Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
vándorol tőlünk — sokkal nagyobb becsben tartják, mint mi. Vagy nincs még eléggé kifejlődve a műiz- lésünk, vagy — s ez a valószínűbb — még mindig azon a nívón állunk, hogy bármily silány külföldi portéka becsesebb, mint a sokkal külömb hazai. Pedig nem képzelek szebbet, női lelket, finomabb izlésii kedélyt jobban gyönyörködtetőt, mint valami szép kalotaszegi varrottas. Volt alkalmam igazán remek mintájukat látni: fodorvászonra fejtővel hímzettektől finom lenvászonra selyemmel varrottakig és azt mondom: vétkezik az a magyar rjő, a ki otthonát díszítendő, egy-két darabot be nem szerez. — Hiszen bámulatos olcsón adják. Az ember szinte gondolkozik: vájjon az anyagot vagy a munkát fizette meg rajta. Már 2 koronáért szép t/2 int. hosszú és pár centiméterrel keskenyebb teritőcskét árulnak, A ki valaha hímzett efélét, tudja, hogy az alig van megfizetve. És ilyen arányban tovább. Már 120 koronáért nagyon szép ko- lekcziót állíthatunk össze: ágy, asztalterítő, függöny (1 ablakra), pamlagvédő. — Vájjon nem gyönyörű szép egy ilyen berendezés! Most, a mikor a lakásberendezés divatja a lelket, kedélyt és Ízlést megbénító egyöntetűségből kivetkőzve, valami igazán művésziesen szépre törekszik, milyen nagy szerep jutna a varottasoknak. Az előszobától és fürdőszobától kezdve egészen a szalonig minden szobában helyet foglalhat. Gondoljanak el egy poetikus leányszobát: az ágyteritő, a függönyök, a toi- lettasztalka térítője, a varróasztalka boritója kék fejtővel valami finoman vagdalásos minta után finom vászonra hímzett varottas. Vagy nem lenne szép egy falusi ebédlő kalotaszagi faragott bútorokkal, (alább ismertetni fogom) piros fejlővel hímzett kollekczióval ? Azt hiszem, kétszer jobban izlenének pompás magyar ételeink ilyen ebédlőben, melynek minden darabja a magyar népszellem művészi fantáziáját hirdeti. Hát azok a remek selyemmel hímzettek vájjon nem válnának díszére a legelegánsabb szalonnak is? Érdekes ennek a tervnek a története. A nevezett egyesület Kolozsvárt, Mátyás király születési házában néprajzi múzeumot szervez ; összegyűjti mindazt, a mit a néplélek és népművészet eddig teremtett. Ez összegyűjtő akcziónak eredményképen mesés kincs és gazdagság került napfényre, E czikkem szűk keretében főképen a női kézimunkákról óhajtok megemlékezni. Régi száz meg száz esztendős hímzések kerültek a gyűjtők fürkésző buzgalma folytáa a muze umba. Le sem Írhatom, mennyi érdekes minta van itt ©sszehalmazva: varrottasok, irás után varrtak, (az elő- rajzoltakat hívják igy) kereszt és fonott-öltéssel hímzettek olyan páratlanul gazdag változatosságban, hogy egy egész ipariskola találna benne mintának valót De nem ezekről akarok tulajdonképen szóllani. Azt akarom elmondani, hogyan érlelődött meg az egyesület keblében a népipar fellendítését tervező eszme. A gyűjtők majd minden faluban akadtak varrotta- sokra. Szép szóra, de legfőképen arra a kecsegtető kilátásra, hogy a muzeum századokra megörökíti nevüket. felemelték a láda tetejét s többnyire ajándékul adták a régiségeket. Arra a kérdezősködésre, hogy miért nem varrnak most is, azt felelték, hogy nem érdemes. Jobbára el is feledték már őseik munkáját, mert nincs tőkéjük a munka megkezdéséhez. Pedig rá lennének utalva a házi iparra, hiszen alig tudnak megélni némely vidéken. Vájjon azoknak a múlt idők réges homályából előkerült mintáknak az alapján nem lehetne újra fényre varázsolni e házi iparczikket ? Meg vagyok róla győződve, hogy igen. Lelkes kitartás és első sorban a magyar hölgyek támogatása szükséges hozzá. 3 vájjon nem szívesen támogat-e minden magyar nő teljes áldozatkészséggel olyan eszmét, mely a mig egyrészről egész vidékek megélhetési forrását biztosítja, másrészről otthonának magyar stilü díszítéséről gondoskodik. A kalotaszegi varottasokról szóltam, de mint már emlitém, nemcsak a kalotaszegi asszonyok varrnak. Gyönyörű, még tán a kalotaszeginél is szebbeket hímeznek Mogyoró vidékén. Láttam egy ágyfelhuzatot finom vászonból, melynek díszét gyönyörű lyukacsos mintájú széles betétek alkották. Páratlanul szép volt. Ugyancsak Mogyoró vidékéről került ki egy kicsi párnahuzat, remek lyukacsos minta. Valami élénk szinü párnácskára húzva, könnyű batiszfodrokkal ellátva, gyönyörű dísze lehetne bármely hálószobának. És ezt a párnácskát nem tudta eladni a készítője az egész városban és amikor mégis elvesztegette potom 1 forintért, azzal a kijelentéssel tért vissza falujába, hogy soha efélével a szemét nem rontja. És igaza is van. Igen, de a szegény gyámoltalan asszony megállt egy- egy utczasarkon, szó nélkül, s persze az utczán el- sijetöknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogysem a kezében tartott portékáról kérdezősködjenek. Vájjon nem lesz a vevőre, eladóra sokkal előnyö ebb, ha az E. K. E. vállalkozik a közvetítésre! munka-anyaggal, mintákkal ellátja a dolgozókat, a kész munkákat tőlük méltányos árban átveszi, s a venni szándékozóknak ugyancsak méltányos árban rendelkezésükre bocsátja; megrendeléseket elfogad és közvetít. Hogy mennyire áldásos lesz ez a terv, mutatja az, hogy a mióta a vásárra varrottasokkal bejáró asszonyok hallottak erről, egymásután jönnek fel: „Haliánk instá- lom, hogy az urak ezentúl megveszik a munkánkat. De jó lesz! Nem kell ezután az embereknek „idegenbe“ menni. Úgy látszik, ettől a házalástól irtóznak, bizony nem is csekélység bizonytalan nyereség fejében elhagyni hetekre az othont, talán az apró gyermekeket is. Pedig messzire is elmennek: ismerek egy asz- szonyt, a ki Fiúmét is megjárta, de erről úgy beszél a faluja, mint »nagyon világi személy«-ről. (2) 6. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Jól tudom, hogy a vételtől is az riasztja vissza a legtöbbjét, hogy mire a varottasok a kereskedésekbe jutnak, mesés drágákká lesznek. Nos az egyesület fáradhatatlan buzgalmának jóvoltából ez a hátrány is elesik. De nem csak a varrás az egyetlen iparág, melyet az erdélyi nép üz. Szőttesek mellett, melyeknek nem annyira esztétikai, mint praktikus értékük van, különösen a faragászati és edényipari czikkekről akarok pár szóval megemlékezni. A kalotaszegi férfiak nagy része farag, faragja a gyönyöröbbnél gyönyörűbb himes bútorokat, melyek újabban Kolozsvár vidékén az úri házakban is elterjedtek. És méltán. Van valami szokatlanul szép e bútorokon, melyeknek sötétbarnára puliiérozott alapján a fa természetes színében kifaragott, illetőleg bevésett minta szinte kidomborodik. Hi mes bútornak hívják és csakugyan olyan, mint a hímzés. Az E. K. E. készülőben levő néprajzi múzeumnak egyik szobája ilyen himes bútorokkal lesz berendezve, ágy, asztal, pohárszék, padok, láda székek és egy különös rácsos ajtajú fali szekrény és tálasok. Ebből áll a bútorzat, a himes faragás a legremekebb mintájú, mindehhez kalotaszegi függönyök, ágy és asztalterítő, ugy-e bár érdemes lesz a megtekintésre? Mig ezeket bámultam, egy igazi magyar úri ebédlő képe járt eszembe, himes asztal, körűié székek, a falak mentén egy-egy karospad, pohárszékek, az egyik sarokban a már említett rácsos ajtajú faliszekrény, egy másik sarokban egy hatszögletű himes asztalka apró székekkel, a kandalló mellett a himes láda is helyet foglalhat mint fáskosár, a földön élénk mintájn székely szőnyeg, a tálasokon vásárhelyi magyar stilü tányérok és kulacsok, s az egész szobának meleg otthonias színezetet adva, piros rózsás varrottas függönyök és térítők. — Azt hiszem, a valóság még szebb lenne e képnél is, — hogy a dolog praktikus oldalát se tévesszük szem elől 400—500 forintnál többe nem kerülne. Ezért egy minden izében magyar, minden kis részletéig érdekes és gyönyörű szobánk vau. De a kinek egész berendezésre nem is telik, ne mulassza el, hogy egy-egy ilyen himes kis bútort be ne szerezzen. Készítenek olyat is, a melyen a fát természetes minőségben meghagyják, ezt aztán az ember maga tetszése szerint kifestheti az olcsó u n. technikai festékkel és belakkozhatja. Olcsó és nagyon eredeti karácsom ajándékul pl. egy kis polcz, kis asztalka, szék, falra való fatányér, tálcza, stb, — A fatányér darabja 3 kor., asztal 6 szögletü esztergályozott lábakkal (milyen csinos dohányzó asztalka lenne) 10 kor., szék 4 korona. Láttam nagyon csinos zongorapadot hímzett bútorra kalotaszegi varottassal kárpitozva, nagyon elegáns volt. Láttam aztán egy kis fülke-berendezést ugyancsak ilyen bútorokkal és varottas függönyökkel elragadóan bájos volt. S aztán — a mi nagy előny — bármilyen, soha nem látott formát szívesen megkísértenek, sőt örvendenek, ha valami újat tanulhatnak. Csakugyan művészi intelligenciájú emberek ezek, ösmerek egy kőrösfői faragót, aki uj, meg uj mintákat talál ki. Mikor egy alkalommal megkérdeztem honnan veszi a mintákat, önérzetesen mutatott a homlokára : »van instálom még elég.« Ha annak az embernek elég munkája lenne, hogy abból egy kis tőkét gyűjtve megfelelő műhelyről, kellőleg kiszárított fáról stb. gondoskodhatnék, még szebb és korrektebb munkát adna, mert ízlését fejleszthetné, kézi ügyességét gyakorolhatná. A szobák díszítésének kiegészítéséről, a marosvásárhelyi festett tányérokról, kancsókról, vázákról akarok egy-két szót mondani. A legszebb, a mit e nemben látlam, 6 falra vagy pohárszék tetejére dísznek való tányér volt, mind különböző nagy stilizált virággal. Az egyiken egy a most annyira divatos írisz volt. a másikon tulipán, a harmadikon napraforgó, voltak köztük magyar stilü tulipánosok, hagymások, stb. Falon bámulatosan szép hatású. Ugyancsak ilyen vázak, tálak mesésen olcsó áron. De már szinte túlságosan is hosszúra nyúlt ez a pár sor, a melyen a magyar hölgyek figyelmét a még olyan kevésre méltatott szép iparunk egyes czikkeire fel akartam hivni. De a téma magával ragadott, hiszen kimeríthetetlen. Lelkünket megilleti minden, a mi szép, bármiben nyilatkozzék is meg, s ha ez a szép, egyszers- mint a miénk, a mi népünk művészi tehetségének munkája, még közelebb áll szivünkhöz. Még nagy nemzetek is féltő gonddal őriznek, dédelgető szeretettel ápolnak, lelkesedve magasztalnak mindent, ami speciálisan az övék, a miben nemzeti karakterük érvényesül. Annál inkább kell nekünk maroknyi Magyarországnak, nemzetiségek közzé ékelve, idegenektől környékezve, teljes erőnket megfeszítve őrizni, ápolni és dédelgetni mindazt, a mi a specilikusan egyéni mivoltunk megnyilatkozása. Higyjék el hölgyeim, e munka nagyrésze miénk, a magyar nőké, épen azért, mert mindenre kiterjedő, finom női lelket, egész szivet igényel. A mi vállainkra nehezedik tehát a felaj dát (oh hiszen nem nehéz feladat), hogy a rnagya- házi-ipart legjobb tehetségünk szerint támogassuk, mert azzal fejlesztjük, azzal kenyeret adunk a népnek, azzal magyaros Ízlésűvé tesszük környezetünket. Szeretném, ha a felsorolt iparczikkek egy-egy szép példányát önöknek bemutathatnám, azt hiszem, lesz is reá alkalmam. Meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak magyar lelkűk, hanem esztétikai ízlésük is szépnek fogja találni. Az Erdélyi Kárpát Egyesület — addig is, mig az iparpártolás nemes tervének teljes programja életbe lép, — a legnagyobb készséggel és 1901. február 10. hazafias örömmel vállalkozik a közvetítésre, megrendeléseket elfegad s gondoskodik arról, hogy a kívánt munka a legrövidebb idő alatt, természetesen az eredeti árban, a megrendelő kezéhez jusson, Adja Isten, hogy a hazai népipar gyakorlati pártolásának nemes eszméje ne maradjon csak terv, s hogy tényleg megvalósulhasson, nagy részben a magyar nők támogatásától függ, tehát bizzunk benne ! Ftadnótiné Hrabovszky Irén. Heti krónika. Megkezdődtek a tiszta választások. Mindössze 4 embert lőttek agyon és 14-et megsebesítettek. Marosvásárhelynek jutott a dicsőség, hogy a bevezetést a sokat dicsőített uj érához ott követték el. Ez tehát a tiszta választás képe. Harcztéri tudósítások fognak kiadatni annak idején, s mennél nagyobb lesz az őszinte érdeklődés, annál több halott és sebesült borítja majd a csatatért. Ily módon a vereskereszt-egyletnek is nagy hasznát lehet venni, legalább látszólagos munkátlanságából kiléphet a tettek mezejére. A képviselőház maga is megrettent ezektől a tiszta választásoktól s megdöbbenésének kellő izgatottsággal kifejezést adott. Dicső korszak előtt állunk, midőn életünket és vérünket adhatjuk a hazáért, mert jönnek a tiszta választások. Nagybányán és környékén már is mag van az érdeklődés. Minden hétnek egy-egy újabb jelöltje a régi mellett. Mire szavazni kell, 7 párt fog egymással tiszta választásba keveredni, hogy csupa öröm lesz nézni. Az alkotmányos élet minden előtt való. Háttérbe szorulnak itt a hivatalos functiők, sőt a bálok is. Múlt szombaton tartották a hagyományos hirü kálvinista bált, nem kisebb érdeklődés és eredmény mellett, mint évekkel ezelőtt. Összejött most is a város nagy közönsége, sőt képviselve volt a vidék szintén tekintélyes számban. A páratlan vendégszeretet, ügyes háziasszonyság. őszinte jó kedély, ünnepet ült s ma ismét hálózhatunk a polgári kör házi estélyén, de most nem beszélnek ezekről az emberek, hanem a tiszta választásokról, melyekben oly nagy már is a bizalom, mint az ősi erényben. A hópihék haragosan hullanak alá s befedik az áldozatokat ott a vásárhelyi temetőben, melynek uj sírjai olyan megdöbbentően beszélik, »magyarok a higgadt választásokhoz teremtsetek higgadt nemzetet is.« Miről a beszéd folyik most székiben, arról kénytelen volt szomorú éneket zengeni e pár sorban a krónikás. Különfélék. Uj kamarás. Ö felsége a király ifj. Ujfalussy Miklós honvéd huszár főhadnagynak, néhai Ujfalussy Sándor vármegyénk volt főispánja fiának a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta. Esküvő. Simon Aurél misztótfalusi okleveles gyógyszerész és capsula-gyáros múlt hó 29-én tartotta esküvőjét özv. Lévay Ferenczné szül. Pótor Honával Felsőbányán. Álarczos jelmezbál. Vettük a következő meghívót: A nagybányai jótékony nőegyesület az ifjúsági kör szives közreműködése mellett a nagyszálló dísztermében saját pénztára javára folyó 1901 . évi február hó 19-én jótékonyczélu álarczos jelmezbájlt tart — Kezdete este 8 órakor. Belépő-dij : Személyjegy 2 korona, család-jegy 3 személyre 5 korona, karzat-jegy 2 korona. Felülfizetések a jótékony czélra való tekintettel köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók Molnár Mihály könyvkereskedésében. Áthelyezés. Csömör Elemér kassai felmérési növendéket a pénzügyminiszter a szatmári felmérési felügyelőséghez helyezte át. Személyi hir. Takács Mihály opera énekes, a tegnapi vonattal, szülei arany-lakadalmának megünneplésére városunkba érkezett. Áthelyezés és kinevezés. Az igazságügyi miniszter dr. Zelenka Lajos budapesti ítélőtáblái tanácsjegyző albírót Miskolczra áthelyezte s kir. törvényszéki bíróvá nevezte ki. A polgári olvasó-kör tisztújító közgyűléséről múlt számunkban térszüke miatt nem tudósíthattunk, közöljük tehát most, habár némileg elkésve is, hogy a 27-iki közgyűlésen, igen nagy érdeklődés mellett a tisztikart következőleg alakították meg. Tisztikar: Elnök: Geilért Endre. Alelnök: Szerencsy József. Jegyző: Németh József. Ejlenőr: Mendihovszky József. Pénztáros : Bálint Imre. Ügyész : dr. Miskolczy Sándor. A gyűlésen több, mint 100 tag volt jelen. Szülők figyelmébe. A közoktatásügyi miniszter rendeletben tudatja, hogy ezután minden 3 iskolába járó gyermek szülője szegénységi bizonyítvány nélkül folya modhatik azon gyermeke tandijának elengedéséért, a melyik középiskolában tanul. Eddig csak akkor folyamodhatott, ha mindhárom gyermeke középiskolai tanuló volt. A korcsmának utczára legyen az ajtaja. Az italmérés és elárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok tárgyában kiadott 78'543 — 899. sz. belügyminiszteri rendelet »eiengedhellen kellékének mondta ki, hogy azon korcsmák és italmérések, melyek az udvarokon vannak elhelyezve, utczára nyíló ajtóval látandók el.
