Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-14 / 50. szám
Nagybánya, 1902. Deczember 14. — 50. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE XíCEGTIBIUEXTIK: IvcEIX-TIDEISr T7-^.S^ieiSr^.X:> Előfizetési árak Eptész évre 8 Kor. Fél évre i Kór. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám áOfii 1. Előfizetések, rekhunácziók és liirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a s erkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. A kohó füst. Nagybányának, az Istentől annyi kincsesei megáldott, bájos szép vidékü Nagybányának két nagy baja van, egyik a baczillus, másik a kohó füst. Amaz a vízből, a földből, emez a levegőben intéz támadást a lakosok egészsége ellen. A barcz mind a két ellenfél ellen megindult. A vizvezelék lesz hivatva legyőzni az első ellenséget. A másodikkal a közvélemény, a város, a kincstár most élénken foglalkozik. Vegyes-bizottság működik a nagy kérdés megoldásán. Ez a vegyes-bizoltság Oblatek Béla kohóügyi előadót, Bálint Imre erdőtanácsost, dr. Herczinger Ferencz főorvost küldötte ki, hogy szak szempontokból foglalkozzanak a kohó füst kérdésével s adják be véleményüket. Oblatek Béla az ő szakjelenlését már benyújtotta a város polgármesteréhez. Említi, hogy már 1893. előtt is panaszok merültek fel a kohó füst ellen, azóta azonban sürvednek a panaszok, miként a füst maga, mely túlnyomó mennyiségben széndioxin gázokat tartalmaz. A kincstár erre egy központi kéményt és szállópor csatorna rendszert építtetett, a mely által sikerült ugyan a kohó füst útját a ferne- zelyi völgyből elterelni, azonban a magas kémény miatt, más légáramlatok hatása alatt, a füst most Nagybánya keleti részén, az úgynevezett »bányi oldalon« levő gyümölcsös kertek és kültelkek érintésével vonul el s ott a tenyészetet és eqészséyet veszélyezteti, miből kifolyólag az érdekelt birtokosok már kártérítési igényeket jelentettek be. Obiatek Béla véleménye szerint, ezen csak egy kénsav gyár felállítása által lehetne segíteni. S bár ez nagy anyagi áldozatokkal jár s magában fönn sem tartható, de. kétségtelen, hogy a vegyi termények gyártásával combinált kénsavgyár, mint hasznothajtó nyerességes vállalat viráyozhatik. A vegyi termények' közzül elsősorban a vegyi trágya-gyár - superphosfát - berendezést ajánlja. Az 1901. évi statisztika szerint behoztak Magyarországba Superphosfátot !07'684 q. Thomas-salakot 77034 » Trágya-gipszet 55474 » Összesen 300T92 q műtrágyát, bizonyítékául annak, hogy daczára a gazdák idegenkedésének s daczá^a annak, hogy a műtrágya használata még a kezdet kezdetén áll: hazánk még a csekély szükségletet sem képes fedezni, hanem a külföldbe szorult. A fernezelyi kohónál évenként 30000 q. kénsav volna termelhető s ezt vegy-trágya gyártására fölhasználva, évenként körül belöl 60000 q. műtrágya volna előállítható. Tehát még mi dig sokkal kevesebb, mint a külföldi behozatal. Túltermeléstől s árhanyatlástól tartani tehát nem lehet. Ha a kincstár bármi tekintetből a gyár üzemének kezelését nem akarná, Oblatek Béla az eszmét akkor sem tar ja elejtendőnek, hanem a kir. bányakincstár, a földmivelési- és kerosk. minisztériummal egyetértve, fölhívást intézne a hazai vegy-trágya gyárakhoz, miszerint azok saját költségükön rendezzék be a gyárat s vállalkozónak a kéndioxid gázokat a kincstár ingyen rendelkezésére bocsátana, a földmivelési kormány pedig magát arra kötelezi, hogy a kezelése alatt álló államjószágok ’'egy-lrágyabeli szükségletet szerződésileg a fernezelyi gyártól fogja rendelni. Bálint Imre szintén beterjesztette szakvéleményét Szerinte régebbi időben e vidéken a magán bányák kohóval is fel voltak szerelve s a fernezelyi csak a kincstár termékeit dolgozta föl A kohó füst tehát nagy területen oszlott szét s az akkori eljárás lassú folyamatával hosz- szabb időre terjedt. Újabban Nagy- és Felsőbánya vidékének összes bányatermékei a fernezelyi kohóba kerülnek s igy itt az eljárás térben és időben koncentrál látott. Az igy származó sürü és nehéz füst, mely mérges kénessavat tartalmaz, mint korom a növényzetre lerakódik s a kénessav a levelek légző szájacskáin a levélbe hat, minek következtében a keményítő a levélből a lörzsbe visz- szavonul, a plazma összehuzódik, a clorophil pedig áthasonul. Ez által a levél vagy zölden elszáradva lehull, vagy egyes részei megbámulnák, elhalnak s szintén idő előtt lehuüanak. Ugyanez a halás látható a fiatal hajtásokon is. A növények tudvalevőleg szénsavat vesznek föl a levegőből s élenyt lehelnek ki. Ha már most a légkör kénessavval van megterhelve, ez is a levelekbe jut s pusztitólag hat a növény szervezetére. A kénessav a talaj rétegébe is behatol s megrontja a növényi tápszereket. Bizonyítják ezt a különféle fűnemüek és cserjék. A kohóteleptől számított távolság, melyre a légáramlatok a kénsavat magukkal viszik, igen különböző s a légáramlatok erősségétől függ, ezen távolságon belül pedig a fatenyésztés nem csak hogy veszélyeztetve van, de sok esetben sikertelen is. A kénessav egyaránt ártalmas az egy éves csemetére és a vágatási korban levő fára.A rozsályi légáram Nagybánya felé tart s igy a kohófüstöt majdnem állandóan felénk hozza, világos dolog, hogy a nagybányai növényzetre állandóan ártalmas tényezőt képez. Há ra van még egy vélemény, a doktori, mely az egészségre v iló hatásról fog szólani, legközelebb azt is ismertetjük. Heti krónika. Végre találtam egy jószivü borbélyt, a kinek az irodalom iránt van érzéke. Én könyvvel fizetek s ő beretvával berelvál. A nehéz, válságos tél alatt, mily jó volna, ha paszulyt, húst, kávét lehetne pl. »Ilyen az élet«-en vásárolni. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. Ke sajnáld ... Ne sajnáld a csókot tőlem galambom I Miket úgy kell ajkadról rabolnom ; Hogy ha kémk, mondjad rózsám : szívesen, így aztán n;m ellenkedünk sohasem. Ha lefekszem az almafa tövébe, Piros almák mosolygnak rám megérve ; Mint az alma a C8Ók is oly valami, Hogy ne lopjam, nem tudom meg állani. Barna kis lány I nyújtsd ajkadat serényen, Mig tiltva van tüzes csókot adj nék-m; Mert ha egyszer az engedélyt megadták — Úgy lehet hogy elveszti a zamatját. Jeney Gyula. Vörösmarty és a nők. Százkét esztendeje annak, hogy Vörösmarty Mihály született, (1880. decz. 1-én) de minden magyar ember most is oly lelkesedéssel énekli az ő Szózatát, mintha csak most Írták volna. Többi munkáiban is gyönyörűsége telik mindnyájunknak. Vörösmarty megérdemli. hogy szeretettel olvassuk és hazafias büszkeséggel emlékezzünk meg róla. A magyar nőknek nem is szabad róla megfeledkezniök, mert ő a magyar nők erényeit megörökítette műveiben és senki lelkesebben nem tanított arra, hogyan becsülje és szeresse minden magyar ember az édes anyját és feleségét is. A költő édes anyja Csaly Anna volt, tőle örökölte élénk képzelődését és költői kedélyét. Példás házasságban élt a költő apjával, ki szintén Mihály volt és mint Nádasdy Mihály grófnak előbb gazdatisztje, később bérlője egész életét gazdálkodással töltő» te Fehérmegyében, Nyéken. A költő anyja férjének valósággal jobb keze volt, szabad idejében bolyongott a mezon, az erdőn és ott gyógyfüveket keresett. Ö gyógyította a falu betegeit, alamizsnát adott a szegényeknek, a szerencsétleneket megvigasztalta. Később, mikor özvegy lett, ő maga csak az imádságos könyvében talált vigasztalást. Erről szól Vörösmarty Mihálynak egyik legszebb költeménye : A szegény asszony könyve. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, Még mikor jó férje megholt ; De ruhája mégis gyászo1, Szive fél a tarkaságtól. Majd maga elé varázsolja ezeket az időket. Hejh, nem igy volt hajdanában, Mig nem járt özvegyruhában, Tele kamra, tele pincze, S mindig kézben a kilincse ; És szegénynek és boldognak Udvar és ház nyitva voltak .... AkármHy szűkén teng kis vagyonából, megmaradt az a szokása a régi időkből, hogy még azt a keveset is, a mije maradt, megosztja a szegényekkel. És mikor az öreg Sára néni imádságos könyvet kér tőle, ő a magáét kétfelé osztja és az egyik felét elajándékozza. Most a két jó öreg asszony, Hogy semmi jót ne mulaszszon, Fél könyvből, de nem fél szívvel, Imádkoznak este, reggel, S ha van Isten mennyországban, Nem imádkoznak hiában. Mikor a költő sorsa jobbra fordult, első dolga volt édes anyját kiemelni a bajból. De hiába gondoskodott arról, hogy édes anyjának meglegyen mindene, a mit szükségei, hiába rendezett be neki lakást Szé- kesfejérváron, az özvegy bánatosan, sokat sirva töltötte napjait mindaddig, mig fia nem szerezte neki vissza a nyéki szőlőt, hol újra gazdálkodhatott és gyógyíthatott. Utolsó éveit boldoggá tette fiának hálája és szeretete. Ez a boldogság csodálatosan védte meg őt az idő romboló hatásától; hatvan éves korában még fekete volt a haja. Anyján kívül két nőnek jutott nagy szerep Vörösmarty életében Az egyik Perczel Sándor földbirtokosnak leánya, kinek házánál Vörösmarty több éven át nevelő volt. És pedig nem, mint Eötvös Károly tévesen állitja, a legifjabb, hanem a legidősebb leánya. Etelka Ez kiderül a költőnek Zádor nevű barátjához irt leveleiből, melyekben nyiifan emlegeti szive bálványát. Az ifjú költőt lelkesítette a szelid, tiszta lelkű leány; róla irta első szerelmi költeményeit, melyek fényes ábrándokkal vannak tele. így szól hozzá: Miért jelensz meg álmaimnak, Ki tőlem ébren elhajolsz? A legvidámabb hajnal arczidon, Szemedben a szép csillagok sugára, Ruháid ezüstös fellegek Az est fuvalmán ringadozva, így jősz keservim éjjelén, Nyájasb az égnél, a földnél kegyesb ! Etelka szemét igy Írja le : A szem, melyet én szerettem, Mely szivembe tőrt vete, Nem volt sem világos égszin, [ Sem berongó fekete, Nyájasabb a feketénél, Gyenge kéknél tüzesebb ; Gyorsabb ennél, hivebb annál, Andalítóbb, csendesebb:
