Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-10-14 / 42. szám

Melléklet a Nagybánya és Vidéke 42-ik számához. Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definiczióban le­mondás is, de több benne a humor. Különben is so­kat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyo­mában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hi­szen nem mindenki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon. Sőt van­nak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszer-máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azok­nak a megvigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a fő­nyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg, újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már nem a teljesen vak kis lotton, és nem is a szeszélyes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámít­ható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyak­ran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a sze­rencse kovács is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyere­ményét megütötte. Igenis az övét és nem a sorsolás­ban részvevő többi százezerét is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már nem az övé volt. Visszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Épen akkar lökte el magától a nyereményt, a mikor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézben került, odakerült az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hát igenis olyan nyere­mény a főnyeremény, a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humornak ? Vájjon elfogadja-e azo­kat a viczczeket is, a melyek a valamennyink re- ménységes főnyereményét tréfálják,“ az az ember, a kit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fogható ? Ha igazán rózsát terein a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlenség! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgató humor. Quirinus. Vásároljon osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bank­házában Budapest, V. Fürdő-utcza 10., egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., egy nyolczad 1 kor. 50 fill. Osztálysorsiegy-érdekelteknek. A „Nemzeti Pénz­váltó Részvénytársaság“ Budapesten (Gizela-tér, Haas palota) az ország legnagyobb osztálysorsjegy-elárusitó helye, jelentékeny előnyöket és messzemenő bizton­ságot nyújt. Az intézet sorsjegyeket eredeti árakon (utánvéttel is) küld szét teljesen költségmentesen. Ezen előnyöknél fogva az intézet sorsjegyei a leg­gyorsabban fogynak el; ajánlatos tehát, hogy a meg­bízások mielőbb az intézethez beküldessenek. Az Ország-Világ 1901. évi Almanachja. Régi szo­káshoz híven jelenti az Ország-Világ szerkesztősége, hogy 1901. évi almanachja készülőben van és kará­csony ünnepén pontosan ott lesz minden előfizetője asztalán. Nagy gond volt megállapítani, mi is legyen e díszes munka, melynek elkészítésére az Ország-Világ költséget és fáradságot nem kiméi, mi módon örökítse meg a jellemzőbb események kiemelésével a múlt esztendő történetét ésfmi módon nyújtson minél több szórakoztató olvasmányt annak a nagy előfizető kö­zönségnek, mely számban megerősödve várja kedves hetilapjának karácsonyi ajándékát. Körültükintett az év eseményein és kereste azt a kiemelkedő nagyobb jelentőségű kérdést, mely a most múló napoknak tán maradandóbb emléket fog biztosítani. És ezt ezúttal könnyen megtalálta. Rég idők titkos kívánsága élteti újra az elméket. Egyszer szalmalángnak nevezték, so­kan ki is nevették, azután elfeledték, most újra fel­támadt és mind hangosabban hangzik a kívánság: Pártoljuk a magyar ipart. A füstölgő gyári kémények­ben látja a magyar jövő gazdaságát, népe boldogulását. Miniszterek vették ajkukra e szót és lelkesen küzde­nek a magyar ipar pártolásáért. Az Ország-Világ, mely évtizedes pályafutása alatt mindig magyar elmék mun­kájával magyar papíron, magyar festékkel nyomva ter­jesztette a magyar érzést, a magyar nyelv szeretetét hazánkban, örömmel csatlakozott e mozgalomhoz és annak megörökítésére elhatározta, hogy a nevezetes mozgalom újjáéledésének esztendejében a magyar ipart bemutatja a közönségnek. íme ez az Ország-Világ ezidei almanachjának kerete, képekben, Írásban be­mutatni a magyar ipart. Vezetői ebben a munkában a magyar nők lesznek. Hegedűs Sándorné, kereske­delmi miniszterünk fenkölt lelkű neje megérezte azt, hogy férjének törekvései, nemes intencziói csak úgy arathatnak sikert, ha a nagy munkában segítő társai lesznek a magyar nők, kik ha előljárnak a magyar ipar pártolásában, akkor a küzdelem sikere előre is biztosítva van. Az ő buzgólkodásából alakult meg a magyar nők iparpártoló bizottsága, melyben helyet foglalnak társas életünk összes előkelőségei, lelkes, magyar érzésű asszonyok, kik példát adnak minden magyarnak egy szebb jövőért való küzdelemben. Ezek az igazi magyar úri nők fogják az almanachban az olvasóközönségnek elmondani, mi módon pártoljuk, szeressük a magyar ipart. Az ő czikkeik keretében avatott tollak fogják bemutatni a nevesebb magyar gyártelepeket, a kiváló magyar iparosokat és meg fogják ismertetni a magyar gyártmányokat, a melyek sokszor jobbak, olcsóbbak, többetérők, mint. a kül­földről hozolt selejtes áruk. Ki fog tűnni az, hogy a magyar ipart támogatni nem áldozat, hanem jól fel­fogott anyagi érdekünk. És ebben a fényes keretben meg fognak szólalni a mi Íróink is, hogy a sok ta­nulságos olvasmány között, szivet-lelket derítő mun­káikkal szórakoztassák a közönséget. Az Ország-Világ összes munkatársai, kiknek munkái már eddigi alma- nachukat is díszítették, odaadták munkájuk legjavát, hogy 1901. évi almanach még szebbé, díszesebbé le­gyen, mint a régiek voltak. Jókai Mór vezetésével húsz kiváló magyar iró elbeszélése és költeménye, a magyar zeneszerzők legkiválóbbjainak darabjai, szá­mos szép illusztráczió, eredeti kép, fogja kiegészíteni azt a hatalmas kötötet, melyet a magyar ipar dicső­ségére állít össze nagy fáradsággal az Ország-Világ szerkesztősége. A kötetet magát díszes naptár fogja megnyitni, jeléül, hogy ez az ajándék csak egy esz­tendőre szól, jövő évre újabb diszművel kedveskedik Magyarország legrégibb szépirodalmi hetilapja. Az aján­dék bolti ára 4 kor. lesz, a ki az Ország-Világ régi előfizetője, vagy az újságra félévre előfizet, ingyen kapja. Az Ország-Világ előfizetési ára félévre 8 kor., az összeget az újság kiadóhivatalába, Hold-utcza 7. szám alá kell küldeni. Olvasóink lapunk hirdetései között megtalálják az Ország Világ megrendelő-levelét, a melylyel az előfizetést legczélszerübben eszközöl­hetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom