Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

1901. április 21. Adakozások a Lendvay-szobor alap javára: Méltó- ságos Kohl Medárd püspök Budapestről a 346. szánni gyüjtő-iven 10 koronát, — a nagybányai iparosok műkedvelői a márcz. 30-án rendezett szinielőadás tiszta jövedelméből 20 koronát. A hálás köszönettel vett adományok összegét a helybeli takarékpénztárba he­lyezte az elnökség. Mátyásy Ferencz mai hirdetésére felhívjuk a fi­gyelmet. Mátyásv Ferencz mintegy 10000 frt. költség­gel a felsőbányái utczában gyártelepet létesített, hol az épület és bútorasztalos munkákat gőzerővel eszköz­ük. A tágas gyárhelyiség zakatoló gépeivel modern változást jelent az asztalos ipar terén. A nagy szálló söröző kioszkját s az uj partkelteket már ezek a gé­pek készítik hihetlenül gyorsan és csinosan. Nemso­kára a gyárat vizerőre is berendezik. Őszintén óhajtjuk a magyar ipar felvirágozását s igy azt is, hogy Má­tyásy vállalkozása nálunk életrevaló legyen. Gazdák figyelmébe. Marhasó mázsánként 13 koro­náért kapható Almer Lajos és Károly üzletében. Több oldalról és sokszor nyilvánult már az az óhaj, hogy az ipartestület mielőbb létrejöjjön, nem tudják, hol akadt meg a dolog, a már kidolgozott alapszabályok felterjesztése ügyében, de azt igen is látjuk, hogy az iparosok ügyén átok van, mikor a városi tisztikar akarta — illő tempore — akkor az iparos polgárság nem akarta, s mikor az iparo­sok várva várják, akkor úgy látszik, a tisztikar nem óhatja. Gyászlap. Alulírottak úgy a muguk, valamint az összes rokonok és jó ismerősökkel fájdalmas szívvel tudatják, hogy a szerető jó gyermek, illetve testvér és unoka Takács Rózika életének 16-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 12-én, d. e. VjlO órakor elhunyt. A megboldogult hült teteme f. hó 14-én azaz vasárnap délután 5 órakor fog a nagypénzverő-utczai 32. sz. gyászházból a r. k. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1901. április 12-én. Áldás és béke lengjen porai felett! Takács Károly, Takács Károlyné sz. Lendeczky Anna szülei. Takács Erzsébet, Takács Mária testvérei. Takács János, Takács Jánosné sz Deézsy Erzsébet nagyszülei. Tanitógyülés. Megyei ált. tanítóegyesületünknek nagybányai köre folyó hó 17-én tartotta meg ez évi tavaszi rendes gyűlését Hosszufaluban. Az egyesület­nek 37 tagjából 23 volt jelen. így hát a tagok részvétlensége meglehetősen érzett. Annál nagyobb volt az érdeklődése a hosszufalusiaknak, kik közül Brunner nyug. gazdatiszt és Sylaba főerdész, meg a gazdatisztek igazi bizonyságát adták annak, hogy az iskolai mozgalmat figyelmükkel kisérik. Gyűlés előtt 9—10-ig Ambrus Mózes hosszufalusi tanitó tanította a 3-ik osztálynak a nagybányai járást. Meglepő volt a tanulók önálló munkájának az értéke Azok a 3-ik osztályos tanulók 2 filléres irkájukba olyan nagy ügyességgel rajzolták le a nagybányai járást, a mit az imént tanultak, hogy az érdeklődőt lebilincselte. Fe­szült figyelem, a nagyobb tanítványok arravalósága. hogy a tanítót kisegítsék s a tanítónak az a tanítása, melylyel kiválóan nevelt és a földrajztanításnál a ha­zafias érzést izmositotta, a jelenlevők mindenikére azt a hatást tette, melyet valamely ünnepség alatt érez. A tanítóságot ez a kiváló tanítói munka ünnepi han­gulatba hozta. Záradékul a tanulók igen szépen éne­keltek két hangon 1—2 hazafias dalt. — A gyűlést Székely Á. nyitotta meg s a jegyzői tisztet Szokol Margit végezte. A megnyitó tartalmát azon törvények Vagy 50—55000-en, mind a 7 törzsből a szine- java, fölkerekedtek. Előbb választottak egy közös ve­zért, ki az utón Mózesként vezérelje őket s Ítéljen köztük. Az uj méltóságot gyulának hívták. Elől egy röpülő had, utána hosszú vonalban k igy ózik a 7 törzs, a férfiak lóháton, a többiek szekérsorban, a gulyák, ménesek nagy tömegével: útirányuk a tejut a ha­dak útja. Télviz idején átkelnek a Volgán, majd a Donon s 2 hónap múlva eljutnak a Fekete tenger északi partjaira, a délorosz pusztákra, hol Attila hunjainak maradékai, Csaba népe s a bolgár eszegel törzs, egyes ágai éltek kozár főség alatt. Úgy látszik, hamar meg­értették egymást, mert 8-ik törzsül a magyarokhoz csatlakoztak, nemsokára megtanították őket a nyel­vükre s viszont megtanultak magyarul. A"kozár kha- gán pedig őket kabar-nak lázadónak nevezte, amely név rajtuk is maradt sokáig. Két nép összeolvadása mindig használt a kultú­rának eltekintve attól, hogy a keverék-fajok rendesen szebbek. Minden téren nagy átalakulás történik. A kaba­rok révén megismerik a perzsa, arab és görög művelt­séget, mely vallásban, építkezésben, ruházatban, ipar­ban érvényesül; átveszik tőlük a keleti török népek kitűnő harczmodorát. Az uj haza, melyet később Lebediának neveznek el Előd vajdáról, akkora lehet, mint a mai Magyar- ország a Don és Dneper között. Nagy és tekintélyes e nemzet — irja egyik gö­rög császár — jő kinézésű férfiakból áll, kik gyakran ráütnek az északi szlávokra s fogjul adják el a görög kereskedőknek színes selyemszövetért, virágos szőnye­gért,. Szántóföldjeiket a szlávok művelik. A szláv ha­tás oly erős már itt, hogy a törzsek hadnagyait szláv szóval vajdának — hadvezérnek — nevezi a magyar; Európa pedig tőlük tanulja el az ugor-ugur-hungarus nevet, amint ma is hívnak bennünket. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE felolvasása tette, melyeket 1868. óta a n époktatásügy alkotott. A megnyitót követte az őszi gyűlés jegyző­könyvének a felolvasása, mely után Doroghy Ignácz igazgató a tanítóságot a lelkes munkára buzdította. Ezt követve Pap István sárosmagyarberkeszi lelkész olvasott fel »Egyház és iskola« czimmel. Az egyház és iskola egymásra utalását, egymással összefüggő mun­kásságát mutatta ki. Ezután a szemléltetésről Szokol Margit olvasott. Felolvasásában helyenként a lélek­tani megfigyelések is megcsillantak. Ez a felolvasás különben a szemléltetés történetéből egy darabot mu­tatott be, igen érdekesen s kritizálva. Most ismét Ambrus Mózes vette át a szerepvivést. Felolvasásában az iskola munkájában nagyobb eredményt kíván s az arra vezető nyomokat is megmutatja, A lélektani meg­figyelésekben nagy szorgalmat kíván s a tanítási tár­gyak kezelésében nagy körültekintést. Felolvasásának a velejét pontokba foglalja, melyet egyhangúlag elfo­gadnak. Az Ambrus felolvasását a Fazekas Lajosé követte. Ö a néptanítók kötelességeiről beszélt. Ezután Rozsos István a számolástanitásnak egy némely hibá­járól szólott. A tagok érdeklődése mindvégig élénk volt. Az őszi gyűlés helyéül Kapnikbányát s idejéül szept, 26-át állapították meg. Gyűlés után Ambrus Mózes tanitótársunk asztalához ültünk, a hol enni-inni ehetett, mert volt mit bőven. Isten tartsa meg a házi gazdánkat! (Reparátor.) Meghívás. Az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó nagybányai ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1901. évi május hó 12-én d. e. 10 órakor a városháza tanács-termében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 35. §-a értelmében meghivatnak. Napirend. 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zár­számadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Az alapszabályok 49. §-ának módosítása. 5 Az igazgatóság 5 tagjának választása. 6. Felügyelő bizottság 3 tagjának választása. 7. A biráló-bizottság 20 tagjának választása. 8. Netaláni indítványok. 1900. évi deczember hó 31-én a tagok száma 79, üzletrészeinek száma pedig 156 volt; az év folyamán kilépett 1 tag 5 űzletrészszel. A felügyelő­bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megte­kinthető. Kelt Nagybányán, 1901. évi április hó 19-én. Az igazgatóság. A nagybányai polgári dalegylet Muzsik Jakab karmester vezetése alatt igen szép haladási tanúsít, nemsokára egy kellemes dalestélylyel óhajtja meglepni a dal kedvelőit. A működő tagok száma is, látva a szép sikert, örvendetesen felszaporodott. Az egylet e hó 21- én vasárnap d. u. 5 órakor a polgári olvasókör társalgó termében tartja évi rendes gyűlését, melyre a dal és zene barátait tisztelettel ez utón is meghívja az el­nökség. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Az alapszabályok felolvasása. 3. Pénztáros jelentése. 4. Pethe Endre volt karmester tiszteletdijának megálla­pítása. 5. Muzsik Jakab jelenlegi karmester tisztelet­dijának megállapítása. 6. Esetleges indítványok 7. Általános tisztujitás. Gazdag tavasz mutatkozik, kövér esős idő, a ve­tések állása szép, szöllő, gyümölcs a hegyeken nagy reményekkel biztat. A hideg visszatartja kissé a ta­vaszi fejlődést, ami előnyére van a növényzetnek. E hó 18-án hajnalban egy kis dér is volt, a városi ker­tekben -f 3 G, a ligetben — 1 C s a hivatalos meg­figyelő állomáson, a Zazar mentén — 19 G fokot ész­leltek, ez a kis hideg azonban még eddig semmit sem ártott. Holnap vasárnap, hűvös idő várható. KÖSZÖnetnyilvánitás. Midazon t. rokonaink s jó­ismerőseink, kik szeretett leányunk végtisztességtételén megjelenni s ez által fájdalmunkban részt venni szí­vesek voltak, fogadják legmélyebb köszönetünket Ta­kács Károly és neje Lendeszky Anna. A „közegészségügyi kalauz“-t hazánk egyetlen közegészségügyi lapját a belügyminiszter ő nagyméltó­sága 1901. 4227. sz. a. az összes törvényhatóságok fi­gyelmébe ajánlotta: megengedte, hogy a községek előfi­zetési árát számadásukba fölvehessék (a városi, köz­ségi és körorvosok részére) — is elrendelte, hogy az orvosi nyilvános pályázatok a „Közegészségügyi Ka­lauzában közzé tétessenek. Kiadóhivatal: Budapest, IX. Soroksári-utcza 63. — Előfizetési ár 12 korona. Ajánljuk a lapöt az érdekelt községek és orvosok fi­gyelmébe. Születtek. 103. ápr. 9. Kunecsics Györgynek »Flóri.« 104. ápr. 11. Sztrácsánek Ferencznek »Béla.« 105. ápr. 12. Stoff Istvánnak »Verőn.« 106. ápr, 12. Kuszkó Józsefnek »Hon.« 107. ápr. 13. Falemberg Már­tonnak »Irén.« nevű gyermeke. Felhívás a szülőkhöz. Minden szülő tartozik nem­csak 1 éven aluli gyermekét beoltatni, hanem a 12 éven aluliakat is újra oltatni. Figyelmeztetem tehát a szülőket, hogy a közegészségügyi törvény értelmében, gyermekeinket oltás és újra oltás végett, hozák a nagy­vendéglő termében, a minden vasárnap délután 2 óra­kor tartandó ingyenes oltásra, ahol egyidejűleg oltási bizonyítványt is fognak kapni. A magán orvosok által beoltottakról pedig állitassanak ki oltási bizonyítványt, hogy azt felmutathassák, mert különben büntetés alá eshetnek. Első oltásra azon gyermekek kötelesek megjelenni, akik 1900. év márczius 1-től 1901. évi feb­ruár 28-ig születtek. Az oltás minden egyes esetben friss, egészséges tehénhimlő anyaggal lesz végezve, a karról-karra való oltást nem foganatosítom s minden esetben mellőzöm. Nagy János v. al. és oltó-orvos. Kihirdetés alatt állanak: Miskolczi Miklós és Sztretye Ida nagybányai lakosok. 16, szám. (3) Elhaltak: 112. ápr. 11. Gyalai Ferencz, ev. ref. 16 éves, zúzda munkás, tüdővész. 113. ápr. 12. Ta­kács Róza, róm. kath. 16 éves, kádár leánya, veselob. 114. ápr. 11. Pántye Flóri özv. Plop Károlyné, gör. kath. 40 éves, napszámos, veselob. 115. ápr. 12. Hor­váth István, ev. ref 6 éves, molnár gyermeke, ászkor. 116. ápr. 17. Marosán Mária, gör. kath. 16 éves, nyug. bányász leánya, vizbefult. 117. ápr. 18. Újlaki Lajos ev. ref. 78 éves. éjjeli-őr aggkór. A triesti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. április hó 1-én tartott 69-ik közgyűlésén ter­jesztettek be az 1900. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentés­ből látjuk, hogy az 1900. decz. 31-én érvényben volt életbizto­sítási tőkeösszegek 525.894823 korona és 90 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 22.680.434 korona 19 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 10 360.434 korona 80 fillérrel 134,500.736 korona 39 fillérre emelkedett. A tüzbiz- tositási ágban a díjbevétel 11.357.800.682 korona biztosítási ősz- szeg után 18,641.775 korona 65 fillér volt, miből 7,923.074 korona 12 fillér viszont-biztosításra fordittatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 10,718.701 korona 53 fillérrerugott, mely összegből 6,974.287 korona mint díjtartalék minden te-hertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát atiszta díjbevétel 65%-át teszi ki A jövő években esedékessé váló dijkötelez­vények összege 77,309.462 korona b 97 fillér. A szállítmánybiz­tosítási ágán a díjbevétel kitett 6,411.667 korona 25 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 3,303.342 korona 99 fillérre rúgott. Tiszta dijak és kártartalék czimén ,726.677 korona 64 fillér helyeztetett tartalékba. Károkért a társaság 1900-ban 26,931.463 korona 16 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva a többi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 688,595.391 korona és 06 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 128.644.015.26 korona esik, mely összeget a társaság 186.920 káresetben fizette ki. A nyeretég tartalékok közül, melyek ösz- szesen 13.754.975 korona 35 fillérre rúgnak, különösen kieme­lendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250000 koronát tesz ki, az értékpapi rok árfolyam-ingadozására alakított tartalék, mely a 2,920 985 korona 12 fillér külön tartalék úgy­szintén az évi nyereségből kihasított 458 639 korona 50 fillér­rel, 8,344.975 korona 35 fillérre emeltetett fel ; továbbá fel­említendő még a 160.000 koronára rugó kétes követelések tar­taléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.(0 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értéke­kben vann ak elhelyezve, az idei átutal ások folytán2l<>2,608.919 korona 18 füléről Í73,458.45l korona 60 fillérre emelkedtek, melyek következőképpen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok|és jelzálog követelések 30.741.137 korona 02 fillér 2. Életbiztosítás kötvényekre adott kölcsönök 16,283.180 korona 30 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 2,378.490 ko­rona 50 fill. 4. Értékpapírok 110,354.705 korona 67 fillér. 5. Tárcza váltók 1,155.170 korona 32 fillér 6. A részvényesek biz­tosított adóslevelei 7,350.000 K 7. Bankoknál levő rendelke- zésretálló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek- levonásával 5,195.767 korona 79 fillér. Összesen 173,458.451 korona 60 fillér. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esikA mint a jelentésből látjuk. dr. Laudi Vitalis ur elhalálozása folytan megüresedett vezértit­kár helyettes állás a Lxizzati Gioberti úrral töltetett be. Nyilttér.*) Foulard-selyem 65 krtól 3 frt 65 krig métere. Blousoknak és ruháknak való, úgymint a »Henneberg selyem« fekete, fehér és színes 65 krtól 14 frt 65 krig métere. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva. Minták forduló postával. Kétszeres levéldij Helvécziába. Henneberg G. selyemgyáros, (cs. és kir. udvari szállító) Zürich. * E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Uj könyvek! Korona Bajza József összes művei (6 kötet) — — 30.— Bodnár: A mi népünk (történetek a falusi tűz­helyről) — — — — — — — — 1.50 Brehm: Állatvilág (I. kötet) — — — — 18.— Csehov: A parasztok (beszélyek) — — — 1 — Dóczi: Széchy Mária — — — — — 4.50 Fabinyi: Curiai határozatok (V. kötet) — — 10.— Fabricins: Az összeférhetlenség — — — 1.— Gaái : Aranyos köd (ifjúsági) — — — — 2.40 Garzó: Vázlatok a lélek természettanához — 1.60 Gyöngyösy : Arany János élete és művei — 5.— Jókai: Szegény gazdagok (2 kötet, kötve) — 4.— Kehn: Fizikai gyógymódok — — — — —.60 Maurier: Egy őrült naplója (regény) — — 2.— Mikszáth: Besztercze ostroma — — — — 3.— » Kisértet Lublón — — — — 3.— » Szent Péter esernyője — — — 3-— Monostori : Ló gondozás — — — — 1.— » Szarvasmarha tenyésztés — — 1.60 Mouton : Cougourdan Marius — — — — 3.— Nagy: Magyarország közjoga — — — — 8 — » Csend és rend legyen (a kihágási törvé­nyek példákban — — — — — — 2.— Nősz: A közigazgatás egyszerűsítése — — 2.— Pataki: Az összes adónemek kulcsa — — 4.— Perlaki: Szőlőművelés — — — — — 1.— Shakspere: Makranczos hölgy (o. k.) — — -.80 Sierban : A szarvasmarha tenyésztése és haszo­nositása — — — — — — — — 1.— Soós: Hűtlen kezelés — — — — — 5.— Szalai: Seprőczirok termelés —. — — — 1.— Szivák: Képviselőválasztási codex — — 12.— Sudermann : A királyság (o. k.) — — — — —.80 Tervezete a magy. áll. polg. törv. könyvnek 2.— A magy. áll. polg. törv. könyvnek indokolása 3.— Thury: Közönséges emberek (regény) — — 1.— Vértesi: Istenért és a szabadságért (regény) 2.40 Vörösmarmarty beszélvei és regéi (o. k.) — —.80 Zabulik: A községi közigazgatásról — — 1.— Zola: Martalék (regény) — — — — — 1.— Kaphatók havi részletfizetés mellett is. Molnár Mihály könyvkereskedésében Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom