Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

1901. október 6. NAGYBÁNYA fis VIDÉKE 40. szára. (3) Magyar Lányok. Ennek a fiatal leányok számára kitünően szerkesztett képes hetilapnak októberi száma a szokásos gazdag, változatos tartalommal jelent meg. Mindent megtalálnak benne a fiatal leányok, a mi őket érdekli, mulattatja, szórakoztatja s a miből ta­nulságot erkölcsi hasznot menthetnek. Van benne két ifjúsági regény, az egyik történelmi, »Az idegen« czimmel, Juhász Bélától, a másik »Ilonka férjhez megy« a leány élet derűs, vidám epizódjaiból szőve, a szer­kesztőtől, Tutsek Annától. Verset Farkas Imre irt, elbeszélést Tábori Róbert. Lengüel Laára kedves, okos czikket irt a leányok jóságáról és türelméről, azon­kívül »Katóka a konyhában«, a magyar leányoknak ez a kedvelt alakja a háztartás és konyhaművészet titkaiba avatja be az ő kis olvasóit. A kézimunká­ról, kertészetről, divatos virágokról, őszi életmódról stb. szóló kisebb nagyobb czikkek és képek teszik még érdekessé és változatossá a lapot, melyet azonkívül még számos szebbnél-szebb kép és eredeti rajz is dí­szít. A »Magyar Lányok« az egyetlen hetilap, amelyet ma már minden szülő járat leányának, a ki szivén viseli, hogy neki való olvasmány kerüljön gyermeke kezébe. A »Magyar Lányok« előfizetési ára negyedévre 3 K, félévre 6 K. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Singer és Wolfner Andrássi-ut 10. Az Én Újságom, a magyar gyermekvilág legked­veltebb és legelterjedtebb lrpjának e heti száma is igen érdekes tartalommal jelent meg. Lampért Géza a »Három pápai diák« érdekfeszitő történetével, Se­bők Zsigmond pedig Maczkó ur utazásával mulattatja, szórakoztatja, kaczagtatja vidám módon kis olvasóit. Számos elbeszélés, mese van még azonkívül a lapban legjobb Íróinktól, Pósa bácsi pedig szebbnél-szebb ver­sekből egész gyöngyfüzért nyújt. A gyermekvilág gyö­nyörűsége »Az Én Újságom«, mely immár tizenkedte- dik évfolyamát is dicsőséggel elérte. Az Én Újságom a legolcsóbb gyermeklap Magyarországon, de egyszers­mind a legnagyobb és legtartalmasabb is. Előfizetési ára negyedévre két korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Singer és Wolfner, Budapest, Andrássi-ut 10. Belterjes gazdálkodás és okszerű gazdálkodás. A mezőgazdasági üzletvitel körében ma az ujalkotások és újjá alakítások korát éljük s a hova csak tekin­tünk, mindenütt azt látjuk, hogy a régi, elavult gaz­dálkodási rendszerek kerete mindinkább szükül. Eke túrja a földet ott, hol egy-két évtizeddel ezelőtt so­vány jószág taposta a még soványabb legelőt, kapa­vágások halk moraja hallatszik ama helyeken, hol ed- digeié állandóan csak a gabnanemüek kalászát len­gette a szél, nemes tenyészanyag kerül ki lovak, szarvasmarhák és juhokat illetőleg azon gazdaságok­ból, melyekben annakelőtte ilyeneknek még csak hírét sem ismerték S mindezen újítások daczára általános a panasz, hogy a gazdálkodás egyre nehezebb lesz, a jövedelem folyton kissebbedik. Vájjon mi lehet oka e jelenségnek? Semmi egyébb, mint az, hogy akkor, midőn kiadták a jelszót a gazdaságok rendszerválto­zásának a szükségességére, a legtöbben helytelenül értelmezték a belterjes gazdálkodás és az okszerű gaz^ dálkodás fogalmát. Áttértek a viszonyok kellő mérle­gelése nélkül a belterjes gazdálkodásra, de nélkülözték abban az okszerűség elvét, már pedig jól megjegy­zendő, hogy egy rendszerváltozásnál nem az a fődo­log, hogy minden körülmények között a belterjes rendszer mellett foglaljunk állást, hanem kizá­rólag csakis az, hogy helyes, a helyi viszonyoknak mindenben megfelelő és Okszerű gazdálkodást köves­sünk. Egy külterjes gazdálkodás, az okszerűség elvé­nek szem előtt tartásával sokszor kétszerannyi jöve­delmet biztosit, mint egy belterjes, ha abban hiányzik az érzék az okszerű, helyes gazdálkodás iránt. Mit használ például egy jó telepről származó, s minden tulajdonság tekintetében kitünően minősített vetőmag ott, a hol a föld gyomosodásra hajlandó, avagy nin­csen kellőkép elkészítve, mit ér a jő drágán vásárolt, szép és nemes tenyészállat ott, a hol jó takarmány helyett szalma, vagy szecska képezi annak eleségét, mit várhatunk a műtrágyától egy oly gazdaságban, hol az istállótrágyát meg nem becsülik, szóval, mit nyerünk az intenzivitásra való erőlködéssel, ha nem tudjuk gazdaságunk berendezésénél és kezelésénél a helyes és okszerű utat megtalálni. Jól jegyezzék meg a gazdálkodók, hogy a belterjes gazdálkodás két élű fegyver, s ha hiányzik annak első és fő feltétele, a kellő szakértelem, a helyes és józan ítélő képesség : úgy hiába való minden törekvés. Tanuljunk meg előbb helyesen és okszerűen gazdálkodni, vagyis végeztessük a mezőgazdaságban előforduló munkát úgy, a mint azt a mezőgazdasági tudomány, a kutatás, a kísérlete­zés és a gyakorlati tapasztalat alapján a legjobbnak és legmegfelelőbbnek elismerte, s ha igy tudással fel­fegyverkezve, az okszerű gazdálkodás alapkellékeit uraljuk, megfelelő tőke és munkaerő hozzájárulásával s a közgazdasági helyi tényezők kedvező alakulásával áttérhetünk lassanként a belterjes üzemmódra. Minő hatása van a mély művelésnek. Több Ízben foglalkoztunk már azon kérdéssel, mely talajmüvelé- sünket érintően a mély szántással áll kapcsolatban, s bár ismételten kimutattuk, hogy a termésfokozásnak — egyes specziális e — XXXX esetek kivételével — egyedüli hathatós eszköze a mély művelés, mégis a gyakorlati életben azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevés azon gazdaságok száma, melyben a mély művelés keresztülvitele rendszeresen eszközöltetnék. — Ejelen­ség oka véleményünk szerint abban keresendő, hogy a gazdaközönség nincsen tisztában a mély művelés fogalmával s éppen ezért idegenkedvén annak alkal­mazásától, elesik egyúttal amaz előnyöktől, melyeket az nyújtani képes. — A «dolog úgy áll, hogy a mély művelés fogalmát voltaképpen nem a szántás mély­sége szabja meg, hanem azon körülmény, hogy az eke mélyebben jár, mint a közönséges szántásnál, mert pl. ott, a hol eddigelé állandóan csakis 20 cm. mély­ségre szántották, s most bizonyos időközökben 25 czentiméternyire mennek le az ekével, ép úgy beszél­hetünk mély művelésről, mint abban a gazdaságban, a hol a közönséges szántásnak volt 25 czenliméter mélysége, s bizonyos esetekben 30—35 czentiméterre szántanak. De a külömbség mindkét esetben feltétlenül mutatkozni fog az eredmény javulásában. Nézzük már most, miben nyilvánul ez a hatás. Előmozdítja a mély művelés a növény gyökérzetének fejlődését, mert minél vastagabb a felporhanyitott réteg, annál akadály- talanabbul terjeszkedhet a gyökérzet; ennek követ­kezése lesz a növény bőségesebb táplálkozása s a termés növekedése, — őszi gabonánál 15 — 25%« kukoriczánál 10—35%« gyök és gumós növényeknél 25—30% emelkedést észlelhetünk. — A mély művelés azonban nemcsak termésfokozást eredményez, hanem csökkenti a rizikót, is, lassítja a talaj kiszáradását s igy egy hathatós eszközt nyújt a gazdának a száraz­ság ellen való küzdelemben. Gyakorlati adatok bizo­nyítják, hogy a mélyen szántott talaj sokkal többet képes a téli nedvességből visszatartani, mint a sekélyen művelt, s a kiszáradás annál későbben következik be, minél mélyebb a szántás A már említett hatásokhoz még az is járul, hogy mély művelés által változato­sabbá tehető a termézés, mert nemcsak a sekély gyökérzetü gabonafélék, de a gyök és gumósnövények s az ipari és kereskedelmi növények is kultiválhatók. Mindezen hatásokat azonban csak akkor érhetjük el, ha gondoskodunk egyúttal bővebb tápanyagpótlásról is, mert a mély művelés fokozódó trágyaszükséglettel jár. A nagyobb trágyaszükségletet pótolja egy ideig a nagyobb mérvű elmállásból és felbomlásból származó tápanyagmennyiség, de mindez nem elegendő a ter­mésfokozás tartóssá tételére. Műtrágyával kapcsolatos erős istállótrágyázás nélkül úgyszólván lehetetlenség az érintett hatást aként előidézni s épen ezért e körülményt figyelmen kivül hagyni soh’se szabad. Kihirdetés alatt állanak: 1. Rauchberger Izsák Éliás nagybányai és Leitner Irma hajdú-sámsoni. 2. Hotka Mihály nagybánya-blidári és Puskás Flóra felsőfernezelyi. 3. Magurán György és Czinczás Mária nagybányai. 4. Plop István lénárdfalusi és Muresán Agáfta nagybányai 5. Feuerstein Aladár Ábrahám nagybányai és Gzeiger Szeréna ákosi lakosok. CSARNOK. Forspontos világ. A magyar népet a közmondásai is jellemzik. Rövidek, velősek. Kevés szó, sok igazság. A faj tulajdonságai legszebben itt nyilatkoznak s közmondásaink nagy bősége itt is bizonyítja a ma­gyar faj született nagy értelmi fejlettségét, minthogy bebizonyított dolog az is, hogy annál műveltebb az emberek közt is valaki, mentül több szót használ ki­fejezéseire. És hogy Európában valószínűleg a legértelme­sebb faj a magyar, bizonyítja az, hogy egy közönsé­ges magyar paraszt is kétezer szóval él a rendes életben, mikkel gondolatait kifejezi, mig pl az angol paraszt ötszáz szót használ csak. A közmondások szép bősége s eredetisége mellett fajunk nagy ügyességét is elárulják. Sok szó-beszéd nélkül hamar a szög fejére üt s át jár a mások egyszerű eszén. Csak egy párt említek itt fel. Hazánk történetében sok baj volt a némettel, kik elbizakodva korbácscsal járlak, persze a kutya is ott lődörgött utánuk mindig, mire a magyar bajuszán egyet pederintve csak azt mondta: — Eb a nimet kutya nélkül ! A német persze kutyagolni nem igen szeretett, azért a forspont dukált nekik s korbácscsal és ku­tyával beállítva a biróhoz, hamar is volt forspont. Persze ezt a dolgot aztán a mi magyar hajdú vilá­gunk is kezdte utánozni, bár ez lovas nép volt, de ha nagy utón kidőlt a lova, elő kellett állani a fors- pontnak. Erre a szóra nem is fogtak magyar szót. A nóta is megörökítette e dolgot, hogy : Hej, a kinek lova nincsen, Gyalog járjon Pestre ; Akinek, kutyája nincsen, Maga ugat este. Vagyis, a kinek lova nincsen, járjon gyalog s ne az ingyenes forspontokban czibálgassák a magyar népet. A kunok, palóczok, székelyek mind abban ta­lálta az okos mókát, ha kifogott másokon. így pl. a székely népnek sehogy se tetszett a folytonos ingyen forspont, a mi nagy mezei munka idején drága kis mulatság volt nekik. Egyszer teszem azt a góbék, egy nagy falu szé­kely lakosai beállitnak Kolozsvárra s nagyon instál- gatják széperr Apafi Mihály fejedelmet, lenne szives válaszolni, igazuk van-e: — A kinek lova nincsen, járjon gyalog?! Apafi jót nevetett. — Persze hogy igazuk van ! Meginstálták hát szépen, adná ki ezt nekik Írás­ban is Meg is kapták a fejedelem nagy nevetése közt. Ilyet már csak a »lu fő« székely kérhet. Ezek pedig alásan köszönték az okmányt s nyugodtan mentek haza. Persze senki sem értette a dolgot, csak neve­tett rajtuk. Egyszer csak beállít az átutazó futár, forspontot kér, mikor a biró uram kipakolja a nagy paksamétát a pattogó-csattogó futárnak, hogy tessék csak gyalog menni, ha nincs lova, itt a fejedelmi irás. De nem is adtak forspontot senkinek s jót nevettek suttyomban, mert hát — az nevet a ki utoljára nevet. Dunay János. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. T T í 11 tzí af í Feltétlenül a legelőnyösebben U 3 UZlt/ L ! vásárolhatunk szolid és ízléses FÉRFI és GYERMEKRUHÁKAT angol, vagy belföldi gyapjúszövetekből elkészítve, vagy mérték után ; úgyszintén £MT női felöltők a legújabb divatu eredeti párisi modellek után, nagy választékban. — Hol ? lOL -, 1 1 T Mecrcmlt'li'sek ponln.s.-iM XD F Ü 1 I W 6 Í1Q . eszközöltetnek. ___________ bu dapesti áruházából Nagybányán. Gyári raktár mindennemű férfi- és nöi-czipökben, úri - és fiu-kalapokban. 2757—1901. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagybányai részvénytakarékpénztár végrehajtóiénak Krimkó Pál misztmogyorósi lakos végrehaj­tást szenvedő elleni 92 korona tőke övetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a nagybányai kir. járásbíróság területén levő, Misztmogyorós községben fekvő, a misztmogyo­rósi 212 sz. tjkvben foglalt Hobán Mikulájné szül. Kosztin Mária tulajdonául 4/s és Gozse Irina (Zina) tulajdonául */s részben felvett 63. hrsz. és 70. sorsz. házra egészben 518 K kikiáltási ; az ugyanottani 213. sz. tjkvben foglalt Farkas Pálné szül. Lupán Floare tulajdonául felvett 230/a. hrsz. rész­letre 44 K, és végül az ugyanottani 55. sz. tjkvben foglalt Krimkó Dotya, Mojsza Vaszali és neje Butyán Mária és Gozse Irina (Zina) tulajdonául felvett 163. hrsz. részletre egészben 3 0 korona kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1901. évi november hó fí-ik napján délelőtti !) órakor Misztmogyorós községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az iagatlan becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 333 i. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában ki­jelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1901. évi junius hó 22-ik napján. Km. 1‘app Sándor, kir. it. táblai biró, mint járásbiró. 240 -1901. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszék 1901. évi 2398. sz. végzése következtében, Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd által képviselt, Kővárvidéki tak rék- pénztár javára, Pruna Juon és Társa ellen 146 korona s jár. erejéig 1901. évi augusztus hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 koronára becsült következő ingóságok, u. m. bivalyok, széna, és ökrök nyilvános árveré­sen eladatnak. Mely árverésnek a n -somkuti kir. jbiróság 1901. évi V. 120. sz. végzése folytán 1Í6 korona tőkekövetelés, ennek 1900. évi október hó 6. napjától járó 6 százalékos kamatai, Vs százalék váltódij és eddig összesen 60 korona 94 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Gyökeres köz­ség házánál leendő eszközlésére 1901. évi október hó S-ik napjának délutáni .¥ órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szük­ség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1901. évi szept. hó 27-ik napján. Gámentzy János, kir. bírósági végrehajtó. SUT Üzlet áthelyezés! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy jó hírnévnek örvendő asztalos-műhelyemet a Felsőbányai-utcza 338. szám alatti házba helyeztem át. — Keresek megvételre 3 hasz­nált vaskályhát. Tisztelettel Galló Antal, műasztalos. gy nagyobb lakás istállóval és kocsi­színnel kerestetik. Ajánlatok »H.« alatt a kiadóhivata ba intézendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom