Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-06 / 18. szám
Nagybánya, 1900. Május 6. — 18. szám. XXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEG-JELENIK IwEXiTIDEiT ■\7\^.S_Á-I2ISr_A.X= Előfizetési áral-c •. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Városi közgyűlés május hó 5-én. Ré óla várt már a képviselet erre a nevezetes tárgyra. — A boldog emlékezetű Rátz Pál prépost halálával megüresedett plebánosi állás betöltése ugyanis mindeddig nem volt megoldható a miatl, mert a püspök átiratot intézett a polgármesterhez, melyben hangsúlyozza, hogy a képviseletnek nem katholikus tagjai a szavazásban részt nem vehetnek s mig erre nézve a képviselet határozatot nem hoz, addig a pályázók névsorát Nagybánya városához, mint kegyúrhoz át nem teszi. A polgármesternek, igen helyesen, az volt az eljárása, hogy e kérdést levéltári adatok alapján tanulmányoztatta s csak midőn tisztán és teljesen ki volt deritve a múltak szokásjoga, akkor hozta készen az ügyet a városatyák elé. Régi gyakorlat tényleg az, hogy a képviselet, mely mint ilyen, egységes, a város pat- ronatusi jogait korlátozás nélkül gyakorolta s addig mig a kath. autonómia nem létesül, vagy mig a törvényhozás másként nem intézkedik, mást nem lehet tenni, mint a régi gyakorlatot fenntartani. Ez volt a jogügyi bizottság véleménye s a mai gyűlés ezt fogadta el. Hogy ezzel a kérdés nincs megoldva, azt mondanunk sem kell, a város csupán választ adott a püspöki átiratra, s hogy Meszlényi Gyula beküldi-e a pályázók névsorát, az nagyon is kétséges. A dolog még sokáig elhuzód- hatik s miként Szatmáron, úgy Nagybányán is lüggőben van a nagy kérdés. A gyűlés lefolyása következő volt: Elnök : Gellért Endre polgármester. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők : Bálint Imre, Csausz Gyula, Moldován László. Hitelesítés ideje : május 7-én d. u. 4 óra. Elnök a gyűlést megnyitván, üdvözli a megjelenteket s felolvastatja a püspök átiratát. Meszlényi Gyula püspök márczius 3-án átiratot intézett a városhoz, melynek tartalma kivonatosan körülbelül ez: A püspök tekintettel a szabálytalan gyakoridra, mely egyes szab. kir. városokban a plebánosi állás betöltése körül dívik, nem tartja kizártnak, hogy ez Nagybányán is az egyházi törvények szellemével ellenkező módon fog történni. Szerinte, a választásba más, mint katholikus be nem folghat. Hivatkozik az 1701. ápril. 9-én kibocsátott királyi rendeletre, mely a nem katholikusokat a kegy- uraság szerzésétől eltiltja, az 1818. 6451. sz. alatti kanczellári és 1856. 35514. sz. a. rendeletre, melyek hasonló szellemben szólnak. Újabban előfordultak ugyan más irányú törekvések is, de ezek csakis az illető tényezők elnézése folytán érvényesültek. ■ A püspök kijelenti, hogy »a plébánia betöltésének a mondottakban ismertetett szabályszerű módjához ragaszkodik.« Végül tisztelettel kéri a városi képviseletet, hogy a plébános választásáról az előadott szabályrendele lekhez való alkalmazkodás, azoknak betartása iránt határozatot hozni, s eme határozatát ö vele közölni szíveskedjék. A pályázati kérvényeket csal? ezen a- tározathozatal után fogja áttenni. A jogügyi bizottság határozati javaslata egész terjedelmében igy hangzik: Nagybánya sz. kir. város tanácsának és képviselő testületének 1848. évi márczius hó 15-én tartott közgyűlésében 872. sz. alatt a következő határozat hozatott: Már 1844-ben kimondotta a tanács és vál. polgárság, miként a nem katholikus bel és kül tanácsi tagok szavazhatásának jogába s kérdésébe — mint a melynek vitatása csak ingerültséget s mind a hivatalos, mind a magános életre kellemetlenül s veszélyesen kiható súrlódásokat idézhetne elő, — nem kiván bele bocsátkozni s mindaddig, mig a törvényhozás világos törvény által erre nézve szabályt állítani nem fog, a gyakorlatot, mely szerint a nem katholikus bel és kűl tanácsi tagok is a róm. kath. lelkész, tanítók és egyházi hivataljuJítóls^váláHztásába eddig is befolyással voltak, fentyluvftnjjnjW ni Ugyancsak a 1848. márczius hó 15-én tartott közgyűlés határozatilag kimondotta azt is, hogy a párlfogóság tekintetéből folyó szabad választás eszméje, maga a törvény és törvényes gyakorlat, valamint a helytartó tanácsnak 1800-ban 18.836. sz alatt kibocsátott intézménye alapján nemcsak a püspöki jelöltek, hanem az összes folyamodók közül kiván választani, főként azért is, mivel azon joggal — miszerint egyedül a püspöki jelöltekből választani nem köteles, hanem azonkívül is akármely érdemes és alkalmas egyént megválaszthat — a törvény korlátái között élni akar. E határozatban lefektetett s a régi törvényes gyakorlattal szigorúan egyező elveket úgy az 1844. junius 26-án megtartott plébános választó közgyűlés, mint az 1848 évi márczius 15-én, nemkülönben az 1868 márczius 15-én és az 1882 évi augusztus hó 24- én tartott plébános választó közgyűlések gyakorlatilag is mindig érvényre emelték. Tekintettel e százados s ma már mintegy törvény erejével biró joggyakorlatra, melyet eleink szép egyetértéssel s közakarattal teremtettek meg, határozza el a képviselőtestület, hogy a küszöbön levő plébános választásnál a kath és a nem kath. képviselő testületi tagok szavazhatásának jogába és kérdésébe leginkább a méhökben nagy veszedelmeket rejtő felekezeti villongások kikerülése tekintetéből ezúttal sem kiván belebocsátkozni, hanem addig is, mig ezen kérdés akár királyi rendelettel, akár a katholikus autonómia megvalósításával az egész országra nézve egyöntetűen szabályoztatnék, az 1848 évi márczius hó 15-én tartott közgyűlés fentidézet 872 sz. határozatát mind két pontjában ma is fenn tartja. Miről megyés püspök ur ő méltósága ezen határozatnak hiteles alakban való kiadása mellett átira- tilag értesittetik.« Sipos Géza az ő indítványának felolvasását kívánta s a 2 pontnak együttes lárgyalását. A kérdéshez hozzá szóltak Virág Lajos, Szerencsy József, Dr. Miskolczv Sándor ügyész a jogügyi bizottság javaslatát pártolva. Ezután polgármester elrendelte Sipos indítványának felolvasását. Sipos Géza, Incze Sándor. Hanzulovits Kristóf, Molnár Antal f'ebr. 23-án egy indítványt adtak be, mely rövid kivonatban igy hangzik: Hazánkban minden vallásfelekezet hivei a legszélesebb körű autonom jogokat élvezik, egyedül a róm. kath. egyház hivei nem. Különösen sérelmesnek tartják, hogy a nem katholikusok a plébános választásra aktiv befolyást gyakorolnak. Hivatkoznak a kánon jogra, nem akarnak felekezeti vitát előidézni, hanem kétféle békés megoldást ajánlanak. Az egyik az, hogy a más vallásfelekezetü képviselők a választásba be nem folynak. Másik, hogy a képviselet szabályrendeletet alkosson e részben. Indítványukban a másikhoz csatlakoznak s kérik a szabályrendelet megalkotását « Mivel a tárgyhoz senki sem kívánt többé szólani polgármester a névszerinti szavazást elrendelte. Jelen volt 64 képviselő. Szavazati jogával élni nem, kívánt Szabó Adolf, Kameráth Gyula és Molnár Antal, ki is (t. i. Molnár) az ő jó humorával ez úttal is nagy derültséget keltett, hogy iaditványozó létére nem akart szavazni. .Nemmel szavazott, vagyis a Sipos indítványa mellett: YVeisz György, Csausz Gyula, Husovszky József, Dobróczky Alajos, Kováts Géza, Fábián Lajos, Hanzulovits Kristóf, Sürger Mihály, Incze Sándor, Gerdenits János, Sipos Géza tehát 11-en. Igennel szavaztak 50-en s igy a jogügyi bizottság véleményét nagy többséggel magáévá tette a képviselet. Gyűlés vége ®/4 12 órakor. Képviselő választási fuvardíjak. Szatmárvármegye kiadta a héten a vá-lasztási fuvardijakról szóló szabályrendeletét, mely a legközelebbi választásra érvényes lesz. ügy hisszük a választó polgárokat közelről érdekli ez egészen frris szabályrendelet s azért jónak látjuk azt lapunkban közölni. A szabályrendelet intézkedései következők : 1. §. Ha és amennyiben az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választóknak a választási székhelyre való beszállítására szavazásra jogosult választó vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel, a fuvarért az ezen szabályrendelet mellékletét képező táblás kimutatásban kitüntetett és minden egyes községre nézve külön-külön, kilométer távolság szerint megállapítok fuvardíj adható, és annak adása az 1899. évi XV. t.-cz. 7. §-a értelmében vesztegetésnek nem tekinthető. 2. §. Az ezen szabályrendelet mellékletét képező kimutatásban kitüntetett fuvardijak a választóknak lakhelyüktől a választási székhelyre való oda és vissza szállítására szólanak, miért is egyéb költségek fei nem számíthatók. 3. §. A megállapított díjtételek azt a maximális határt jelölik meg, melyen belül a képviselő jelölt vagy megbízottja fuvardijat adhat, — anélkül, hogy vesztegetést követne el. magasabb díjtételek felajánlása ellenben mint vesztegetés az 1878. évi V. t.-cz. 185. és 186. §-a és az 1899. évi XV. t.-cz. 3 §-a alá eső büntetendő cselekményt képez. 4. §. Az ezen szabályrendeletben megállapított s az annak mellékletét képező kimutatásban felüntetett fuvardijak csupán azon szolgáltatást jelölvén meg, melyet a képviselőjelölt választóinak azért adhat, hogy azokat polgári és politikai jogaik gyakorlásához hozzájuttassa s minthogy a fuvardíj adása az 1899. XV. t.-cz. szelleméből kifolyólag csakis azért engedtetik meg, hogy a képviselőjelölt választóinak szavazatát a maga részére lehetővé tegye és biztosíthassa, tehát csak egy engedmény az a képviselőjelölt javára, ennélfogva a fuvarosuk részére, kiknek politikai jogaik gyakorlatának ingyenes teljesítése, és azoknak teljesítéséhez másoknak is hozzájultatása erkölcsi kötelességük, e szabályrendelet intézkedéseié képviselőjelölttel szemben kereseti jogot nem biztosítanak. 5. §. Minden egyes felfogadott fuvar a megállapított díjtételek keretén belül a kocsison kívül legalább 3. választott köteles a választási székhelyre és vissza szállítani. 6. §. Ha a fuvaros 3 választónál többet szállít, ezen fuvaros részére a képviselőjelölt vagy megbízottja a megállapított fuvardíj összetételének l/*-ét felülfizetheti, ha pedig kevesebbet szállít, az össztétel egynegyedével kevesebbet köteles adni. 7. §. A választási székhelyen annak belterületére nézve fuvardíj meg nem állapittatik. 8. §. Abban az esetben, ha a választók szállítása vasúton történik, fuvardijak nem fizethetők. 9. §. A vámok, kompdijak, hídpénzek az itt megállapított és az ezen szabályrendelet mellékletét képező kimutatásban feltüntetett fuvardíjban bent nem foglaltatnak. 10. §. A képviselő választók fuvarozásánál az elő- fogati kényszernek, mely nemcsak elvi és gyakorlati akadályokba, hanem az 1899. XV. t.-cz. 7. §-ába is ütközik, helye nincs. 11. §. Jelen szabályrendelet a jelen orszszággyülés berekesztését követő napon lép hatályba és attól számított 2 éven keresztül érvényes. 144 — 1900. bjk. sz. Megállapittatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságánál Nagy-Károlyban, 1900. évi ápril hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében. Jegyzetté: dr. Péchy Péter, vm. aljegyző. Nagy László, alispán. A nagybányai választó-kerület fuvar dijai következők : A község neve Kim. távolság a val- székhelytől u «_ 3 T3 it kor. A község neve Kim. távol ság a vál ■ székhelytől u fl S kor. Alsó-Fernezely 6.10 4 Lápos-Bánya 13.74 6 Alsó-Újfalu 6 04 4 Lénárdfalu 6.07 4 Buság, 12.74 6 Magyar-Kékes 10.40 6 Feketefalu 9.41 6 Misztbánya 16.70 8 Felső-Bánya 9.27 6 Miszt-Mogyorós 8.89 6 Felső-Fernezely 13.71 6 Misztótfalu 9.55 6 Felső-Újfalu 3.80 4 Monostor 14.87 8 Giród-Tótfalu 4.61 4 Nagy-Bánya __ __ Hi degkút 9.11 6 Nagy-Sikárló 16.31 8 Iloba 21.33 8 Sebes-Patak 24.00 8 Iloba-Bánya 26.33 10 Szinérváralja 28.05 12 Kis-Bánya 16.98 8 Tőkés 5.70 4 Kis-Sikárló 16.21 8 Zazar 7.00 6 Laczfalu, 13.08 6
