Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-10 / 10. szám
2) szám. 10. 1901. márczius 10. helyet foglalni a küzdőtéren és izzadni kora reggeltől késő estig. De több százezerre rúg azoknak száma, a kik dolgoznának, hullatnák verejték-csepjeiket, de nincs terük, alkalmuk, nincs számukra barázda, mely megtermékenyüljön izzadságuktól. Innen van a tömeges kivándorlás, egy uj, boldogabb haza keresésére. Nagyon szomorú, de igaz kép ez. Fájdalommal tölti el minden nemesen érző és gondolkozó ember lelkét. A vizek immár a hegyekig érnek. Ez az érem egyik oldala. A másikról azt olvassuk, hogy kormányunk minden erejéből od i törekszik, hogy mennél kevesebb jajszó hangozzék el a haza polgárainak ajkairól. A mentés munkája kezdetét vette. Lánglelkü, humánus érzésű és gondolkozásu férfiak ülnek tanácsot, hol itt, hol amott, hogy megtalálják a gyógyírt az ezer sebből vérző nemzet számára. Mély barázdákat hasitnak. magasztos ideákat vetnek felszínre. Az érem másik oldaláról olvasva ezeket, uj erő költözik tagjainkba, amelytől ellenállhatatlanul ösztö- nöztetve, kérő, könyörgő szavunkat felemeljük mi is azokhoz, akiknek kezébe tette le az isteni gondvise lés hazánk, nemzetünk sorsának intézését. Kérünk, könyőrgünk, mert vidikünknek, a ma- gyar-láposi járás lakóinak nincs munkája s igy kenyere sem. Meg volt itt régebben a megélhetés minden eszköze — s igy öröm, boldogság és megelégedés honolt az arczokon. Hosszú évtizedek során munkával s igy kenyérrel az egész járást a rójahidai vasöntöde látta el. A nagy pörölyök és lenditőkerekek zakatolására a száz meg száz munkás víg danája visszhangzott. A kanyargó utakon a fuvarosok egész légiója szállította a vaskövet Macskamezőről Rojahidára. A vidék terméketlen, kopár. Sokszor az elvetett mag is alig térül meg. Földmiveléssel ez a nép nem tarthatja fenn magát. Éppen ezért a megélhetés eszközét Rojahidán kereste és találta fel. E vasöntöde körül közvetlenül és közvetve pár ezer család szerezte meg mindennapi kenyerét. A gyár készítményei a magasabb igényeket is kielégítették. Az államnak is haszna volt belőle, mert. évente pár ezer forint tiszta nyereséggel zárták le a számadásokat. Ha semmi haszna se lett volna, akkor is az állam érdeke azt követelte, hogy ez a gyár az idők végéig fenntartassék, mert ennek a vidéknek más kereset- s igy megélhetési forrása nincs, mint a roja- hidai vasöntöde. Volt jövedelem s igy adóképesség is. Az államnak ezen az utón is meg volt a maga haszna. Az állam és a vidék érdeke tehát azt követelte, hogy a rójahidai vasöntöde kibővittessék s még nagyobb üzembe hozassák. E helyett azonban kilencz évvel ezelőtt összetörtek minden gépet, elrontották a vízvezetéket, a tranzmissziókat felfeszitették, az olvasz- lókemenczéket megsemmisítették s ezzel egy pár ezer honpolgárnak, maga a magas kormány koldusbotot adott a kezébe. Egy hóditó ellenség diadalutjábr.n nem hagy maga után annyi romot és könnyet, mint Rojahidán és vidékén az akkori kormány, amely felült a téves és lelkiismeretlen informáczióknak és szanctionálta a vasöntöde megsemmisítése tárgyában felterjesztett indítványt. A tönk szélére juttatni egy nagy vidéket, nagyobb bűn a testvérgyilkosságnál. Szegény emberek ! Nézhetitek már a magas hegyeket. Keblüket bezárták. Nem táplálnak azok már titeket, feleségeiteket és gyermekeiteket Bolyonghattok a rójahidai romok között. A nagy gépek, pörölyök, fűrészek, gyaluk, vésők zaja nem re- zegteti meg füleitek dobhártyáját. — Csend, — halotti csend mindenütt. Egy-két varjú a romok felett. Mintha ezeket is bántaná a siri némaság. Kár! kár! kár! mondogatják. Kár bizony! A szegény embert, kinek otthon felesége és gyermeke éhezik, ha ellop egy darab kenyeret, börtönbe csukják. A rójahidai vandalizmus szereplőinek egyetlen hajszála meg nem görbült, holott ezek sok darab kenyeret raboltak ki a népek ezreinek szájából. A seb, mely a vidék testén üttetett, mind nagyobb és nagyobb lett, ma már beberitotla az egészet. Gyógyítani csak a leggyorsabb segítséggel lehet! A gyógyír a nagyméltóságu Miniszter urak kezében van, éppen mint annak idejében a romboló csákány az akkori kormányéban. Csak akarni kell, és 40.000 ember foglalja a nagyméltóságu Miniszter urak nevét. Nem ez az első szavunk a segélykérést illetőleg Nehány évvel ezelőtt Wekerle Sándor akkori miniszterelnök Ö nagyméltóságát, Nagy-bányán időzve, méltóságos Simó Lajos, országgyűlési képviselő ur vezetése alatt egy nagy deputáczió kereste és kérte fel Rojahidának visszaállítása végett. Meg is Ígért mindent. Csakhamar bekövetkezett lemondásával azonban Rójahida visszaszállításáról is lemondott Most ismét zörgetünk. És fogunk zörgetni min- addig, mig vészakiáltásunkat meghallgatják, és segítségünkre jönnek. Nagyméllóságu Miniszter úr! Vidékünkön a hatalmas Alkotó bőv kezekkel osztogatta áldásait. Van mangánunk, márványunk, kőszenünk meNAGYBÁNJYA ÉS VIDÉKE szünk, tüzhatlan anyagunk és van vizi erőnk. Vannak csodahatásu gyógyforrásaink. A kincstárnak 58.000 hold fenyő- és bükker- deje. A felhőkkel ölelkező hegyekben különböző nemes érczek. És a nép mégis éhezik, nyomorog. Macskamezőről a kincstár által évtizedek hosszú során át kitermelt, de a szaktekintélyek által haszontalan éreznek nyilvánított mangánból egy élelmes fővárosi vállalkozó az elmúlt esztendőben néhány száz vaggon- nal Németországba szállított, s bizonyára jó pénzt kapott érte az illető gyárostól. A faszenet Magyar-Lápostól még 20—20 kim. távolságból Galgó vasúti állomásig — tehát 50 — 60 kilométerre tengelyen szállítják, s innen vasúton Vajda-Hunyadra. A szállítási költség a rendeltetési helyre többre rug, mint az anyag értéke, — és még is meg tud élni a német vasgyáros és a vajda-hunyadi vashámor is jól prosperál. Mennyivel inkább prosperálna egy Magyar-Lá- poson felállítandó gyár. Itt a magán, itt a kő- és faszén. Ha egyéb nyeresége nem lenne a kincstárnak mint a fuvarköltség megtakarítása, akkor is szép nyereséggel zárná le számadásait. Vidékünkön, Magyar-Lápostól pár órányira, a kincstárnak 58,000 hold fenyő- és bükkerdeje van, Ennek a kihasznositásával évtizedeken keresztül naponta pár száz munkásnak lehetne kenyeret adni. A Lápos vize duzzasztó gátak alkalmazásával szakértők véleménye szerint, nagyon is alkalmas az usztatásra. Magyar-Láposon, mint egy nagy vidék természetes központján, fűrésztelep és vegyészeti gyár, állítandó fel a rengeteg mennyiségű faanyag feldolgozása, illetőleg értékesítése végett. Mindezeknek előre bocsátása után tisztelettel esedezünk a nagyméltóságu Miniszter urakhoz, hogy méltóztassanak segítségünkre jönni és a vidékünkön található ipari czélokra alkalmas anyag feldolgoztatásával munkát s igy kenyeret adni a népnek, vagyis Rojahidát restaurálni, a macskamezei mangán feldolgozására Magyar-Láposon gyárat felállítani, a kincstári fenyő- és bükkerdők értékesítésére szintén Magvar-Láposon egy fűrésztelepet és vegyészeti gyárat építeni méltóztassanak. Mindennemű anyagunk szakértők véleménye szerint kitűnő. Feldolgozva bizonyára dicsőséget szerez a magyar iparnak Kérésünket e szavakkal végezzük : bis dat, qui cito dat. A Magyar-Lápos községében tartott értekezlet megbízásából : Magyar-Lápos, 1901 február hó 20. Hódoló tisztelettel: Ifj. Mól (lován József, Barabás Samu, értekezleti jegyző. ev. ref. lelkész, értekezlet! elnök. Heti krónika. A vasárnapi jégestélyen a kedélyek nagyon föl - melegedtek. A pályának ugyan vége van már, csol- nakázásra inkább alkalmas, mint korcsolyára, de ha már nem is lesz jég, azért a jégestélyt megismételik, helyesen teszik, ilyenekkel lehet a társadalom jégközönyét megolvasztani. A hölgyek bizonyosan nem bánnák, ha mindjárt forró nyár középen is rendeződnének a 3-ikihoz hasonló jégmulatságok. Igazi holt szezon van, mert helytelenül nevezik júliust és augusztust annak, akkor alig hal meg valaki, most azonban sürven költöznek el nagy embereink egymásután. Közöltünk volt a héten a derék Káldy Gyula kuruez muzsikus, a kinek lehet köszönni, hogy a kuruez korszak ismét feléledt. Endrődy dalai, a kuruez furfang, Ocskay brigadéros sohasem látnak napvilágot, ha Káldy csodálatos módon össze nem böngészi a szép melódiákat és szövegeket, ha meg nem indul tárogatójával és művész társaságával. Éppen a napokban fedeztem fel egy ócska könyv fedelén 1747-ből egy kuruez gúnydalt, mely az ismert ős régi dalnak változata és igy kezdődik : Elment az én uram be török országba, Levelet irt nekem, hogy menjek utána Menjen biz a pogány idegen országba. Nem hagyom gyermekem, jószágom prédára. Elakartam küldeni Káldynak, gazdagítani vele az ő mesésen gazdag gyűjteményét. Most már nincs kinek, a tárogató megint el fog némulni Magyar- országon. A dalt azonban ha féltem is, hazafias érzésünket nem féltem. Közeledik márcz. 15., a készülődések ép oly lelkesen folynak, mint ezelőtt. Hogy a XX-ik századba léptünk, az szerintem mit sem változtat a dolgon. Igaz, hogy eddig oly kö zel éreztük magunkat 48-hoz, most pedig már az is kezd a távol ködébe burkolódni, hiszen a múlt században volt. De azért meglássák milyen lesz az uj század első ünnepe, erősödni fog inkább mint gyengülni ez meggyőződésem, s mikor nem teljesedik az, a mit mond a krónikás. Különfélék. A képviselő testület márcz. 13-án d. e. 11 órakor tartja alakuló gyűlését Nagy Lásizló alispán elnöklete alatt. Festőművész képviselő. Réti P’sta nagybányai hírneves festőművészt Szatmáry Béla pénzügyminiszteri tanácsos neje megbízta, hogy őt Nagybánya város közgyűlésein képviselje. Réti Pista városunkban az első festőművész, aki városi képviselő. Felolvasások. Az elmúlt héten két kitűnő felolvasást volt alkalmunk hallani. Az egyikei, Német József tanár tartotta a polgári körben márczius 2-án, a honfoglalásról, a másodikat Kiss Gábor tanár a villamosságról. Mindkét felolvasáson díszes közönség vett részt s látható lelki élvezettel fogadta a tanulságos előadásokat. Holnap márcz. 10-én az állami főgymnasium physikai hallgató termében, délután félnégy órakor dr. Káplány Autal főgym. tanár tart felolvasást e czimen: > Jókai Mór élete s műveinek ismertetése.« Emlékeztető. A részvénytakarékpénztár közgyűlése márczius 10-én, délelőtt 11 órakor az intézet helyiségében A vasárnapi jégestólyen mintegy 60-an vettek részt, a mulatság oly kitünően sikerült, hogy 23-án ismét jégestélyt akarnak tartani, daczára annak, hogy akkor már minden valószínűség szerint nem lesz jég1 A nőegyesület tisztújító közgyűlése. A helybeli jótékony nőegyesület múlt vasárnap tartotta meg év rendes nagygyűlését, melynek tárgyai között legfontosabbak voltak a múlt évre vonatkozó elnöki, titkári és pénztárnoki jelentések és a tisztikar tagjainak választása. A jelentések lényegét lapunk más helyén közöljük. A választások eredménye a következő : A tisztviselők mind a régiek maradtak: megválasztásuk egyhangúlag, közfelkiáltással történt. A választmány tagjai lettek: özv. Turmann Olivérné, Neubauer Fe- renezné, Neubauer Hermin, Gellért Béláné, Waigandt Anna és özv. Várady Gyuláné rendes, Schönherr An- talné, Weisz Lajosné és Mikes Jánosné póttagok. A gyűlés további folyamán határozatba ment, hogy az alapszabályok átdolgoztalak és megerősítés végett a a belügyminisztériumhoz lehetőleg rövid idő alatt fölterjesztetnek. Uj utcza Az ev. ref. templom mellett létesítendő uj utcza költségéhez a pénzügyminisztérium, mint hir rik, 1000 koronával fog hozzájárulni. A kincstári főépület eddig mindeu oldalról csak szűk sikátorokon volt megközelíthető, az uj utcza éppen a pénzverő-ház főkapujához fog torkolni s kényelmes tágas közlekedést biztosit. Sió Ferencz recitator holnap, vasárnap este 7 órakor a polgári körben tart előadást Belépő dij az első 3 sorban személy-jegy 1 K, család-jegy 2 K. A többi sorokban személy-jegy 60 fillér, család-jegy 1 K 20 f. A kitűnő recitator érdekes előadására felhívjuk a figyelmet. A Betyár kendőjének próbái nagyban folynak. E hó 24 én lesz az előadás, s 17-étől kezdve már jegyeket fog lehetni előre váltani, melyek sorrend szerint számozottak lesznek, (nem úgy mint a múltkoriban volt) hogy kiki azt a helyet biztosíthassa magának melyet pénzéért kiválasztott. Részünkről dicsérendő dolognak tartjuk, ha az iparosok ilyesmire vállalkoznak, a műkedvelés nemes szórakozást nyújt s a köz- czélt szolgálja jótékonyságával. Gyakran megóvja a fiatalságot, hogy téves politikai eszmék karjaiba vesse magát, e helyett inkább ilyen ártatlan szórakozást keresve. Mindezeknek hangsúlyozása mellett korán felhívjuk a figyelmet az érdekes előadásra. Jövő számunkban a személyzet névsorát hozzuk. Két tüzeset volt a héten s mind a kettő harangzúgás és utczai lárma nélkül esett meg. Elfojtották csirájáhan a tüzet a tűzoltók anélkül, hogy a nagy közönség arról tudott volna. E hó 4-én délelőtt Bein- rohr Ferencz házában a Rák-utczán levő kis szatócs- üzlet gyűlt ki, a tűz elemésztette a bolti czikkeket, bútorokat, sőt a pénz is össze olvadt. Oka hallomás szerint, hogy az üzletben levő kismennyiségü petroleum, valakinek vigyázatlansága következtében tüzet fogott. E hó 7-én délután 2 órakor a Salamon Simon-féle Kossuth-utczai háznál elkészültek a pászka sütéshez, a nagy fűtéstől a patics-fal meggyuladt. Ezt a szomszéd észre vette, lármát csapott s hamarjában ledön- tötték a falat, leleplezték az egész pászka sütést, s a nagyobb bajnak elejét vették. Kiváncsiak vagyunk rá, hogy ki engedélyezte a pászka sütést ilyen veszedelmes tűzfészekben ? Az izraeliták e hó 5-én sikerült fillér-estélyt tartottak, melyen számosán vettek részt s reggel 8 óráig mulattak a zsidó-farsang tiszteletére. A lóvizsgálat alkalmával márczius 2-án 13 rühes lovat találtak, melyeket Galicziából hurczoltak ide be. A lovakat zár alá helyezték. Országos vásár lesz f. hó 11-én és 12-én, ugyanakkor járási katonai sorozás 11 — 14-én a vár-utezai részvénytakarékpénztári épület emeletén. Már másodízben történik, hogy a sorozást éppen vásárra tűzik -ki, amikor a duhajkodás és verekedés tetőpontját szokta érni. Bizony jó volna jövendőben a dátumokra egy kis figyelemmel lenni. Veszett macska marta meg Lemák Anna hely - beli 10 éves gyermeket a karján és a vállán. A kisleányt azonnal a Pasteur intézetbe szállították, a macskát pedig lebunkózták. Hogy egyéb óvintézkedéseket tettek volna, arról nincs tudomásunk, pedig az a macska esetleg más macskákat is meg marhatott előzetesen. A Szamos folyó áradásától lehet tartani. Szat- máron tegnap 5 méterre emelkedett. Attól félnek, hogy a jéghalmaz Angyalos és Csenger közt idejében meg nem indul, s akkor komoly veszély fenyegeti , Szatmár környékét.
