Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

(4) 35. szám.

1901. szeptember 1

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

Uj üzlet megnyitás!

É1

Olcsó árak!

BRÜLL JENŐ elsé budapesti

gyermefipu^a és női felölfőfi ávufyáza

szeptember 1-én megnyillik. 1W* Nagybányán, Főtér. ________

Ko

ssuth-utczában a 48. számú ház

a hozzá tartozó

ír épületekkel együtt

szabad kézből eladó.

Tudakozódhatni a kiadóhivatalban.

csípő- és férfidivat-raktára. Pontos kis-z.ol3^isÓriási választék férfi fehérnemüekben, divatos nyakkendők, esernyők, zsebkendők, utazó bőröndök, sétapálczák finom szappanok, illatszerek, pipere czikkek és mindennemű díszműárukban.

Férfi- és gyermekkalapok, úgyszintén férfi-, női- és gyermek czipők a legnagyobb vá- lasztékban kaphatók olcsó árak és pontos kiszolgálás mellett.

A.ruim nagyrésze hazai gyártmányból áll.

Különös figyelemre méltó.

A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisztérium által hivatalosan jónak elismert

AS B EST-TALPAK.

Köszönetnyilvánítás. 0 Felsége Salvator Lipót főherczeg udvarmesteri hivatala. Általános Asbestáru gyár ! u császári és királyi Fensége Salvator Lipót főherczeg rendkívül meg van elégedve az asbest- talppal bélelt czipőkkel. ö Fensége hosszabb gyalog kiránduláson használta e czipőket és érezte, hogy lábai nem fáradnak úgy el, mint más közönséges czipőknél. Küldök egy pár vadászczipőt, hogy annak a mintájára készítsenek másikat asbest-talpbéléssel ugyanannál a czipésznél s aztán küldjék ide. Hisszük, hogy e vádász-czipök ép oly jók lesznek és ép oly megfelelőek, amint megfelelők voltak a szalon czipők. Zágráb, 1898. julius 8.

Elismerő nyilatkozatok: Krahl huszárkapitánytól, nagyméltóságu Wekerle Sándortól és Chotek Olga grófnő Öméltóságától.

Óvjuk lábainkat a melegtől, nedvességtől és izzadástól.

«yinPQ tíihhp ij Ó hfíJ i á Q / Sem tyúkszem, sem izzadós láb, sem bőrkeményedés, sem lábdaganat, sem lllllUo tulitiü lulüaJaO , lábégés. Rövid idei viselés után megkönynyebbül a járás annak, ki czipőjét dr. Hőgyes-féle az egész világon szabadalmazott asbest-talpbéléssel látja el. iW Kettős vastagságú 1 frt 20 kr., egyszerű 80 kr., homloktalp 40 kr., gyermekeknek fele. "913

Az asbest-talpbélés kitűnőségét legjobban bizonyitja, hogy a cs. és kir. közös hadseregnek és a m. kir. honvédségnek eddig 22,500 pár szállíttatott.

Szétküldés csakis utánvétel, vagy a pénz előleges beküldése mellett. Felvilágitások, prospektusok és köszönet- uyilvánitások ingyen. Viszonteladóknak megfelelő árengehmény.

Az asbestáru-gyár betéti társaságtképviselete és elárusító raktára:

Radó Andor czipő- és férfidivat-raktára Nagybányán.

103/1901. végrh. szám.

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értélmében ezennel közhírré teszi, hogy a zilahi kir. törvényszék 1900. évi 1 F95. számú végzése következtében Dr. Bartha Lajos ügyvéd által képviselt Weisz Árpád javára ifj. Markovits Pál ellen 286 K 75 f s jár. erejéig 1901. évi május hó 9-én foga- natosilott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1846 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: kukoricza, tehén és morzsológép nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a nagysoinkuti kir. jbiróság 1901. évi V. 131. sz. végzése folytán 286 K 75 f tőkekövetelés, ennek 1901. évi deczemb. hó 18. napjától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 77 korona 28 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Gyökeres községházánál leendő eszközlésére 1901. évi szeptember hó Il ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Nagy-Somkut. 1901. évi augusztus hó 25-én.

Grámentzy János

kir. bírósági végrehajtó

PR VEISZ KiNÁCZ

ügyvédi irodáját

folyó évi szeptember l-én a Főtérre, Bay József ur házába helyezi át.

Nagybányán ,nyomatott Molnár Mihály könyvnyomdájában.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, Egyetem-utcza 4, megjelelt és minden könyvkereskedésben kapható:

OLCSÓ KÖNYVTÁR

Szerkeszti GYULAI PÁL.

Az Olcsó Könyvtárt a Vallás- és közoktatási minister 30Jj.0Jf.l95. szám alatt ajánlotta.

Az Olcsó Könyvtár kötetei teljes műveket adnak, nem kivonatokat és szemelvényeket.

A. kötetek számai zárj elben. B

gy-egy szám ára 20 fillér.

Iskolai és házi olvasmányul alkalmas kötetek:

a) Színművek.

í

essenyei György. A philosophus. Vígjáték (338—340)

Corneille Péter. Ci

nna, vagy Augustus kegyelme. Tragédia. Francziából fordította Pajor István. (548)

— Cid. Tragédia. Francziából fordította Radó Antal. (669—670)

Csiky Gergely. A nagymama. Vígjáték 3 felvonásban. (752—754)

Dugonics A. Bá

tori Mária. Szomorú történet 4 szakaszban. (577—580,)

Fáy A. A mátrai vadászat. Vígjáték. (524—525)

Gaal J. A peleskei nótárius. Bohózat. (296—299)

GoA'ie. Ip

higenia Taurisban. Dráma. n. kiadás. (53—54)

— Berlickingeni Gottfried, a vaskezü. (50S—510)

— Faust II. rész. Ford. Várady Antal (1171—1182)

Gombos I. Az esküvés. Szomorujáték. (327—329)

Grillparzer F. Me

dea. Szomorujáték. (612—614)

Hugo K. Bankár és báró. Szomorujáték. (234—235)

Kisfaludy K. Csalódások. Vígjáték. (191—192)

— Irene. Szomorujáték. IX. kiadás. (138—140)

— A kérők. Vígjáték. (301—303)

— A pártütők. Vígjáték. (388—389)

— Mátyás Deák. — Hűség próbája. Két vígjáték. (1147)

Körner T. Zr

ínyi. Szomorujáték. Fordította Szemere Pál. — Körner Zrínyijéről. Bírálat, irta Kölcsey. (142—144)

Kozma Andor. A szabadság ünnepére. Színi költ. 3 képben. (1063—1064) Lessing G. E. Bölcs Náthán. Dráma. Ford. Zichy Antal. (165—168)

—■ Barnhelmi Minna. Vígjáték. (671— 673)

Molirre. A bot csinálta doctor. Vigj. Ford. Kazinczy F. LH. kiad. (179—180) Na°y Ignácz. Tisztujitás. Vígjáték. (93—95)

Racine. At

halia. Tragédia. Fordította Csiky Gergely. (551—552)

Schiller. Wa

llenstein halála. Fordította Hegedűs I. (409—411)

— Stuart Mária. Szomorujáték. (677—680)

— Az orleánsi szűz. Regény, trag. (£02—805)

— Teli Vilmos. Színmű. Ford. Palmer Kálmán. (1215—1217)

Shakspere. So

k zaj semmiért. Vígjáték. (523—529)

— Lear király. Szomorujáték. (965—968)

— Id. Richard király. Ford. Szigligeti Ede. (1190—1193)-- A velenczei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. (1194—1197)

— A mnkranczos hölgy. Ford. Lévay József (1201—1204)

Sophokles. El

ektra. Fordította Csiky Gergely. (759 760)

— Oedipus király. Fordította Csiky Gergely. (775—776)

— Oedipus Kolonosban. Fordította Csiky Gergely. (777—778)

— Antigone. Fordította Csiky Gergely. (779- 7^0

— A trnehisi nők. Ford. Csiky Gergely. (1131—1132)

Szentfóbi Szabó L Mátyás király, vagy a nép szeretető, jámbor fejedelmek jutalma. Érzékenyjáték. (330—331)

Szigligeti E. Li

liomfi. Vígjáték, n. kiadás. (19—20)

— A trónkereső. Szomorujáték. (255—257)

— Fenn az ernyő, nincsen kas. Vígjáték. Hl. kiadás (588—590)

— Csikós. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. (705—707)

— Béldi Pál. Szomorujáték. (806—809)

Teleki L. gr

óf. Kegyencz. Szomorujáték. (197— 200)

Vörösmarty Mihály. Az áldozat. Szomorujáték. (961—962)

b) Verses művek.

Am

adé L. versei. Ös

szegy. Négyessy L. (821—830)

Angol, f anczia és olasz költőkből. Fo

rd. Jánosi Gusztáv. (1159—1160) Arany János. Mtirány ostroma. (1186—1188)

Berzsenyi Dániel versei. 6ik kiadás. (187—190)

Boileau. A költészetről. Fordította Erdélyi János. (467—468)

Catullus versei. Fo

rdította Csengery János. (253—254)

Csokonai V. M. Do

rottya, vagyis a dámák diadalma. (1—2)

— pilla. Érzékeny dalok három könyvben. (89—90)

— Ódák. Két könyvben. (145—146)

— Békaegérharcz. Irta Homer. (300)

Czuczor Gergely né

pies költeményei. (69—70) ^

— Hőskölteményei és meséi. II. kiadás. (522—523)

— költeményei. (549—550)

Day ka Gábor kö

lteményei. (130—131)

Faludy Fér. versei, ös

szeszedte és jegyzetekkel kísérte Négyessy Ii.

(1163—1165)

Fazekas Mihály. Lu

das Matyi. Komikai elbeszélés. (1060)

Firdúszi. Sz

ohráb. Költői elbeszélés. Fordította Fiók Károly. (609—611) Goethe Hermann és Dorottya. Ford. Hegedűs I. (276—277)

Gvadányi J. Egy falusi nótáriusnak budai utazásából. (107—109) Gyöngyösi István. Ének Thököly Imre és Zrínyi Hona házasságáról. Kiadta és jegyzetekkel kisérte Hahn A. (461—4621 Gyulai Pál. Szilágyi és Hajmási. Költői beszély. l390)

Horatius. A költészetről. Levél-a Pisókhoz. (76)

llosvai Selymes Péter. Az hírneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről való história. Kiadja Szilády Áron. (515—516)

Kazinczy F. ve

rsei. III. kiadás. (951—952)

Herényi Frigyes ös

szes költei lényei. (9 -13)

Kisfaludy Károly v

ersei. (247—250)

Kisfaludy Sándor. H

imfy. A kesergő szerelem. (935—957)

— A boldog szerelem. IX. kiadás. 958 - 960)

Kisfaludy Sándor. Ös

szes regéi. I. (312—316)

— Összes regéi. II. (317—320)

Kölcsey Ferencz. ve

rsei. V. kiadás. (224—228)

Lenau Miklós. Fa

ust. Költemény. Ford. Szomory Károly. (1212—1214) Milton J. Az elveszett paradicsom. Fordította Jánosi G. (681—685)

Petőfi Sándor. A helység kalapácsa. Hőskölt. (430)

— János vitéz. (1170)

Petrarca ös

szes szerelmi sonettje. Ford. Badó A. (541—544)

Pope S. A műbirálatról. Tan. költ. Ford. Lukács Móricz. (45)

Puskin S. An

yégin Eugen. Begény. (285—289)

Ráskai Gáspár. Ég

y szép história az vitéz Franciscórnl és az ő felesé;-; ről. (1057)

Tennyson A. Ki

rály-idyllek. Ford. Szász K. (27—28)

— Ardén Enoch. Angolból fordította Jánosi G. (269)

Tinódi Sebestyén. Bu

dai Ali basa históriája. (1130)

Tompa Mihály né

pregéi (1133—1135)

— regéi. (1139—1141)

Vörösmarty M. Eg

er. Három énekben. (963—964)

— Cserhalom. (1138)

Zrínyi Miklós gróf. Sz

igeti veszedelem. (937—940)

c) Regények és beszélyek.

A

ndersen. Ké

peskönyv képek nélkül. Fordította Schambach Gy. (323) Chateaubriand. Atala. Fordította Csiky K. (25- 26)

— A vértanuk. Fordította Dr. Bada István (591—598)

Dickens K. Karácsom ének. Fordította Belényesi G. (21—22)

Fazekas Mihály. Lu

das Matyi. Komikai elbeszélés. Bevezette Tóth Rer ' Az 1817-iki kiadás rajzaival. (1060)

Goldsmith Olivér. A wakefieldi pap. (426—429)

Gyulai_ P

ál. A vén színész. Beszély. II. kiadás. (59—60)

Kármán J. Fa

nni hagyományai. Beszély. (15—16)

Kémény Zs. Ké

t boldog. Beszély. (1061—1062)

Kisfaludy Károly vi

g beszélyei. (150—153)

Kölcsey Ferencz e

lbeszélései. II. kiadás. (6—7)

Kuthy Lajos. Eg

y iskolai kaland. Elbeszélés. (1071)

Mészáros Ignácz. Ka

rtigám. Heinrich G.-tól. (217—220)

Pálffy A. Az itélőmester leánya. Tört. beszély. (278—280)

Petőfi Sándor be

szélyei. (395—396)

Thackeray M. V. Hi

úság vására. Ford. Bécsi E. (647—660)

Vörösmarty Mihály be

szélyei és regéi. (1198—1200)

Zichy Antal el

beszélései. (74—75)

d) Vegyes próza.

B

oissier G. Vi

rgil. Francziából fordította Végh A. (47—48)

Cicero. La

elius a barátságról. Fordította Némethy G. (507)

Collins V. So

phokles. Fordította Kont I. (304—305)

Csengery Antal. De

ák Ferencz Emlékezete. (569—570)

Einhard. Na

gy Károly élete. Latinból ford. Dékáni Kálmán. (1209—1211) Erdélyi J. Aesthetikai előtanulmányok. (615—616)

Fenini C. Az olasz irodalom története. Fordította Zigány Á. (865—868) Fraknói V. II. Lajos és udvara. Tört. rajz. (99—100)

— Egy pápai követ Mátyás udvaránál 1488—1490. (1218—1220)

Greguss Ágost A balladáról, ül. kiadás. (534—536)

Gyulai Pál. Bá

ró Eötvös József. Emlékbeszéd. (259)

— Emlékbeszéd Arany János felett. (725)

— Gróf Széchenyi István mint író. (857—858)

Imre Sándor. A népköltészetről és népdalról. (1148—1152)

Kazinczy F. B

ácsmegyeinek gyötrelmei. (132—134)

Kemény Zs. Él

et és irodalom. (393—394)

Kont Ignácz. Ar

istophanes. (230- 231)

Kozma Andor. Ar

any László. Emlékbeszéd. (1116)

Lánczy Gyula. A magyarság az Árpádok korában. Tört. tanulmány. (1019-1020)

Lessing G. E. La

okoon, vagy a festészet és költészet határáról. Fordított! Bánfi Zsigmond. (83—86)

Lindau Pál. Mo

liére. Fordította Bánfi Zsigmond. (172—173)

Macaulay T. B. Ma

chiavelli. Fordította B. P. (8)

— Milton. (51-52)

A magyar emigráczió mo

zgalmai 1859—1862. Kossuth Lajos emlékiratai nyomán. (431—432)

Márki Sándor. A középkor főbb krónikásai a magyarok honfoglalása koráig. (1157—1158)

Montesquieu K. El

mélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól. Fordította Orlay Antal (781—782)

Occioni Onorato. A latin irodalom története. Ford. dr. Kiss Ernő. (1082—89) Pellico Silvio. Börtöneim. Olaszból Erdélyi K. (511—513)

Riedl Fr. A magyar irodalom főirányai. (994—996)

— Magyarok Komában. (1161—1162)

— Péterfy Jenő (1166—1167)

Sayous F. A mongolok betörése 1241—42. Fordította Takács I. (73)

Szalay László. Mi

m beau. _ (293—295)

Szász K. Schiller. Élet- és jellemrajz. (545—546)

— Horatius. íréi élet- és jellemrajz. (736—737)

Tacitus P. C. Ag

ricolá élete. Fordította dr. Csiky Kálmán. (1054)

Tains H. Az o

rz-mény a művészetben. (162—164)