Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-27 / 17. szám
(2) 1902. április 27. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 17. szám. lyette minden garancziával biró bérlő fogadtassák el, teljesithetőnek találta. 11. A bérezi legelőkért a bérlők 900 K évi bért, a vasúti vonalak közt eső legelőért 90 koronát, a Gyelnicziért 800 koronát, Ígértek. A közgyűlés az árveréseket jóváhagyta. 12. A felső ujfalusi korcsma épület bérbeadására nézve kötött szerződést dr. Miskolczy Sándor bemutatván, a képviselet ezt jóváhagyta. 18. Gallis György gyolcsost a községi kötelékbe 100 K díj mellett a képviselet felveszi. Végül 14 Sipos Gézs indítványára a közgyűlés Horánszky Nándor elhunyta felett őszinte részvétének ad kifejezést s a családhoz a város nevében részvét átiratot intéz. Gyűlés vége 1/i 12 órakor. Útmutatás a peronoszpora (Plasmopara vitioola) eUen való védekezésre. Szőlőtermelésünknek ezen gomba-ellensége hazánkban legelőször május végétől julius elejéig szokott jelentkezni; károsítását, illetőleg pusztítását júliusban, különösen augusztusban egészen szüretig folytatja. Ismertető jelei röviden a következők : a peronoszporás szőlőlevél alsó lapja foltonként olyannak látszik, mintha czukorporral volna behintve vagy rajta dér képződött volna. Kezdetben e foltok aprók, szabálytalan alakúak, rendszerint a levél főbb erei mentében láthatók és csak későbben olvadnak nagyobbakká össze. A levél felső lapján pedig az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken először sárgás, később vereses barna, de nem kiemelkedő, végre elszáradó különböző alakú és nagyságú foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mértékben haladt előre. E gomba könnyen megkülönböztethető a nemezbetegségtől (erinosis), melyet igen sokan a peronosz- porával tévesztenek össze s melyet a szőlőatka (Phy- íoptus vitis) okoz. E betegség azonban rendszerint nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai a levél alsó lapján bemélyedtek, rendesen piszkos fehérek, de nem ritkán hófehérek, barnásfehérek, sárgák, sőt vereslők is, tömött nemezhez hasonlók, azaz sűrűn álló szőrszálakból állanak. A levél felső lapján pedig az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken apró dudorszerü kiemelkedések, duzzadások láthatók, melyek színe rendesen zöld, néha sárgászöld, ritkábban, különösen a fiatal leveleken vereses. Megkülönböztetendő a peronoszpora a lisztharmattól (Oidium) is, mely a levelek felső lapján pók- hálószerü, a bogyókon lisztszerü piszkosfehér bevonatot alkot. A peronoszpora nyári (conidiumok) és telelő spórák (oosporák) által szaporodik. A gomba főleg a nyári spórák által terjed. A nyári spórák a szőlő összes föld feletti zöld részein, de főleg á levelek alsó felületén jelennek meg s később a bogyókon is, melyek megbámulnák, megránezosodnak, összeasznak és teljesen elszáradnak. A nyári spórákat főleg a szél hordozza szét s hullatja el. Ha a nyári spórák a szőlő zöld részeire hullanak s itt eső- vagy harmatcseppbe kerülnek, akkor kellő melegben tovább fejlődnek s megtámadják a szőlő zöld részeit. A leveleket azonban csak a felső lapjukon támadhatják meg. A nyári spórák terjedése és támadása tart tavasztól késő őszig. A telelő spórák (oosporák) a gomba testével (mycelium) együtt a szőlő testében, de főleg a levelekben fejlődnek s a lehullott levél belsejében telelnek át. Nem volna tehát czélszerütlen ősz idején a lehullott leveleket, a mennyire lehetséges, összegyűjteni és elégetni, vagy más módon megsemisiteni. mert ezáltal a gomba jövő évben való terjedését akasztjuk meg. Ugyanis a levélben áttelelt spórákból fejlődnek ki az első nyári spórák, melyek megfertőzik a fiatal szőlőleveleket, miután nem sokára a fiatal levelek alsó felületén a nyári spórák alakította s már ismertetett foltok mutatkoznak. m sa peronoszpora pusztítása közvetett vagy közvetlen. Közvetlen elsősorban, ha a leveleket támadja meg, mert a megtámadott levelek gombalepte részei rendes működésükben meg vannak akadályozva s rendszerint tönkre is mennek, mivelhogy a megtámadott levél részben vagy egészben ideje előtt elszárad s a legtöbb esetben le is hullik. Közvetlen a pusztítás akkor is, midőn a fürtöt részben vagy egészen támadja meg a gomba, mert az ilyen fürt bogyói összeszáradnak, részben lehullanak; a félig-meddig megtámadott fürtök bogyóiból szűrt bor pedig értékében többé-kevésbbé csökken. A gomba pusztítása közvetlen lehet még abban az esetben is, ha a hajtásokat támadja meg. ezáltal megakasztva fejlődésüket s igy az illető vesszők meg nem érhetnek. Az ilyen vesszők felette érzékenyek a hideg iránt és télen már csekélyebb hidegben is elfagynak. Ez az oka, hogy újabb időben — a peronoszpora általános elterjedése óta — a vesszők elfagyása is nagyon gyakori. A gomba pusztítása közvetett, a mennyiben a megtámadottt tőke egész fejlődésében meg van akasztva és gyengítve ugv, hogy jövő évi tenyészése is szenved Különösen pedig a tökéletesen ki nem fejlődött és a téli hideg által még megkímélt, vesszők szenvednek nagy mértékben úgy, hogy vagy ki sem hajtanak, vagy ha kihajtottak, a hajtások rövid idő múlva elvesznek vagy igen rövidek maradnak. Minthogy a gomba a leirt módon való támadása által jelentékeny pusztításokat okoz, — miről szőlősgazdáink eddigelé is elegendőképen meggyőződhettek, — okvetlenül gondoskodnunk kell a gomba kártétélé- nek csökkentéséről, illetőleg megakadályozásáról. Erre pedig már van hosszú időn át eredményesen kipróbált eljárásunk, melynek pontos, gondos és idejekorán való alkalmazásával szőlőinket a gomba kártételétől megmenthetjük, Ez az eljárás a szőlőnek rézvegyületekkel való okszerű permetezéséből áll. Ugyanis a gomba- sporák főleg a szél által jutnak a szőlő zöld részeire, kivált a levél felső felületére. Ott kedvező körülmények közt, tehát kellő nedvesség és melegben csíráznak s az illető részeket megtámadják, ha azonban a csírázáskor a feloldott rézvegyülettel érintkeznek, tönkre mennek s a szőlő zöld részei mentve maradnak Ezért szükséges a szőlő összes zöld részeit, különösen a levelek felső lapját olykép permetezni, hogy a réz- vegyület kis, apró foltok, pontok alakjában az egész levél felületét ellepje, úgy, hogy a levélre hulló harmatcsepp okvetlenül ilyen rézvegyületet tartalmazó folthoz érjen. Ezért fontos a jó s pontos permetezés. A rézvegyületek, a mennyiben a permetezéskor a szőlőbogyó felületéhez tapadnak, a szőlőt vagy a belőle szűrt bort az élvezőre nem teszik veszélyessé; ajánlatos azonban a nagyon permetezett szőlőbogyókat, megevés előtt lemosni, mert a bogyóra tapadt réz- vegyülettől egyrészt az ize szenved, másrészt a nagyon permezett bogyó nagy mennyiségben élvezve esetleg emésztési zavarokat okoz. A permetezésre használt rézvegyületek és keverékek közül eddigelé a hazai és külföldi tapasztalatok szerint legjobb és használatra legalkalmasabb a réz- gálicz (kék gálicz), melyet mészoldattal (mésztejjel) keverve, bordeaux-i keveréknek, vagy azou helyeken, hol tiszta mész nem áll rendelkezésre, szódaoldattal keverve, burgundi keveréknek neveznek. I. A bordeaux-i (olv. bordói) keverék alkotó részei a rézgálicz, mész és viz, melyeket többféle arányban kevernek. A legalkalmasabb keverékek a rézgá- liczból 1, 1V2, 2 százalékot tartalmaznak ; ennél nagyobb százalékot is használtak, de ennek semmivel sincs nagyobb hatása s igy csak anyagpoesékolás. A leghelyesebb keverékek a következők : a) az egyszázalékos keverék: 100 liter vizre 1 kilogramm rézgálicz és 1 kilogramm égetett mész; b) a két százalékos keverék: 100 liter vizre 2 kilogramm rézgálicz és 2 kilogramm égetett mész. E keverékek készitésmódja a következő: az idegen alkatrészektől mentes rézgáliczot megtörjük, azután kisebb mennyiségű langyos vízben — 1 kgramm rézgáliczra körülbelül 3 liter vizet számítva — oldjuk fel. Egy másik edényben pedig az égetett ineszet oldjuk mégegyszer annyi vízben. A mészoldatot. (oltott meszet, mésztejet) czélszerü finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benne, melytől a permetező készülék bedugul. Ezután a három, illető leg hat liternyi rézgáliczoldatot a kellő arány szerint, tehát az a) keverék készítésekor a 3 liter rézgáliczol datot 97, a b) keverék készítésekor a 6 liter rézgáliczoldatot 94 liter vízbe öntjük (Befejező közlemény következik.) Heti krónika. Kedden volt az első nap, a mikor helyi megfigyelések szerint 1—2 valóságos fecskét láthattunk. Részemről azonnal ráolvastam a kis bolond szárnyasokra a magyar példaszót, hogy »egy fecske nem csinál tavaszt.« És nem is csinált. Szerdán egy nap alatt dörgésben, villámlásban, hóban, jégben, esőben, fagyban volt részünk. Ez hát a baj, a mi visszatartotta a csicsergő vándor madarakat. Mondják, hogy a fagy a gyümölcsösökben nagy kárt telt, ezt azonban még nem lehet megállapítani. Szinte jól esett a kellemetlen idő után, hogy beköszöntött Béla és György napja. Ilyenkor valóságos bucsujárás indul meg a városon, alig győzi az ember a rengeteg Bélát és tömérdek Gyurit végig látogatni. Minden egyes névnap alkalmával elmondhatjuk, hogy változtatni kellene a helyi szokáson, ne csináljunk annyi alkalmatlanságot az ünnepellnek, jobb lenne pl. egy hordó sört csapraütni a vendéglőben, vagy még előnyösebb volna látogatójegyen (vizitkártya) gratulálni. Mindenki bedobná a látogatójegyét egy e czélra kitett dobozba s aztán hidegen tovább sétálna. Mert ma a névnap abból áll, hogy az ünnepelt poharakat töröl, töltöget, kabátokat lehuzgál, szegre- akaszt, leakaszt, kalapokat keresgél s mikor megfogyva bár, de törve nem ‘/3 2-kor végig heverhet a divánon oldalnyilalások közt és általános elbágyadás mellett elmondhatja, hogy ő ma ünnepelt. Gyökeres reformot várunk e téren, ezt azonban csak egy újonnan alakítandó »ezres« társaság oldhatja meg. Tűz mellé házba szorulunk, fütünk, didergünk, de azért este 8 órakor harangoznak és a csorda ki jár a koplaldára, mert hát tavasz van a kalendáriumban s a kalendáriumnak ősi tekintélyét századok óta senki sem merte kétségbe vonni, legkevésbbé a krónikás. Különfélék. Kinevezés. Stieglicz Albert nyug. kántortanitót a belügyminiszter a nagybánya-vidéki kerületbe kir. anyakünyvvezetővé nevezte ki. Érdekes hangverseny lesz a díszteremben jövő vasárnap, junius hó 4-én. R. Réthy Laura a hírneves énekesnő jön ugyanis hozzánk s részt fog venni a Szilágyi Dezső által rendezendő nagyszabású hangversenyen. Ugyanakkor átrándul a honvédzenekar is Szat- márról s a kitűnő karmester, zeneszerző és szóló hegedűs szintén ragyogtatni fogja nálunk művészetét. A honvédzenekar teljes számban részt fog venni a hangversenyen. Mindenesetre oly művészi estre van kilátásunk, melyet Nagybánya művelt közönsége bizonyára kiváló pártolásban fog részesíteni. Legjobban ajánlja különben a hangversenyt maga a műsor, mely következő: 1. Nyitány »Rozamunde« Schuberttól. 2. Troba- dour nagy ária, R. Réthy Laura úrnő. 3. »Madár a fán« hegedű verseny, Hauser Miskától. 4. »Légy« monolog, Szilágyi Dezső. 5. »Concert polka mazur« Nyáry Józseftől, énekli R. Réthy Laura úrnő. 6. »Lili valezer«, Réthy Laura. 7. »Jó éjt galambom«, fuvola hangverseny, Dopplertől. 8. Desperat ur. monológ, Szilágyi Dezső. 9. Ballett csárdás, Nyáry Józseftől. 10. » A kesergő leány«, Strausz, énekli Réthy Laura. 11. Népdal egyveleg, Réthy Laura. A hangversenyt Nyáry József m. kir. honvédzenekar karmestere vezeti. Helyárak : 2 K, 1 K 60 f, állóhely 80 f, diákjegy 60 f, -karzat 40 f. Jegyek előre válthatók Molnár Mihály könyv-, zenemű- és papirkereskedésében. A műsor ellen csupán annyi kifogásunk van, hogy a Légy és Desperát ur monológok nálunk már nagyon ismeretesek. Ipartestület Nagybányán. Iparos körökben bizonyosan örömmel veszik azt a hirt, hogy a keresk. miniszter 16427/1902. szám alatt a nagybányai ipartestületnek alapszabályait jóváhagyta. így tehát mondhatjuk, hogy 25. évi vajúdás után végre van már ipartestület Nagybányán. Az alakulás még nehány hónapot igénybe fog venni, az ügyrendet, békéltetési stb. szabályzatot ki kell dolgozni, a tisztikart megválasztani s az összes képesített iparosokat pontos törzskönyvbe vezetni, szóval lesz munka még elég, de a főnehézségen túl esett az iparosság. A testületnek igen nagy előnyei lesznek s a betegsegélyezési pénztárt is itt alakíthatják meg már most, nem kell a temérdek pénzt idegen helyre küldeni. Égly M. főjegyző a ki az ipar ügyekben már oly sokat kezdeményezett és keresztül vitt, most iparos szakcsoportok alakításán fáradozik, az asztalosokat sikerült, a Kamara közbeu- jöttével társulásra bírni s e czimen államsegélyben s egyéb előnyökben fognak részesülni. Vajha méltányolnák iparosaink azt a nagy erőt, mi egy testületben van s igyekeznének ügyszeretettel, buzgalommal felkarolni testületüket, melynek működése áldásait ha élvezendik, bizony sajnálni fogják, hogy miért nem alakították meg 10 évvel ezelőtt. Szóval egy rég nélkülözött nagyszabású iparos mozgalom indult meg, melynek élén Égly főjegyző áll, a kinek tevékenységét mindenben támogatni az iparosság jól föl fogott érdeke. Orvos választás. A nagybányai kör, mely 11 községből áll f. hó 24-én d. e. 10 órakor választotta meg a maga körorvosát Dienes Dezső főszolgabíró elnöklete alatt. A községek élénk érdeklődéssel voltak a választás iránt s 174 szavazó jött be a vidékről Nagybányára. Jelöltetett 3 doktor u. m. dr. Sziklaváry Zoltán, dr. Winkler Jenő, dr. Kornreich Miksa. A szavazatok a következőleg oszlottak meg: Winkler 143, Kornreich 17, Sziklaváry 14. így tehát Winklert igen nagy többséggel választották meg. A megválasztott nagybányai illetőségű, gymn. tanulmányait Nagybányán kitűnő eredménnyel, s az orvosi szakot Budapesten szintén kitüntetéssel végezte, »sub auspiciis regis« avatták volna fel. de akkor várnia kellett volna a diplomára s mint szegény fiú ezt nem tehette. Jelenleg Fekete Ardón volt körorvos, de visszavágyott szülőföldére. Választás után dr. Winkler az esküt azonnal letette s állomását május 1-én fogja elfoglalni a jelen kor íegczéíszerüafi és íegeíegansabü csípője, mely eredeti aíakjáf mindoégig megtartja, s a íegjoBB és íegfiényeímescBB oiseíeíef nyújtja. }Sgy pillanat aíaíf fel uagy le £uzt?aíó. Egyedüli raktár: Radó Andornál, hol minaeniíemü czipő kalap, ing és férfi-divat csikkek szolid és olcsó árak mellett szerezhetők be. »IXl'S-á-L« névvel el nem látott csípőié nem -va.10d.Iale I
