Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

Előfizetési árak:: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Tiszta választások. Már csak pár nap választ el október har- madikától, a mikor egész Szatmárvármegyében a szavazó urna elé állanak a választó polgárok­A kedélyek lehetnek némileg izgatottak, hiszen tagadhatatlanul igen érdekes dolog a követválasztás. A magyar embert ősi tradicziók kötik ehez az aktushoz s már hiába vériben van, hogy bele lelkesedik, a nélkül, hogy mü- lelkesédést kellene szimulálnia, miként ez más vérmérsékletüeknél előfordul. Azonban koránt sincs olyan izgalom, hogy egymás szavazói jogát ne respektálnók. Terro­rizmussal győzni soha sem lehet s ha hiba volt az öt év előtti országos választásoknál a terrorizmus felülről, éppen olyan hiba volna a terrorizmus alulról felfelé, a mikor ismét nem érvényesülne a tiszta választás magasztos elve. Nagybánya város polgárságát figyelmeztetni felesleges volna a komoly magatartásra, mert hiszen ennek a városnak ősi műveltsége kellő biztosilék arra, hogy itt az ellenpárti polgárok is, ha eltréfálnak, elvitatkoznak egymással, de az illem határait túl nem lépik. Azonban nem csak választók, de érdeklő­dök is szoktak beözönleni a városba ilyenkor minden felől s igy nem csodáljuk, ha a két párt többsége a mellett nyilatkozott, hogy a rend fentartásáért s éppen azért, hogy a válasz­tók szavazói jogukat szabadon és minden in­zultus nélkül gyakorolhassák, katonaságot kell hozni. A rendet tehát katonaság fogja fenntartani, de többet ér minden katonaságnál, ha magunk igyekszünk azon, hogy minden csendben, rend­ben és nyugodtan menjen, a mint az a tiszta választások fényes jelszavához illik. Ha azt akarom, hogy az én meggyőződése­met más tisztelje, nekem is tisztelnem kell a másét. Annyival inkább elvárhatjuk a teljesen higgadt, sőt csendes hangulatot, mert az itt fel­léptetett mindkét jelölt szabadelviipárti, te­hát elvi különbség nincs a két párt között. A választók maguktartására nézve külön­ben a helybeli főkapitány a következő rende­letet adta ki: Hirdetmény. Folyó évi október hó 3-án városunkban megtartandó országgyűlési képvi­selőválasztás alkalmából figyelmeztetik a kö­zönség a képviselőválasztásról szóló 187T. évi XXX11I. törv. ez. 100., 103. és 104-. §§-aira, mely szerint: A ki valamely választót válasz­tói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy bün­tetésre méltó cselekvénv által fenyegetéssel megakadályoz: 1000 koronáig terjedhető birság­gal vagy három hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. A kik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a válasz­tás meg ne kezdethessék, félbeszakittassék vagy meghiusitlassék: a választói jognak három évre való felfüggesztésével és egy évtől három évig terjedhető börtönnel büntetendők. Ki a válasz­tás színhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert vagy botot visz s azt a rendre ügyel ő közeg felhívására rögtön'ál nem adja: az ille­tékes közigazgatási hatóság állal rendőri utón három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. A ki az zászlót vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van, erőszakosan el távolítja, vagy megrongálja, vág/ a be nem jelentett nyilvános pártgyülést, párt­ünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazga­tási hatóság állal rendőri utón 200 koronáig terjedhető birsággal, vagy húsz napig terjed­hető fogsággal büntetendő. Ezek előrebocsátása után alulírott rendőrkapitányi hivalal bizton reméli, hogy Nagybánya város közönsége a vá­lasztás előtt és alatt viselkedése által nem csak nem fog okot szolgáltatni a hivatatos beavat­kozásra, hanem polgári köielességének fogja is­merni a rend fenntartása érdekében alólirott kapitányi hivatalt támogatni. Nagybánya, 1901. szeptember hó 23-án. A rendőrkapitányi hiva­tal, Schönherr Antal, főkapitány. Szabályrendelet az országgyűlési képviselő választások alkalmával Szatmárvármegye területén adható fuvardíjakról. 1. §. Ha és a mennyiben az országgyűlési kép­viselő választások alkalmával a választóknak a válasz­tási székhelyre való beszállítására szavazásra jogosult vál isztó, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtalik fel. A fuvarért az ezen szabályrendelet mellékletét képező táblás kimutatásban kitüntetett és minden egyes községre külön-külön kilométer távolság szeriét megállapított fuvardíj adható és annak adása az 1899. XV. t. ez. §. §-a értelmében vesztegetésnek nem tekinthető. 2 §. Az ezen szabályrendelet mellékletét képező kimutatásban kitüntetett fuvardijak a választóknak lakhelyüktől a választási székhelyre való oda és visszaszállítására szólanak, miért is egyéb költségek felnem számíthatók. A 3. §. megállapított díjtételek azt a maximális határt jelölik meg, melyen belül a képviselőjelölt vagy megbízottja fuvardijat adhat, anélkül, hogy vesztegetést követne el, magasabb díjtételek felajánlása ellenben mint vesztegetés, az 1878. V. t.-cz. 185. és 186. §-ai és az 1899. XV. t.-cz. 3. §-a alá eső büntetendő cselekményt képez. 4. §. Az ezen szabályrendeletben megállapított s az annak mellékletét képező kimutatásban feltüntetett fuvardijak csupán azon szolgáltatást jelölvén meg, melyet a képviselőjelölt választóinak azért adhat, hogy azokat polgári és politikai jogaik gyakorlásához hozzájuttassa s mint hogy a fuvardíj adása az 1899. XV. t.-cz. szelleméből kifolyólag csakis azért enged­tetik meg, hogy a képviselőjelölt választóinak szava­zatát a maga részére lehetővé tegye és biztosíthassa, tehát csak egy engedmény az a képviselőjelölt javára, ennélfogva a fuvarosok részére, kiknek politikai jogaik gyakorlatának ingyenes teljesítése, és azoknak telje­sítéséhez másoknak is hozzájuttassa erkölcsi köteles­ségük, e szabályrendelet intézkedései a képviselőjelölt­tel szemben kereseti jogot nem biztosítanak. 5. §. Minden egyes felfogadott fuvar a megálla­pított díjtételek keretén belül a kocsiu kívül legalább 3 választót köteles a választási székhelyre és vissza­szállítani. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” tárczája. Venecia. Veneciától két kilométerre fekszik Lido ele­gáns tengeri fürdővel, melyben júniustól szeptember végéig vidám és élénk élet uralkodik. A fürdő Olasz­ország legnagyobb tengeri fürdője 500 kabinnal, nagy concert és bálteremmel, tengeri terassal. sőt még roulettel is. A sziget északi részén van a St. Nicolo erőd, mely átellenben lévő S. Andrea erőddel képezi Venecia hires Porto di Lidőjál, a »tengeri kaput.« A sziget, mely a nyílt tengeren épített Venecia városának száraz földjét képezi élénk közlekedésben van vele, amennyiben a hajók minden tiz perezben jönnek-mennek s a Riva degli Schiavoni szép terén köt­nek ki, a honnét a Sz. Márk-tér csak pár lépésre fekszik. Velencze a világ egyik legszebb városa, az egye­düli, melynek szépségét képzelni nem lehet, amennyi­ben minden gondolható szépet felülmúl s az érkezőre lehető legnagyobb hatással van. Nincsen a képnek az a festéke, nincsen az a költemény, vagy a húr játéka, mely Velencze szépségét tudná visszaadni.. Mindjárt ott a Ríván van a Dogék palotája, Olaszország legelső épülete, hó fehér márványból gyönyörű góth stylben építve, mutatja a művészet tavaszát oly szépet, a minőt azóta senki nem is ál­modott s mely az építőnek örök dicsőséget szerezett. A képzelet látja a megterhelt hajókat, amelyek hozták messze keletről a termeiben összehalmozott világ kin­cseit, látni véli a hatalmas Rucentaurt, az aranyos hajót, amint visszi azokat, akik eljegyzik magokat a tengerrel, a Dogét a purpur ruhában, amint a palota gyönyörű oszlop csarnokában sétál, hazatérve véres tengeri csatából, üdvözölve Velencze polgárait, a kik győzelemnek örvendenek. A nép a békeünnepély má­morában tapsol, nevet és énekel. A Campanella harangjai szólanak, a St. Markus templom orgonájának hangjai mellett hangzik a Te Deum s a szemben levő torony fedelén a két szerecsen üti az órát, kisétálnak a szentek, akik szintén iidvözlik a Dogét s azalatt hallatszik a sóhajok hídja alatt a mély börtönaknákból a foglyok sóhaja, akiket a gvanu, a gyűlölet és a bosszuállás a legborzasztóbb halálnak szánt. A Piazetta (kis St. Márkus-tér,) melynek keleti oldalát a Doge palota főhomlokzata képezi, bevezet minket a látványosságokba, keletről határolja a Palazzo royale gyönyörű renaissance facadja a háttérben északról a St Márkus főtere és a gyönyörű Márkus templom, délről a Molo, melyen 50 láb magas keleti gránitból készült két monolith áll, az egyiken a St. Marc oroszlánja, melynek szemei nagy drága kövek voltak, de a mikor I-ső Napoleon magával vitte Pa­risba, azokat kivették és vakon tért vissza hazájába s jelenlegi szemei üvegből valók, a másikon áll St. Theodor, a város régi patronusa. E két monolith osz­lop közt a gyönyörű Mólón végezték ki az elitélteket, köztük a szerencsétlen Marieno Falieri Dogét, melynek táblája a dogék arczképei közt a Sala del Maggior Consiglio-ban üresen áll következő felirattal: Hic est locus Marini Falieri decapitati pro eriminibus. A nagy St. Márkus-tér hosszúkás négyszögletes hely, Európa legszebb tere, ez Velencéének főmulaló helye s körül van véve mesésen gyönyörű épületekkel ; keletről kiemelkedik a mesebeli kinézésű St. Márkus templom, melynek megpillantása az ezeregy éjszaka Harun al Raschid Kalifa korszakába vezet minket, vele szemben van a Nuova Alá, mely összeköti a régi és uj Prokurare épületeket, melyek a teret északról és délről határolják. Már régi időben az örömnek és mulatságnak volt szentelve ez a hely és itten tartattak azon fényes ünnepélyek, a melyeknél Velencze szerette kifejteni gazdaságát és pompáját, mai nap mindenki, aki szó­rakozni és mulatni akar, siet ezen térre, különösen este hangversenyek alkalmával. Sürü sorokban sétál­nak előkelők és szegények az oszlop csarnokban és a térén, mint valamikor Velencze fénykorában. A mint azonban a sokaság elszéled. megjelenik a számtalan sok sötét galamb, mely e tér díszét ké­pezi. Az idegenek, különösen a gyermekek egész nap etetik a szelíd állatokat, melyek rájuk szállnak és ke­zükből esznek. A Márkus-tér után a legszebb a már említett Riva degli Schi avoni regi kikötő hely, a hol a dal­mátok és istriajok kikötöttek s onnét vette elnevezé­sét is, (szlávok kikötője.) Itten van a gondolák kikötője, valamint az ösz- szes helyi hajók fő állomása. Ezen a téren van Vik­tor Emanuel nagy lovas szobra Ferraritől, melynek egyik oldalán Venecia összekötözve tört karddal várja a szabaditót, a másik oldalon pedig a szabad Venecia áll a szárnyas oroszlán védelme alatt. A térről keletre folytatásképen van a Fonda- menta ea di Dió s balra via Garibaldi, mely Ve­lencze egyik legszélesebb utczája. Ennek közepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom