Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

nagybánya és vidéke 1901. május 5. (2) 18. szám. Ez a három itt emlitett jótétemény tulajdonkép­pen nem mostani hagyomány, ezeket még életében megtette s most csak fölemlegeti végrendeletében. Nemes lelkének örök hálára méltó intézkedése az egykor idegen várossal szemben, mely igaz otthonává vált. E tette után a különben is nagy Kovács Lőrin- czet városunk nagyjai közzé kell soroznunk. A megjelent gyászlap ez: Özv. Kovásznai Kovács Lőrinczné sz. Hámori Amália a maga és mindkét részrőli kiterjedt rokonság nevében tudatja, hogy szeretett férje Kovásznai Kovács Lőrincz 1848—49-es honvéd-őrnagy, volt 61-iki ország­gyűlési képviselő, a nagybányai kerületi protestáns egyháztanács elnöke és választott gondnoka, a polgári olvasó körnek, tűzoltó- és hovéd-egylet alapitója és elnöke: több szerető intézet, gazdasági társulatok, közművelődési egyletnek alapitó tagja, hazájának helyzete feletti aggodalmának súlya alatt megtört életének 85-ik évében, 1901. évi április hó^ 28-án, éjjali 2 órakor jobblétre szenderült. Teteme az ev. ref. egyház szertartása szerint, első felesége és fiai mellé, folyó évi április hó 30-án délután 4 órakor fognak elhantoltatni. Nagybánya, 1901. április hó 28-án. Nyugodjék háborítatlanul! Nyugodjék békében a hazafias aggodalmak súlya alatt megtört lélek, sírja felett viraszon a hazafiul szeretet s e város lakóinak hálás kegyelete! A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A Nagybányáról nevezett ref. egyházmegye, mely­hez 44 anyaegyház és számos iskola tartozik f. hó 2-án és 3-án tartotta városunkban tavaszi közgyűlését. A gyűlés alkalmából városunkba a vendégek egész serege érkezett. Jelenvoltak, amint hirtelen ében feljegyezni sikerült. Bencsik István főesperes, gróf Degenfeld József főgondnok, Szabó József egyházi főjegyző, Torday Imre világi főjegyző, Magoss Ferencz egyh. aljegyző, Jakó Endre világi aljegyző, Balogh István, Szél György, Molnár Lajos, Sátor Dávid egyházi, Böszörményi Zsig- mond, Torday Imre, Tóth Mór világi tanácsbirák. Zsig- mond Sándor egyházkerületi főjegyző. Lelkészek : Soltész János, Soltész Elemér. Bar- kász Albert, Kálmán Sándor. Papolczi Zoltán, Nagy Károly, Bartók Károly, Gaál Péter, Nagy Elek, Nagy Lajos, Tóth Dániel, Balajthy Károly, Kis Sándor, Varga Zsigmond, Szentgyőrgyi Zsigmond, Tóth József, Joó Kálmán, Hajdú Albert, Papp József, Szabó Károly, Vajda Mihály, Kocsi Péter, Makiár Elek. Világi képviselők: Sepsy Miklós egri, Fényes Elek batizi, Jakó Antal krassói, Papp Márton felső­bányái, Benedek Dániel magosligeti, Kelemen Ignácz kis-hodosi, Maák Lajos berenczi, Szilágyi Antal méh- teleki, Angyalosi Sándor, Bagoly Albert józsefházai, Váradi József nagypaládi, Szentpéteri Jenő uszkai, Tatár Imre remetei, Tóth Mór patóházi, Miklós Sán­dor hiripi, Székely Mihály görbedi. Mali Imre vám­falusi, Dobi Ervin nagybányai, Medgyesi László szat- márhegyi Fábián István szinérváraljai, Tóth József apai, Hajdú András rozsályi, Jakó Károly nagyho- dosi, Zaj Zsigmond mikolai, Kosa Mihály, Bencsik Andor jegyző. A tanítótestület képviselője. Sinka Lajos, Hajdú Ambrus, testületi képviselők, Csonka József, Stiglicz Albert, Imre Károly, Sífner Lajos tanítók. Gálffy Pál, Géresi János. A gyűlést 2-án d. e. 10 órakor magas szárnya- lásu költői imával nyitotta meg a főesperes, majd meg­emlékezett arról, a tényről, hogy éppen most 20 év óta viseli az esperesi tisztet. Szabó József egyházmegyei egyh. főjegyző rész­letesen felsorolta ezután Bencsik érdemeit, a gyűlés emlékezett nevében üdvözölte őt s áldást, szerencsét kívánt további munkájához. Soltész János iditványozza a jegyzőkönyvi meg­örökítést, mit elfogadnak. Sinka Lajos a lanitó-testü- let elnöke üdvözli s köszönetét fejezi ki a tanítóság nevében a főesperesnek sokszor tapasztalt szives, sze­líd és humánus eljárásáért. Bencsik a szívélyes és meleg óvácziókat megha- tottan köszönte meg. Ezen szép udvariassági tény után hozzáfogtak Bencsik és gróf Degenfeld Sándor elnöklete alatt a 65 pontból álló terjedelmes tárgysorozat legyűréséhez A közgyűlési tárgyakat — 47-et — délután 2 óráig el is végezték, amit a képviselők higgadt, tisztes ma­gatartásának lehet dicsérettel betudni. Szép mozzanata volt a gyűlésnek Tóth Móricz újonnan választott tanácsbiró felesketése, kit harsá­nyan megéljeneztek s a ki lelkes beszéddel foglalta el megtisztelő állását, szép beszédjének még erősebb nyomatékot kölcsönözött az, hogy 200 koronát aján­lott fel az egyházmegyei nyugdíjintézetre. Sajnáljuk, hogy térszüke miatt nem foglalkoz­hatunk részletesebben a gyűléssel, azért csak 1—2 tárgyat említünk fel. Jól esett hallanunk, hogy a Gergely Károly alap ez idő szerint 703 koronát tesz ki. A reformácziónak úrvacsorával való megünnep­lését kimondták. A szatmári főgimnázium igazgató tanácsába Mol­nár Lajost beválasztották. A kanonica vizitáczióra nézve megmaradt az eddigi rendszer. Az egyházmegye történetét Soltész János Írja s nemsokára vaskos kötetben meg fog jelenni. A nagybányai templom melletti utcza kisajátí­tási ügyében szerződés még nem lévén, az egyház­megye ezúttal nem határozott. 3-án tanügyi, közigazgatási bírósági és fegyelmi ügyeket intéztek, a tanügynél szóba jött Stiglicz Albert helybeli 40 éves tanító ügye is, ki nyugdíjba szán­dékozik vonulni, s a gyűlés csattanósan végződött, a mennyiben Sifner Lajos méhteleki tanítót állásától elmozdították több rendbeli vétségei miatt. Csütörtökön 2 órakor a kisteremben közös ebéd volt, este a polgári körben vacsora, melyen számosán vettek részt s megszámlálhatatlan mennyiségű tósztot mondottak. A vendégek legnagyobb része 3-án délután uta zott el. Heti krónika. A hét történetének kezdete Budapesten játszik. Fölrándultunk oda, hol a király lakik s a hol most olyan mozgalmas az élet, udvari fogatok, burgzsan- dárok, diszmagyarba öltözött délczeg daliák, váltják fel egymást s a rendőrség emberei annyira elszapo­rodtak, hogy szinte járni se lehet tőlük. A kultuszminiszter is díszbe vágta magát, s úgy ment fel hétfőn 10 órakor a királyhoz, mi meg azután ő hozzá mentünk. Nyájas beszéde most is fülembe hallik, látni vélem erős tekintetű szemeit, melyekkel lelkében olvas az embernek. Nagybányát megdicsérte úgy, hogy szinte elpi­rultunk a B. betűtől kezdve egészen a V. betűig, ügy lélekben meg-megölelgette a polgármestert is s én már magam előtt láttam a tanügy palotáit Nagybányán, fényes berendezésekkel. Egyik mozgalom után a másik következett, ide­haza az egyházmegyei gyűlés. Egy kis invázió mindig az ev. ref. papi összejövetel. Élénkebbek az utczák, vigabbak a vendéglők s a czigány faradhatatlanabb. Most is azt lehet mondani, hogy mind a két napot végig muzsikálta. A zöldasztali komoly témák után, ilyen az az autonómia, csupa barátság, csupa kedélyesség, pedig ott bent a hivatalos asztalnál néha megnyomják a szót s keményen Ítélkeznek, de hát a tanácsterem falain kívül lecsendesednek az ellenfelek, itt csak barátok vannak. Elbűvölt minket Wlassics, elbűvölt Láng, elbű­völt az egyházmegye s befejezésül, jön egy negyedik bűvész, aki az ő ködfátvol képeivel és kinematográf- jával holnap akar minket mulattatni. A legtöbb ember látott már ködöt, sokan láttak fátyolt is és elég számosán képeket, de olyanok már kevesen vannak, a kik ezt a hármat egyszerre látták volna, azért lehet, hogy nagy közönsége lesz Fauer- nek, valószínűnek tartja a krónikás. Különfélék. A nagybányaiak Budapesten. A nagybányai kül­döttséget ápr. 29-én Láng Lajos orsz. gy. képviselőnk díszes ebédre hívta meg vendégszerető házához. Az ebéden részt vettek : Bálint Imre, Beregszászy Samu, Bottyán Géza, Dobi Ervin, Galló Antal, Gálffy Pál, Incze Sándor, Molnár Mihály. Bévész János, Szabó Adolf, Vida Aladár, a' háziak közül Láng Lajosné ő nagyméltósága, Láng Lajos, meg a kisebbik fia Mihály, aki jelenleg, huszár önkéntes s már a káplárságig fel­vitte. 2 órakor kezdődött a lukullusi lakoma, melynek gazdag menüjét elsorolni gyenge toliam képtelen, még kevésbbé leírni azt a szívességet, nyájasságot, mit a háziak részéről tapasztaltunk. Valóban úgy éreztük, hogy otthon vagyunk a nagybányai képviselőnél. Élénk társalgás között repült az idő s az ebéd 5—6 óra táj ban oszlott szét. Ebéd alatt pezsgőbontáskor Láng igen szép köszöntőt mondott az ő választókerületére s illetve jelenlevő választóira, mire Gellert E. vála­szolt az ő ismert ékesszólásával. Ebéd alatt kilátásba helyezte Láng, hogy a nyár folyamán Nagybányára jön, az iskolák államosítása ügyében. A küldöttség tehát kedves hangulatban azzal vált el, hogy »a viszontlátásra Nagybányán!« Torday Grail Erzsébet, mint biztos forrásból értesülünk, felolvasással egybekötött hangversenyéi pünköst másodnapján fogja városunkban megtartani. Kinevezés. Ö Felsége a király Wachsmann Vil­mos m. kír. csendőrségi hadnagyot 2-ik rangszámu főhadnagygyá; Nedelkovich Győző m. kir. csendőrségi hadapródot, 4-ik rangszámu hadnagygyá kinevezte. Az országos magyar bányászati és kohászati egye­sület »Nagybánya vidéki osztálya« május hó 15-én d. u. 5 órakor a bányaigazgatósági tanácsteremben köz­gyűlést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivat­nak. Tárgyak. 1. A központ által megküldött s rész­ben megváltoztatott ügyrendi szabályzat tárgyalása. 2. Az üresedésbe jött alelnöki állás esetleg egy vá­lasztmányi állás betöltése. 3. Uj tagok bejelentése. 4. Be­jelentése annak, hogy Incze Sándor az osztálynak egy Kereszthegyre vonatkozó bányászati képet aján­dékozott. 5. Dr. Szokol Pál előadása. Az antimon és ezüstérczek associativ viszonya a felsőbányái teliér­ben. Gyűlés után barátságos összejövetel a nagybá­nyai kasinó helyiségeiben, hölgyek részvételével. Nagybányán, 1901. évi május 1-én. Neubauer Ferencz s. k. elnök, Szellemy Geyza s. k. egyleti titkár. Felsőbányán május 13-án és 14-én országos vásár lesz. Hymen hir. Églv Mihály városunk főjegyzője f. hó 1 én kötött házasságot. Almer Lajos helybeli birtokospolgár leányával, Rozikával. Az ifjú pár reggel 8 órakor volt az anyakönyvi hivatalban s ezután a menyasszonyi háznál volt az esküvő, hol az esketést Soltész Elemér végezte. Előléptetés. Pityik György m kir. bányakapi­tánysági tisztel a X-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő a m. kir. pénzügyminisztérium. Hollósy Simon festőművész a Hollósy iskola mestere, többek kíséretében ma d. e. 10 órakor vá­rosunkba érkezett s pár nap alatt az egész festő ko­lónia tagjai ide érkeznek Münchenből. A mi drága vasutunk. Május 8-án lesz a Szatmár nagybányai vasút társaság közgyűlése. Itt szokás sze­rint az elsőbbségi részvényesek örömüket fejezik ki a felett, hogy ők 6°/,rot kapnak tőkéjük után, a távol­levő törzsrészvényeseket élénk részvét kísérletében ki- kaczagják. Most, úgy halljuk, a törzsrészvényesek is érdeklődni fognak s talán valami hasznos újítást, hoz­nak haza a gyűlésről. Mily jó volna pl. ha a nagybá­nyai vonat Szatmárról d. u. x/23 órakor indulna a gyorsvonat után s már 1/26 órakor ide érkeznék. Mily üdvös volna, ha hetivásári vonatokat inditnának Nagy­bányára, Szatmárra. Azt már nem is merjük mondani, hogy reggel induljon innen 4 órakor s csatlakoznék a gyorsvonathoz, mert ezért igen haragusznak az igazgatóságnál. A nagybányai állomás kiszélesítésére szintén szükség volna, továbbá az ilobai állomásra, meg aztán szivattyús kutakra az egész vonalon, hogy a betegséget bele ne köpdössék a nyílt kutakba. Bányá­ról sokan készülnek a gyűlésre, ajánljuk figyelmükbe az itt elmondottakat. Fauer ezermester holnap vasárnap előadást tart a díszteremben, büvészettel, hipnotizálással, spiri- tizmussal, ködfátyolképpel, kinemotográffal foglalko­zik, műsora érdekes. A helyárak nem drágák. I. hely 1 K. II. hely 70 f, ülőhely 40 f, állóhely 20 f. A ko­ronás jegyek számozottak s Molnár Mihály üzletében válthatók. A rend érdekében. Városunk szép sétahelyén, a czinteremben, mely különösen a nagyobb sétákra képtelen öreg uraknak szolgál kedves tartózkodási helyül — a nap-nap mellett összeverődött inasok és kisebb iskolás gyermekek olyan éktelen orditozást visznek véghez, hogy ez ellen a rend és jó Ízlés ér­dekében kénytelenek vagyunk nyilvánosan felszólalni. Ez a lárma nemcsak hogy kellemetlen, mindazoknak, kik a szomszédságban laknak, de tekintve, hogy köz­vetlenül a templom előtt történik — még botrányos is. Kérjük azért a rendőrséget: szíveskedjék e séta­helyet egy kis figyelemre méltatni s különösen isten­tiszteletek idején az ordításra hajló ifjúságot egyszerűen szélkergetni. Nagybányán betiltották a labdarúgást. A Magyar Nemzetből vesszük át a következő sorokat: A nagy­bányai állami gimnázium igazgatója, mint onnan jelentik, az ifjúság körében betiltotta a football-játékot. Windett Frigyes mérnök, a Budapesti Torna-Club je­les tagja aki kétségkívül a kontinens legjobb játékosa, akarta a labdarúgást Nagybányán is meghonosítani, jó eszközt találván a gimnásiumi ifjak ambicziójában és lelkesedésében tervei keresztülvitelére. Amellett föltehető, hogy Windettől a legfairebb és legfinomabb játékot sajátították volna el a nagybányaiak. A nagy­bányai czopf azonban veszélyesnek találta a football- játékot, melyet Budapesten ezer meg ezer ifjú baj és veszély nélkül kultivál. Mint halljuk, 300 nagybányai polgár, köztük számos ismert jeles művész, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez folya­modványt intézett, hogy a nagybányai gimnáziumi igazgatót erőszakos határozatának megmásitására bírja. Hisszük, hogy az ifjúság testedzéséért lelkesedő minisz­ter eleget tesz a nagybányaiak óh'jának, annál is inkább, mert a labdarúgás, a tanterv szerint, meg­engedett játék, melyet egy igazgató önkényes eljárás­sal semmi esetre sem tilthat be. A polgári dalárda ápr. 21-én tartotta közgyűlését, melyen a megvizsgált számadásokat tudomásul vették s tárgyalták azt is, hogy a debreczeni dalversenyen részt vesznek-e júniusban. Ennek eldöntését azon­ban a választmányra bízták. A tisztikar a régi maradt azzal a csekély változtatással, hogy alelnökül a lekö­szönt Gellért Endre helyére Révész Jánost, jegyzőül Szabó Lajost s Révész helyére. bizottsági tagul Sze- rencsy Józsefet választották. A gyűlés Torday Imre elnök éltetésével ért véget. A nemzeti színház és a Lendvay-szobor. A buda­pesti nemzeti színház következő levél kíséretében küldte 364 K. 69 f adományát a Lendvay-szoborra: Mélyen tisztelt tekintetes uram! A nemzeti színház igazgatósága és művésztagjai áthatva a hála és ke­gyelet nemes érzelmeitől, melylyel nemzeti nyelvünk és szinművészetüuk lánglelkü úttörője és bajnoka, Lendvay Márton, dicső emléke iránt viseltetnek, ha­zafias lelkesedéssel iparkodtak eleget tenni ama köte­lességüknek, hogy alapvető elődjük dicsőítésére állított szobor költségei javára rendezendő előadás jövedel­mével — ha csak parányi részben is — leróhassák kegyeletük és hálájuk adóját. A nemzeti színház igaz­gatósága és művész'agjai eme becsületbeli tartozásuk élénk tudatában, folyó évi márczius hó 31-én, a budai Várszínházban előadást rendeztek, melynek 364 korona 69 fillérnyi tiszta jövedelmét igaz örömmel van sze­rencsém Tekintetességed kezeihez azon kérésemmel juttatni, hogy ez összeget, a már megvalósított czél költségeire fordítani méltóztassék. Fogadja hazafias tiszteletem őszinte kifejezését! Budapesten, 1901. ápril hó 10-én. Beöthy László igazgató. — E hazafias ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom