökölt közöttük, és járt fénylő s vonzó példával előttük. A ki nagy tudománya mellett is szerény és alázatos volt. A ki­hez bátran fordulhatott mindenki, jó tanács és vigasz­talás nélkül el nem távozott tőle senki. A ki minden­kinek igazi lelki atyja volt, kicsinyre te nagyra egyaránt kiárasztván szerető gondoskodását s jó szivének me­legét, A kinek buzgóságát alkotások, virágzó állapotok jelzik mindkét egyház kebelében. Fenn is marad felejt­hetetlen emléke a hívek s a külömböző társadalmi alko­tások szivében és történetében. Egyházmegyénk közön­sége is, mely itt gyakran s közvetlenül látta az ő lelkészi működését nem csak az egyházi, hanem a társadalmi téren is, tapasztalta azt a pietásszerü ragaszkodást, mely őt a társadalmi osztályok részéről körülvette: arról teszen tanúbizonyságot, hogy Gergely Károly a valódi jó papnak mintaképe volt, a ki minden mezőt felkeresett, hogy mindenütt vessen jó magot, melyből a szeretet, béke áldásai sarjadozzanak ki. És most közzelebb szólok mint egyházmegyei tisztviselőről Gergely Károlyról. Midőn egyházmegyénkbe jött már akkor fényes múlt állt háta megett. A szatmári és debreczeni gym- nasiumi tanszékek s irodalmi közismert működése jelezték a múltat. Az egyházi és tanügyi érdekek kö­rül kifejtett buzgó tevékenysége s irodalmi munkás­sága már ismeretessé s tiszteltté tették nevét. Idejőve egyházmegyénk értékesíteni akarta nagy tudomá­nyát, szakértelmét, a közügyek iránti lelkesedését és munkabíró erejét. Több egyházmegyei tisztségek időn­ként való megüresedésénél a közbizalom felé fordult s elhivá őt rendre, az egyházmegyei tanügyi bizottsági, elnöki, tanácsbirói, egyházkerületi képviselői és egy­házmegyei főjegyzői tisztségek munkaterére. És ő, bár egyháza ügyeivel, szakadatlan irodalmi munkásságával és folytonos tanítással el volt halmozva, nem vono- gatta magát e tisztségek terheinek viselésétől s az ő élete is neki nem vala drága csakhogy elvégezhesse annak akaratját, a ki őt megbízta. A bizalom t. k. a közpálya kevés munkása iránt szokott egyértelmüleg, még kevesebb iránt egyérzel- müleg megnyilatkozni, vagy valakiben utólag igy meg­nyugodni. Ha azonban valakivel szemben ez történik: jele, hogy a válsztott a pályára — hova állíttatott — oda való s a közbizalomra, mely felé fordult érdemes és méltó. És hogy érdemes és méltó volt Gergely Károly a közbizalomra s a közvárakozásnak teljesen megfelelt; sőt hogy fényt vetett azon tisztségekre, melyeket betöltött; azt egyházmegyénk közönsége egyértelmüleg s egyérzelmüleg vallotta és vallja ma is. Minek részletezzem az egyes tisztségekben kifej­tett fáradhatatlan tevékenységét oda adó lankadatlan lelkes ügybuzgalmát, szakértelmét, az egyes ügyek körül, egész a töprengésig ment lelkiismeretes, gon­dosságát; a gyengeségeket és gyarlóságokat számba- vevő méltányos érzületét, hiszen ismeretes az mind­nyájunk előtt; hiszen tanúskodtok arról ti papok, tanítók, szegény egyházak, a kiknek érdekében mint tisztviselő írásban és szóban egyházmegyén és kerü­leten oly tevékenyen munkált és küzdött, a kik iránt oly melegen érzett. Tanúskodnak arról tanügyi, bizott­sági és egyházmegyei jegyzőkönyvünk minden lapjai. Különösen egyházmegyei jegyzőkönyveink hosszas ideig az ő főjegyzői ékes tollának művei, szónál han­gosabban hirdetik, kőnél, ércznél maradandóbban megőrzik, Gergely Károlynak egyházi és iskolai ügyeink körüli szakadatlan tevékeny munkálkodását s azok fejlesztése körül szerzett érdemeit. Ez érdemek jutalmául teszem én le e síremlékre egyházmegyénk részéről az elismerés koszorúját. * Tisztelt neje és fia: erényeinek méltó örököse! Még most is sajgó fájdalmatokba vigasztaljon feleme- lőleg a ludat, hogy vesztességteket veletek és sokak­kal együtt fájlalva érzi e mi nagybányai egyházme­gyénk is. Igen mert Gergely Károly fényes elméjének kialvásában, nemesen érző szive dobogásának megszű­nésében s tettereje buzgó és sikeres tevékenysége oly váratlan korai megszakadásában sokat vesztettek köz­ügyeink. E síremlék külsőleg őrzi, mi pedig veletek együtt szivünkben őrizzük s áldjuk emlékét. Te pedig síremlék! mely híven jelképezed Ger­gely Károlynak tiszta jellemét tiszta fényes köveddel, szelleme gazdagságát, szive kincseit, lelke nemességét s élete becsét és értékét a reád vésett aranybetükkel, a lelkesedésben, buzgóságban és a közjó munkálásá- ban tanúsított nagy erejét anyagod szilárd tömör erejé­vel: állj épen s szilárdan sokáig! Hirdesd a reád nézőknek s az alattad nyugvó élete felől tudakozó­dóknak, hogy ki itt nyugszik méltó volt életében em­bertársai szeretetére, tiszteletére, halálában a kegye- letes megemlékezésre s élete méltó a követésre, a] ^ Ragyogd le tiszta fényben sokáig e szavakat; \ A közelismerés emelte az igaz érdemnek! Vég­zem beszédemet t. k. ezen szavakkal: Az igaznak emlékezete legyen áldott! a jelen Bor íegczéíszerüBB és íegeíegánsaBB czipöje, meíy eredeti aíafijáf mindnégig megtartja, s a íegjoBB és íegfiényeímeseBB niseíeíef nyujija. ,Egy pillanat aíaít fel nagy íe £uz§aíó. Egyedüli raftíár: Radó Andornál, hol mindennemű czipő kalap, ing és férfi divat czikkek szolid és olcsó árak mellett szerezhetők be »IDEÁ.L« névvel el nem látott czipől^ nem. va.lód.ia.1^:I

Next

/
Oldalképek
Tartalom