Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-06-17 / 25. szám
(2) 25. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1900. Junius 17. szobra érdekében Szatmárra fáradni szívesek voltak s a polgármester egyszersmind a leleplezési ünne- j pélyre is meghívta a művészeket. A dalkar Huber »Őseink emléke« czimü nagyszabású és nehéz művével fejezte be a magas színvonalon állott estélyt. — A honvéd-zenekar szintén közreműködött e pontnál, a karmesteri pálczát Nyáry kezelte s az ő érdeme az egésznek művészi átdolgozása és hangszerelése. Nyáryban Szatmár kiiünő zeneszerzőt bir, a kire büszke lehet. A jubiláris dalegylet tiszta, erős hanganyaggal rendelkezik s gyakorlott, korrekt előadást produkál. Lipeczky szóló éneke igazi bravúr volt. Az ő hatalmas baritonja messze földön hires. 11 és fél órakor ért véget az estély színházi | része, tehát meglehetősen hosszadalmas volt, de észre se vettük, hogy suhantak igy el az órák, oly élvezetes volt az estnek minden részleie. 12 órakor a Kossuth-kioszkban vidám poharazás és táncz következett, hol a közönség nagy része megjelent s mi nagybányaiak csodáltuk Szatmár haladását ezen a téren is. Ha az a seeessiós, czifra kioszk, két óriási termével, a mi ligetünkben volna ! Ilyen háttér mellett mennyire hatványozódnék különben is dicséretre méltó szépsége! Csakhogy nekünk nincs 28 ezer forintunk ilyen czélra. Értesülésünk szerint a müvészestély mintegy 800 korona tiszta jövedelmet adott, ezt azonban leg- kevésbbé sem állíthatjuk egész határozottsággal, mert a rendezés költségeit senki sem tudta pár nap alatt még megállapítani, valamint a felülfizetések is mindig folyamaiban vannak. A junius 9-iki estnek emléke sokáig fog élni Szatmár megye és város úri közönségének emlékében, mintha Lendvay fenkölt szelleme hatotta volna át a szereplőket, hallgatókat, a rendezőséget s mintha az egész ünnepséget művészi ihletség alkotta volna meg! Köszönet érte mindazoknak, a kiket illet. Révész János. Heti krónika — »Jó volna diáknak lenni, csak az a junius ne volna.« Sokszor és sokan hangoztattuk ezt ifjú korunkban. Most elérkezett ismét a szellemi aralás korszaka, s ma egy más nemzedék szidja a rendszeri, mely nem elégszik meg a diákok jó arczával, hanem feleletet is vár tőlük. Tévedés azt hinni, hogy az inquisilió megszűnt, a szellemi kerékbetörés rosszabb még a spanyol csizmánál is. Én őszinte részvéttel vagyok mindenki iránt, a kinek vizsgáznia kell, de sajnálom a legjobb akarat, mellett sem segíthetek rajta. Hanem azon már segíthetne a nemes város, hogy a bicziklislák ne garázdálkodjanak oly szertelenül. Bármerre menjünk, ulon-utfélen azt halljuk, hogy tűrhetetlen az az állapot, melyet nálunk a kerékpárosok teremtettek meg. Ulczákon, tereken, sőt a ligetben is erősen grasszálnak a masinák s különösen a gyermekeket veszélyeztetik szörnyű módon. Vannak biczikli speczialisták. kik a legnagyobb tömeg közzé szeretnek vágtatni, mások gyermekeket kapnak fel száguldozás közbn s tova ragadják, ismét mások roppant gyönyörködenek. ha az embereket nesztelen haladásukkal megijeszthetik, ez a legpompásabb élvezet. Ha valaki elájul, görcsöket kap, vagy neki esik a bicziklinek, annál szebb, érdekesebb eset. Valóban nevelni kellene a gyalogos közönséget, hogy a kerékpárosokkal szemben találékony, barátságos és ügyes legyen s óvakodjék a sétáló közönség a járda használatát igénybe venni. Addig is jól esik látnunk ezt az élénkséget csendes kis városunkban. Hogy egy-két gyermeket elgázolnak, embereket leüt- I nek, az szót sem érdemel. Van elég ember, de a biczikli mindig kevés. Méltó azonban megemlitésre az a másik körülmény, hogy a műtermek már készülnek, ki hitte volna ezt 4 esztendő előtt! Egyébiránt van egyéh újdonság is, pl. hogy küszöbön áll az urnapi vásár, melynek eredményére kíváncsiak vagyunk, mert ilyenkor nincs mit eladni s nincs mit venni. Hogy tehát a forgalom lagymatag lesz, azt előre is tudja a krónikás. Különfélék. Gaiba Lajos kir. törvényszéki elnök f. hó 8-án városunkba érkezett s pár napot itt töltölt a járásbíróság hivatalos megvizsgálása végett. A tapasztaltak felett teljes megelégedését nyilvánította. Uj segédlelkész. A helybeli ref. egyház Vass József eltávozása által megüresedett segédlelkészi és vallástanári állásra Szabó Lajos debreczeni kollégiumi esküdt felügyelőt választotta meg, a ki állomását julius elején foglalja el. Kinevezés. Ö felsége a király Schvartz Lajos vízaknai járásbirósági aljegyzőt a te kei járásbírósághoz albiróvá nevezle ki. Áthelyezés. A debreczeni kir. tábla elnöke Gergely György joggyakornokot a m.-szigeti törvényszékhez helyezte át. Bírósági előléptetések. A kir. igazságügyminiszter előléptette a IX. fiz. o I. fokozatába: Szappanyos József somkuti albirót, dr. Zelenka Lajos budapesti táblai tanácsjegyző albirót; a IX. fiz. oszt. 2. fokozatába: dr. Némethy József szatmári alügyészt (Pap I Béla vádlóját), Foris Gábor zsibói, Medgyesy Géza I nagysomkuti, Szűcs Lajos szatmári, dr. Konczvald Endre nánási, dr. Benesik István buziási, Unger Géza szatmári albirákat; a XI. fiz. o. 1. fokozatába: Kunay Imre györszentmártoni, ifj. Bay József szolnoki aljegyzőket. Műtermek. A ligeti lövőház mellett a város a Hollósy iskola számára nagyobb rögtönzött helyiséget épit. Az építkezés már folyamaiban van. Ezenkívül még az idén 2 műtermet fognak építeni a gőzfürdő mellett, s ezeket is mihamar átadják a művészet czéljainak. A byciklisták utait csak nem akarják kijelölni. Vigan karikáznak a ligethez vezető sétányon, magában a ligetben pl. térzenék alkalmával és a Deák- í téren, veszélyeztetve az arra menők testi épségét. A ezinteremben plane kedélyes az élet. mikor az ott játszó gyermekek sorainak neki megy a rohanó kerékpáros. Sehol a világon nem tűrik meg az ilyesmit. Minden városban kijelölik az utakat és tereket, a hol e sportot űzni szabad. Egyszerű felírásba kerül az egész és a byciklisták rendhez szokva elkerülik az olyan helyeket, a ho! megjelenésükkel a közönség kényelmét veszélyeztetik, de nagyobb szerencsétlenségnek is lehetnek okozói. Vagy talán catastropha kell nekünk, hogy rendet csináljunk, a mi ritkán kell a magyarnak. Páduai Szent Antal szobrát nagy ünnepélyességgel e hó 13-án, Szent Antal napján helyezték el a helybeli r. kath, templomban. Országos vásár lesz Nagybányán e hó 18-án és 19-én. Ligeti térzene, junius hó 19-én. Műsor: 1. Wasching- toni-Pósta induló szerzé Soúsa; 2. Orfeusz nyitány szerző Offenbac ; 3. Magyar dalok összeállította Muzsik ; 4. Schachttag bányászdal egyveleg összeállította Kindl; 5. Ne dezzugj hát! dal szerzé G M. Ziehrer; 6. Két lélek egy gondolat, hangverseny polka szerzé Alberti mintegy varázsütésre felszakadt minden keserűsége, panaszkodni kezdett férjére, a ki már két nap óta van távol, folyton mulat, szórja a pénzt és ........a tö bbit elhallgatta. Két könycsepp csillogott a szemében. Rácz az asszony fölé hajlott és vigasztalni kezdte, beszélt neki azon az édes hangon titkos érzelmekről, a melyekből boldogság fakad, majd átkarolta derekát. És Elza engedte, hogy a két erős férfikar dereka köré fonódjék, hogy fülébe suttogja azokat a mámoros szavakat. A csalódás az újra feltámadó érzelmek pillanatai voltak ezek, de nem tartottak soká. Elza ki ragadta magát a főhadnagy karjaiból, megigazította hullámos fürtéit, egyetlen szó, egyetlen tekintet néikül olt hagyta Ráczot és férje szobájába sietett. — Csak hogy itthonn vagy, csak hogy már láthatlak. Úgy vártalak. — Ede? Elza mi bajod van? — Ne hagyj magamra Pista, ügy félek, rossz álmaim voltak. És elkezdett sírni, majd ki szakadt a lelke. Utoljára Pistának, annak a könnyüvérü, bohém embernek is köny gyűlt a szemébe. Ellágyult és oly jól esett, hogy ime vannak még könyei. Pista az ölébe vette a kis siró asszonyt, megsimogatta lágy, selyem haját, megcsókolta szemét, piros ajkát és ringatta térdén, mint a kis gyermeket szokás. — Nem, most már nem hagylak el soha!....... Ha lvány minstikus fény derengett a szobában, oly csend volt, hogy szinte meghallhatták egymás szivének dobogását. A két egymást ismét megtalált szív megnyilatkozása forrt össze abban az ölelésben, mely a feltámadt boldogságot hirdeti és rózsás fényével újra hajnalt fakasztott. Nyilvános köszönet. Mindazok, kik boldogult drága anyám temetésén megjelenni s bánatunkat részvétükkel enyhíteni kegyesek voltak, fogadják, családom nevében is hálás köszönetemet. Nagybánya, 1900. jun. 25-én Károly Imréné. Uj vasút. A Szatmár-erdődi vasutat jun. hó 14-én megnyitották s igy most már a Szamos hídtól kezdve a szatmárhegyi piaczig és innét Erdődig rendszeresen közlekednek a vonatok. Szatmárról indul 3. óra 25 perczkor hajnalban 12 óra 17 perczkor délben és 5 óra 32 perczkor délután. Erdődre érkezik 5 23 perczkor hajnalban, 7'40 perczkor este, a déli 12 órás vonat csak Szatmár hegyig megy hova í óra 35 perczkor érkezik. Erdődről 7 óra 46 perczkor reggel és 10 óra 15 perczkor este lehet Szatmárra indulni. Ezenkívül vannak vasárnapi és vásári vonatok is. A felsőbányái kapitányi állásra a megye főispán ja meghirdette a pályázatot. E szerint a pályázati kérvények f. hó 30-ig adandók be a főispáni hivatalhoz. A nyugdíj képes állás, melynek javadalmazása 1600 k. évi fizetés, 300 k. lakpénz, 179 k. Ilizifapénz s egyéb mellékes szabály rendeletileg megállapított dijak, kinevezés utján lesz betöltve. Ez úttal tehát választási mozgalmak és zavaroktól békében maradnak majd a választó polgárok és nyugodtan várhatják a kinevezés eredményét, mert a kinevezés jogát gyakorló forum nem csak az 1883. évi I. t. ez. 1. §.-ában előirt minősítésre, hanem még arra is lesz tekintettel, hogy az illető az igazságot megérteni, megvédeni tudó s bárkivel szemben erélyes, pártatlan, független gondolkozásig tevékeny, munkabíró erőteljes, talpra esett egyén legyen. A nagybányai iparos ifjak önképzö egyesülete julius hó 7 én saját pénztára gyarapítására a Széchenyi ligetben világpostával egybekötött, zártkörű tánczestélyt rendez, melyre a meghívókat a napokban küldötte szét a rendezőség. Belépő-dij: személyjegy 1 korona 60 fillér, családjegy (3 személyre) 4 korona. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Jancsovits József és Kovács Gyula üzleteiben. Az ipari ifjúság ligeti mulatsága mindig jól szokott sikerülni s a készülődésekből ítélve ez évben sem fog a régiek mellett maradni. A mulatságon confetti és szerpentin-dobálás is lesz. A Lendvay szobor alap javára adakozók sorában múlt heti számunk közlésébe a szerkesztő távollétében egy számhiba fordult elő. Ugyan is Szondi Mátyás zombori lakos törvényszéki biró 257. számú gyűjtő ivén Papp László újvidéki lakos nem egy, hanem két koronát adott. — Glück Frigyes székes- fővárosi bizottsági tag, a Pannónia szálloda tulajdonosa 142. számú gyűjtő ivén egymaga 50. koronát adott. Ezen nagylelkű adományért fogadja lelkes pártolónk szives elismerésünket és hálás köszönetünket. Ivét a többi gyűjtő ivekkel összefoglalva hatósági levéltárba megőrzés végett helyezzük emlékül, hogy térben és időben nincs távolság a lelki szövetségesek közt, kik me.értik egymást az együttérzés delejes érintkezésében, mely zörej nélkül serkent áldozatra. Az elnökség. Újabb adakozás : Gyöngyösi Gyula nagybányai lakos ezukrász : 2. korona. Komzsik Alajos vendéglős 2 korona. Ünnepély a felsőbányái ap ácza-zárdáb n. A kiket jó sorsuk a felsőbányái apácza-zárdához vezetett f. hó 12-én, azok egy igen kedves ünnepségnek lehettek részesei. A zárda növendékei kezdve a parányi apróságoktól, föl a serdülő leánykákig ünnepelték a város népszerű prépostját, Pemp Antalt, névnapjának előestéjén. a mely alkalommal zenevizsgájok is volt. Bájos, kedves látvány volt az a sok fehérruhás baba apróság, amint szivszorongva énekelt, szavalt, zongorázol t, czimb almozott, hogy megmutass i szivének, lelkének képességeit, hogy mint. vált fogékonynyá arra a sok szépre és jóra, a mire az angyali liirelmü apáczák őket oktatják És a kis leányok csoportjával szemben ott láttuk a mosolygó arczu, megelégedett, mamákat, a kik közül nem egy még nem is oly régen kerülhetett ki abból a bájos leánycsoportból. Minden udvariasságot félretéve, hallottunk ott egy pár oly | értelmes, ügyes szavallatot és egy fehérruhás leányka oly biztonsággal kezelte apró kezeivel a czimbalmot, hogy itt már egy szép jövőnek biztató sugara villan meg a kipirult arezokon. A zongorajáték is értelmes ügyes mesternőre vall, az énekkarok szabatosak voltak. Végeredményében pedig nem tudnánk eldönteni hogy kit is lehessen jobban dicsérni, a gyermekeket-e a kikből lehet valami, vagy azokat-e, kik életök minden örömét és boldogságát a mátok gyermekeinek nevelésére és oktatására szentelik. Erre majd megadja válaszát, annak a sok kedves és fiatal mamának hálás szive dobbanása. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Úr ! Nagybánya és Vidéke legközelebbi számában közölt Tóth Bálint láposbányai lakos által beküldött levélben, hivatalos ténykedésem is érintetvén, a mennyiben abban azt állították, hogy a község biró ellen beadott panasszára soha semmi választ nem kapott, megezá folására kérem minden további megjegyzés nélkül az eredetiben bemutatott nyilatkozatot a legközelebbi számú lapjában közzé tenni. Költ Nagybánya, 1900. jun. 14. Dienes Dezső főszolgabíró. A szerkesztőségünkben eredetiben bemutatott irat szorul szóra ezt tartalmazza: Alantirótt igazolom, hogy Rád János körjegyző ur Láposbányán jelenlétemben egy községi gyűlés alkalmával a főszolgabíró urnák azon rendeletét, hogy Bihari József községi főbíró, semmi nemű dijjakat felnem vehet igazolásokért. Láposbánya 1900. Junius 10. Tóth I Bálint. gombok és sujlások. A feszes világos veres nadrág veszedelmesen megfeszült izmain és látni engedé rneg- aczélosodott férfias idomait. Domború melle, széles válla, kevélyen ringott karcsú derekán, apró szürke szemei merészen villámlottak elő az aranyszegélyü, bokréíás csákó alól, melyet kaczérul a szemére vágott. Nagy kardcsörömpölés közt, büszkén ment végig a folyosón, hódításra készen. A nagy szalonban fogadta Béldi a vendégét. Az asszony közönyösen kezet fogott vele, közömbös dolgokról beszéltek s ép oly közönyösen váltak el. Rácz főhadnagy ebéden és vacsorán együtt volt a családdal és igen gyakran egyedül az asszonynyal, mert Pista a szép Hollósi Erzsi játékáért lelkesedett a szomszéd városban. A főhadnagy ür pedig erősen kereste az Elza társaságát. A gyakori érintkezés, a közelség bűvös erővel érintette meg az Elza szivét, mintha valami vonzotta volna Ráczhoz. Pedigaz nem volt más, mint a megcsalt, kijátszott, durván szíven lökött szerelmes asszony keserűsége. Azé az asszonyé, aki imádásig szerette férjét, a ki őt egy színésznőért, csinált virág illatáért elhanyagolja és nap-nap után dőzsöl czigány mellett. Azon szépséges őszi alkonyok egyike volt, a mely varázsaival álmokat kelt a szívben. Elza épen egy albumban lapozgatott, mikor Rácz főhadnagy a szobába lépett, Puha, fehér ruhája bő ránczokban omlott alá, csupa melegség és nyájasság volt abban a bájos hanyagságban, mely az álmodozó szivü asz- szonyoké Hanyagul nyujtá oda kezét a főhadnagynak. A főhadnagy Elza mellé ült. Elzának lelkében
