Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
1901. november 17. Az idei bortermés értesülésünk szerint Nagybányán 949 hordót tett ki, ezeket átlagban lehet 500 literével számítani s igy a bormennyiség 4745 hektoliterre tehető. Ha literjét 30 fillérjével értékeljük 142350 koronát hozott a nagybányai szőlő-terület ez idén a gazdáknak. Összehasonlításul közöljük, hogy 1900-ban 878 hektolitert, 1899-ben 2329 hektolitert tett ki az összes termés. A vármegyei bizottsági tagok választása november 11 és 13 napjain folyt le. Nagybányáról és vidékéről értesüléseink a következők: Nagybángán igen nagy érdeklődés mutatkozott a választás iránt, 316-an szavazlak le. Megválasztatlak november 11-én Révész János, lapunk szerkesztője 135, Égly Mihály főjegyző 129, Torday Imre tanácsos 112 szavazattal. Ezenkívül Madán Ferencz 87, Szerencsy József 82, Vida Aladár 54 szavazatot kapott. Felsőbányán 13-án volt a választás, az eredmény Pemp Antal kanonok és Nagy Lajos ev. ref. lelkész lettek megyebizottsági tagok. Alsójcme- zelyen Nebauer Ferencz főbányatanácsost választották meg november 12-én nagy többséggel. Misztótfaluban november 11-én megválasztották Prohászka Lajos erdőmestert 136, Dr. Komjáthy Gyula aljárásbirót 106 szavazattal, Bartók Lajos 53, Kende Dániel 19 szavazatot kapott. Dióshalom, Dáliái Janó.-? főerdészt 189, Bradofka Frigyes bányafőnököt 185, Bálint Imre nagybányai városi erdőtanácsost 149 szavazattal. Ezenkívül Drágos Theofil 50 szavazatot kapott. Feketefaluban, Kis Miklós jegyző 54, Molnár Mihály lapunk kiadója 47 szavazattal megválasztanak. Kerekes Istvánra 15-en szavaztak. A szatmárvármegyei Tartolcz községben »Tar- tolez« elnevezéssel 1901. évi november hó 16-án postamesteri kezelésben teljes fel, és leadó szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését naponta egyszer közlekedő gya- logküldönczjáral utján a bikszádi postahivatallal fogja kapni. A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A postahivatal kézbesítő kerületébe, Bujánháza, Komorzán, Tartolcz községeket és Kistartolcz (másként Atecsen) telepet osztom be. Schöpflin, kir. tanácsos, posta-távirda igazgató. A misztótfalusi ev. ref. egyház elöljárósága által f. hó 10-én tartott tánczmulatság alkalmával felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották: özv. Lévay Fe- renczné — Simon Aurélné — 5 K, Komoróczy Péter jegyző 4 K, Guthám József 2 K, Kirmájer Bertalan 2 K, Virágh István, Nagybánya, 2 K, Kerestesi Mária 2 K, Filep Gábor 3 K, Lázár Bertalan 1 K, Lázár Géza 1 K, Raád János 2 K, Szilvási Imre 3 K, Szilvási Géza 1 korona. Kiknek szives adományaikért e helyütt mond meleg köszönetét — az egyházi elöljáróság. Egészségügy Hosszufaluban, Buságon, Ferne- zelyen vörheny esetek vannak, Újfaluban már megszűnt a járvány, Nagybányán, tudomásunk szerint tífusz eset is fordult elő Figyelmeztetjük a családokat, hogy különösen a gyermekek egészségét óvatosan őrizzék, mert ez a novemberi időszak a legveszedelmesebb. Óvakodjunk a piaczi viz ivásátó!! A nagybányai dalegylet f. hó 9-én tartotta dal- estélyét a nagyszálló dísztermében. Elég szép számú közönség gyűlt egybe az előadás meghallgatására. A műsor első darabja »Intés, Bródytól« nagyon secessiós darab, sok disharmonious accorddal, melynek betanulása igen nehéz, de azért jól sikerült, s a mi nem tetszett benne, az nem a dalárda hibája, hanem a szerző bizarsága. A régi nóta és a hapták nóta ez úttal is lelkesített és gyujtoLt. Lugossy István "Kiss Józsefnek a »Rabasszony« költeményét szavalta hatással. Incze Lajos költői elbeszélése szintén nagy tetszést aratott, többek kívánságára e költeményt jövő számunkban hozzuk. Kerner József »Megcsendült a kis kápolna harangja« czimü dalegyvelegét a dalkar oly precisitással adta elő, hogy meg kellett ujráznia. menetdij, előbb csak 6. Egy hölgynek ölebecskéjeér is kértek fizetést, nagy nehezen engedték et, pedig előbb ezt is ingyen engedtik át a tengeren. Talán azért történt az mind, miért hagyjuk el ezt'a fölötte kedves helyet. Hajónk mellett egy gondolán a cantantik gyönyörködtettek dallamaikkal. Legjobban tetszett nekünk a »Santa Lucia« melynek kezdő sorai: Sül maré lucica L’ astro d’ argento Piacid’ e 1’ onda. Villámlás tűnt fel a keleti égről, miodazonáltal egészen simán haladt jármüvünk egészen Fiúméig. El is maradt most a tengeri betegség. Aug. 2l-én világitó tornyot pillantottunk meg, Cherso szigetén közvetlen a tengerparton magában álló házat, szép magaslaton romot. Pirkad az ég, a tenger csendes. Ismét látom Abbáziát, kezd a ködből kibontakozni Fiume is. Még egyszer elhajóztam a gyönyörű Abbáziába, megnéztem a különös exotikus növényeket, egész babér erdőt láttam. 60 f-be került a tengeri fürdő. Innen is a viz fenekéről úgynevezett tengeri salátát hoztam haza. Este elmentem Fiúméban az Amphiteatro Feni- cébe, a Cinemalographo vígjátékot megnézni. Másnap reggel ködös, esős időben — mintha a természet is hangulatomban osztoznék — váltam meg hazánk gyöngyétől. Susakon innen feltűnt ismét Cherso Jszigete, napfénytől borítva. Balra egy gyönnyörü termékeny katlan, mint egy oázis a pusztán. Még Licnél jól is laktam 4 f-ért vett friss fügével, oly sokat kaptam, kéket és sárgát. Gyorsvonattal végig repülve a vadregényes tájakon, este már hazánk fővárosában vacsorái tarn. Lukácsi György. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A műsor e pontja valóban magas színvonalon állott. Dicsérnünk kell ugv a derék karnagy Muzsik Jakab, mint a dalosok odaadását, szorgalmát s örvendünk, hogy valahára bariton szólót is hallottunk Nagybányán zümmögő karral. A szólót Lugosy István énekelte az ő kellemes, hajlékony és mégis férfias hangján Előadás után a fiatalság tánezre perdült s Józsi bandája mellett hajnalig vígan mulatott. A téli tárlatról a héten alkalmunk volt sok fő városi tudósítást olvasni, a nagybányai festők közül különösen Grünvald Bélát és Ferenczy Károlyt emelik ki a kritikusok nagy elismeréssel. Hogyan irtsuk a mezei zsurlót. A mezei zsurló, vagy másként békarokka, virágtalan, tehát nem magvakkal, hanem spórával tenyésző, évelő gyökeres gyom, gyökérzete mélyre hatol, szereti a nedves talajt s azért, ha a föltalaj teljesen száraz is, holott az altalaj pár méter mélységben altalajvizet tartalmaz, neki ez a körülméuy, mélyre ható gyökérzeiénél fogva még mindig alkalmas tenyészhely. Szereti a mezei zsurló a kovasavban és vasban gazdag talajt is, miből tátható, hogy a zsurló, a létért való küzdelemben létfentartó viszonyaival mennyire megalkuvó életképes gyomnövény. A mezei zsurló két hajtást növel. Az első elágazás nélküli, igen törékeny, sárgásbarna hajtást április-májusban hozza, ezen hajtások végén van a 2—3 cm. hosszú burgonya formájú termés, melyben a spórák már május hóban kifejlődnek s abból kiszoródva tovább tenyésznek. Ezek után növeli a nyári vagy terméketlen hajtásokat, melyek zöld, gazdag oldalhajtásnak, kemények és érdesek. Nedves talajokon a k'irlás czéljából fődolog a felesleges viz lecsapolása, ajánlatos továbbá a mély szántás és por- hanyitás és az erős trágyázás. Lehetőleg minél többször termelendők mezei zsurlóval telitett földeken a talajt sűrűén beárnyaló, zölden takaruló takarmány- növények és kapások. A mész, fahamu és kainit szintén akadályozó befolyású a zsurló tenyésztésére. Kát. holdanként alkalmazandó: a mészből 15—20 q, a fahamuból 4—5 q, a kainitból 4—5 q, őszei kiszórva és leszántva. Mindezekén kivül gondot kell fordítani a zsurló tavaszi termő hajtásaira, melyeket le kell tördelnünk s elégetnünk, hogy ez által a spórák kifejlődését megakadályozzuk. Kihirdetés alatt állanak : Sungei Sámuel Léb és Braun Málcsi nagybányai. 2. Brebán László kisbányai és Lupse Floáre Nagybánya-Kőbánya telepi. 3. Bozin- tán Mihály láposbányai, és Horzse Floáre nagybányai borpataktelepi. 4. Szigyártó Sándor alsó fernezelyi és Reszler Róza özv. Kardos Károlyné, nagybányai 5. Tarisnyás (Taikny) Mátyás és Dragomir Endokia özv. Butye Penteléné nagybányai. 6. Brebán Gergely kisbányai és Moldován Johanna Nagybánya-Feketepatak telepi. 7. Szabó Lajos és Méder Berta Czeczilia nagybányai lakosok. Tanácsos e a szőlő kézé gyümölcsfát ültetni. Midőn valaki egy uj szőlőt telepit, ezzel kapcsolatban fölveti egyúttal azt a kérdést is, vájjon ültessen-e a szőlő közé gyümölcsfát, vagy se? A kérdésre a tapasztalt szőlősgazdák többnyire tagadó választ adnak, a mi a legtöb esetben egészen helyén való is, mert hiszen jól tudjuk, hogy a kettő együtt alig fér meg. — Ha jó és sok gyümölcsöt akarunk, arra törekszünk, hogy a fa szép nagy koronával bírjon s gyökereivel is minél messzebbre hatoljon, már pedig a nagy koronáju s terjedelmes gyökérzetü gyümölcsfa gátolója a szőlők fejlődésének, elannyira, bogy némely esetben a gyümölcsfától 20 méter távolságra fekvő szőlőtőkék is megérzik egyrészt távolabbról a gyökerek tápanyagelvonó hatását, másrészt közelebbről ugyanezt és a fák beárnyékolását. Vannak azonban kivételes esetek is, a midőn megengedhető a gyümölcsfának a szőlő közé való ültetése. Ily kivételes esetekkel ott találkozunk, a hol az őszi baraczk termelésének a kiima és talaj megfelelő. — Az őszi baraczknak ugyanis ritka a lombozata s igy nem vethet árnyékot a szőlőre, de másrészt gyökerei sem terjeszkednek messzire. Például Kecskeméten, a hol egy-egy nagy baraczkfa egy évi termése igen jelentékény jövedelemmel gazdagítja a szőlőbirtokost, általános szokás: szőlő közé gyümölcsfát is ültetni: sőt itt egészen helyén való is, mert igy a baraczk legalább meg is müveltetik, trágyához is jut, a mi mindkettő a gyümölcstermésnek fő feltétele. — A szőlő itt csak mellékes, csupán arra való, hogy a fák művelési költségeit megtérítse. — Igaz ugyan, hogy távolról sincs itt olyan szőlőtermés, mint a minő a fáktól ment és jól kezelt szőlőkben lenni szokott. — Mi azt ajánljuk tehát, bogy a szőlőben gyümölcsfákat ne ültessünk, sőt még azt is vágassuk ki, a melyeket eddigelé talán kegyeletből ott tartottunk. Alakítsunk gyümölcsösökét külön helyen, gondozzuk azokat megfelelően, részesítsük a fákat megfelelő ápolásban, gondos istálló és műtrágyázásban, sokkal jobb eredményt érünk el igy a szőlővel is, meg a gyümölcsterméssel is. Felhívás »Kisbirtokosok Takarékpénztára r.-t. Erdődön« czim alatt pénzintézet alakítására. A pénzintézet takarékpénztár lesz részvénytársasági alapon. Alapítják az erdődi és vidéki kisbirtokosok, hogy megtakarított filléreiket megfelelő gyümölcsöztetéssel elhelyezhessék, ezáltal egyfelől a takarékosságot előmozdítsák, másfelől olcsó hitelnyújtás által a község és vidéke hiteligényeit kielégíthessék. A részvénytársaság fent fog állani mindaddig, mig annak feloszlása alapszabályaiban foglalt módon el nem halározlatik vagy a törvényben előirt esetek következtében meg meg nem szűnik Alaptőkéje lesz 1000 (egy ezer) darab teljesen befizetett 100 (egyszáz) koronás részvény alapján 100,000 (egyszázezer) korona. A részvények 46. szám. (3) értékének 10''/o_a egy korona az alapítási költségek fedezésére az aláíráskor; 25'7n-a deczember lo-ig továbbá 15%-oa január 1-ig, azután minden hónap elsején 10% lesz befizetendő. Alakuló gyűlést deczember 15-én Erdődön, a Kaszinó termében, megtarthatónak gondoljnk. Az uj takarékpénztár 1902. évi január 1-én megkezdi működését. Az aláírás záróideje folyó évi deczember 1-ső napja. Alulírott alapítók fentart- ják maguknak a keresk. törv. 183. §-a értelmében a jogot, hogy az első igazgatóságot az intézet érdekeivel megfelelőleg három évre kinevezhessék. Egyebekben a keresk törvény vonat?.ózó intézkedései irányadók. A közgyűlés határnapja a »Szatmármegyei Közlöny« czimü lap utján adatik tudomásra. Kelt Erdődön, 1901. november 3 Teljes tisztelettel: Rébay Dezső uradalmi intéző Erdőd. Nagy József ügyvéd, földbirtokos Halmi. Pitner Mátyás földbirtokos Erdőd. Prohászka Lajos urad. erdőuiester Erdőd. Dr. Vityi József ügyvéd Erdőd Propszt Mátyás földbirtokos Erdőd. Bakó Ignátz a Szatmár-erdődi h é. vasút igazgatója Szatmár. Burda Károly urad. erdész Gyarmat-puszta Madarász. Schwarcz Dávid kereskedő, földbirtokos Erdőd. Midőn az alapítani szándékolt »Kisbirtokosok Takarékpénztára r. t. Erdődön« czimü vállalatunk felhívását közölni szerencsém van, egyúttal értesítem, hogy a részvény aláírások Erdődön : Prohászka Lajos, Rébay Dezső és Pitner Mátyás uraknál, valamint nállam. Szatmáron: Bakó Ignácz urnái. Nagy-Károlyban: Nonn János urnái jegyezhető. Erdőd, 1901. évi november 6. Teljes tisztelettel az alapítók nevében : Dr. Vityi József ügyvéd. Furcsaságok. Maga az élet folytonos változások ismétlődése, az a közmondás, hogy semmi uj sincs a nap alatt, mindig igaz volt és lesz, csak az ismert dolgok uj feldolgozása, uj csoportosítása, uj irányban való tovább fejlesztése adja meg annak az uj alakot, melyből a factor önálló egyénisége kiágazik az ő irályában is, ha írott munka az * Ismert dolog lehet, de azért leirom, mert a jó humor mindig csak jó volt és lesz, hogy egy szerzetbe fráternek vették fel a megözvegyült, két gyerektelen polgárt, pompásan tudtak kollaudálni, kéregetni, a jótékony czélu szerzetnek. Tréfás két ember volt, kiken bajos volt kifogni. Mikor bottal kezükben beállítanak egy falusi gazdához, messziről látja a menyecske, hogy kéregetni jönnek, mondja is kis fiának, hogy ha bejönnek, mondja meg nekik, hogy nincs senki itthon s ő maga az ajtó mellé búvik, persze me'zilláb jön a két barát, mondja is a gyerek, mire az egyik jókat koppintva a nő lábán, válaszolja hát csak nincs itthon anyád se, hát mond meg majd neki, hogy tiszteljük, s ezzel megint jót koppintott a lábára, mely jól kipirosodott az ütlegektől. * Ugyan e két barát csépelés után jól felpakolt, két tele zsák alatt görnyed hazafelé. Nehéz volt a zsák., alig szuszogtak alatta. A falu végén egy talyigával egy gazdátlan szamarat kapnak, a gazda egy házhoz ment be. Hamar határoznak. A szamarat kioldják, s a helyére egyik barát áll be, a másik a szamár hátára pakolja a két zsákot s gyorsan elmegy, mármint a szamár s az egyik fráter. Egyszer csak kijön a gazda s csak a talyigánál hőköl meg, beszélni se tud az ámu- lástól, mikor mondja a fráter, hogy ivott volt mérték- letlenül, azért büntetésül a gvardián öt évre szamárrá változtatott, most telt le az öt év. Az öreg megpederte a bajuszát s azt mondta, hogy már most csak menjen haza, ő elengedi, de aztán ne igyék, hogy baj ne legyen. A fráter elsietett, utói is érte a társát meg a szamarat, a paraszt pedig maga húzta haza a talyigát. A barátok haza érve, levették a zsákokat, a szamarat egy szegény embernek adták és zsákkal köszöntöttek be a gvárdiánhoz. A következő hetivásárkor bejön a paraszt a városba szamarat venni, hol éppen a szegény ember árulja a lopott csacsit. A gazda megáll mellette, jót pederint bajuszán s mondja: Ni te ni Rózsi, hát tisztelendő atyám, megint sok bort ivott ugye? Rajta kapta a gvárdián? De most nem veszem meg azért sem ! S nyugodtan ment tovább. * Egy közönségesebb parasztnak pedig mondja a másik falubeli ügyes atyafi, hogy sokat járt, látott és tanult most az ügyes szamárból már ő képes lenne okosat is csinálni, csak adja hozzá tanulni. Ez a kezébe csapott s ott hagyta »Bimbó« szamarát, melyen hamarosan túl adott az atyafi, a mint ez falujába ért. Két hónap múlva jön a megokositott szamárért. Ez éppen haragudott a polgármesterre, mert egyszer kilökte. Mondja is a komájának, hogy azóta sok idő múlt el, szamár nagyon okos lett, el is ment ismét s polgár- mester lett belőle a városházán. Az együgyü ember nagyot néz s nyugodtan megy a városházára, be a polgármesterhez. Ez meglehetős nyersen kérdi: Na mi kell paraszt? Az atyafi csak néz, csak néz s mondja: Bimbó te, Bimbó? Hát már nem ismersz! Hogy hamarosan kirepült, azt már felesleges is mondani. * Egy családbeli urat pedig medve bácsinak nevez- geltek jó barátai, mit ő büszkén hallgatott, mert hát más medve négylábon jár, neki pedig csak kettő van. Dunay János. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály.
