Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-02 / 9. szám
Nagybánya, 1902. Márczius 2. — 9. szám. XXVIII. évfolj^m. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megjelentik: minteent Előfizetési árak:; Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és liirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Városi közgyűlés. — Február 27-én. — Negyven perczes közgyűlése volt ma a képviseletnek, nem azért, mintha kevés tárgy lett volna napirendre kitűzve (17), hanem mert egyrészt többnyire csak tudomásul kellett venni az intézkedéseket, más részt, a képviselők csodálatos egyértelműséggel voltak a tárgyakra nézve. Kiemelendőnek tartjuk első sorban azt, hogy a képviselet a hadügyminisztertől katonaságot szándékozik kérni, a polgárság sokat remél ettől a lépéstől. Második helyen kiemeljük, hogy a város szépítésére nézve is történt valami. Ugyanis még e hóban hozzáfognak a ref. templom mellett való északi kőfalnak lebontásához, s oda tágas, széles ulczát csinálnak. Olyan eszme, a mit rég keresztül kellett volna vinni. A gyűlésen mintegy TO-en vettek részt s a 10 óra 10 perczkor kezdődött tárgyalásnak 50 perczkor már vége is volt. A gyűlésről részletes tudósításunk következő : Elnök : Gellért Endre polgármester. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. Hitelesitők: Torday Imre, Bálint Imre, Smit Sándor, Szellemy Geyza. Hitelesítés ideje: 1902. márcz. 2. 1. Gellért Endre jelenti, hogy Harácsek József elhalálozása következtében az ériékképviseiők közül Rónay Géza volna hehivandó, mivel azonban ő, mint közgyám hivatalból tagja a képviseletnek, Penthy Albert fog behivatni. Tudomásul szolgál. 2. A belügyminiszter jóváhagyja a képviselet azon határozatát, hogy a tarlalékalap jövedelméből 12 kiskorú vagyontalan árva részére 864 K segélyül kiadassák. Tudomásul. 3. Szaltnármegye törvényhatósága az 1902. évi költségelőirányza tot jóváhagyja. A közgyűlés ezt tudomásul veszi. 4. Szatmármegye alispánja tudomásul veszi a legtöbb adót fizetőknek 1902. évre érvényes következő névsorát: Oblatek Béla a m. kir. bányakincstár képviselője. Veress László a n.-bányai részv. takarékpénztár képviselője. Incze Sándor. Moldován Antal Nagybánya sz. kir. r. t. város takarékp. képviselője. Csausz Gyula a Calasantius J. bányatársulat képviselője. Stoll Béla. Molcsány Gábor, Almer Lajos. Erőss Gyula a m. kir. erdőkincstár képviselője. Dr. Lovrich Gyula, Dobróczky Alajos a nagybányai minorita társház képviselője. Bay Lajos. Stoll Gábor. Harácsek Vilmos Utódai. Steinfeld Mór. Géresy János, gróf Dégenfeld Sándor, Sveiczer S. Svaiczer 1. képviselője. Komzsik Alajos. Neubauer Ferencz. Soltész Elemér özv. Szendv Antalné képviselője. Vass Lajos. Hanzulovics Kristóf. Ember Elek. Moldován László. Griilus Emil. Schreiber Kálmán. Turman Miklós özv Turman Olivérné képviselője. Bay József. Szabó Adolf. Sziklavári Adolf. Ben Kováts Géza. Madán Ferencz. Km. Pap Sándor. Almer Károly özv. Csomós Áronné képviselője. Id. Husovszky József. Bónis István. Steinfeld Leopold Bátori Gusztáv a Leopold bányatársulat képviselője Tf. Pap Zsigmond. Mikó Béla. Robelly Lajos. Bernhard Adolf. Gróf Teleki László Gyula. Löw Jakab. Weisz György. Zoltán Lajos. Drumár János. Dr. Mak- ray Mihály Szathmári Béláné képviselője. Penthy Albert. Póttagok : Özv. Simay Tivadarné. Vida Aladár. Dittrich Erzsébet. Dávidovits Bertalan. Hudoba Gusztáv. Petky Gyula. Platthy Géza. A tanács, a névsor kinyomatásával megbizatik. 5. A közigazgatási bíróság helyben hagyja a városi képviselet azon határozatát, miszerint özv. Nyirő Sándorné nyugdiját a régi nyugdíj szabályzat szerint állapította meg. Az ügy belévén fejezve, az akták irattárba teendők. 6. A ligeti vendéglő, a lénárdfalusi korcsma, a lapos és bérezés erdei iágyfűtermés bérletére vonatkozó szerződéseket dr Miskol zy Sándor t. ügyész beterjeszti s a közgyűlés azokat minden változtatás nélkül jóváhagyja. 7. A belügyminiszter a korcsmákról, kimérésekről alkotott szabályrendeleten bizonyos módosításokat tett s a tanács tárgyalás végett a módosított szabályrendeletet a közgyűléshez teszi át. A képviselet a minisztérium áltíd—t$fcL, módosításokat elfogadja s a szabályrendeletet újólag fölterjeszti a miniszterhez. 8. Lévay József a Prugberger-féle házért 3600 K évi bért Ígért, a volt bírósági épületért Frenkel Dezső 800 K évi bért. Merzenich Hubert 24000 korona vételárat ígért, a széna-téri hídmérlegért Frenkel Dezső 459 K évi bért ígért s ezen bérletet Steinfeld Mó- riczra átruházni kívánja, a borpataki korcsmáért Kálmán Mihály lénárdfalusi lakos 900 koronát Ígért s a bérletet Rosenberg Móricz részére kívánja átbocsátani, a sertés konda legeltetésért Incze László 250 korona ígéretet tett. A közgyűlés ezen bérleteket elfogadja és jóváhagyja, kivétetvén a bírósági épület, mert azt sem 800 koronáért bérbeadni, sem örök áron eladni nem óhajtja, hanem kimondja, hogy ezen épületben egyes városi hivatalok he'yezendők el. 9. A ref. templom északi oldalán tervbe vétetett egy 10 méter széles utcza kihasitása, ezáltal a környékbeli lakosság közlekedése megkönnyittetik, s szépészeti szempontból sokat nyer a város képe, a ref. egyháznak e czélból 154 négyzetölet kell telkéből a köznek feláldoznia, kárpótlásul 2000 koronát kivan. A költségek fedezéséhez a kincstár 1000 koronával járul s a részvénytakarékpénztár e czélra 1000 K adományozott, a többit a város fogja fedezni, mivel az ügylet márcz. 20-ig lebonyolítandó, a tanács sürgős intézkedést kér. A közgyűlés úgy szépészeti, mint praktikus szempontból is a ref. egyház ajánlatait és feltételeit elfogadja, megbízva a tanácsot, hogy az utcza kibővítését a beterjesztett terv szerint sürgősen esz közölje. 10. Bay Lajos és 54 képviselő társa indítványt tettek, hogy a kormánytól egy közös vagy honvéd gyalogzászlóalj állandó elhelyezését kérelmezze Nagybánya. A pénzügyi-bizottság az indítványhoz hozzájárulván az ügy közgyűléshez került. A közgyűlés általános éljenzések között egyhangúlag magáévá teszi az indítványt s elhatározza, hogy kérvényt intéz a hadügyminiszterhez egy közös hadseregbeli zászlóaljnak Nagybányán leendő állandó elhelyezése iránt és kikéri a hadügyminiszternek erre vonatkozó feltételeit. 11. Özv. Kovács Lőriczné, ajánlatot tesz az iránt, hogy a morgói birtokot 2000 korona bérért átadja a városnak. A képviselet, mivel a birtok kezelése sok nehézségbe ütközik, az ajánlatot nem fogadja el. 12. A városi éjjeli őrök drágasági-pótlékot kérnek, a közgyűlés fejenként 5-5 koronát szavaz meg és utalványoz ki. A gyűlés háromnegyed 11 órakor véget ért. | Svaiczer Sándor. Pár hét óta betegeskedett, övéi aggódva látták, mint fogy el életereje, végre ma reggel fél 6 órakor győzedelmeskedett a halál a derék férfiun. A hajnal bontogatni kezdte éppen pirkadó szárnyait, mikor a tisztes, előkelő ember örök álomra hajtotta fejét. A gyászhir városszerte általános részvétet keltett. Arany-idkai Svaiczer Sándor 1831. márcz. 20-án született Nagybányán. Atyja Svaiczer Gábor főkamara- gróf volt helyben, anyja Eötvös Katalin, szatmárme- gyei birtokos család tagja. Svaiczer Sándor iskoláit itt kezdette meg Nagybányán, majd a bécsi Therésianumban folytatta, elvégezte később Bécsben a technikát, majd a selmeczi bányászakadémiát. Pályája közben érte a 48-iki szabadságharcz, a mikor ő is beállott a dicső honvédek közzé s 17 éves ifjú kora daczára mint tüzérfőhadnagy harczolt a hazáért. A szabadságharcz lezajlása után, mikor pályáját elvégezte, előbb Styriában szolgált a vasbányáknál, majdjkésőbben az erdélyi sóbányáknál s mint deésaknai sóbányahivatali főnök, kir. bányatanácsos vonult nyugdíjba 1898. szept. 19-én. Ekkor szülővárosába jött lakni, itt élvezte a nyugalom napjait rokonai körében, fájdalom, nem sokáig élvezhette. Szolnok-Dobokában nagy szerepet vitt a vármegyei életben, az állandó választmánynak, a számon- kérőszéknek tevékeny tagja volt, a szamosvölgyi vasutak felügyelőbizottságának elnöke. Itt csendes, majdnem visszavonult életet élt, de mint városi képviselő a gyűléseknek szorgalmas látogatója volt s a kaszinónak egyik tisztelt és szeretett előkelő alakja. Nejét, magyarszögyóni Szögyény Emíliát évek előtt elvesztette. Gyermekei közzül ketten élnek, fia István árvaszéki ülnök Szolnok-Dobokában, leánya Mándy Zoltán váraljai földbirtokos felesége. Szivburok gyuladásban szenvedett s az utóbbi napokban szél érte. Ez végkép összetörte testi erejét. Temetése hétfőn, márcz. 3-án lesz. Az előkelő, finom műveltségű férfiúnak halálát mindenki fájlalja, a ki csak ismerte. A család a következő gyászlapot adta ki: Arany-idkai Svaiczer Alexandrin és férje mándi Mándy Zoltán, arany-idkai Svaiczer István és neje hatt- mansdorfi Hadfaludi Ilona, mint gyermekei: Mándy Gizella, Irén és Zoltán, — Svaiczer Béla és Alexandrin mint unokái, továbbá Svaiczer Ilka és idősb arany- idkai Svaiczer Gábor nyugalmazott m. kir. honvédhuszár- ezredes mint testvérei, szomorúan jelentik a legjobb atyának, nagyatyának, illetve testvérnek: arany idkai Svaiczer Sándor 1848—49-es honvédfőhadnagynak, nyugalmazott m. kir. bányafőmérnöknek, ez. bánya- tanácsosnak és a Szamosvölgyi vasút részvény társaság felügyelő-bizottsági elnökének. Nagybányán, 1902. évi márczius hó 1-én reggel 6 órakor, a haldoklók utolsó vigasztalására rendelt szentségek ájtatos felvétele után, életének 71-ik évében bekövetkezett csendes elhunytét. A boldogult földi maradványai e hó 3-án délután 4 órakor fognak a nagybányai róm. kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat e hó 3-án reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Nagybánya, 1902. évi márczius hó 1-én. Nyugodjék csendesen! A vízvezeték és erdővételár feletti értekezletből. A Laposerdő utolsó vételárából még meglevő 340.000 koronát folyó jövedelemként kívánta elöljáróságunk a megfelelő évekre beosztva az évi rendes kiadásokra fordítani; de 54 bizottsági tag fellebbezésére az alispán ur a helyzet megösmerése és megvitatására február 21-én értekezletet tartott. Sipos, dr Kádár és Révész urak fejtegetése ellen a tanács álláspontját a főjegyző ur védelmezte s a községi adót csak úgy lálja mellőzhetőnek, ha azt folyó jövedelemként évi részletekre szét osztva felhasználjuk. Kijelentvén, ha nem lesz reá szükség megtakarítjuk. Az alispán ur az ő véleményéhez ebben közeledést lát s ezen kérdést a vízvezeték kérdésétől elkülönítve tisztán csak tőks gyűjtésnek tekinti s azt valóban csak annyiban óhajtja megtakarításba venni, ha a folyó kiadások nem igényelnék. Nem osztottam az alispán ur nézetét nem csak, mert ily kijelentéssel nem bízom annak megtakarit- hatásában, hiszen sokat lehet a költségvetésben felvenni ha akad fedezet, holott a folyó évre is megtudták alkotni a költségvetést daczára, hogy sem községi adót nem rovtunk ki, sem ezen tőkéhez nem nyúltunk, hanem csak a kamatát vettük fel, de bár mily örömmel látnám a városi tőkegyűjtést, azt most nem tartom időszerűnek s igy nem ily czimen, hanem tisztán a városi vízvezeték fedezete czimén kívánjuk ezt megőrizni, annálinkább, mert a midőn a mintegy 3 millió korona értéket képviselt Laposerdő feloldása és eladását megindítottam czélunk volt az adósságok kifizetése mellett culturális, közegészség és magán vagyoni fejlődésünk előmozdítására jövedelmező tőkét teremteni. Ezen erdő végfoszlánya a mostani vételár s miután a folyó kiadások az eddigi összegeket felemésztették. legalább ezt akarjuk a vízvezeték létesítésére, tehát a közjó maradandó javára annál is inkább megmenteni, mert biztos a számítás, hogy a vízvezeték pár év alatt szép jövedelmet is fog a városnak hajtani. Tény, hogy rossz egészségügyi viszonyaink s a nagy halandóság oka fertőzött ivóvizünk. Tény, hogy a viz szűke miatt a tűz elleni védelmünk a mi viszonyainknak meg nem felelő drága apáratust kíván, holott ha a vízvezeték által az egész város területén s igy bárhol a veszély színhelyén megnyitható vízvezetékben a viz sugár biztosítva van, jelenlegi kiadásunk 'h-ve lesz mérsékelhető.
