Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE (2) 7. szám. Nemesített legkorábbi székely tengeri. Az utols') két évtized legkeresettebb, mondhatni : legdivatosabb mezőgazdasági terménye a „legkorábbi székely tengeri“. E tengeri minden más mezőgazda- sági tengeri fajnál sokkal korábban megérik s fejlő­dése annyira gyors, hogy például a biharmegyei gaz­dasági egyletnek 1879. évben eszközölt termelési kí­sérlete alkalmával április 14-én elvettetvén, julius 16-én a nagyváradi terménykiállitáson megérve mu­lattatott be s e napon újra elvetettvén, e második vetésből október 6-án a b.-csabai kiállításon már megint érett csövek mulattattak be. Tehát a „legko­rábbi székely tengeri“ egy és ugyanazon évben két­szer ért meg. Bőtermő voltára nézve legyen elég felemlíte­nem a „Magyar Föld“ czimü gazdasági szaklap 1883. évi 226-ik számában Nagy Iván ur által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt össze­hasonlító kísérletnél az utasításom szerint miveit szé­kely tengeri 700~]öl területről 10 hectoliter kifogás­talan minőségű szemet adott, mig az ugyanakkora te­rületen mi veit közönséges magyar tengeri hozama alig 5 hectoliter közép minőségű volt. Hivatkozom továbbá a magyaróvári kir. gazdasági tanintézet je­lentésére (Lásd: „Mezőgazdasági Szemle“ 1887. évi III. számát), mely szerint az ottani kísérletnél kö­vetkező eredmény mutatkozott, 1 kát holdra számítva : Székely tengeri 2464 kiló = 30.80 hectoliter szem. Ezzel szemben a Cinquantio csak 1713 kiló = 21.40 „ „ Pignoletto csak 1184 „ =14.80 „ „ Meg ke. 1 említenem még egy fontos körülményt, mely hivatva van a székely tengerit egy másik irány­ban is keresetié tenni. Megállapittatott ugyanis, hogy a „legkorábbi székely tengeri“ csalamádé termelésre is mindenek fölött első rangú tengeri faj. És ezen előnye különö­sen a csalamádé bevermelésénél, besavanyitásánál feltűnő, mert vékony szára jobban összenyomulva, a bevermelés eredménye is biztosabb Ezen tekintetben is hivatkozom a m.-óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: „Mezőgazda - sági Szemle“ 1886. évi XI. szám), mely szerint a szé­kely tengeri az eddig kísérlett alá vett tengeri fajok között csalamádé termelésre is el ő helyet érdemel. Végül hivatkozom a hohenheimi kísérleti telep jelentésére (Lásd: »Vürtembergisches Wochenblatt« 1887. évi 5. számát), mely szerint a székely tengeri még az ottani hideg égalj alatt is — hol néha augusz­tus hóban is fűtenek — bámulatos eredményt mulatott fel. Az általam nemesitett »székely tengeri« fénylő sárga, szeme hectóliterenként 79— 81 kilót nyom és különösen két irányban megbecsülhetetlen. Először ott, hol bármely körülmény miatt csak későn lehet vetni, ősszel pedig korán jön a dér s igy más fajú tengeri nem érnék meg. Másodszor ott, hol tarlójába őszi búzát akarnak vetni Sőt meleg és kövér talajban, ha a tengeri korán vettetett, még repcze is vethető utána. A székely tengerinek fönnebbiekben vázolt elő­nyeiből következett annak csaknem egész Európát meghódított rohamos elterjedése; következett az, hogy az 1885. évi budapesti orsz. kiállításon, az 1890. évi bécsi kiállításon, az 1896. évi budapesti millennaris kiállításon, a brüsseli világkiállításon és a párisi világ­kiállításon első dijakkal, aranyérmekkel lettem kitün­tetve; és pedig nem csupán azért, mert tengerim az eddig ismert fajok között a legértékesebb, hanem főképen azért, mert tengeri fajomnak »előállítása és forgalomba hozása« által a gazdaközönségnek meg­becsül hetlen hasznot s a magyar mezőgazdaságnak európai hirt szereztem. De hogy a fönnebb elősorolt előnyöket a székely tengeri művelése elérhesse, feltét­lenül szükséges, hogy valóban eredeti vetőmag vettes­sék, mert a már oly nagy mérvben elterjedett után- termelések egyfelől a közelben miveit más fajok által kisebb-nagyobb mérvben korcsosulva vannak; másfelől pedig, az utántermelők nem követik a vetőmag kivá­lasztásánál gyakorolt módszeremet Ami pedig a mag­kereskedőket illeti, ezek közül csak a párisi Vilmorin és Andrieux és a svéd Skünska Frökontoret árulják az én tengeri fajomat; á többi — ez alatt a név alatt itt-ott összevásárolt, közönséges piaczi árut ad, a mi lehet szép, lehet jó, de nem »székely tengeri.« A nemesitett székely tengerinek eredeti terme­lésű, fajtiszta vetőmagva kizárólag csak az eredeti termelőtársaság alantirt vezetőjétől szerezhető be. Ára­ink következők: 1000 kiló 280 korona 500 » 160 300 » 100 100 kiló 36 korona 50 » 20 » 25 » 12 » 43/4 kiló 3 korona. A vasutig való fuvardíj fejében minden 100 kiló után 1 koronát számítunk. A zsák külön számittatik. Mivelési utasítás minden rendelőnek megküldetik. Egy katasztrális hold földbe (1600 □ öl) 25 kiló vetőmag, kell. A megrendelések beérkezését azonnal tudatom. A szétküldés, a megrendelések sorrendé szerint, Már- cziusban kezdődik. Becses rendelését mielőbbre vagyok bátor kérni, hogy előjegyzésbe vétel utján a kiszolgáltatás bizto­sítva lehessen, mert készletünk elsőrendqleg kitűnő ugyan, de csak korlátolt mennyiségű. Gagy (Udvarhelymegye). Szent-Királyi Árpád, az »eredeti székely tengeri« termelő társaság vezetője. Heti krónika. Az általános pénztelenség közepette nem panase- kodhatunk, mintha nem mulatnánk eleget. Szombaton a polgári bál, vasárnap az iparos műkedvelők előadása volt napirenden (helyesebben esti renden); jutott ide is oda is közönség, de azért nem annyi, mintha több már el nem férhetett volna. Milliomosnak kellene lenni, hogy ezeket az ember mind győzze és elbírja. Milliomosnak vagy inkább tifuszos betegnek, mert a milliomos mind elhal, de a tifuszos betegek 90o'o-ameg­gyógyul és tovább lejt az élet színpadán. Egyébiránt jelenleg divatos betegségünk nem a tífusz, hanem az influenza. Szinte szégyelli magát, aki meg nem kapja, annyira kedvelt a muszka nátha különösen felsőbb körökben. Nem is csoda, mert a tél hidege oly kemény, mint Mátyás király megválasztásakor. Minap egy farkas is behúzódott csikorgó hideg­ben világos nappal, reggel 9 órakor a városba, nagy elszántsággal sikerült lelőni a fenevadat, bevitték a vegyelemzőbe s mire analizálták kiderült, hogy kuvasz kutya volt. De farkas is lehetett volna, ki merné az elen- kezőt állítani. Azóta nagy a félelem, a maszkosok n.,m mernek esténkint járni az utczákon s igy a far­sangi kedélynek sokat ártott a zazarparti incidens. Sebaj »Ende gut alles gut« mondja a franczia, végén csattan az ostor, kedden a nőegyleti álarczos bál fogja nagyszerűen befejezni Carneval rövid napjait. Lesz ott jelmezes, álarczos, anyós, szép leány, tan­betyár, sőt még vándor-tanár és hosszú járatú hajós- kapitány is, aki ide sem megy el, az hintsen hamut a fejére, nem érdemli meg, hogy a farsang neki is vi­ruljon, különben az el nem menőknek névsorát jövőre fogja közölni a krónikás. Különfélék. Winkler József czimzetes püspöknek, holnap febr. 17-én van születése napja, az ősz egyháznagy éppen most tölti be 80-ik életévét. Köztudomású, hogy Winkler városunk javára már több alapítványt tett s nagy érdemeiért őt a képviselet Nagybánya díszpolgárává választotta. Gellért Endre polgármester, a tanács nevé­ben táviratilag üdvözölte a jubiláns püspököt. A városi képviselet 24 uj tagjának választása ellen fellebbezést eddig senki sem adott be. így az igazoló választmány össze sem fog ülni, hanem az iratokat az alispánhoz terjesztik fel, a választás ered­ményének jóváhagyása végett Fényes esküvő: Városunk alorvosa Nagy János kedves leánya Adél Krisztina Eleonórával Rapcsák Elek királyi kataszteri mérnök segéd kassai lakos e hó 11-én d. u. 4 órákkor tartotta esküvőjét, nászna­gyok voltak, Dr. Nagy Géza kassai orvos, a meny­asszony testvérbátyja és Majzik Miklós kataszteri mérnök debreczeni lakos a menyasszony sóg ra. Nászasszonyok Dr. Nagy Gézáné és Majzik Miktósné, koszorúslányok HickI Aranka, Maár Hermin és Köhler Irma, vőfélyek Dr. Drágos Theofil ügyvéd, Dr. Rácz Béla járásbirósági aljegyző és Sziklay Dezső jogász. Esküvő után a nászkiséret a városi nagyfogadó kis­termébe vonult s a meghívott díszes közönséggel este 8 órakor ült lakomához a fiatalság az asztal bontást sem várva be, hozzá fogott a tánczhoz, a melynek a derengő hajnal vetett végett. Felletlek köszöntve az uj pár, az öröm szülők és koszorúslányok. Komzsik Alajos vendéglős ez alkalommal kitünően tette le a vizsgát, mert az Ízletes ételek és felszolgálat ellen semmi féle kifogás nem volt. Az ifjú pár másnap reggel elutazott. A nőegyesülot jelmezbálja mint az előjelek mu­tatják minden tekintetben fényesen fog sikerülni. A mulatság hallomás szerint a jelmezes párok együttes fel­vonulásával .pontban 9 órakor veszi kezdetét s hogy ez az időpont betartható legyen, a rendezőség kéri a jelmezes hölgyeket és urakat, hogy a diszterem mel­lett levő öltözőben már 9 óra előtt megjelenni szíves­kedjenek. Hogy a rendezőség minden visszaélésnek elejét vegye, a jelmezben megjelenő hölgyek részére jelvényről gondoskodott, melyet Grtinvald Béla festő­művész ur lesz szives szétosztani a mulatság napján, kedden a déli órákban mindazoknak, kik nevük be­jelentése mellett a jelvényért hozzá fordulnak. A vi­dékiek a jelvényt esetleg este a felvonulás előtt is átvehetik. Bányagyülés. A borpataki Lipót bányatársulat holnap február 17-én, d e. 10 órakor tartja folytató­lagos közgyűlését Moldován László elnöklete alatt a Kereskedelmi Bank helyiségében. A gyűlés főtárgya a bánya bérbeadása. A „Nagybányai Ifjak Köre“ Budapesten f. hó 9-én tartotta 3-dik rendes közgyűlését. Elnök a je­lenlevők üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést, felkérte a jegyzőt az előző gyűlés jegyzőkönyvének felolvasá­sára, majd felolvasta Nagybánya város tek. tanácsá­hoz a subventió kérése végett küldendő kérvényt, mit a tagok elfogadtak s aláirtak. Schobert Károly úrnak, a nagykárolyi kör elnökének, márczius 15-ikére vo­natkozó meghívását a kör szívélyesen fogadta s el­határozta, hogy ünnepélyes közgyűlését ez alkalom­mal a károlyi körrel együtt tartja meg. Köves Lázár indítványozta, hogy a húsvéti szünidő alatt otthon levő tagok a Lendvay szobor alap javára tánczmu- latságot rendezzenek, de a tagok tekintettel arra a 1901. február 17. körülményre, hogy az ünnepre kevesen mennek haza, a nagy szünidőt alkalomszerűbbnek tartják ezen in­dítvány megvalósítására, s igy a közgyűlés egyhan­gúlag kimondotta, hogy az 1901-ik év nyarán Nagy­bányán mulatságot rendez. Ezekután Thurzó Ferencz, „Bethlen Gábor ismertetése“ czimü törlénelmi felol­vasásával nagyban emelte a közgyűlés fényét, a mi­ért is úgy neki, mint Melchner Vilmosnak a mege­lőző gyűlésen kifejtett munkálkodásáért a kör köszö­netét szavazott. Végre Virág Oszkár, Kerekes János és Erdős Vilmos egy-egy tag ajánlatára a körkebe­lébe felvétettek. K. S. főjegyző. A polgári olvasókör febr. 9-iki bálja szépen si­került. A kör termeiben hullámzott a jókedvű közön­ség s reggelig esze ágába sem jutott senkinek haza menni, a mennyiben arra mindig ráérünk. 36 pár tánczolta a négyeseket a kör nagy termében s kocczintásban és pagát ultimóban sem volt hiány. A mellett, hogy a bál a körnek egy kis jövedelmet is hozott, felülfizetésekből is szép összeg jött be, a miről Bálint I. pénztáros következő kimutatásából meggyő­ződhetünk. Jegyeiket megváltották-. Szabó Adolf 10 K. Nagy György, Sziklaváry Adolf, 3 K. Soltész Elemér, Szüts Károly, Fábián Lajos, Csüdör Lajos, ifj. Égly Mihály, Dobi Ervin, Sürger Mihály, ifj. Nagy István 2 K. Beregszászi Samu 1 K. 20 fill. Kruppa József, Dobró József 1 K. Felül fizettek: Moldován Miklós 2 K. 80 fill. N. N„ Felsőbánya, M. Gyirászin János 2 K. Bálint Imre, Petky Gyula l K. 20 fill. Bányai József Hoffmann Árpád, Szűcs Károly, Galló Antal, Kupás Mihály, Szász József, Krausz Gyula, ifj. M. Gyirászin János 1 K. Gellert Endre, dr. Miskolczy Sándor, Sze rencsy József, Molnár András, Wienerberger Géza, Né­met József, Valkovszky Mihály, Miskolczy Sándor, Tóth Sándor, Lang Gyula 80 fill. Fritsch Sámuel, Szász János, Berghammer Mihály, Maresch Albert, Hotye Miklós 60 fill. Szabó Antal 40 fill. A felsőbányái polgári olvasókör február hó 10-én a Korona vendéglő nagytermében házalapja gyarapí­tására konfettivel ‘S világpostával egybekötött zárt­körű tánczmulalságot rendezett. A szinérváraljai takarékpénztár f. hó 19-én d. e tartja közgyűlését. Múlt évi pénztári forgalma 4480166 K 26 f volt. Nyereség 16 262 K 79 f. Részvényenként 10 koronát szándékozik osztani. Idei selyem tenyésztésünk. — Magyarországon 1900-ban 87.825 család foglalkozott a selyem tenyész­téssel. A gubók után kaptak a termelők 2.517267 K 32 f. A selyem gyárban 1.180000 koronát. Tehát az összes kereset a selyem után 3.697267 K 32 f volt. A Lendvay-szobor javára értesülésünk szerint a budapesti nemzeti színház márcz. hó 1-én a Bölcsőt fogja előadni, a jelen szezon legjobb kassza darabját. A nöegyleti álarczos bálra csupán igazoló jel­vénnyel lehet az áUnrczosoknak belépni, ily jelvénye­kért Grünvald Béla festőművésznél szíveskedjenek az álarczosok idejekorán jelentkezni. A református batyubál alkalmából Bernhard Adolf ur 3 korona jegymegváltást küldött az egyháznak. Ugyancsak nem hagyhatjuk emlités nélkül, hogy La­kos Itnréné úrnő a bálnak egy díszes kiállítású kosa­rat küldött, mely egészen vajból készült. E kosár a jótékonyczélra való tekintetből többször is eladatván, 35 koronát jövedelmezett. Incze Sándor ur egy tortát 10 koronáért vett meg. yagyis ugyanannyit adomá­nyozott az egyház czéljaira. Buday Etelka k. a. vi­rágokat küldött fel a mulatságba, hol azokat ügyes leányok eladták s 8 koronát gyűjtöttek ilyen czimen. Ez érdekes epizódok mellett még érdekesebb és di­cséretre méltóbb az, hogy a más felekezetbeliek nagy előzékenységgel és áldozatkészséggel s mondjuk ki, nagy eredménnyel is munkálták az egyház javát. Hála és köszönet érette. A rendezőség. A nagybányai részvónytakarékpénztár mérlege most készült el. Vezetőségének munkásságát igazolja az elért 37527 korona 82 fillér jövedelem. Elismerést érdemel ezen intézet, hogy a törvényes kamatot sem­miféle mellék díjtételek és fájdalom, igen sok vidéki intézetnél szokásos felszámításokkal át nem lépi s egyrészt a nagy forgalom és legmérsékeltebb kezelési költséggel törekszik a jövedelmet megtartani, más­részt peres ügyeit az intézet javára házilag kezelve, ennek jövedelme apasztja veszteségeit. A közgyűlés folyó évi márczius hó 3-án fog megtartatni, osztalékra 10,000 azaz részvényenként 10 korona fordittatik. A lefolyt 10 év veszteségeként 14000 korona bevehe­tetlen követelés iratik le, mint a múlt tavaszi fagy egyik következménye. A tartalék és uj részvénytőke befizetésére összesen 8000 korona fordittatik. A Piros Bugyelláris előadása igen szépen sikerült f. hó 10-én. Az iparos'műkedvelők kitettek magukért, bátran és csinosan játszottak és pedig súgó nélkül. Az előadás összevágó, a rendezés ügyes és gondos volt. Virág Lajos főrendező mellett Naszódy Mihály rendezőnek lehet betudni a szép összjátékot, aki az estén is lelkismeretséggel teljesítette a rendezési tisz­tet. A szereplők névsora múlt számunkban egész ter­jedelmében jött, itt csak azokat említjük meg, akik különösen kitűntek jó alakításukkal. Az első babér Zámbó Lajost illeti, aki pompás tőrülmetszett Kósza Gyurka volt. Különbet már kívánni sem lehet. Jól játszottak : Vajay János (Török Mihály biró,) leszá­mítva egy kis rekedtséget, Stirbán Ilona (Zsófi,) Sztu- pár Károly (Csillag őrmester,) Suinán Gyula (Peták vén káplár.) Jó alakok voltak, Pennás Muki jegyző, (Kocsis István,) Hájas Muki ispán, (Kovács Lajos,) de a többiek is mind hozzájárultak a darab s’keréhez. A jelenvoltak jól mulattak a jó népszínművön Sajnos azonban a közönség kicsiny volt, mintegy 100-an le-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom