Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-18 / 11. szám

1900. Márczius 18.

11. szám. 3)

Heti krónika.

A fővárosi lapok panaszkodnak, hogy márczius idusát Budapest alig ünnepli. Mintha megéreztük volna, hogy ezután nekünk vidékieknek kell őrködnünk annak jelentősége felett, s azért annál nagyszerüb ben áldoztunk mi a nagy nap emlékének

Még a polgári kör tágas uj terme is szűknek bizonyult, a lelkes közönség befogadására.

Az estély kiemelkedő mozzanatokban g tzdag volt s az hogy többen távozni voltak kénytelenek, hogy sokan alig bírtak borhoz ételhez jutni, a nagy versengésnek miatta, ez mind csak emelte az ünnepély tekintélyét.

Ha igy haladunk, jövőre kénytelenek leszünk a díszterembe áthelyezni az estélyt. Ezúttal Ukkó poharának felmutatója a polgármester volt s jövőre egy nagy kötelességgel több háramlik az elnökre, mert az öblös kehely tartalmát fenékig kell ürítenie a szabadságért.

Dicsérni való eszme, különösen napjainkban, midőn apr. 11-én akarják marcz. 15-ét méltányolni A XX-ik századot meg akkor, mikor még a XIX-et sem fejeztük be. Az emberi gondolkodás ily téveteg ingadozása mellett valóban nem árt, ha a nép maga őrködik a helyes dátumok felett.

Ép a szabadság ünnepén érkezett le annak a nagy változásnak jelzése is, mely a helybeli bányaigazgatóságban beállott.

Az elismerés két irányban nyilvánult, egy régi főtisztviselő iránt, ki megérdemli hogy hosszas tevékenységét méltányolják s az ujjal szemben, kit szintén érdemei árán állítottak a kerület élére.

Tehát mégis van törvény, jog és igazság.

Képzelni lehet, hogy a hét üdvözlésekkel, jó ki~ vánalokkal, tisztelgésekkel telt el, Reméljük azonban, hogy ezzel az ünneplések még nincsenek befejezve, mert hiszen a társadalom is szeretne részt venni az elbucsuzásban és üdvözlésben.

Egyébiránt itt már másnak kell, hogy átadja a szót

a krónikás.

Uj müvek.

A következő uj könyvek jelentek meg.

I. Szépirodalmi müvek:

Beniczkyné, Mártha regény, 2 kötet 3 K. 20 f. Beniczkyné, Zöld gyepen, 2 köt. 3 K. 20 f. Czuczor összes müvei, 3 köt. 12 K. Herezeg Ferencz, Idegenek közt, 2 K. 80 f. Hegedűs, Alakok a ködhomályban, 2 K. Krudg, A vig emberek bus meséi, 4 K. Lörinoiy, Falusi potentátok, 2 K. 40 f. Petőfi hazafias költeményei. 20 f. Petri, Magány. Versek, 2 K. Szentessy Költeményei, 2 K. Ssikra, Bevándorlók, 2 ik kiadás 3 K. 20 f. Szomaházy, Déli korzó, 2 K. Tolstoi, Feltámadás, 2 kötet 5 K. Vreiíe, Egy khinai viszontagságai khinában, 2 K. Verne, Zöld sugár, 5 K Zsedmyi, Becsület és jellem, 2 K.

Szak- és vegyes müvek:

Alexander, Madach ember tragédiája, 3 K. Halas, Bűnvádi Ítéletek szerkesztése, 1 K. 60 f. Baloqhy E., A bünv.. perrendtartás magy. 10 K. Blum, Pénzgaz daságunk 1 K. Döntvénytár III folyam 15. kötet 4 K. Gerlóczi, Ragadós betegségek félismerése, 1 K. Hajnal- pir,Klärung d Begrieffe, 2 K. Kálnoki, A kötelező koronaérték, 50 f. Kampis, A községek rendezése, 1 K. 20 f. Kazay, Gyógyszerészi Lexikon I. kötet. 7 K. Kelemen, Közgazdasági képek 60 f. Kemény, Német helyesírás 50 f. Kossuth L., Iratai V-ik kötet. 10 K.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

Lengyel, Anyakönyvi index III. folyam, 1 K. 20 f. Pa- lágyi, Madach élete és költészete, 7 K. Postai tarifák,

2 K. Ranschbnrg, Melki gyógymódok, 2 K. 40 f. Rendszer változás, 1 K. Schumacher, A lokomobilok kezelése, 2 K. Platz Bonifáczxus, Utazás a természetben, 5 K. Strausz, Paris és az 1900. évi világkiállítás, kötve

3 K., Törvények, 1899. évi 7 K. Vargha, Eljárás esküdt- biróságok előtt, 2 K. Vargha, Esküdtek kézikönyve, 60 f. Vig Péter, Jó barát, 2 K. 80 f.

Uj zenemüvek:

Bérez, Nemzeti lant. 25 legújabb nagy népdal, 2 K. Kupi, Egy gondolat bánt engem, melodráma, 1 K 50 f. Szabados, Nagyravágyás, 3 K. Zsadányi, Mezei virágok 12 eredeti magyar népdal, 3 K.

Kapható Molnár Mihály könyvkereskedésében.

Különfélék.

Királyi kitüntetés. Bittsánszky Ede min. tanácsos, kerületi bányaigazgató már ez év elején kérte a minisztériumtól nyugdíjaztatását 44 évi szolgálat után. Kérelmét természetesen teljesíteni kellett, mert hisz a bányászat és kohászat terén majdnem egy félszázadon keresztül szolgált, tehát a kötelezett időn is túl. A nyugdíjazás elfogadását a hivatalos lap szerdai száma hozta, de egyszersmind egy magas kitüntetést is ő Felsége részéről. A király ugyanis Bittsánszky Edét nyugalomba vonulása alkalmából a bányászat és fémkohászat terén szerzett érdemeiért a Lipót-rend lovagkeresztjével ajándékozta meg. A min. tanácsos előzőleg már az orosz Szent Anna rend gyémánt keresztjét és a görög Megváltó rendet is kapta egyik jeles és nagy horderejű kohászati találmányáért. — Bittsánszky Ede társadalmunknak tisztelt és kedvelt alakja volt, ki házánál a!város intelligencziáját gyakran összegyűjtötte s hivatalát mintaszerűen repre- sentálla. Azt mondanék, hogy nagy veszteség városunkra nézve az aktiv térről való elvonulása, ha nem tolmácsolhatnék azt az örvendetes hirt, hogy Bittsánszky Ede itt fog maradni körünkben. Nagybányán és igy legalább társadalmi téren nem veszítjük el az ő derék és kiválló egyéniségét.

Az uj bányaigazgató. Ö felsége a király Neubauer Ferencz bányatanácsost és kohóügyi előadót, a helybeli bányaigazgatósághoz főbányatanácsossá és bánya- igazgatóvá nevezte ki. A hivatalos lap szerdai száma hozta ezt a reánk nézve oly fontos hirt s a kinevezés városszerte általános örömet keltett, mert igaz érdemeket jutalmaz. A bányaigazgatót számosán üdvözölték, áldást és szerencsét kívánva uj állásához.

Előléptetések. Rébay István miskölezi m. kir. dohányjövedéki tisztet és Pityik György kolozsvári m. kir. dohányjövedéki segédtisztet a pénzügyminiszter egy fokozattal előléptette.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Zseránszky Jenőt pénzügyi fogalmazóvá és kataszteri helyszínelő becslő- biztossá nevezte ki.

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Lacheta Béla zombori járásbirósági aljegyzőt a szinérváraljai járásbírósághoz helyezte át.

A nagybányai bányakerület tisztviselői ma d. e. 11 órakor búcsúztak el Bfttsánszky Ede min. tanácsostól. A kincstári tisztikar érzelmeit szép beszédben Neubauer Ferencz főbányatanácsos tolmácsolta, mire Bittsánszky min. tanácsos válaszolt a pillanat fontosságától meghatottan. Mintegy 50-en voltak jelen tisztviselők a kerületből s búcsú végeztével Neubauer Ferencz uj igazgatónál tisztelegtek, hol a tisztikar üdvözletét Grillus Emil tanácsos fejezte ki s az uj főbányatanácsos szívélyes szavakat intézett a díszes testülethez.

Díszes esküvő ,volt e hó 14-,én. Délután 4 órakor vonult fel a násznép 18 szebbnél-szebb kettős és négyes fogaton a városházához az anyakönyvi hivatalhoz, hogy tanúja legyen Unger Géza kir. aljbiró Unger Gusztáv és neje Harácsek Etelka fia és Dienes Mariska Dienes Dezső járási főszolgabíró és neje Egri Julia kedves leánya egybekelési ünnepélyének. Onnan a ref. templomba mentek, hol Soltész Elemér fenkölt lelkületű gyönyörű beszédet intézett az uj párhoz, a templom zsúfolásig megtelt elegáns közönséggel, a templomból jövet az egész menet végig kocsizott a Kossuth Lajos utczán, a Gellért utón föl a menyasszony szüleihez, hol is az uj pár a tisztelgéseket és szerencsekivánatokat fogadta. — Násznagyok voltak Dienes Lajos dobosi nagybirtokos és Szecsei István kolosmonostori gazd. tanár, nászasszonyok Dienes Lajosné és özv. Teleki Lászlóné, koszorús leányok: Stoll Mariska, Torday Mimi, Madán Teréz, Somogyi Irén Zilahról, Szecsei Margit Kolozsvárról, Dienes Erzsiké Nagydobosról, pántlikás botos vőfélyek voltak : Dienes Dezső és Dienes Jenő, továbbá b. Kovács Sándor Homokról, Harácsek Vilmos, Torday István huszárfőhadnagy, Bartha Kálmán Szatmárról, Récsei Endre Sülelmedről, Dr. Németh József kir. alügyész Szatmárról. A násznép között láttuk Uray Dezsőt és nejét Budapestről, Unger Istvánt és nejét szatmárról, özv. Harácsek Vilmosnét, b. Kovács Gézát és nejét, Torday Imrét és családját. — 8 órakor a vacsorához ült a díszes társaság, mely alkalommal nem kevesebb mint 32 táviratot olvaslak föl, vacsora után tánezra perdült az ifjúság s járta kivilágos kivirradtig. |Az uj pár másnap délután Szatmárra, a vőlegény székhelyére utazott, kisérve számos tisztelőik által. Vacsora alatt a fosztok sorát az eskető lelkész kezdte meg, majd a násznagyok folytatták, kellemes volt Dr. Német verses üdvözlő beszéde.

Szieber Ede tankerületi főigazgató tiszteletére, ki jelenleg városunkban időzik, névünnepe alkalmából ma este a kaszinóban a tanári kar társas vacsorát rendez.

Márczius 15-ót Misztótfaluban is meg ünnepelték a nagy naphoz méltólag Délelőtt 9 órakor a ref. templomban volt alkalmi istentisztelet, hol a Péchy Lajos áll. isk. igaztató vezetése alatti dalárda elénekelte előbb a Hymnuszt, majd végül a szózatot. Templom után az állami iskolába gyűlt egybe a közönség, hol meg a növendékek énekelték el élőbb a hymnuszt azután Kaisz Gyula tanító tartott felolvasást, pár növendék pedig igen ügyesen szavalt s végül a szózat előneklése után bezáratott az ünnepély. Este 6 órakor a misztótfalusi »polgári olvasókör« tartotta meg az előbbi évekhez híven a márcz. 15 ki ünnepélyt a szokásos programmal. Előbb a hymnuszt énekelték, azután elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd Técsy Lajos tartota meg a nagy nap jelentőségét méltató s tetszést keltett felolvasását. Kaisz Gy pedig a Talpra magyart szavalta el hatásosan s végül ismét elnök zárta be az ünnpélyt.

Eljegyzés. Fritsch Sámuel helybeli ismert nevű kereskedő a napokban váltott jegyet Seress, Ir/nával, Szerencsy József kedves fogadott leányával.

Nyilvános számadás. A. helybeli gör. kath. qjon- nan építendő templom-alap javára két tánczestély tartatott és mind a kettő jól sikerültnek mondhafp Első a kath. legényegyipt helyiségében tvrtott mulatság bevétele: 260 K 40 f., kiadása : 78 K. 68 f., tiszta haszon 181 K. 72 f. Második Dobriesán János házánál tartott estély bevétele: 134 K. 90 f., kiadás: 55 K 96 f., tiszta haszon: 80 K. Tehát mindkét tánczestély,- ből a tiszta haszon 261 K 72 f., mely összeg az újon-, nan építendő templom-alaphoz csatoltafjk.

Ságunk lett. Kegyeletes érzelmekkel jegyzem le azok neveit, kik e proklamácziót szerkesztették.

írták pedig vala: Vasváry Pál, Bulyovszky Gyula, Fényes Elek, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Irinyi József, Perczel Mór és Vörösmarty Mihály. E férfiak munkálata volt az első szövegezése a nemzeti proklamá- cziónak, melyet azonban már másnap, márczius tizenkettedikén az Ellenzéki Körben hosszabb vita után némileg módosítottak.

Márczius 12-én tehát a »Mit kíván a magyar nemzet?« proklamáczió már készen volt s márczius tizenkettedikének éjjelén irta meg Petőfi Sándor is gyújtó hatású Talpra magyar-ját, amit Petőfi Sándor személyes ismerősei közül többen megerősítenek azzal a sokat megirt históriával szemben, mintha Petőfi a nemzeti dalt márczius 15-én rögtönözte volna. De megerősíti Lendvay is, ki a Nemzeti dal megírásának történetét igy adja elő:

Mikor márczius 12-én a körből hazakisértem Petőfit, ő igy szólott hozzám :

— No az én szegény Juliskám ugyancsak unhatja magát.

— Miért ? kérdezte Lendvay.

— Mert egész nap egyedül hagyom otthon, válaszolt Petőfi. Pedig még az éjszaka se lesz nyugalma, mert valami kavarog a fejemben s addig el nem oltom a mécset, még le nem írtam. Olyan dalt irok, hogy meg fog mozdulni az ország, még ezek a komisz pesti németek is.

így Petőfi. Amitől még a pesti németek is megmozdultak, az a Talpra magyar volt.

Végre elérkezett a várva várt márczius tizen- negyedike, a nagy népgyülés napja. — Az ifjúság s a polgárság impozáns részvétele s le nem irható lelkesedése mellett nyílt meg az Ellenzéki Körben a nagygyűlés. Villamossággal volt telítve a levegő s izgatottan, lázasan várta mindenki a történendőket. A kapualja.

a lépcsőház, az utcza ezernyi és ezernyi emberrel volt tele.

A nagygyűlésen Fényes Elek, a kör alelnöke elnökölt s az elnöki emelvényen körülötte sorakoztak a juratusok Vasváryval s az irók Petőfivel, Jókaival és Vörösmartyval élükön.

A nagygyűlés első szónoka Irinyi József volt. ki nagyhatású, tüzes beszédben körvonalozta a nemzet kívánalmait, majd felolvasta a tizenkét pontot. Ez a felolvasás azonban nagyon-nagyon szakadozottan ment, mert minden egyes pontnál olyan viharos éljenzés támadt, hogy Irinyi perczekig nem juthatott szóhoz.

Irinyi után az ifjúság nevében Vasváry Pál beszélt. Egyszerű magyar ruha fedte deli termetét, de a tüzesszemü, halovány arczu ifjú merész és elegáns beszéde egyszerre megnyerte magának mindenki rokon- szenvét. Ki hitte volna akkor, hogy e halvánvarczu ifjú sirja alig egy év múlva már ott fog domborulni az erdélyi havasok csatasikján.

— Menjünk egyenesen Bécsbe! Vigyük fel a peticziót egyenesen a királyhoz! kiáltotta ezer és ezer hang Vasváry beszédére.

A mérsékeltebb elemek, kiknek szószólójuk Klauzál Gábor volt, látva a forrongó, tüzes hangulatot, megijedtek a merész kívánságtól s mindent elkövettek, csakhogy arra bírják a nagygyűlést, hogy a tizenkét pontot először az országgyűlés ellenzéki tagjainak mutassák be jóváhagyás végett és ha az jóváhagyatik — amihez kétség nem fért — körözzék a peticziót az egész országban s lássák el sok-sok ezer aláírással, hogy joggal reá lehessen mondani: íme a nemzet kívánsága!

Tagadhatatlan, hogy a jó szándék nem hiányzott Klauzál indítványából, mert ő ez inditványnyal nagy bajnak akarta elejét venni. Attól félt ugyanis, hogyha az ifjúság a királynál eredménytelenül fog járni, az eltaszitott nép, épp úgy mint Franczieországban, forradalomba tör ki.

Az ifjúság azonban hallani, sem akayt Klauzál halasztó indítványáról. Kardjukat verve követelték, hogy lépjenek azonnal a cselekvég terére,,

— Politizáltunk már eleget, tegyünk is valamit !

Sőt a nagy zajban felhangzott a gyanúsítás hangja is. Sokan azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy az aláírásgyűjtés csak ürügy arra, hogy az egész mozgalmat elodázzák.

Igen-igen zajos jelenetek után a nagygyűlés többsége végre mégis Klauzál Gábor halasztó indítványát fogadta el.

Leírhatatlan lett erre az ifjúság elkeseredés^..

___ Elárulták a haza, a nemzet szent ügyét,! hangzott fel itt is ott is a panaszos, a v^dlp, hang s az ifjúság minden tagja erősen hitte, hogy mpst már a márczius 19-iki lakomának sem lesz semmi eredménye, mert hiszen az egész mozgalmat ad grecas calendas, örök időkre elodázták.

A sors azonban máskép döntött az indítványok sorsa fölött.

Az ifjúság elkeseredetten, lehyngoltan a Pilvax kávéházba ment, hogy a teendők fölött tanácskozzék. Ami itt történt, arról a történetírók vagy épen nem, vagy pedig tévesen emlékeznek meg, pedig márczius. tizennegyedikének estéje szülte meg ezredéves történetünknek legszebb, legragyogóbb napját: márczius tizenötödikét.

Az Ellenzéki Körben tartott népgyülés határozata után ugyan ki is merte volna remélni, hogy már a másnap meghozza mindazt, ami után a nemzet századokon hiába küzdött, hiába ontotta vérét.

Az ifjúság nagy része — ming említők — a Pilvax kávéházba vonult. Az elégedetlenkedők szóvivője Vasváry Pál volt s melléje sorakoztak a juratusok, élükön Sebő Antallal, jelenleg Pestmegy nyug. főügyésze és Gál Ernővel Ez estén Petőfi és Jókai jelen sem voltak a Pilvax kávéházban, mert annyira elkelvetr