Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-18 / 11. szám

(4) 11. szám NAGYBÁNYA ÉS vidéke 1900. Márczius 18. A görög katholikusok szökö-éve. Vidékünkön sok alkalmatlanságot okoz, hogy a nép kétféle naptár szerint igazodik. A minduntalan előforduló ünnepek úgy a mezőgazdára, mint az iparos vállalkozóra is gyakran nagyon hátrányosak. Ez pedig tisztán on­nan van, hogy a görög katholikusok ma is Juliáni naptár szerint számítanak. XIII. Gergely pápa 1582-ben rendezte a naptár-kérdést. Akkor már 10 nappal el volt hibázva a kalendárium és pedig azért, mert az év 365 nap, 5 óra. 48 perez, 46 16 másodperczből áll, igy ha minden 4-ik évben szökő-év volt. 11 perez. 14 másodpercz eltérés támadt, mert 5 óra 48 perez 46 17 másodpercz 4-gyel szorozva nem tesz ki 24 órát. Így 129 évben évben, már 1 napot eltért a naptár a nap járásától. A niceai zsinattól XIII Gergelyig 10 napot tért el. Gergely pápa úgy javította mega naptárt, hogy a százados évek közül csak azok a szökő-évek, me­lyek 400-al oszthatók. Pl. 1700., 1800., 1900, közön séges évek maradnak. így tényleg csak évezredek múltán mufat.kozhatik némi csekély eltérés, vagyis mondhatjuk a naptár tökéletesen megfelel. A görög katholikusok a Julián-féle naptárt tartják ma is ér­vényben. mely szerint minden olyan év szökő-év, mely 4-el osztható, tehát 1900 is. Éhből következett hogy az idén a gör. katholikusoknak szökő-évük van, mig a többi keresztényeknek nincs. Most kedden volt a szökő-nap s az elmúlt szerdán (márcz 14-én) márczius elseje. Látható ezekből, hogy ezután már nem 12 nap­pal, de 13-al fognak a gör. kath. ünnepek hátra­maradni. Valóban ideje volna már a Gergely-féle nap­tárt elfogadni. A Lendvay szobor-alap javára a »Nagybánya és Vidéke« szerkesztősége és kiadó tulajdonosa 6. számú gyüjtőivén adakoztak Révész János 1 K. Tarsinszkv Boniíácz 1 K Molnár Antal 1 K. Lakatos 0. 1 K. Molnár Mihály 2 K. összesen 6 K A Szaicz László budapesti ügyvéd 73. számú ivén, ivtartó 1 K. Az 110. sz. ivén szolnoki lakos Makray Lászjó 1 K. ifj. Bay József 2 K Bay Lajos 2 K. Varjas Ödön 1 K. A mátészalkai főszolgabíró, kántorjánosi község adománya 2 K. A 24. sz. gyüjtőivén Sipos Géza űgyéd ivtartó 1 K. dr. Weisz Ignácz 40 f. Ördódi Vilmos 40 f. Krasznay Fe- rencz 40 f. dr. Makray Mihály 1 K. dr. Ináncsy Jenő 40 f. Újhelyi Hugó 40 f. A kegyes adományokért há­lás köszöneté kifejezése mellett az összeget a helybeli városi takarékpénztárba helyezte az elnökség. A Magyar Nemzet politikai napilap lapunk mai számában közölt hirdetésére különösen felhívjuk la­punk t. olvasóinak szives figyelmét. A »Magyar Nemzet« főszerkesztője Jókai Mór és Beksics Gusztáv, felelős szerkesztője Adorján Sándor. Kiadótulajdonos: Athe naeum irodalmi és nyomdai r. t. A Szatmárvármegyei ált. taniótegyesiilet nagy­bányai köre Nagybányán, márczius hó 27-én, kedden d. e. 9 órakor, a községi fiú iskola egyik tantermében gyakorlati tanítással kezdődő rendes közgyűlést tart. Á rendes tagoknak kellően nem indokolt elmaradása szabályszerinti rendbírságot von maga után. E gyűlésre, mely a gyakorlati tanítás befejezése után a helybeli polgári olvasókör társalgó termében fog folytattál ni; egye ületünknek e járáskörbe beosztott tagjait, vala­mint az érdeklődő t. taniigybarátokat is ti ztelettel meghívja az elnökség. Gyülekezés: a központi községi iskola helyiségében, d. e. ‘/a9 órától. Miután a gyakor­lati tanítás föltétien figyelmet és csendet igényel, mert a későn érkezők a növendékek figyelmére — (a mint a tapasztalat igazolta) zavarólag hatnának s igy a siker koczkáztatva lenne: úgy a t. vendége nket, va­lamint a tagtársakat, lehetőleg pontos megjelenésre kéri az elnökség. Tárgysorozat: 1. A tulajdonképpeni gyűlést megelőzi Székely Árpád nagybányai községi tanítónak, a legutóbbi gyűlésen határozatba ment—■ történelmi mesék közül egynek, a III. fiúosztályban való eltanitása, a tanítás anyaga leend : »Egy epizód, Hunyadi János életéből,«—mely tanításnak— alap­szabályaink értelmében, főleg a kijelölt bíráló tagok által eszközlendő bírálatán. — miután a bírálat nyil­vánosság kizárásával történik, — csak a kör rendes tagjai vehetnek részt. 2. A polgári olvasókör társalgó termében folytatandó rendes gyűlés elnöki megnyitója. 3. A múlt év október hó 30-án Felsőbányán tartott gyűlés hitelesített jegyzőkönyvének felolvasása. 4. A megyei kir. Tanfelügyelőség felhívása nyomán, az egye­sületi Elnökség által 1—1900. sz. a. áttett ügy szelle­mében értekezést tart: »Az egy tanitós osztatlan el. népiskola tanterve« czimmel: Ambrus Mózes, hosszu- falusi ev. ref. tanító, köri tag 5. Ugyanezen tárgy­ban felolvasást tart »Az osztatlan népiskolának nem kell külön tanterv« czimmel, Fazekas Lajos, hagymás- láposi áll. el. népiskolai igazgató-tanító. 6. Székely Árpád bemutat néhány könnyed formában kidolgozott történelmi mesét. 7. A múlt gyűlés jegyzőkönyve 6. pontjában foglalt indítványoknak a határozat értel­mében való tárgyalása. 8. Szabó Albert köri tag át­iratának felolvasása s abban kifejtett érvek érdemi elbírálása. 9. Elnök beszámol a »Györvidéki Tanító Egyesülettől« hozzá érkezett árvízkárosult györvidéki tanítók részére gyűjtött és illetékes helyére juttatott segély összeg nyugtájával. 10. Esetleges indítványok. Kelt Nagybányán, 1900. márczius 8. Doroghy Ignácz köri elnök. Jegyzet : Kellő tájékozás végett értesítem körühk tagjait, hogy gyűlésünk befejezese után társas ebéd leend, 2 korona dijfiizetés mellett, s kik az ebé­den részt venni óhajtanak, két uappal előbb tudassák e szándékukat Szokol Margit és Wienerberger Géza közs. tanítókkal, mint. megbizóttakkal. Valamint a távol lakók előleges értesítést küldjenek, kiknek ne­talán éjjeli szállásra lenne zzűkségük, hogy kellőleg inlézkedhessék az e nőkség. Nyugtázás. A helybeli ujjonan építendő gör. kath. templom javára Dobricsán János házánál rendezett batyubál alkalmával a következők voltak szívesek felülfizetni: Kosztin György 4 kor.. Berindán János, Burjofky Rudolf, Frits Sámuel, Glodán György, Kádár Miklós, MIadeivszky Lajos, Orosz Lajos, Petrován János és Zsigacsek József 2—2 koronát, özv. Béres Lászlóné, Dobricsán János, Kádár Mihály, Kupsán János, Moldován Miklós, ifj. Prigya Mihály, Román Demeter, Török Ferencz, Török Sándor, Verdes Gy. 1—l koronát és Drazk János 40 fillért. A szives adományokért köszönetét mond a gör. kath. egyház elöljárósága. Házasulók kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1 Turuczkó János és Buges Apollonia nagybányai, 2. Pap György és Kádár Mária n igybá nyai lakosok. A fővárosi 1848 —49-i és Kossuth múzeumról Az 1848—49-i hős honvédeink, vértanúink és Kossuth Atyánk emléktárgyainak múzeuma, a nemzet kegyelet­nek legszebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszeretetnek. Háromezernél több emléktárgy: sok száz olajfestésü csatakép és arczkép, több ezerre menő nyomtatott képek és proklamácziók, az ellenségtől el­vett zászlók, honvédruhák, Kossuthnak csaknem összes torinói bútorai, a világ minden részéből össegyüjtött ezernél többféle Kossuth képek, kéziratai stb. képezik budapesti 1848—49. emlékek gazdag múzeumát Ennek a hazafias intézménynek a pénzügyminisztérium ok­mánybélyeg mentességet adott és a kereskedelmi mi­nisztérium megengedte a muzeum kiadványaink szét­küldéséhez a hirlapbélyegek használását. A magyar hazafiság, vitézség és vértanuság valódi templomának, á fővárosi 1848—49 i múzeumunknak föntartói a mu­zeum könyv-, hangjegy- és képkiadványainknak állandó vevői. A fővárosi 1848—49-i múzeumunk megalapítása óta a legbecsesebb és legérdekesebb kiadványa e mú­zeumnak most jelenik meg. Az emberiség diszénenk, a magyar nemzet megváltójának, ami dicső Kossuth Atyánknak 1848—49-i arczképét adja ki a fővárosi 948—49-i muzeum hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fénykép-ut. leghívebb életnagy arczképét. Ba­rabás, Marasztoni és több jeles művész rajzilag litog­rafálták 1849 ben Kossuthnak életnagy képét, azonban eznk, a ma már csak ritkán látható képek nem élet- hűek. E képekből mégcsak halvány fogalmat sem nyer­hetünk arról, hogy minő nagyszerű, felségés és rokon­szenves arcza volt Kossuthnak. A mi most kiadott képünk Kossuthnak számos egykorú Daguerrotypjei és fényképei nyomán készült, nagy asszonyunk Kossuth nővérének u! mutatása és Kossuth Ferencznek, vala­mint több jeles festőművészeinknek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán most kiadott képünk Kossuthnak egyetlen legtökélete­sebb életnagy képe. E remek és nagybecsű képnek múzeumunk érdekében való megvételét melegen aján­ljuk hazafiasság tekintetében legjobb községeink, ka­szinónk, olvasókörenik, egyleteink és minden jó ma­gyarnak pártfogásába, 3 frt 40 kr, csekély árért. E képnek bolti ára 5 frt és 50 kr. vagyis 11 korona lesz. Minden igazi jó magyarnak, ha módjában áll — szent kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49-i múzeumot, midőn a jeles főváros tanácsa a múzeumunknak eddig birt helyiségét elvette, mig a német Göthe múzeumnak irgyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-i dicső na­poknak a most múlt ötvenéves jubileum alkalmából ma nincs nagyobbszerü emléke, mint az 1858—49-i és Kossuth muzeum, amelynek hazafiias föntartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tudván, hogy a hősök és a vértanuk e Pantheonának létezése meg­szűnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. Bu lapest, 1900 márczius hó. Hazafias tisztelettel. Krlvácsi József, 1848 —49-i honvéd tüzérezredes, Ko­márom várának V. tüzérparancsnóka. gróf Kreith Béla, az 1858—49-i Kossuth muzeum alapitója. Felhívás a magyar iparosokhoz, gyárosokhoz, ter­melőkhöz és kereskedőkhöz ! A legterjedtebb magyar szaklap, a XVI. évfolyamát járó „Vendéglősök Lapja“ igazán hazafias s a magyar iparosokra nagy hasznú elhatározásra jutott. A „Vendéglősök Lapja“ ugyanis ezentúl minden számában a vendéglősökhöz intézett lelkes hangú felhívás kíséretében állandóan közölni fogja azoknak a hazai iparosoknak, termelőknek és kereskedőknek a ezégjegyzékét, a kiknél a vendég­lősök szakmájuk kellékeit, és magánszükségleteiket honi árukból szerezhetik be. Felhívjuk tehát mind­azokat az iparosokat, gyárosokat, termelőket és keres­kedőket, a kik honi árukat készítenek, vagy közve­títenek. hogy pontos cziműket produktumaik elsoro­lásával küldjék be a „Vendéglősök Lapja“ szerkesz­tőségének. Az Ihász György szerkesztésében megje­lenő, változatos tartalmú „Vendéglősök Lapja“ szer­kesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VII., Akáczfa- utcza 7. szám. Czimbalmozók figyelmébe. — A czimbalom sza­lon 6-ik (márczius havi) száma ismét egy szép tar­talmas és szórakoztató füzetet nyújt előfizetőinek mert minden egyes száma valóságos meglepetés a czim- babnozóknak s különösen megemlítésre méltó Göre Gábor nótát Elite csárdás lassú és friss, Sulamith dal­műből a kérők dala és a Mézeshetek induló (Honcy- morn. Előfizetési ára negyedévenként 3 korona. Elő­fizetni lehet a kiadóhivatalba. Budapest, Károly kőrút 8. sz. lenitette őket a nagygyűlés határozata, hogy onnan egyenesen hazamentek. Ez estén történteket tehát tévedés Petőfi vagy Jókai nevével kapcsolatba hozni. A kávéházi tanácskozások azonban semmi különösebb eredményre nem vezettek. Némán, csüggedten ülték körül a Közvélemény asztalát, érezték, hogy már a csata megkezdte előtt vesztett csatájuk van. Körülbelül este kilencz-tiz óra lehetett; a kávé­ház is jobbára kiürült már, de a Közvélemény aszta­lánál még mindig ültek nehányan Névszerint : Vasváry Pál, Sükei Károly, Sebő Antal, Oroszhegyi Józsa, Vajda János, Bagyinszky Máté, Szikra Ferencz, Bogma Károly, Iránfi József s pár egyetemi hallgató. Ekkor történt, hogy nagy robajjal egyszerre fel­tárul a kávéház ajtaja s egy utiruhába öltözött fiatal ember stentori hangon bekiált a kávéházba: — Uraim! Bécsből jövök! Bécsben kiütött a for­radalom! A nép barrikádokat emel. A nép^e lőttek. A riasztó hírnek oly hatása van a jelenlevőkre, mintha tüzes gránát pattant volna szét közöttük. Az első pillanatban néma csend állott be, meglepetésében senki sem birt szóhoz jutni, de amint felocsúdtak, mintha vezényszóra történnék, egyszerre tört ki a harsány kiáltás minden ajkról: — Éljen a szabadság! Az örökké borús kedélyű költő: Vajda János, kinek ravatalát csak egy pár éve állottuk körül, nagy méltatlankodásban tört ki : — Szégyen, gyalázat, hogy még a sörivó svábok is megelőztek bennünket! — Igaz! Szégyen, gyalázat, mi sem várhatunk tovább egy pillanatra sem ! kiltotta Vasváry, holnap, nem, még ez éjjel cselekedni fogunk ! — E történelmi pillanatban egy igen derűs epizód történt. — Csináljuk meg a forradalmat még ma ! indít­ványozta nemes hévvel Vajda János, parapliját har- cziasan fenntlobogtatva. — De mivel kezdjük? kérdezték tőle. — Törjük be Tipula professzor ablakait! feleié Vajda János vad haraggal. Az ossiáni hangulatok nagy költője akkoron ab­lakbetöréssel akarta a forradalmat megcsinálni. Tipula professzorra ugyanis azért haragudott olyan nagyon, mert Tipula megtiltotta, hogy a Rákoson tartandó la­koma aláírási ivét az egyetemen körözzék. Vajda János indítványának végrehajtásából ugyan nem lett semmi sem, de a vérnélküli forradalom mégis kiütött. Az ifjúság jelenlevő tagjai ünnepélyesen elhatározták, hogy az ellenzéki körben hozott határozat semmis előttük s felhasználva a kedvező bécsi híreket, még az éjjel s másnap reggel alarmirozzák a polgárságot. A bécsi forradalom hírére azonnal megjent a kávéházban Klauzál is s minden áron le akarta beszélni az ifjúságot tervéről. Ekkor mondta Sükei Károly, a kivaló iró ez emlékezetes és az azon időket szerfölött jellemző szavakat: — Nagyon okosan, nagyon szépen beszél Kla­uzál polgártárs, de most olyan időket élünk, hogy nem kell az okos emberek tanácsára hallgatni. Az ifjúság nyomban a cselekvés terére lépett is. Elhatározták, hogy a tizenkét pontot még azon éjjel leíratják s már másnap hajnalb in a czenzura daczára kifüggesztik. A bécsi hírekről s az ifjúság határoza­táról pedig még az éjjel értesítik Petőfit és Jókait, hogy másnap tizenötödikén, kora reggel jelenjenek meg a Pilvax kávéházban. Petőfinél és Jókainál Vasváry Pál járt el a kül­detésben, mig a tizenkét pont leiratását Sebő Antal vállalta magára. A tizenkét pontot. Pavloszky Antal, később sok- ideig írnok a táblánál, irta le, ki úgyszólván egész éjjel dolgozott rajta, mivel a proklamácziót szép nyom­tatott betűkkel kellett lemásolni. Ezt az írva nyomtatott példányt azután másnap reggel hat órakor Sebő Antal és Sükei Károly kira­gasztották a kigyó-uteza sarkára, hol akkortájt Szi­lágyi nevű gombkötő boltja volt. Csakhamar nagy tömeg verődött össze már a reggeli szürkületben a plakát előtt, mert Sükei foly­tonosan hangos szóval magyarázgatta annak tartalmát a nép előtt. Onnan pedig mindenki a Pilvax kávéház felé tolult, ahol már akkor Petőfi a talpra magyar elszavalásával lelkesítő a tömeget. így született meg márczius tizenötödike. Tehát mégis csak a bécsi forradalom volt a keresztanyja Ami ezután történt, azt hiszem mindnyájunknak mélyen a szivébe van még vésve. A dicsőséges kezdet heroszi küzdelmek után vér­tengerbe fuladt. S ma, midőn kegyeletes szent érzel­mekkel ünnepeljük az évfordulót, esdve kérjük a ma­gyarok Istenét, óvja meg hazánkat, nemzetünket min­den megpróbáltatásoktól. De ha a megpróbáltatások nagy napja ismétlőd­nék valaha, soha se felejtsük költőkirályunk, Jókai szavait, melyek e napon hangzottak el ötvenkét év­vel ezelőtt »Szégyen a gyávára, ki hazája védelmére föl nem ébred. Ne legyen nő, ki őt szeretni tudja. Átok az árulóra, kinek önérdeke előbb jut eszébe, mint a haza boldogsága. Ne legyen nő, ki őt szeretni tudja. De legyen áldás azon, aki a hon boldogitásában elfáradott, női kezek töröljék le homloka izzadságát. Legyen áldás a férfiun ki sebeit a hon védel­mében nyerte, női kezek kössék be sebeit. Legyen áldva a sir, hova a szabadság bajnokait temetik. Női kezekültessenek rá virágokat, nők könnyei legyenek az édes harmat e virágokon« .... így legyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom