Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

41. szám. könyvi köszönetét kifejezni szives közreműködéséért, a mit jelen alkalommal hivatalosan is közzétesz a kör elnöksége. Nagybánya város ésjvidéke intelligent iájának pedig az anyagi siker oly szép előmozdításáért hálás elismerését. Majd pedig, hogy már a kezdet kezdetén megnyilatkozzék a kör gondolkodása, előestéje lévén a nemzet nagy gyászának, Thurzó Ferencz alelnök tartalmas felolvasásban ismertette 1849 okt. 6-ának 52-ik évfordulóját. A mi ezután következett, csak szintén tanúságot tett hazafiui szeretetünkről, mert bár a gyűlés véget ért. nem oszlottak szét a tagok, hanem egytől-egyig meghallgatták Gerber Jenő tagtár- sunk ismert művészi hegedüjátékát, mely mellett bi­zony az éjféli órákig siratta bánatát a sok jóbarát. Schubert dalai 1. füzet magyar és német szöveg­gel: ára 60 fillér Tartalma. 1. Az én helyem. — 2. Messzeföldön. 3. Atlas 4. Képe előtt. Korszakalkotó és hézagpótló vállalatot indít meg ezzel a magyar dal- művelés terén a Bárd Ferencz és testvére budapesti zeneműkiadó czég. Minden művelt nemzet a maga nyelvében énekli a világ legnagyobb dalszerzőinek : mint Schubert, Schumann. Mozart, Mendelsohn, Rubins­tein, Brahms, Grieg stb. dalait, csak mi magyarok maradtunk e tekintetben hátra, csak nálunk fordul elő, hogy eme classikusok dalai jó énekelhető magyar fordítás hiányában idegen nyelven adatnak elő, vagy csak hevenyészett rossz fordításban, amely sem a szöveg értelmére, sem a lélegzetvételre, sem a prozo- diára, sem a ritmikára és frazírozásra nincs tekintettel. Ezen hiányon is segítve lesz, tehát, amidőn a kiadó czég magyar műdalokat juttatva a magyar közönség kezébe »Idegen dalok magyar gyűjteménye« czim alatt egy oly füzetes vállalatot indít meg, mely minden hó 1-én 16 oldalnyi terjedelemben fog megjelenni és tartalmazni fogja a legkiválóbb idegen dalszerzők dalait úgy az eredeti nyelven, valamint gondos, jól énekelhető és a szöveget minden tekintetben érvényre juttató magyar fordításban, énekre és zongorára, közép hangra alkalmazva. Az idegen dalok Schubert dalaival kezdődnek. A Il-ik és további füzetek »Szép molnárné* »Téli utazás« czimü cyclusokat teljesen és Schubert egyébb dalainak legkiválóbbjait fogja tartalmazni. Minden a classikus zene és különös a dalok iránt érdeklődőknek figyelmébe és pártotásába ajánljuk ezen igazán szép zeneműveket. A város módosított szabályrendeletét a vármegye folyó 10-én elfogadta és jóváhagyta, itt az ideje tehát, hogy az aljegyői, közgyámi, és állatorvosi állásokat a képviselet választás utján töltse be. Szüret. A f. évi szüretelés megkezdésének határ­napjául a tanács okt. 16-át tűzte ki. A korcsolyások bérét a város szabályrendeletileg állapította meg, figyelmeztetjük tehát a birtokosságot, hogy ehez tartsák magukat. Azok a szőlőbirtokosok, kik a saját szükség­letre szánt bor után fogyasztási adó kedvezményt akarnak élvezni, ez iránt jelentkezzenek a szüret megkezdéséig a városi adóhivatalban. A kedveltebb gyümölcsfák alanyai A gyümölcs- termelésnek .sikere nem csak abban rejlik, hogy jó földben, gondos ápolásban, s helylvel-közzel istálló és műtrágyázás utján tápanyagok adagolásában részesít­sük őket, hanem főként abban, hogy megfelelően vá- laszszuk meg azok alanyait. E tekintetben a kedveltebb gyümölcsfákat illetőleg álljanak itt a következők: A cseresznyefa vad cseresznye alanyra oltva, igen szép terebélyes fát szolgáltat ugyan, de csak száraz fek­vésű hegyoldalon diszlik, épen ezért más fekvésben helyesebb azt fajmeggyre, vagy pedig közönséges meggyre oltani, a melyeken félmagas fává lesz, bőven terem, de rövidebb életű. A meggyfa alanyául legjob­ban használhatók a fajmeggyek és saját csemetéik. Vad cseresznyét nem jó alanyául választani, mert laza idomtalan koronát alkot és keveset terem. Az almafa saját vad alanyára, vagy az Orbay Alma sarjára oltva, szálas fát, a hollandi szent Ivánra oltva törpe fát s végül a francziai szent Ivánra oltva egészen törpe fát szolgáltat. A körténél fél és egész törésű fák ala­nyául mindég vadkörtét használjunk. Törpe fákhoz való alany: a birskörte, s ha ez a talajban nem disz­lik, akkor megfelelő még a galagonya is. A kajszin- baraczk legtermészetesebb alanya az apró gyümölcsü szálkás, levetlen husu, vad, úgynevezett tengeri ba- raczk vad csemetéje, csakhogy ez 5—6 éves korában nem oly könnyen tűri.el az átültetést, mint a szilvára oltott. Ha nyirkos, hűvös talajban akarunk ültetni, akkor duránczi szilvák magcsemetéit használjuk ala­nyul. Az őszi baraczk alanyául saját magcsemetéit ne igen használjuk, mert magvakról rosszul kelnek, s vé­kony hajuk miatt nehezen olthatok, ezért nagyban való szaporításuknál mandulára legjobban olthatni. A szilvafa legjubban tenyészik saját magcsemetéjén, vagy saját gyökérsarján, azért nagyban való szaporí­tásánál csakis ez a megfelelő. Törpefák alá a kökény használtatik. A laposerdö tizennégy évi vágásának ügyében fellebbezés ment a vármegyéhez az iránt, hogy a be­folyt pénz vízvezetékre fordittassék, az alispán most ez ügyben ki fog Nagybányán szállani tárgyalás végett s csak azután fogják a megyei közgyűlés elé vinni a dolgot. A budapesti »Mensa Academika Egyesület« az 1901—1902. tanév felére a következő pályázatot hir­deti : 1. Az egyesület választmánya által betöltendő minegy 120 ingyenes, illetve féldijas ebédsegélyre. E helyekre csak tudomány-egyetemi hallgatók pályáz­hatnak. A kérvény az elnökséghez czimzendő. 2. Bo- jári gróf Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás ur ő méltósága által betöltendő négy ingyenes ebéd- és va­csorasegélyre. A kérvények az alapitványozóhoz czim­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE zendők. E helyekre csak keresztény, tudomány-egye­temi hallgatók pályázhatnak. 3. Háromszék, Torontál, Trencsén és Ung vármegyék, — Pozsony, Ssabadká, Szatmár-Németi és Temesvár sz. kir. városok alispánja ill. polgármestere által betöltendő egy-egy ingyenes ebéd- és vacsorasegélyre. E kérvények az illető tör­vényhatósághoz czimzendők, az illetékesség világos feltüntetésével, a mennyiben ezen alapítványi he­lyekre csak az oda illetékesek tarthatnak igényt. E helyekre tudomány- és mű egyetemi hallgatók pályáz­hatnak. Mindezen bélyegtelen kérvényekhez mellék­lendő: a) index v. indexmásolat (elsőéveseknél érett­ségi bizonyítvány), b) a részletekre is kiterjedő sze­génységi bizonyítvány. A kérvények (az alapilványos helyekre is) az egyesület hivatalos helyiségében (IV., Molnár-utcza 11. sz.) adandók be. A 2. és 3. alatti kérvények beadási határideje szept. 12. az 1. alattié szept. 20. Budapesten, 1901 Nagy-Boldogasszony nap­ján. — Az Elnökség. Érdekes határozatot hozott a vármegye a felső­bányái városi alorvosi állásra nézve, nem mondja ki, hogy szükségtelen ez az állás, hanem újabb megfon­tolás végett visszaadta az ügyet a képviseletnek, váj­jon nem volna e helyesebb javadalmazás szempontjá­ból a főorvosi és alorvosi állásokat egyesíteni. A budapesti egyetemi ifjúság hazafi is mozgalmai állandó érdeklődésben tartják az ország közvéleményét. A különböző pártérdekek szolgálatában álló sajtó azonban az ifjúság küzködését igen gyakran elferdí­tett, avagy téves informátiók alapján mutatja be. Méltó elismeréssel adózhatunk tehát az ifjúság avatott kezekben lévő sajtó-orgánumának, mely 16-ik évfolya­mát, mint az eddig megjelent számokból láttuk nagy készültséggel, megújult erővel kezdi. Az ügyesen össze­állított, gyönyörű kiállítású lap szerkesztője Zombory Dezső, munkatársai a fiatal gemeráczió kiválló tollú iróemberei hétről-hétre mindent elkövetnek, hogy lapuk a magyar diákság minden esetéről s a kül­földi egyetemek s főiskolák nevezetes eseményeinek hű tükre legyen. Őszinte meggyőződéssel, sőt kérő szóval ajánljuk e fiatal erőktől áthatott újságot olva­sóink figyelmébe. A szülők fiaik diákéletét, a vidéken levő egyetemi hallgatók saját ügyeiket találják fel az »Egyetemi Lapokban,« melynek előfizetési ára oly csekély, hogy mindenki, ki csak érdeklődik az ifjúság ügyei iránt, s van-e ki nem érdeklődnék ? — könnyen megszerezheti. A lap, melyből mutatványszámokat készéggel küld a kiadóhivatal, hetenkint illusztrálva jelenik meg, s előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Fő és középiskolai hallgatók évenkint 4 K-ért kapják a lapot. Mi magunk részéről városunk itthon időző egyetemi hallgatóinak ajánljuk, hogy követeljék a lapot jobb nevű kávéházainkban s tegyenek lépéseket az iránt, hogy az ujságelárusitó helyeken, trafikokban az Egyetemi Lapok számonkint is beszerezhető legyen. Utóvégre e lap sikere az ifjúság agilitásától függ. Bárminemű felvilágosítással, kézséggel szolgál a szer­kesztőség és kiadóhivatal. B.-pest. II., Kaplony-utcza 1. A korcsolyások bére. A szüret alkalmával a rendőrkapitányi hivatal által felfogadott korcsolyások bére következőleg állapíttatott meg : 1. Egy kisebb hordónak szekérről való levételéért és leeresztéséért 30 fillér. 2. Egy legfeljebb 4 hektoliteres hordónak a pinczébe való leeresztése s elhelyezéséért 40 fillér. Egy négy és hat hektoliteres közötti hordónak a 2-ik pont értelmében leeresztése és elhelyezéséért 50 fillér. 4. Egy hat hektoliteren felüli hordónak 1 korona. Miről az érdekelt felek azzal értesittetnek, hogy a korcsolyások ellen netalán felmerülendő alapos pana­szok elintézésére a rendőrkapitányi hivatal van hivatva. Nagybányán, 1901. évi október hó 12-én. Gellérl Endre polgármester. Az ópitő-ipari téli tanfolyamra a budapesti m. kir. állami felső építő ipariskolában (Budapest VII. kér. Csömöri-ut 84—86 sz.) a beiratások október 15-től 28-ig lesznek a köznapokon este 6 órától 7-ig, vasárnap délelőtf 10 ^órától 12-ig. A tanfolyam négy téli félévre terjed, s a tanítás évenként november 3-tól márczius végéig tart. A tanfolyamot végzett ta­nulók — ez idő szerint — abban az esetben, ha az illető iparág terén legalább 5 évi gyakorlatot tudnak felmutatni, a kőmives, a kőfaragó, vagy az ácsmester­séget önállóan gyakorolhatják. Tanulókul felvétetnek: a 15 évet betöltött, erős, egészséges testi szervezetű kőmives, kőfaragó és ácstanonczok és segédek, a kik folyékonyan és helyesen olvasni, írni és számolni tud­nak, a kik a nevezett iparágakban gyakorlatilag fog­lalkoztak, a megkívánt legkevesebb gyakorlati idő egy építkezési időszak. A jelentkezésnél szükséges iratok: 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány. 2. A je­lentkező által végzett összes iskolákról szóló bizo­nyítvány. 3. Az elsőfokú iparhatóság által hitelesített bizonyítvány a gyakorlati működésről. 4. A másodszor förtént himlő-oltásról szóló bizonyítvány. 5. Erkölcsi bizonyítvány. Lefizetendő dijak: beirafási pij 4 K, tan­díj 20 K, szertári biztosíték 4 K. A másod,- harmad és negyedik évfolyamra jelentkező tanulók levélben is iratkozhatnak a bizonyítványok és dijak beküldése mellett. Az igazgatóság készséggel ad bővebb felvilá­gosítást. Népmozgalom: A f. évi szeptember havában házasság köttetett 8, született 28, elhalt 20, az év elejétől szeptember hó végével bezárólag házasság köttetett 73, született 299, elhalt 237, hasonlítva az előző év hason idő szakával: akkor volt a házasság- kötések száma 79, most 73, kevesebb 6., a születések száma 339, most 299, kevesebb 40, a halálozások száma 290, most 237, kevesebb 53. Születtek: 188. szept. 13. Horvát Erzsébetnek »László« 289. szept. 19. Kráushaar Istvánnak »Géza« 290. szept. 14. Lapsánszki Jánosnak »Mária« 291. szept, 16. Laboncz Józsefnek »Mária Polixéna« 293. szept. 19. Dávid Istvánnak »Mari« 294. szept. 25. Fü- lep Sándornak »Sándor« 295. szept. 28. Miháska Lász­lónak »László« 296. szept. 26 Bán Tódornak »Mártha« 297. szept. 25. Bertóti Gyulának »Erzsébet« 298. szept. 28. Ancsa Jánosnak »András« 299. szept. 23. Váradi Juliánnának, »Mária« 300. szept. 27. Suta Györgynek »Ferencz« 301. szept. 30 Lupse Tódornak »Sándor« 302 szept. 28. Máncz Jánosnak »István« 303. okt. 1. Páska Károlynál? »Teréz« 304. szept. 30. Klemenczki Pálnak »Ilona« 305. okt 3. Glavitzky Károlynak »Károly Lajos« 306. okt. 5. Kerekes Józsefnek »Sándor Mihály« 307. okt. 4. Meczák Pálnak »Paraszkéna« nevű gyermeke. Kihirdetés alatt állanak: 1. Nincza Demeter nagybányai és Hidegkúti Mária felsőujfalusi. 2. Rim- mer Márton és Hávreluk Anna Borbála nagybányai. 3. Klein Herman nagybányai és Deutsch Szidónia tolnai lakosok. Elhaltak: 238. okt. 4. Borsy Sándor, ev. ref. 54 éves, kapus, agyhüdés. 239. okt. 5. Varga Irma, róm. kath. 2 hónapos, uraságilegény gyermeke, vele­született gyengeség. ________________1901, október 13. (8) CS ARNOK. Egy bor, egy kávé. A história megemlékezik a hires triumvirekről, kik hárman összeesküdt jó barátok voltak, de ez semmisem volt azokhoz a jó urakhoz képest, kiket álmodni se lehetett egymás nélkül. Öten voltak és nem hárman, hivatalnokok. Hivatal zárás után mindig csak együtt lehetett őket látni. Korrekt úri kompánia volt. Nyáron siettek a zöldbe mindig együtt, Közülök egyik mindig bort rendelt, a másik Csak fekete kávét, a többi Is bort. Egyik, a későbbi igen nagy ur, csak koczczintott. mindig, de szolid ur maradt végig; egy másik ivott szerényen ugyan, de jobban s nehány pohár után rendkívül jó kedvű, elegáns, művelt, joviális ur ma­radt; a harmadik egy óra múlva csak akart beszélni, de a tátogáson soha túl nem ment, a szavak a fogak­nál megakadtak ; a negyedik három üveget pompásan benyakalt minden nap; az ötödik 15 pohár fekete kávénál mondta csak, hogy elég. A két utóbbi különösen szimpatirozott. Egyszer mondja is az egyik, hogy holnap szabadságra megy üdülni egy kedves fürdőhelyre kocsin. Az előbbi csak bámult, mikor másnap a fürdőre érve már ott látja ezt. Tehát megelőzte. Nagyon ör­vendtek egymásnak. Csak egy volt a baj. Hiszen nem lehet koczczintani! — Tudod mit komám, mi szerettük egymást mindig, egymás kedvéért engedhetnénk valamit a szo­kásunkból. Legyünk igazi jó barátok, én iszom a te ked\edért feketét, te igyál az én kedvemért bort is. Az egyesség meg volt s a dolog pompásan be­vált egy nagy pohár bor, egy fekete-kávé; »egy bor, egy kávé.« Vége volt a fürdőzésnek, de alig is várták már. Az egyik nem mondta, de fanyarán érezte és mutatta, hogy leggyalázatosabb ital a fekete-kávé. A másik csak fanyarán gondolta, ha nem is mondta, hogy legaljasabb ital a savanyu bor. Alig várták a dolog végét. Haza értek. Ut kölcsönösen kérték a felmentést, elég volt ennyi áldozat a barátságért, kiki visszatért a régi maga porczióihoz és italához. Néhány év múlva az egyik, a fekete kávés jobb létre szenderült. Mikor ki volt terítve, a hű kompánia tagjai egyenkint mentek őt nézni megbeszélés nélkül. Egyszet .csak bejön a savanyu bor hive. Megállt a halott lábainál, egy könnyet törölt ki szemeiből s bu­sán mondta a halott-ágyon fekvőnek: — Látod, édes komám, nem hallgattál reám! Itt a sok fekete kávénak a vége! Mégis csak veszedelmes a fekete kávé és a savanyu bor a legjobb ital. Dunay János. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. j t • i] .j, | Feltétlenül a legelőnyösebben :ly|j |j . LLíí 1 L J vásárolhatunk szolid és ízléses in ..lim,......................... FÉRFI és GYERMEKRUHÁKAT an gol, vagy belföldi gyapjúszövetekből elkészítve, vagy mérték után; úgyszintén SW“ női felöltök "•S' a legújabb divatu eredeti párisi modellek után, nagy választékban. — Hol? Ä^Sifl ” Megrendelések pontosa,. JfcjllfMill W ÖÄÖ eszközöltetnek. « budapesti áruházából Nagybányán. Gyári raktár mindennemű férfi- és női-czipőkben, úri és fiu-kalapokban. ■ A bányai kereszthegyi oldalon egy 3 kapás szőlő gyümölcsös és lakház­zal eladó. Hol Ehet értekezni ? megmondja a kiadóhivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom