Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-22 / 25. szám
(2) 1902. junius 22. 25. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE s annak napirendjére kizárólag ezen kérdés eldöntését tűzi ki. A képviselet az indilvány értelmében határoz. 14. Bay Lajos és több képviselő indítványozza, hogy a város vizhasználati szabályrendeletet készíttessen s e végre egy ad hoc bizottságot válasszon. A indítvány természeténél fogva a julius 8-iki gyűlésre tűzetik ki. 15. Özv. Hofmeiszter Jánosné nyugdija 133 K 33 fillérben megállapittatott. 16. Özv. Bilcz Istvánné néhai férje személyéhez kötött 260 korona járandóságát az uj g. kath. lelkész megválasztásáig részére kiutalni kéri. A közgyűlés tekintettel az elhunyt Bilcz István érdemeire, a kérelemnek helyet ad minden precze- dens alkotás nélkül. 17. Almássy Erzsébet és társai a malomköz-utczai házas telkek végénél levő parti földterületek eladását kérelmezik. A képviselet a jogügyi bizottság véleménye alapján ezen földeket a partbirtokosoknak Q ölenként 60 fillér díjért eladja, úgy azonban, hogy a patak mellett 1 méter szélességű terület a város tulajdonában marad. 18. A kerítésekről alkotott szabályrendeletet a jogügyi bizottság egész terjedelmében elfogadhatónak véleményezi. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a szabályrendeletet s annak felterjesztésével a tanácsot megbízza. A gyűlés vége 3/4 12 órakor. Szabályrendelet Nagybánya sz. kir. r. tan. város területén köztemetők létesítése és használata tárgyában. I. Általános határozatok. 1. §. Nagybánya szab. kir. r. tanácsú város, az Agyag-utcza végén fekvő telkén, valamint a kincstártól megvett veresvizi réten köztemetőket létesít. Úgy ezen, valamint a szükséghez képest másutt létesítendő köztemetők a város képviselő-testületének rendelkezése és felügyelete alatt állanak. 2. §. A képviselő-testület ezen felügyeleti jogát az általa három évre megválasztott temető-bizottság által gyakorolja. Az egészségügyi előadó tanácsos, mint elnök, a városi mérnök, mint előadó és a városi t. főorvos ezen bizottságnak hivatalból tagjai; többi három tagját a képviselő-testület saját kebeléből választja. 3. §. A temető-bizottság felügyel a megállapított temetői rendszabályok szigorú alkalmazása és pontos végrehajtására: Kidolgozza és jóváhagyás végett a közgyűlésnek bemutatja a köztemetők területi beosztását, úthálózatát és az összes sírhelyek elhelyezésére nézve előre megállapított tervezetet. A köztemetőkben alkalmazandó őrök létszámának és fizetésének megállapítására, valamint a köztemetőkben szükséges munkálatok elrendelésére a közgyűlésnek javaslatot tesz: Utalványozások végett a tanácsnak jelentést tesz: számadását minden évről a tanácshoz adja be, mely azt a számvevőség felülvizsgálata után, a fölmentvény megadása végett a közgyűlés elé terjeszti. 4. §. A köztemetők az ezen czélra létesített temető-alapból tartattak fenn, mely a város házi pénztára által külön kezelendő. A temető-alap létesítésére szolgálnak: sem hallottam közöttük. »Leoutine — szólt a férj — kegyed beteg, miért nem szólt eddig hogy orvost hivattunk volna. Mily könnyelműség!« Mire úrnőm hirtelen felelt: »Nem vagyok beteg Loránd.« A férj csodálkozva nézett reá, szemeik találkoztak, az édes kék szem és a villámló fekete szem valami delejes összeköttetésbe jöttek, mert az asszony, mintha mindent elfelejtett volna, ráborult a férfi keblére és azt mondta suttogó, de erős hangon: »Loránd! ha tudnád mennyire szeretlek !« Erre a férfi, mintha csak ezt várta volna, térdre borult előtte és ezer édes beczéző szóval nevezte. Aztán felfogta erős karjába az ingadozó asszonyt és a pamlaghoz vitte, ott leültek egymás mellé, mint már rég kellett volna. Úrnőm nem volt többet büszke, hanem boldog. A régi pirosságát is visszakapta. Én rám sem igen volt szüksége többé, mert most már együtt sétálnak, és nem nézi mellőlem azt a magánosán szivarozó urat. Néha ugyan még elbú mellém, de olyankor mindig jön utánna a férj és megtalálja. És olyaokor azt mondja neki: »Nagy baba vagy te édes Leontine, hogy mindig bujóskát játszol, vájjon a kis baba is olyan lesz?« Mire az asszony szájára tapasztja kezét, vagy nyakába borul és szájával zárja le a csacska férfi száját. De mind a két esetben boldog pirulás látszik az asszonyka arczán. Ennyi mondani valóm van és ezzel megelégszem, mert mit is akarhatnánk többet, ha boldogságot látunk. Az én úrnőm és férje pedig, most már igazán boldogok. .............h . . . a. 1. A megállapított sirhelydijak. 2. A síremlékek felállításáért fizetendő őrzési dijak. 3. Kegyes adományok. 5. §. Á köztemetők használatba vétele után a hitfelekezeti temetőkben a további temetkezésnek beszüntetését, vagy korlátozását elrendelni a képviselő- testületi közgyűlés jogköréhez tartozik. A felekezeti temetők kellő bekeritéséről és őrizetéről a tulajdonos hitközség tartozik gondoskodni. II. A köztemetők berendezéséről. 6. §. A köztemetőkben előforduló temetkező helyek következőkép osztályoztatnak : vannak a) sírboltok; b) családi sírok ; c) egyszerű, kizáró joggal engedélyezett sírok és d) ingyen sírok. Az összes sírhelyek területi beosztását és elhelyezését a temető-bizottság tervszerüleg állapítja meg. 7. §. A sírboltok és családi sirok csak az illető családok egyenes leszármazói által örökölhetők és családi örökségek mindaddig, mig azoknak fentartásáról a jogosultak kellően gondoskodnak. 8. Egyenes leszármazók hiányában a sírboltok és családi sirok fentartásáról az illető család egyéb tagjai is gondoskodhatnak; ha azonban a tulajdonos család már egészen kihalt, a pusztulásnak indult sírboltok és családi sirok gazdátlannak tekintendők s azokkal a temető-bizottság az utolsó temetkezéstől számított 30 év lejáratával a temető-alap javára szabadon rendelkezhetik. A kiásott csontok egy közös sirgödörbe femeten- dők el, a temető-bizottság által. 9. §, A pusztulásnak indult sírboltok és családi sirok ismert tulajdonosai a kijavítás megtételére, a temető-bizottság által hivatnak fel Ha e felszólítás eredménytelen maradna, a temető-bizottság a sírboltról a temető-alap javára szabadon rendelkezhetik. Ismeretlen tulajdonosok az országos hivatalos lapban háromszor beiktatott felszólítással hivatnak fel a kijavítás iránti intézkedések megtételére s ha ezen felhívás egy év lefolyása alatt eredménytelen maradna, a sírbolt gazdátlannak tekintendő s mint ilyenről a temető-alap javára a bizottság rendelkezik. 10. §. Sírboltok a temető-bizottság által jóváhagyandó tervek szerint csak kőfalból építhetők úgy, hogy azokban minden egyes koporsó számára külön fülkék legyenek, melyek temetés után rögtön befala- zandók. A szelelő-lyukak magából a sírboltból és nem az egyes fülkékből vezetendók ki a tetőn keresztül. 11. §. Szabályként állapittatik meg, hogy sírboltok akár egyesek akár családok számára csak a köztemető széleire szorosan egymás mellé építhetők, hogy hátsó falazatok a temető természetes kerítését képezhesse. 12. §. A családi sirok a köztemetőnek ezen czélra kijelölt területén egymás mellé sorban ásandók olyké- pen, hogy közöltük egy méter hely szabadon hagyassék. A családi sirok hossza két és fél méterben állapittatik meg, melynél sem hosszabbak, sem rövidebbek nem lehetnek, szélességök a fentartott sírhelyek száma szerint váltakozik. 13. §. Családi sirok mélységének, a koporsóknak egymás mellé való helyezése esetén legalább két méternek, ellenben a koporsóknak egymás fölé tervezett elhelyezése esetében legalább három méternek kell lenni. Szabályul állapittatik meg az is, hogy az egymás fölé helyezendő koporsók között legalább (0.25) huszonöt század méter földrétegnek kell választék gyanánt lenni, a felső koporsó pedig legalább egy egész és hetvenöt század méternyi vastagságú földréteggel fedendő be. 14. §. Családi sirok diszemlékkel, sírkővel, vasrácscsal, vagy másnemű kerítéssel láthatók el, de a sir terjedelmén túl eső térfoglalás a legcsekélyebb mérvben is tiltva van. A kellő ellenőrzés gyakorolhatása tekintetéből, sírkövek felállítása vagy a családi sirok bekerítése a temető-bizottságnak Írásban jelentendő be s a tervezett munkálat csak ennek jóváhagyása után foganatosítható. 15. §. Az egyszerű, kizáró joggal engedélyezett sirok a köztemetőnek ezen czélra kijelölt területén egymás mellé sorban ásandók olyképen, hogy közöttük egy méter hely szabadon maradjon. Az egyszerű sirok hossza két és fél méterben, szélessége egy egész két, tized méterben, mélysége két méterben ^llapittatik még. 16. §. Az egyszerű sirok szintoly rendesen gon- dozandók, mint a családi sirok, az elhanyagolt és sírkővel el nem látott egyszerű sirok 30 év elteltével a temető-bizottság szabad rendelkezése alá esnek s a kiásott csontok a közös sirgödörbe temetendők el. 17. §. A 14. §. rendelkezései az egyszerű sírokra is kiterjednek. 18. §. Az ingyen sirok a köztemetőnek ezen czélra kijelölt területén szintén egymás mellé sorban ásandók olykép, hogy közöttük egy méter terület szabadon maradjon. Az ingyen sirok hossza, szélessége és mélysége az egyszerű sirok méreteivel mindenben egyező és 30 év elteltével a temető-bizottság szabad rendelkezése alá esnek. 19. §. Az ingyen sirok a teljesen vagyontalanul elhunytak részére a polgármester által engedélyeztetnek. 20. §. A sirhely-dijak következőleg állapíttatnak meg: Sírboltul minden négyszögméter hely 25 korona Családi sirul használandó minden négyszögméter hely 20 korona; Egyszerű sirul használanó minden négyszögméter hely 10 korona. 21. §. A sirásási dijak következők : Uj síroknál egy sirásás két és fél méter mélységig 5 korona; két métertől négy méter mélységig minden további egy métertől 4 korona. Régi síroknál egy sirásás két és fél méter mélységig 3 korona, két és fél métertől 4 méter mélységig minden további egy métertől 2 korona fizetendő. 22. §. A sirhely-dijak a város pénztárába, a sirásatási dijak a temető őrnek kezeihez mindenkor előre fizetendők. 23. §. Minden köztemető egy temető-őr állandó felügyelete alatt áll, ki ott szabad lakással bir és a polgármester állal alkalmaztatik. A temető-őr évi fizetését a temető-bizottság javaslatára és a temető-alap terhére a képviselő-testület állapítja meg és utalványozza ki előlegesen fizetendő havi részletekben. 24. §. A temető-őr feladata: 1. Felügyelni a köztemetőre és annak biztonságára. 2. Az összes sírokról törzskönyvet vezet. 3. Felfogadja a sírásókat és azokat a hozzá befolyt sirásatási dijakból fizeti. 4. Karban tartja és díszíti azon siro' at, melyekre nézve ily megbízatást kapott. 25. §. A temető-őrnek évenként fizeiendő gondozási és díszítési dijakat a különféle sirok szerint a temető-bizottság állapítja meg : ezeknél magasabb dijakat a temető-őr csak a megbízó fél beleegyezésével szedhet. Heti krónika. Ma van a leghosszabb nappal az esztendőben és a legrövidebb éjszaka. Elérkeztünk az időponthoz, a mikor ismét rövidülni kezdenek a nappalok, a nélkül, hogy nyarunk lett volna. A nyári éj tiszteletére Hold őnagysága is megbecsüli magát s teljes pompájában ragyog ma, lévén holdtölte. Sok szegény kaszás sóvárogva tekint reá s várja, hogy meghozza a jó időt. Annyit hozott is már, hogy az országház kapuját bezárták s 3 hónapig aratni, gazdálkodni fognak a képviselők. Nagy öröm ez is az országra, mert addig legalább nyugodtan lehetünk, hogy újabb adót nem szavaznak meg s legújabb ágyukat nem próbálgatnak. A nyári évad beköszöntését jelzi a lövész-egyesület is, az ő barátságos összejöveteleivel. A bajtársak nyájasan elszórakoznak a liget árnyas bokrai alatt s ősi bravúrral csinálják a mély lövéseket, a legtöbb kői t, vagy ha jól megy a kaláber puskaropogás között, tréfából egy-egy bolond kört is. Ez a lövő-egyesület adta nekünk a ligetet, ha nem is közvetlenül, de közvetítve igen. Ha Hámori nem tölt annyi kedves órát az ő kedves lövész társaival : nem csinál lövész-alapitványt s nem teszi köz- kincscsé a ligetet, sokat köszönhetünk tehát ennek a sport-egyesületnek, azért igyekezzünk támogatni, a mennyire lehet. A legközelebbi napok bő programmal Ígérkeznek. Holnap a főgymnasium szokásos érdekes tornaversenye, mely mindig népszerű szokott lenni, azután a nőegyesület jubileumi közgyűlése, szerdán g. kath. pap választás. Mindezek annyira felcsigázták a közönség érdeklődését, hogy az elmúlt hét igénytelen történetéről alig mer többet írni a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Szathmáry Béla min. tanácsos f. hó 19-én városunkból Erdélybe utazott. A nagybányai jótékeny nöegyesület f. hó -»4-én d. e. 11 órakor tartja meg díszközgyűléssel a városháza tanácstermében negyvenéves jubileumát. A disz közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. A nőegylet negyven évi története. Felolvassa Lakatos Ottó. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Bay Lajos orszgy. képviselő. 4 Svaiczer Ilka érdemeinek méltatása. Tartja Stoll Gábor ügyvéd. 5. Esetleges indítványok. 6. A titkár záró beszéde. E díszközgyűlésre külön meghívót nem bocsátunk szét, vendégeket szívesen vár: a nőegylet elnöksége. Hymenhir. Dr. Péchy Péter a nagvsomkuti járás főszolgabirája a napokban lépett házasságra Budapesten Markos Ilona úrnővel. irigyelem! A raktáron levő czipő, kalap, ing, nyakkendő, keztyü és az -----------:. összes czikkek augusztus hó 31-ig 1 S mé lyen leszállított árakban lesznek elárusítva Jpp** RadÓ Andornál*
