Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-20 / 16. szám
(2) 1902. április 20 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. hogy a lelkésznek legalább jelentenie kellett volna az esetet s abban Balajti némi mulasztást követett el, de az eset még sem olyan súlyos, mert sógorát eskette s nem anyagi haszon hajhászása miatt jelent meg olt a községben, tekintettel tehát arra, hogy az esperes Balajtit már úgyis megintette, a közigazgatási bíróság őt a vád alól fölmentette. x Sok ügyes bajos dolog nyert elintézést, miket hosszú volna itt felsorolni, legszebb része volt azonban mégis csak a gyűlésnek a Gergely Károly síremlékének megkoszorúzása 15-én. Közadakozásból díszes monumentális emléket emeltek Gergely Károlynak s azt még az őszszd fel is állították, most az egyházmegye köszörű t helyezett az elhunyt jelesnek ezen emlékkövére. 9 órakor vonult ki a díszes közönség a temetőbe, hol a sírkő közelében özv. Gergely Károlyné, Gergely György jogakad. r. tanár, s néh. Gergely Károlynak egyik fivére foglaltak helyet, mint a család képviselői. Nagyszámú hölgyközönség volt jelen. Megható volt, mikor rázendítette a jó hangú papok és tanítók serege a »Te benned bíztunk« kezdetű zsoltárt. Szabó József eszmegazdag, szép beszédet tartott, nyugodt, csinos előadásban, itt-ott magával ragadva az egész közönséget. E beszédet lapunk tárcza- rovatában egész terjedelmében közöljük. Beszéde végén föltette a sírkő talapzatára a pálmákból és babérlevelekből készített díszes koszorút s egy gyászdal eléneklése után a közönség csendesen, meghatott, emelkedett hangulatban szétoszlott. Kedden délig közigazgatási és fegyelmi ügyeket intéztek s délután a 3 óra 25 perczes vonattal többnyire elutaztak a képviselők. A gyűlés ideje alatt több összejövetel is volt, igy 14-én délben a nagyvendéglőben, este a polgári körben, 15-én délben Soltész Elemér, Torday Imre és más vendégszerető egyháztagok házánál. A 14-iki ebéden mintegy 100-an vetlek részt, itt számos köszöntő hangzott el. Bencsik István Degenfeld Grófra, Torday Imre Bencsikre, Bottyán Pál Nagybánya város polgáraira, Soltész Elemér a vendégekre, Szabó Miklós az elnökségre, Ferenczy Imre Nagybánya közönségére, Sátor Dávid Neubauer bányaigazgatóra és Madán Ferencz bányakapitányra, Papolczy Zoltán Révész Jánosra, Révész János a nagybányai egyházmegyére, Pap M. a lelkészekre, Szabó József Dr. Harcsár Géza ügyészre, Maák Lajos herendi tanító az egyházmegye minden rendű és rangú tagjaira mondott köszöntőt. A gyűlés hangulata általában csendes, nyugodt és emelkedett volt s úgy vesszük észre, hogy Nagybányát, mint központot már kezdik egész otthonosan megszokni a ref. egyház derék képviselői Isten hozza őket ismételten körünkbe ! Heti krónika. Hétfőn szokatlan élénkség uralkodott a város főbb utczáin, feltűnően sok idegen alakot lehetet látni. Azoknak, a kik még netalán nem tudnák jelentem, hogy a Nagybányáról nevezett református egyházmegye itt tartotta tavaszi közgyűlését. A reformátusok úgy látszik még hűségesek hozzánk, minden évben fölkeresnek 1—2 napra, bár közöttük is erős áramlatok vannak már Szatmár mellett s nem lehetetlen, hogy a legközelebbi gyűlés nem itt hanem Szatmárnémetiben lesz. Azok, kik szeretnék, ha mindent ide lehetne hozni, a mi a várost központtá teszi, bizony nem szívesen halljuk a szállongó híreket s fájlaljuk azt is, hogy a Hollóssy iskola többé föl nem keresi a Rozsály és a Gutin vidékét. Most már befejezett tény, hogy a müncheni festőiskola megvált Nagybányától, hat esztendei müvészélet után tehát búcsúznunk kell a bohemektől, kik tagadhatlanul érdekes vonást kölcsönöztek a nyári Nagybányának. Vigasztal azonban az a tudat, hogy az állandó nagybányai festők, uj iskolát nyitottak s már is jelentkezett nehány tanítvány hírneves mestereinknél, a művész élet tehát nem fog teljesen megszűnni vidékünkön. Különös időket élünk, úgy látszik, hogy a fecskék, ezek a kedves vándor madarak is hütelenek lettek hozzánk. Országszerte nagy a panasz, hogy csicsergésükkel még nem köszöntöttek be. Némelyek ebből rosszat jósolnak, meg fog ujulni a tél, hó, fagy borítja el a fesledezni kezdő gyümölcsfákat, a rügyező szőlőt és a dúsan növekvő vetést, hideg áramlatra van kilátás, ezt sejtették meg a madarak. Mi nem hiszünk ebben a rossz jóslatban, mert a gólya is csak érzi az időt s már három hete vigan nyeldesi a lápi békákat Szatmármegye területén. Vannak olyanok is kik állítják, hogy már láttak fecskét, ez áz állítás azonban szélesebb körben nem tud hitelre találni. Mindenesetre érdekes, hogy a secessió már a fecskéket is magával ragadja. Sok szó esik ma a felsőbányái vasútról, sokan félnek tőle, ha a városon keresztül jár, pedig korunkban ez épen nem szokatlan s a mennyi érvet ellene, ugyanannyit mellette is fel lehet hozni. A nagybányaiakat bántja, hogy a vasút czmie ezután nem »szatmár—nagybányai« hanem »szatmár— felsőbányái« lesz s talán ezért akarnak akadályokat gördíteni útjába, pedig hiába minden akadály, Márton napkór végig fütyül a vonat Nagybánya utczáin, igy hallotta azt vicinális körökben a krónikás. Különfélék. A nőegyesület nagy gyűlése. A nagybányai jótékony nőegyesület — mint előre jeleztük — f. hó 6 án tartotta meg tisztujitással egybekötött évi rendes nagy gyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlésen, melyen az elnök távollétében Schönherr Antalné elnökölt, legelőször is folyó ügyek intéztettek el, melyek után Lakatos Ottó titkár részletesen beszámolt az egyesület múlt évi működéséről. A titkári jelentést a tagok nagy érdeklődéssel hallgatták és általában megnyugvással vették tudomásul. Ezután a számadások és a pénztár átvizsgálására kiküldött bizottság nevében, mint e bizottság elnöke — Waigand Anna tette meg jelentését, kinek indítványára aztán a nagy gyűlés Robelly Lajosné pénztárosnak buzgó működéséért elismerést és köszönetét szavazott. Most a régi tisztikar lemondása s ennek következtében a tisztujitás került napirendre. Ennél a tárgynál a nagy gyűlés mindenekelőtt a legmélyebb sajnálattal vette tudomásul nagyérdemű elnökének, Sváiczer Ilkának lemondását s őt az egyesület alepitása es felvirágoztatása körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül egyhangú lelkesedéssel örökös tiszteletbeli elnöknek választotta. Az ő utódjának megválasztásánál azonban a vélemények annyira eltérők voltak, hogy a szavazás kétszer is eredménytelen maradt s a választást el kellett halasztani. Az elhalasztott választás egy héttel később f. hó 13-án tartatott meg a tagok szokatlanul nagy érdeklődése mellett. Miután ez alkalommal a tagok egy részének jelöltje özv. Turman Olivérné kijelentette, hogy ez elnökséget semmi körülmények között elfogadni nem hajlandó — a nagygyűlés figyelme az egyesület eddigi buzgó pénztárosára, Robelly Lajosnéra irányult, ki mindjárt az első szavazásnál nagy szótöbbséggel meg is választatott. Az uj elnökért nyomban küldöttség ment, mely elhozta őt a közgyűlés termébe, hol a választók és az egyesület nevében titkár üdvözölte őt lelkes szavakkal, melyre az uj elnök meghatottan válaszolt és kérte a tagok jóindulatát, támogatását. A választás többi része szintén nagy érdeklődés mellett ejtetett meg. Pénztárosnak egyhangúlag dr. Kádár Antalné választatott. A választmány tagjai az eddigiek maradtak. A gyűlés végén aztán Lakatos Ottó titkár is — nagymérvű elfoglaltságára hivatkozva — bejelentette lemondását, melyet a nagygyűlés tagjai, a lemondás indokát tekintetbe véve és méltányolva el is fogadta. — Az uj titkárt a május havi közgyűlés fogja megválasztani. > A szatmármegyei általános tanítóegyesület nagybányai köre 1902. évi köri gyűlését május hó 2-án d. e. 8 órakor Nagybányán a polgári olvasókörben tartja meg, melyre a kör tagjait és az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Szokol Margit jegyző. Székely Árpád elnök. Tárgyak: 1. 8 — 729-ig az izraelita iskola 4-ik osztályában az »Északnyugati felföld« összefoglaló ismertetését tanítja Friedmann Antal izr. isk. igazgató. 2. A gyűlés megnyitása. 3. Az őszi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4 Jánky Roxán tanítónő felolvassa »A női kézimunka tanítás az elemi iskolában« czimü értekezését. 5. »A jövő népiskolájáról« szabad előadást tart Neubauer Elemér tanító. 6. Fazekas Lajos ig. tanító az állóírásról olvas fel. 7. Szabó József nagybányai tanítónak »A tanító képzettség emelése« és »A kelet magyarországi tanítóegyesület« megalakítása érdekében benyújtott indítványainak tárgyalása. 8. Folyó ügyek. Indítványok. — A kik a közebéden részt óhajtanak venni, gyűlés előtt legalább 5 nappal bejelenteni szíveskedjenek. Kitüntetés gyorsírásért. Löwinger Márton nagybányai szülétésü ifjú, jelenleg Nagyváradon a felső kereskedelmi iskola III. osztályának növendéke a szegedi orsz. gyorsírói verseny alkalmával márczius 3t-én, perczenként 150 szótagos vitairásért 3-ik dij fejében dicsérő oklevelet nyert. Meghívó. A nagybányai dalegyesület 1902. évi április hó 20-án vasárnap d. u. 4 órakor a polgári olvasókör társalgó termében tartja tisztújító közgyűlését, melyre úgy a rendes, mint a pártoló tagokat tisztelettel meghívjuk Nagybányán, 1902. ápr. hó 18-án. Torday Imre d. e. elnök. Szentkirályi József d. e. h. titkár. A szatmár-ugocsamegyei róm. kath. néptanító egyesület folyó évi rendes közgyűlését május hó 14-én két gyülekezete még ma is hálás elismeréssel és ke- gyeletes érzéssel emlékezik Gergely Károlyról, mint oly lelkészükről, a ki a fentebb rajzolt papi, emberi, polgári és keresztyéni erényekben tündökölt közöttük, és járt fénylő s vonzó példával előttük. A ki nagy tudománya mellett is szerény és alázatos volt. A kihez bátran fordulhatott mindenki, jó tanács és vigasztalás nélkül el nem távozott tőle senki. A ki mindenkinek igazi lelki atyja volt, kicsinyre te nagyra egyaránt kiárasztván szerető gondoskodását s jó szivének melegét, A kinek buzgóságát alkotások, virágzó állapotok jelzik mindkét egyház kebelében. Fenn is marad felejthetetlen emléke a hívek s a külömböző társadalmi alkotások szivében és történetében. Egyházmegyénk közönsége is, mely itt gyakran s közvetlenül látta az ő lelkészi működését nem csak az egyházi, hanem a társadalmi téren is, tapasztalta azt a pietásszerü ragaszkodást, mely őt a társadalmi osztályok részéről körülvette: arról teszen tanúbizonyságot, hogy Gergely Károly a valódi jó papnak mintaképe volt, a ki minden mezőt felkeresett, hogy mindenütt vessen jó magot, melyből a szeretet, béke áldásai sarjadozzanak ki. És most közzelebb szólok mint egyházmegyei tisztviselőről Gergely Károlyról. Midőn egyházmegyénkbe jött már akkor fényes múlt állt háta megett. A szatmári és debreczeni gym- nasiumi tanszékek s irodalmi közismert működése jelezték a múltat. Az egyházi és tanügyi érdekek körül kifejtett buzgó tevékenysége s irodalmi munkássága már ismeretessé s tiszteltté tették nevét. Idejőve egyházmegyénk értékesíteni akarta nagy tudományát, szakértelmét, a közügyek iránti lelkesedését és munkabíró erejét. Több egyházmegyei tisztségek időnként való megüresedésénél a közbizalom felé fordult s elhivá őt rendre, az egyházmegyei tanügyi bizottsági, elnöki, tanácsbirói, egyházkerületi képviselői és egyházmegyei főjegyzői tisztségek munkaterére. És ő, bár egyháza ügyeivel, szakadatlan irodalmi munkásságával és folytonos tanítással el volt halmozva, nem vono- gatta magát e tisztségek terheinek viselésétől s az ő élete is neki nem vala drága csakhogy elvégezhesse annak akaratját, a ki őt megbízta. A bizalom t. k. a közpálya kevés munkása iránt szokott egyértelmüleg, még kevesebb iránt egyérzel- müleg megnyilatkozni, vagy valakiben utólag igy megnyugodni. Ha azonban valakivel szemben ez történik: jele, hogy a válsztott a pályára — hova állíttatott — oda való s a közbizalomra, mely felé fordult érdemes és méltó. És hogy érdemes és méltó volt Gergely Károly a közbizalomra s a közvárakozásnak teljesen megfelelt; sőt hogy fényt vetett azon tisztségekre, melyeket betöltött; azt egyházmegyénk közönsége egyértelmüleg s egyérzelmüleg vallotta és vallja ma is. Minek részletezzem az egyes tisztségekben kifejtett fáradhatatlan tevékenységét oda adó lankadatlan lelkes ügybuzgalmát, szakértelmét, az egyes ügyek körül, egész a töprengésig ment lelkiismeretes, gondosságát; a gyengeségeket és gyarlóságokat számba- vevő méltányos érzületét, hiszen ismeretes az mindnyájunk előtt; hiszen tanúskodtok arról ti papok, tanítók, szegény egyházak, a kiknek érdekében mint tisztviselő írásban és szóban egyházmegyén és kerületen oly tevékenyen munkált és küzdött, a kik iránt oly melegen érzett. Tanúskodnak arról tanügyi, bizottsági és egyházmegyei jegyzőkönyvünk minden lapjai. Különösen egyházmegyei jegyzőkönyveink hosszas ideig az ő főjegyzői ékes tollának művei, szónál hangosabban hirdetik, kőnél, ércznél maradandóbban megőrzik, Gergely Károlynak egyházi és iskolai ügyeink körüli szakadatlan tevékeny munkálkodását s azok fejlesztése körül szerzett érdemeit. Ez érdemek jutalmául teszem én le e síremlékre egyházmegyénk részéről az elismerés koszorúját. * Tisztelt neje és fia: erényeinek méltó örököse! Még most is sajgó fájdalmatokba vigasztaljon feleme- lőleg a ludat, hogy vesztességteket veletek és sokakkal együtt fájlalva érzi e mi nagybányai egyházmegyénk is. Igen mert Gergely Károly fényes elméjének kialvásában, nemesen érző szive dobogásának megszűnésében s tettereje buzgó és sikeres tevékenysége oly váratlan korai megszakadásában sokat vesztettek közügyeink. E síremlék külsőleg őrzi, mi pedig veletek együtt szivünkben őrizzük s áldjuk emlékét. Te pedig síremlék! mely híven jelképezed Gergely Károlynak tiszta jellemét tiszta fényes köveddel, szelleme gazdagságát, szive kincseit, lelke nemességét s élete becsét és értékét a reád vésett aranybetükkel, a lelkesedésben, buzgóságban és a közjó munkálásá- ban tanúsított nagy erejét anyagod szilárd tömör erejével: állj épen s szilárdan sokáig! Hirdesd a reád nézőknek s az alattad nyugvó élete felől tudakozódóknak, hogy ki itt nyugszik méltó volt életében embertársai szeretetére, tiszteletére, halálában a kegye- letes megemlékezésre s élete méltó a követésre, a] ^ Ragyogd le tiszta fényben sokáig e szavakat; \ A közelismerés emelte az igaz érdemnek! Végzem beszédemet t. k. ezen szavakkal: Az igaznak emlékezete legyen áldott! a jelen Bor íegczéíszerüBB és íegeíegánsaBB czipöje, meíy eredeti aíafijáf mindnégig megtartja, s a íegjoBB és íegfiényeímeseBB niseíeíef nyujija. ,Egy pillanat aíaít fel nagy íe £uz§aíó. Egyedüli raftíár: Radó Andornál, hol mindennemű czipő kalap, ing és férfi divat czikkek szolid és olcsó árak mellett szerezhetők be »IDEÁ.L« névvel el nem látott czipől^ nem. va.lód.ia.1^:I
