Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-10-14 / 42. szám
Nagybánya, 1900. Október 14. 42. szám. XXVI. évfolyabgt. Előfizetési ára te-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklumácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Képviseleti közgyűlés 1900. okt. lO-én. Tizenhét érdekes tárgy volt napirendre tűzve, nem csoda tehát, ha a képviselők már 9 órakor szép számmal gyűltek össze a tanácsteremben s mintegy 50-en vettek részt a tárgyaláson, ennél több a csütörtöki vármegyei közgyűlésen sem volt. Általában csendes mederben haladt a tárgyalás, részletesebb megbeszélés és vda csupán 3 tárgy felett fejlődött. Ezek: az iskolák államosítása, Sipos Géza és érdektársai kérelme és az utczák elnevezése. Az iskolákra nézve a város hosszas vajúdás után megtette első reális ajánlatát. Azt vártuk erre, hogy a tanfelügyelőség minden körülmények között fölterjeszti, hiszen végre is nem ő dönt ebben a kérdésben. E helyett leczkéz- tető levelet kaptunk, mint vatumi sestás gyerekek. Pedig bizonyos, hogy életűnket és vérünket mindjárt nem ajánlhatjuk fel, aztán meg tanultunk a főgimnáziumnál is, hogy a miről egyszer lemondunk, azt többé visszaszerezni nem lehet. Megyünk tehát a minisztériumhoz, hátha olt lágyabb szivekre találunk. Sipos Géza kérelme, tulajdonkép egy érdekes jogi kérdés, melyhez a jogászok hozzá is szóltak, de a döntést majd csak odafönn végezik el. Az utczák elnevezése ma sürgős kérdés. A népszámlálás megejtése előtt miniszteri rendelet szerint a házakat uj számokkal kell ellátni, a tanács készül is már erősen, hogy csinos táblákat készíttet, ezeket érezbe önti, minden házon rajta lesz az utcza neve is, páros és páratlan sorok lesznek az egyes utczákon, szóval legalább ebben modern város leszünk s az idegen, ha ide jön, lát némi nyugati czi- vilizácziót Éhez természetesen csinos és magyaros utczanevek kellenek s a névtelen utczák többé nem existálhatnak. Ezeket a számokat először meg kell állapítani, s ez nagy munka, azután megrendelni, érezbe önteni, igy ugyancsak sietni kell, hogy jan. t-ig keresztül vihető legyen a dolog. Ezért volt sürgős a bizottsági javaslat tárgyalása. Az egyes érdemes egyénekről elnevezendő utczák ügye várhat, ezeket érlelni lehet, de a többit meg kelt állapítani. Így határozott a közgyűlés is és mi csak azt sajnáljuk, hogy a nagy érdeklődés mellett a Zárt-utcza, amely se nem zárt, se nem utcza, a Magtár-utcza, a melyben magtár nincs többé és a széktér, a mely a sztojkai vízre emlékeztet, továbbra is megmaradt régi nevével. A gyűlés 12 óra tájban ért véget. Lefolyása különben következő volt: Elnök : Torday Imre h. polgármester. Jegyző: Rgly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Hudoba Gusztáv, dr. Makray Mihály. Hitelesítés ideje: Okt. 18. d. e. 11 óra. 1. Elnök a gyűlést megnyitván, felolvastatja jelentését, miszerint a választás alá nem eső (érték) képviselők névjegyzékének kiigazítására bizottság választandó. Közgyűlés a tanács ajánlatára Csüdör Lajos, dr. Lovrich Gyula és Szűcs Károly képviselőket küldi ki a kiigazítás eszközlésére. 2. Bay Lajos megfellebbezte annak idején a közgyűlés 1897, márczius 4-iki határozatát, vagyis azt, hogy a takarékpénztár az évi nyersnyereménytől számította a jutalékokat s az alaptőke kamatját előbb nem vonta le: a belügyminiszter a képviselet határozatát helyben hagyta Tudomásul szolgál. 3. Szatmárvármegye közgyűlése az 1898. évi házi pénztári számadásokat jóváhagyva leküldi. Tudomásul szolgál. 4. Ugyanaz az 1899. évi árvapénztári számadásokat jóváhagyja. A képviselet ezt tudomásul veszi. 5. Most érdekes tárgy következett. A város ugyanis már régebben kimondta, hogy belemegy az elemi iskolák államosításába s ez iránt első ajánlatát a kir. tanfelügyelőséghez beterjesztette. Ezen ajánlatában a város hivatkozva arra, hogy mintegy 40000 koronát fordít évenkint tanügyi czélokra, azon reményének ad kifejezést, hogy az állam méltányos lesz e végvidéki városkával szemben s itt a tanügy országos jelentőségét figyelembe veszi. A tanfelügyelőség azonban rossz néven vette, hogy a város derekát mindjárt be nem adta s füt-fát nem Ígért az államosításért. így meg az a csípős hangú válasz, melyet KoySfcstÄla or. tanfelügyelő a közgyűlésnek küldött. Szerinte a város ajánlata »olyszerü, a melyhez hozzászólani nem lehet és mely megmutatja azt, hogy az ezen ügyre pazarolt fáradtság és munka csak haszonnélküli időtöltés volt.« »Merl ha Szatmármegye legfélreesőbb községének közönsége is megtudja azt érteni, hogy egy tanintézet nem az állam, hanem a helység közönségének javára álliltatik. akkor Nagybánya igen művelt polgárai ezt minden bővebb magyarázat és felvilágosítás nélkül is fel tudják fogni.« (Hát az állam érdeke? a jó katonaságnak való anyag, az életrevaló, fokozottabb keresetre képes adófizetők, a békés munkás (és nem szocziálista, sem anarchista) állampolgárok stb. nem jő figyelemben az állam részéről? Szerk.) »Jövőben, ha csak a város ezen határozatát a régi megállapodások alapjára vissza nem helyezi, ezen ügygyei tovább komolyan nem foglalkozom«. Ilyen és hasonló kemény kijelentések foglaltatnak az átiratban Révész János és Vida Aladár felszólalásai után a közgyűlés nem kívánja az államosítást napirendről levenni, hanem az átiratot az iskolaszéknek adja ki jelentéstétel végett s ennek megtörténte után egyenesen a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fog fordulni a nevezetes kérdésnek méltányos megoldása iránt. 6. Tanács előterjesztést tesz a kinevezendő állatorvos székhelyének és működési körének megállapítása iránt. Határozatba ment, hogy a közgyűlés az iránt kérelmez az illetékes hatóságnál, hogy a nagybányai járási állatorvos mellett, Nagybánya város részére külön állatorvosi állás rendszeresittessék. 7. Az uj fűrész malom építésénél az alapozásnál oly erős források törtek elő, hogy azoknak elvezetése nélkül a müvet létesíteni nem lehet. Szükségessé vált egy 158 méter hosszú csatorna építése, s ez 1896 koronába kerül. Közgyűlés a költséget tanács javaslatára megszavazta. 8. Csüdör Lajos bizottsági elnök jelenti, hogy Nagybánya város a mező és hegyőrök alkalmazását 1900. okt. 1-től beszüntette s igy ezen időtől kezdve a város birtokos közönségét a mezőrendőri költségek nem fogják terhelni s azoknak, kik netalán 1900. okt 1-én túl befizették a mezőrendőri adót, ezen ösz- szeg vissza utalványoztatik. A közgyűlés az intézkedést tudomásul veszi. A „NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ" tárczája. A Hollósy-iskola kiállítása. A Hollósy-iskola harmadik kiállítása ez, évről- évre emelkedőben, közelebb a nagy czélhoz, a legszebb asszony: a Természet meghódításához. Tizenötödik esztendeje udvarolja maga a Mester és vele együtt a tanítványok immensus tömege — eddig már ezernél több — a kitanulhatatlan, örökké változó, szemünkkel, szivünkkel folyton játszó nagy Természetet. Be akar jutni kegyeibe, olyan dolgokat szerelne tőle mindenik megtudni, a miket még senkinek se mondott, meg akarja ismerni, bizalmasa óhajt lenni. Küzd, koplal, eltűri érte mind, hogy futó bolondnak tartsák, ébren, álmában vele van, elfelejti az idő folyását és az élet minden jelenségében csak Öt lálja, nagyban és kicsinyben és szeme gyönyörrel tapad az Ideálra. Abban különbözik ez a közönséges földi asszonyok iránt érzett szerelemtől, hogy itt a vetélkedés nem jár a féltékenységgel és az imádkozok tóduló csapata egymást nem gyűlöli, sőt minél kezelebb jutnak vágyuk czéljához, minél kegyesebben tekint rájuk az isteni asszony, minél többet megmutat magából a rajongóknak, annál közelebb érzik ezek magukat egymáshoz is. Szivüket összekapcsolva csak előre függesztett szemmel folytatják a szent udvarlást, közösen kérve a kincseket, a minden szép ősforrásából, hogy gazdagságukat bámulja a világ. Minden munkájuk a nagybányaiaknak, a legkezdőbbnek és a legelsőnek, áldozat és dicsőítése a ragyogó és erős istenségnek, a természetnek. így jöttek ők össze és ez a hitvallás tartja őket. együtt minden viszontagságuk ellenére Folytatói annak a nagy harcznak, mely ötven éve folyik egész Euiópában, hogy a művészet templomában ismét oltárára emeljék a Természetet, kit az akadémiai szellem, a ezopf oly rég detronizált. Hollósy mester tizenöt éve áldozó papja a kultusznak,— a maga bő tapasztalását adja a törekvőknek, kik meg akarják találni az Istent. — »Alázatos szere- tetet és őszinteséget vigyetek magatokkal« — hangzik egyetlen dogmája — »és akkor a Természet is szerelni fog benneteket«. + Ezen kiállítások bármily töredékesen is mutatják be a munkásságot, melyet ez a kis küzdő csapat kifejt, — mégis tisztán tükrözik vizsza azt a nagy czélt, mely felé a mester seregét vezeti. — Egyéniségek és összesen mégis egygyek. Külömböző mind, mert őszinteság van a zászlóra írva, ki-ki mutassa meg magamagát. De a szeretet összeteszi a külön erőket és az egységes törekvés bélyegét nyomja az egészre. Komoly és őszinte volt ez a kis tárlat is. Sokan elutaztak a tanítványok közül, magukkal vitték munkáikat és igy aránylag kevés — mindössze 60—70 kép maradt itt e kiállításra, mely azért késett igy el, mert a Lendvay szobor leleplezését várta, hogy a művészeinek kettős ünnepe legyen majd. A szobrot az éj illetve a lepel homálya födi és a képkiállitás elkésve és megfogyva bár, de a nyilvánosság napfényére került. Az egyes munkákat nézve első sorban két ember munkái hívják magukra a figyelmet. Az egyik a kolónia szobrásza Stagel Rezgő, aki a bejárat művészi diszitését is csinálta, a turulmadarat a művészet czimerpaizsával. Bányászokat ábrázoló szobrai nem csak a tavaly óta tett nagy haladásról tesznek tanúságot, hanem érdekes és értékes bizonyítékai, hogy művész szemű ember számára mennyi kincs van ami bányász népünkben. Ezt a tárgyat az egy Meüniert kivéve senki se dolgozta még fői, ki ő se merítette. Slagéi folytassa olt a hol a nagy belga elhagyta. XjegjoToTo, leg'íJLd.itő’to'b és legolcsóTob ásvány^zizels: a SzolyVai, PoleNai és LuHi Erzsébet GYÓGYVIZEK. ...... *.......... Fe ltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: kösz vény-, vese-, hólyag-, gyomor-, torok-, lüdő- és gégebajok esetén. KAPHATÓ BOTTYÁN GÉZÁNÁL NAGYBÁNYÁN. Kapható: füszer-üzletekben és az uradalmi ásványviz-bérlöségnél Szólován. (Beregmegye).
