Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

14\ szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1902. április 6. (3) Gyászhir. Néh. Rátz Pál volt helybeli prépost­plébános testvére, Anna hunyt el sok szenvedés után a napokban. Intelligens hölgyközönségünk körében sok ismerőse és tisztelője volt. Temetése nagy résztvevő közönség jelenlétében ment végbe az elmúlt szerdán A család a következő gyászlapon adja tudtul a ha­lálesetet: »Angyalossy József beregszászi állami isk. tanító, mint gyermeke s neje szül. Konczvald Ilona és gyermekük Ernő, mint unoka; özv. Gáldy Ferdinándné Rátz Emma, özv. Petrovics Vinczéné Rátz Jozefa, mint testvérei és a kiterjedt rokonság nevében is szomoro­dott szívvel tudatják özv. Angyalossy Szilárdné, dics­kei Rátz Annának élete 74-ik évében megadással viselt hosszas szenvedés, Isten változhatatlan akaratában való megnyugvás s az üdvösségünkre rendelt szent­ségek ájtatos felvétele után 1902. év márczius 31-én esti 9 órakor történt csöndes kimultát. Lelke üdvéért a szentmise-áldozat, ápril 2-án reggeli 9 órakor lesz a pleb. templomban. A kedves halottat a nagybányai r. kath. sirkertben ugyan e napon (szerdán) d. e. 11 órakor adjuk át az anyaföldnek. Áz örök világosság fényeskedjék neki, nyugodjék békességben!« Edison színház. Renkő tanár mozgófényképeit április 6-án a Nagyszálló dísztermében mutatja be. — Ezen a napon más érdekes látványosságban is gyö­nyörködhetik közönségünk, amennyiben két kiváló tánczosnő, Belle Róza a szerpentin és Florenczi Irma az illuzió-tánczosnő fog fellépni az Edison színházban. A bécsi »Interessant Blatt« nov. 6-iki száma dicséri a két tánczosnőnek az »An der Wien« színházban nagy tetszést aratott fellépését. Különösen a 500 ctméteres bőségü ruhája a szerpentin tánczosnőnek a huszonnégy vetítő színe sugarában valami rendkívül látványossá­got mutatott. Florenczi Irma k. a., a ki a levegőben igazi plasztikus produkcziót mutat a vetítő készülék segédkezésével, szemkápráztató látványosságok közé tartozik, megérdemli a közönség pártfogását. A kitü­nően összeállított műsort a közönség figyelmébe és a társaságot pártfogásába ajánljuk — A mutatványok pontban 8 órakor kezdődnek. Csak egy előadás lesz. Felsőbányán. A magyar ásvány részvénytársulat (Hungária Mineval Co. Ltd ) érczelőkészitő műve, mely gőzgépek, zuzóhengerek és ülepítőkkel felszerelve Ro­berts J. mérnökkapitány vezetése alatt a legújabban épült Felsőbányán, f. hó 2-án nyittatott meg ünnepé­lyesen. A gépezet meginditási szertartását Baumert K. és Szokol P. bányatanácsosnék végezték, Szerafin és Gabriella névvel jelezve a két erőgépet. —Megindítás után a szép számmal jelen volt látogatók, többen Nagybányáról is, a mű üzemét tekintették meg nagy érdeklődéssel, minek utánna a helyszínén rögtönztöt áldomás következeit igen kedélyes hangulatban. A halmi kerület volt ország­gyűlési képviselője, a »Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület« ismert tagja, a halmi ev. ref. egyház főgondnoka Abbáziában márcz. 27-én hirtelen elhunyt. A boldogultat vasúton Halmiba szállították s ott temették el. Szentpály Jenő 1836-ban született, 1860-ban Ugocsa vármegye aljegyzőnek vá­lasztotta, a halmii kerület 1869-ben küldte Deák-párti programmal először, — nagy küzdelemmel a balközépi Ráthonyi Ákos — ellen kipviselőnek, utána még háromszor egyhangú választás utján képviselte kerü­letét. Az országgyűlésen, közlekedési- és közoktatási­ügyekben jelentékeny tevékenységet fejtett ki. A mű­egyetemet az ő indítványára hozták át Budáról. Ezért a műegyetemi polgárok fáklyászenével tisztelték meg. 1878-ban kataszteri igazgató lett és ezen minőségben szolgált 1897-ig, a midőn a halmi-i kerület ismét országgyűlési képviselővé választotta. A legutolsó választáson Fogarassy Zsigmonddal szemben kisebb­ségben maradt, de peticziót adtak a választás ellen. Erős szervezetű ember volt, ki nem ismert fáradságot. Most beteg feleségével kívánta tölteni a húsvéti ünnepeket, azért utazott le Abbáziába, hol váratlanul érte a halál. Sokat veszített benne az ugocsai közélet, melynek évtizedek óta irányitó tagja volt. Gyermekei nem maradtak. Halálát özvegye, Buday Hermin és testvére Szentpály István Ugocsamegye volt alispánja révén a Kölcsey, Horthy, Péterffy, Korányi család gyászolja. Nagybányán is volt rokonsága kiknek láto­gatása végett itt többször megfordult. A fősorozás eredménye. Nagybánya városában április 2-án és 3-án volt a fősorozás. Előállítottak az első napon összesen 157 hadkötelest és pedig az I. koroszt. 77. a II. koroszt. 52. III. koroszt. 28. Ebből bevettek összesen 25-öt. Köztük 4 egy éves önkéntest Gavallér Károly, Géresy Gyula, Hoffmann József és Drumár Lászlót. Felülvizsgálatra lett küldve 1 egyén. Az összes 3 korosztályból távol volt 39 hadköteles, részint igazolatlanul, részint igazoltan. Második napon előállott 7 három éves önkéntes, kik közül 4 besoroz- tatott: Butyán László. Rusz György, Bagosy Sándor, Kuszkó Ferencz, meg lett vizsgálva egy népfelkelő is, a ki a múlt évi ellenőrzési szemlén szolgálatképtelen­nek jelentkezett. Idegenek közül (13), egyet sem vettek be. Sorozás után a polgármesternél 2-án diszebéd volt. Az Első Leánykiházasitási Egyesület m. sz. f. évi márczius 25-én tartotta XXXlX. évi rendes közgyűlé­sét a tagok élénk résztvétele mellett. A mint a fon­tosabb mérlegtételekből és a jelentésből kitűnik, az 1901-ik kezelési év, daczára az általánosan uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, úgy tekintettel a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Uj beiratkozás volt 13.359 jutalékrész. Nászjutalék fejében kifizetett 630,265 K 21 f. A díjtartalék 1.568.981 koronára növeltetett és immár 6.939.367 K 79 f-re rúg. A többi alapszabály- szerű czimeknek (nászjutalék felemelési tartalék. Kü­lön tartalék. Hivatalnoki nyugdíjalap stb.) 168,720 K 48 fillért utaltatott át. A díjbevétel 2.166.496 K 81 fillért, a kamat- és házbérjövedelem 308,021 K 90 fillért mutat ki. A mérleg 7.874.33544 K vagyonállo­mányt állapit meg, mely következő fő-tételekben nyeri fedezetét: Értékpapírok szelvéby kamatokkal (korona­járadék, fővárosi kölcsön és 4*/s százalékos elsőrendű záloglevelek) 3.392.05466 K, takarékbetétek 2.054 025 12 korona, intézeti házak 15.108.48 korona leirása után 1.495.741 20 K, kötvénykölcsönök 320.736 96 K, nyug­díjalap tartalékbetét 83.500 41 K, díjhátralék 428.869-54 korona, készpénzké-zlet 91.407’25 K. A jelentés és mér­leg helyesléssel tudomásul vétetett és Krisztinkovics Béla és dr. Braun Fülöp indítványára az összigazga- tóságnak köszönet és elismerés szavaztatik. A köz­gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek : Chitz Herman és Rátfay Károly. A felügyelő-bizottságba egy év tartamára üjból megválasztattak a volt felügyelő­bizottsági tagok. Miután az elnök még e hónap 20-án dr. Starnberger Ferencz kir. közjegyző jelenlétében 8 díjmentes nyeremény-kötvény a »D« osztályból történt kisorsolásának eredményét kihirdette, berekesz- tetett a közgyűlés. Kisorsoltaltak a következő alap­könyvszámok: 2281 alapkönyvszám özv. Doge Vilmosné Budapest. 3663 alapkönyvszám Fleischer Vilmos Bpest, 1652 alapkönyvszám Bizon János Mohács, 2896 alap­könyvszám dr. Hoffner Elekné Mosony.10378 alapkönyv­szám dr. Tralieszku János Kis-Jenő, 60138 alapkönyv­szám Kovárik Antal Komárom, 6196 alapkönyvszám Kulko Stefán Zágráb;-3883 alapkönyvszám Papo Ábra­hám Szerajevó. Minden kisorsolt alapkönyvszám után a kedvezményeztettnek egy 1000 —1000 koronáról szóló díjmentes nyeremény-kötvény kiszolgál tátik. A sikétnémák szüleinek a váczi siketnéma-intézet figyelmükbe ajánlja, hogy a jövő tanévre vonatkozó felvételi kérvények, a váczi intézethez csak május hó 10-dikéig küldhetők be. A később érkezett kérvények ebben az évben már nem tárgyaltatnak. Tudatja még az igazgatóság, hogy a váczi intézeten kiviil a követ­kező helyeken vannak siketnému-intézetek : Budapest, (Rökk Szilárd-u. 10.) Budapest, izr. (Beíhlen-tér 2.) Kolozsvár, Temesvár., Arad, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Eger, Jolsva (Gömörvm.) Minden szülő elsősor­ban a hozzá legközelebb eső intézethez folyamodjék. A Triesti Általános Biztositó Társaság (Assicu- razioni Generali) f. évi márczius hó 20-án tartott 70-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1901. évi mér­legek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901. decz. 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösz- szegek 571,267.823 korona és 19 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 25,501.529 korona 89 fillérre rúgtak. Az életbizlositási osztály dijtartaléka 12,664.410 korona 50 fillérrel 147,165.146 korona 89 fillérre emelke­dett. A tüz-biztositási ágban a díjbevétel 11,890 311.770 korona biztosítási összeg után 19,179.387 korona 41 fillér volt, miből 8,453.497 korona 20 fillér viszont biztosításra forditlatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 10,725.890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267 495 korona 05 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 67.76%-át teszi ki. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér A szállítmány biztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,197.096 korona 58 fillérre rúgott. A betöréseslopás elleni biz­tosítási ágban a díjbevétel 317,084 korona 80 fillért tett ki. Károkért a társaság 1901-ben 27,945.234 ko­rona 91 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 716,540.625 korona és 97 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérí­tési összegből hazánkra 133,470.273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192.845 káresetben fi zelte ki. A nyereség tartalékok közül, melyek össze­sen 16,022.487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok ár­folyam ingadozására alakított tartalék, mely a 3,379.624 korona 17 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350.0GO korona, 10,402.487 ko­rona 99 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160.000 koronára rugó kétes követelések tarta­léka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csök­kenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhe­lyezve az idei átutalások folytán 173,458.451 korona Szentpály Jenő. — Nekem pedig azt mondták, hogy a Lauretta tánczosnő szerelme miatt hagyott el. Egyik unokafivérem valóban kötött ilyen — soha nem helyeselhető viszonyt és ő is az én nevemet viseli. Felfogtam tehát Izabella tévedését és iparkod- tem őt felvilágosítani. Megragadtam kezét és csókokkal halmozván el azt a legszentebb esküvések közt ígértem neki örök szerelmet és hűséget, amint rögtön gróf Visconti Adolf lépett be. Szemei szikráztak a haragtól, de az enyéim sem villogtak kevésbé, az én tekintetem is oly fenye­gető volt, mint az övé. Én nem bocsájtám el Izabella kezét, ki halott halványan roskadt nyug-ágyára s azt mondá: — Férjem ! — S a belépő grófra mutatott. Izabella valóben férjezett volt és én egy kinteljes életre kárhoztatva! Visconti kivezette nejét a teremből s én elhagytam a házat. Hazaérve, azonnal Írtam Visconti grófnak, fel­kérve őt élet-halálra vívandó párbajra. Küldönczöm felbontatlanul hozta vissza levelemet azon hírrel, hogy a gróf nejével együtt elhagyta Florenczet és senki sem tudja, hogy hová mentek. Grimáni Márkiné az egybekelés utáni napokban Párisba költözött; igy tehát senki sem adhatott nekem felvilágosítást a házaspár hollétéről. Ezek történte után borzasztó napokat éltem; semmi sem érdekelt a világon ; lelkem csak egyetlen egy érzelemmel volt tele ; rajongásig szerettem Izabellát! Bejártam epész Olaszországot, hogy őt még egy­szer meglássam és azután meghaljak; ez volt egyet­len gondolatom. Elhatároztam, hogy Párisba megyek azon re­ményben, hogy Grimani Márkáiétól talán megtudom húga hollétét. Midőn ezen utazásomra vonatkozólag intézkedé­seimet már megtettem, akkor olvastam az újságban, hogy gróf Visconti Adolf Nápolyban lováról lebukott és szörnyet halt. Még egy reménysugár villant lelkembe. Nápolyba siettem, éjjel-nappal utazva. Midőn odaértem, Izabella már nem volt életben; összezúzott férje holttestének láttára leroskadt s fia születése után meghalt. A sze­gény gyermek soha sem ismerte szülőit. Öh, Istenem, Istenem! hogyan van az, hogy én még élek ?! Eddig terjedt a gróf kézirata. Midőn én ezen sorokat elolvastam s kérdőleg fordultam Rinaldihoz, ő azt mondá: —- Hallgass meg, barátom és magasztald velem az isteni gondviselést. Én vagyok Izabella fia! Édes­anyámnak, kit soha sem ismertem, egy arczképe van birtokomban, s ezen kép szolgált mintaképül »Máriám­hoz,« ebből magyarázható meg a grófnak szerfeletti izgatottsága, midőn a képet meglátta és a hasonla­tosságot meglátta. Három hete annak, hogy engem a gróf magá­hoz hivatott; betegen feküdt ágyában s a kép az ágy elé volt felállítva, tekintete mozdulatlanul függött rajta és úgy maradt haláláig. Gyakran alig hallhatóan susogta : — Óh, Izabellám ! nemsokára örökké nálad leendek. És midőn én azt mondám neki, hogy az mégis különös, hogy az a név, melyet ő annyiszor említ, azon nőnek is a neve, kinek arczképe után én »Máriámat« festettem. — Én önt soha sem kérdeztem, hogy honnét vette a mintát ezen remek képhez, mivel attól fél­tem, hogy a képet — a művészek szokása szerint — valamely közönséges nő után festette. Rosszul esett volna hallanom, hogy kevésbbé tiszta lény. mint a minő az én szerelmem tárgya volt, szolgálhatott ilyen magasztos képnek mintául. Megmondtam neki, hogy a mintául használt arezkép eredetije már nem él és hogy az az én édes anyám volt. Erősen megszoritá kezemet és kért, hogy mu­tassam meg neki azon arczképet. Elvittem neki édes anyám arczképét; rögtön megismerte. — Igen ő az! mondá — ajakához szoritá a ké­pet és azután felém fordulva kérdé: — Ön tehát megváltoztatta a nevét ? Elmondám neki. hogy szegénységem arra kény­szeritelt, hogy művészi tehetségemben keressek se­gélyt, s azt hittem, hogy kötelességem nevemet meg­változtatni. nehogy családom büszkeségét megsértsem. Megölelt és hosszan tartott erősen a keblére szorítva, s midőn érezé, hogy szive nemsokára meg­szűnik dobogni, jegyzőt hivatott, hogy utolsó akaratát vele leírassa. A mull éjjel halt meg; és a mint végrendelete felnyittatott, abban a következő intézkedések voltak: 1. Vagyonotnból egy pompás kápolnát építsenek s az oltárra a birtokomban levő Mária képet állítsák. A kápolnában naponként szení-miseáldozatot mulassa­nak be az Urnák, halálig szeretett Izabellám lelkiüdvéért. 2. Többi összes vagyonomat. Izabella fiának ha­gyományozom, ki Rinaldi név alatt az előbb említett képet festette. — A Mindenható Isten áldja meg jóltevőmet! — mondá Rinaldi, mialatt szemei könnyekkel teltek meg, s szótlanul szoritá meg kezemet. legjobb minőségű és legdivatosabb czipő, kalap, keztyfi, fehérnemű, nyakkendő és mindennemű férfi divat #/itlkapni szolid és czikkeket tényleg csak ^ ftwfiU TvliOOl IIaI a legolcsóbb árakért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom