Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
(2) 21. szára. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. május 26. hogy megakasztja fejlődésüket s igy az illető vesszők meg nem érhetnek. Az ilyen vesszők felette érzékenyek a hideg iránt és télen már csekélyebb hidegben is elfagynak. Ez az oka, hogy újabb időben — a peronoszpora általános elterjedése óta — vesszők elfagyása is nagyon gyakori. A gomba pusztítása közvetett a mennyiben a megtámadott tőke egész fejlődésében meg van akasztva és gyengítve úgy, hogy jövő évi tenyészete is szenved. Különösen pedig a tökéletesen ki nem fejlődött és a téli hideg által még megkímélt vesszők hajtóképessége nagy mértékben szenved úgy hogy vagy ki sem hajt, vagy ha kihajtott, a hajtások rövid idő múlva elvesznek vagy igen rövidek maradnak. Minthogy a gomba a leirt módon támadva meg a szőlőt, jelentékeny pusztításokat okoz, miről szőlősgazdáink eddigelé is elegendőképpen meggyőződhettek, okvetlen gondoskodnunk kell a gomba kártételének csökkentéséről, illetőleg magakadályozásáról. Erre pedig van hosszú időn át eredményesen kipróbált eljárásunk, melynek pontos és gondos ideje korán való alkalmazásával szőlőinket a gomba kártételétől megmenthetjük. Ez eljárás a szőlőnek okszerű permetezése réz- vegyületekkel. Ugyanis a gombasporák főleg a szél által jutnak a szőlő zöld részeire, kivált a levél felső felületére. Ott kedvező körülmények közt, tehát kellő nedvesség és melegben csíráznak — s az illető részeket megtámadják, — ha érintkeznek, tönkre mennek s a szőlő zöld részei mentve maradnak. Ezért szükséges a szőlő összes zöld részeit, különösen a levelek felső lapján olykép permetezni, hogy a rézve- gyület kis, apró foltok alakjában az egész levél felü- tetét ellepje s a levélre hulló harmatcsepp okvetlen érjen ilyen folthoz. Ezért fontos a jó s pontos permetezés. A réz- vegyületek, a mennyiben a permetezésnél a szőlő- bogyó felületén tapadva maradnak, a szőlőt vagy a belőle szűrt bort az élvezőre nem teszik veszélyessé ; ajánlatos azonban a nagyon permetezett szőlő-bogyókat, élvezet előtt lemosni, mert egyrészt a bogyó ize szenved általa, másrészt nagy menyiségben élvezve esetleg emésztési zavarokat okoz. A permetezésre használt rézvegyületek és keverékek közül eddigelé hazai és külföldi tapasztalatok szerint legjobb és használatra alkalmasabb a rézgá- licz (kék gálicz) melyet mészoldattal keverve, borde- auxi keverék név alatt vagy azon helyeken, hol tiszta mész nem ál rendelkezésre, szódaoldattal keverve, burgundi keverék név alatt használunk. I. A bordeauxi (olv. bordoi) keverék alkotó részei a rézgálicz, mész és viz, melyeket többféle arány ban kevernek. A legalkalmasabb keverékek a rézgá- liczból 1, l1/* 2 százalékot tartalmaznak, ennél nagyobb százalékot is használtak de ennek semmivel sincs nagyobb hatása s igy csak anyagpocsékolás. A leghelyesebb keverékek a következők: a) az egyszázalékos keverék: 100 liter vízre 1 kilogramm rézgálicz 1 kilogramm égetett mész; b) a két százalékos keverék: 100 liter vízre 2 kilogramm rézgálicz 2 kilogramm égetett mész. E keverékek készitésmódja a következő: az idegen alkatrészektől mentes rézgáliczot megtörjük, azután kisebb mennyiségű langyos vízben — 1 kilogramm rézgáliczra körülbelül 3 liter vizet számítva — oldvelök egyáltalában érintkezni? Tulajdonképen nagyon leköteleznél, ha megmagyaráznád, hogy mi közöd van a szegény meghaltak leikeihez? Hagyd őket békében nyugodni.... Hisz’ abszolúte nem ismered az élet okát, az élet lényegét sem, mikép tudhatnál valamit a halálról, illetve a sirontuli életről? Fantáziával igen, de tapasztalati gondolkozással semmi nemű poszitiv adatot nem tudhatsz e ködszerü alakokkal benépesített szellemek világából. És te mégis vaskövetkezetességü logikával és finom dialektikával igyekszel mindenkit álmodozásaidról meggyőzni Lásd ne vedd rossz néven, de azért mosolygunk oly gúnyosan ábráncjképeid előadása fölött, mivel azt tartjuk, hogy jelenleg itt e földön élünk és nem oda fönnt az égben .... ___ Hogy mi vár reánk és hogy mi lesz belőlünk a mindeneket megoldó halál után, erre szerényen csak azt feleljük, hogy nem tudjuk. De különben is nem törődünk vele. mivel a való élet bennünket any- nyira lebilincsel, hogy nem érünk reá, szellemi mani- fesztácziókkal, rejtelmes világgal agyunkat fölizgatni. A bölcs Isten, kinek teremtő ereje létre hozta a csillagezreket, melyek fejünk fölött bizonyos törvények szerint keringenek; a fennséges alkotó, aki fölkorbácsolja a végtelen tengert és a picziny fűszálon remegő harmatcseppet, mint gyémántot ragyogtatja; a hatalmas és félelmet keltő Isten, ki hegyeket, városokat képes elsülyeszteni, vagy aki villámcsapásával ketté szeli a százados tölgyet és életre kelti azt a kis zümmögő bogárt, mondom az egy igaz Isten, ki mindeneket fönntart és igazgat, az élet és halál föltétien Ura, nem ok nélkül takará el kutató, vágyó szemeink elől a kezdet és vég nagy titkát.... Balga és haszontalan játékot űzöl tehát kedves barátom, a mikor e mély titkot avatatlan kezekkel földeríteni vágyói. Te azt állítod, hogy az elhalálozás pillanatában juk fel. Egy másik edényben pedig az égetett meszet oldjuk mégegyszer annyi vízben. A mészoldatot (oltott meszet, mésztejet) czélszerü finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benn^, melytől a permetező készülék bedugul. Ezután a három, illetőleg hat liternyi rézgáíiczoldatot a kellő arány szerint, tehát az a) keverék készítésekor 97, a b) keverék készité-ekor a 6 liter rézgáíiczoldatot 194 liter vízbe öntjük. S ha a mészoldat lehűlt, akkor folytonos keverés közt, lassan hozzá keverjük a rézgáücz- oldathoz (és nem megfordítva). Még egyszerűbb a keverék készítése ha 16Ó liter vizbe az 1 illetőleg 2 kilogramm rézgáliczot vászonzsákba zárva sülyesztjük 4—5 órára s azután oltott meszet adunk a rézgálicz- oldathoz. Minthogy az oltott mész is tartalmazhat a szitán átment idegen alkotrészeket, szükséges a kész keveréket is ellenőrizni. E czélból az elkészült keverék szilárd részének leülepedése után a folyadék felső részéből a próbához egy pohárral kimerítünk; ha a pohárba merített folyadék nem tiszta kék szinü, akkor a keverék jól van elkészítve, s a permetezéshez használható, ha azonban kék szinü, úgy a keverékhez még hideg oltott meszet, körülbelül l/* (negyed) kilogramm égetet mészből készültet kell önteni. A keverékben lev<3 mész elegendő mennyiségéről könnyen lehet bizonyosságot szerezni. Ugyanis néhány krajczárért minden gyógyszertárban kapni néhány keskeny szelet vörös lakmusz papirost. A veres lakmusz papiros szeletet mártsuk be a kész bordeauxi keverékbe s ha a papiros rnegkékül akkor a keverék jó, ha veres marad, akkor még mészoldatot kel a keverékhez önteni mindaddig, mig a veres lakmusz papiros nem marad a bordeauxi keverékbe való bemártás után is veres. A bordeauxi keverék ugyanis ha elegendő mésztej nincs benne, maró (savas) hatású s a szőlő levelét, különösen a zsenge leveleket könnyen megmarja, ellenben a mészoldat a keverék- maró hatását megsemmisíti. A veres lakmusz papirossal tehát a maró hatásból győződünk meg; különösen fontos ez a még gyenge szőlő, tehát az első Ízben való permetezéskor, mert a maró folyadék a gyenge leveleket igen könnyen megperzselheti. II. A berri-i vagyis a burgundi keverék, melyben a mész helyett szódát (mosó vagy maró szódát, savanyú, szénsavas nátriumot) leszünk, E keveréket czélszerü oly helyeken használni, ahol tiszta meszet nem könnyű szerezni. A keverék készitésmódja ugyanaz, mint a bordeauxi keveréké. E keverék nem tapad oly erősen meg a szőlő zöld részein, mint a bordeauxi s ezért a csemegeszőlő permetezésére különösen alkalmas. A rézgáliczot csak fa-, réz- vagy agyagedényekben oldjuk fel és a keveréshez is csak faeszközt használunk. A kész keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt és általában valahányszor a permetezőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert éppen azok a részek, melyek a peronoszporára hatnak ülepednek le. A leirt két keverékfolyadék egyikével vagy másikával külön e czélra készült úgynevezett permetező gépekkel, melyek a folyadékot úgyszólván szétporlaszt- ják, megpermetezzük, illetőleg fecskendezzük a szőlő zöld részeit. Igen kis szőlőkben, ahol a gép megszerzése ki nem fizetné magát, finom kézi seprűvel vagy meszelővei fecskendezzük be a szőlőtőkéket. A permetezéstől csak akkor várhatunk teljes sikert, ha a permetezést! lelkiismeretesen pontossággal a kellő időben végezzük. A permetezés idejét és számát pontosan nem leaz anyagi testet a lélek, a szellem elhagyja. E lélek szerinted periszprit, lebalaku hasonmása a testnek, mely midőn kiválik az anyagból, körülöttünk czélta- lanul őgyeleg, mint valami munkátlan naplopó, és gyakori látogatásaival alkalmatlankodik annak, ki velők foglalkozni érdemesnek tartja.... Nem nevetni való ez? Vájjon miért nem jelennek meg nekünk ezek a tréfás szellemek, a kik csakis a tapasztalati igazság kutatói, hirdetői vagyunk? Már az is untat bennünket nagyon, hogy olyan komolyan hangoztatod az emberi lelket. Tudod-e, mi a lélek ? A lélek maga az élet. Avagy nem gondolkoztál-e a felől, a mit a hires Grant Allan bölcsész mondott hogy, ha minden nemzedék ki hal és szellemeket, kísérteteket hagy ránk, úgy a világ végre is szűk lesz nekik ? Persze neked hizeleg és roppant tetszik az a gondolat, hogy te egy felsőbb rendű lény vagy, aki fenn a magas egekben gyermekmeseszerü paripán vágtatsz és szellemektől irányított lábad hegyével is alig érinted ezt a mi gyarló, sáros földünket, a melyen mi mindennapi, közönséges emberek czammogunk. Pedig azt hiszem, czélszerübb lenne neked is a józan ész és a határt nem ismerő képzelet közti éktelen lebegés helyett ide lejönni közénk a földre, arra a földre, a mely mégis csak egyedüli támaszunk, mely életet ad és a mely a halál után fáradt csontjainkat magába fogadja.... Mi, lásd, ezt a sáros földet sokkal jobban szeretjük, évenkint megújuló természeti szépségeivel, arany kalászos mezőivel, suttogó erdőivel, felhőkoszoruzott bérezek kéklő ormaival, csobogó patakjaival, harsogó vízeséseivel, rohanó folyamaival és fenséges tengereivel; mint a te légből kapott, fantasztikus szellemekkel bajlódó kapaszkodásodat. Avagy azt hiszed soha meg nem történt csodás meséiddel komoly, józan, hasznos czélt szolgálsz ? Ha egy pohár látszólag külbehatás nélkül elpattan, ha a falon függő ősöd képe leesik és összetörik, vagy szőhet kiszámítani. Az első permetezést minél előbb végezzük el még május hónapban, mielőtt a gomba szőlőnket megtámadta volna, de mindenesetre még a virágzás ideje előtt. Ha a gomba már bejutott a szőlő belsejébe, akkor a betegség kitörését már nem gátolhatjuk meg, csak tovább terjedését akadályozhatjuk meg. Májusban azért is jó elvégezni a permetezést, mert hazánkban a legtöbb eső junius havában szokott esni. Az első permetezéshez mindig egy százalékos keveréket használjunk, mert a gyenge levelek egy részét az erősebb keverék könnyen leperzseli. A többi permetezésekhez a két százalékost kell használni. Legalább kétszer okvetlen szükséges permetezni, a legtöbb esetben háromszor, sőt esetleg négvszer-ötször is kell. Először permetezzünk májusban, virágzás előtt, körülbelül a midőn az erősebb hajtások 20 cm.-nyire növekedtek; másodszor permetezzünk, a virágzás után junius végén; ha távolabbi környéken is valahol mutatkozik a peronoszpora a második permetezés s a szüret közti idő közepén, úgy augusztus közepe táján permetezzünk harmadszor s csak legfeljebb a korábban érő csemegeszőlő fürtjeit kíméljük meg a harmadik permetezéskor. A borszőlők fürtjeit még szeptemberben is permetezhetjük. A permetezéskor ügyelni kell a következőkre: 1. A szőlő minden hozzáférhető zöld részét be kell permetezni. 2. A szőlősorokat mindegyik oldalról, tehát kétszer kell permetezni. 3. A munkás a permetező végét ne tartsa közel ahhoz a tőkéhez, melyet permetez. A leveleket a permetező folyadék minél apróbb mákszem nagyságú csep- pekben sűrűn és egyenletesen lepje el, úgy mint a finom harm it. Borsószem nagyságú cseppek és a levél szélén összefolyó nagyobb cseppek a leveleken sok üres helyet hagynak, s igy nem védik meg kellően. A permetezett levélnek permetezése után nem szabad egészen nedvesnek lenni. 4. A nagyon lejtős szőlőben a munkás lefelé ne permetezzen. 5. Esőben vagy esős időben ne permetezzünk. Az eső által lemosott permetezést ujjal kell pótolni. Napos, száraz és szélcsendes időben legjobb permetezni. 6. Közvetlen a kötözés után ne permetezzünk, hanem várjuk meg mig a megbolygatott szőlőlevelek úgy 4—5 nap múlva természetes helyzetüket elfoglalták. Minthogy a peronoszpora az egész tenyészési időn át folyton terjedhet s megtámadhatja a szőlőt, a permetezésnek nagyobb sikere van akkor, ha az általá nosan, azaz minden szőlőben végrehajtatik. Ezért is ajánlatos a hegyközségek megalakítása, hogy azok kötelékében a peronoszpora ellen való védekezés kellően szerveztessék s a védekezés teljesítése az egyes szőlőbirtokosnak megkönnyittessék. Gazd. egyesület. Magyarságunk. Múlnak az idők, az újabb kor szelleme hatja át a közérzületet, a gondolgozást. Jól esik a szép múltakból itt maradt kevesek ajkáról ellesni a szép múltak idejét, miket e későbbi kor olvasni igen, de átérezni sohasem lesz képes. Volt idő, midőn dolmányáról ismerték meg az embert, hogy minő fajhoz, melyik naczióhoz tartozik. A fejlődés telekkönyvre neveket állapítván meg, forgabád bútorai hőváltozás folytán recsegnek, ropognak, ha különös álomkép rajzolódik exaltált agyadban, ha a lakománál 13 ik vagy, úgy ostoba rémmeséktől már agyongyötört idegzeted által suggerált képtelenebbnél képtelenebb föltevéseid, e rémüietes baljóslatú föltevéseid az emberiség sorsára kedvező befolyást gyakorolnak ? Nem babonával, és nem abnormális képzelődésekkel kell időnket elpocsékolni a mai reális világban kedves barátom, hanem tessék kilépni a való élet porondjára, a hol úgyis eszeveszett küzdelem, harcz, dulakodás osztályrészünk... Tessék fáradni, dolgozni, tessék kötelességeidet, melyeket a társadalom, hivatás és a létért való küzdelem reád ró, odaa- dóan teljesíteni, hisz annyi anyagi és lelki küzdelmet kell napjainkban legyőzni és akkor biztositlak, se kedved, se időd nem fogja engedni, hogy a földöntúli egyénekkel foglalkozzál. És te azt hitted rólunk kedves barátom, hogy tekintettel leszünk naiv képzeleteidre, jövőbe látó meséidre ? Megbocsáss, de te nem vagy közibénk való, a ki csak álmodozni szeretsz. Mi, a kik bámuljuk a geológust, a midőn a földet kutatja, a csillagászt, a mikor a csillagvilágokat ismerteti, vagy a bölcsészt, a mikor az anyag Isteni törvényeit merész eszméivel összeszedni igyekszik, mi, a kik csakis a tapasztalati tudomány eszközeivel dolgozó és argumentáló tudásért, feltalálásért, bölcsészért lelkesedünk, mert csakis ezek vihetnek bennünket az emberiség végczélja, a föltétien tökélyhez és az isteni boldogsághoz, mondom, mi nem adunk semmit se tulvilági elveidre. Rajta hát, csak szőjed tovább is rejtélyes szálakból képeidet a halál utáni lélekről, és érintkezzél tovább is szép tündérszerü szellemekkel.
