Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-09-16 / 38. szám
Nagybánya, 1900. Szeptember 16. — 38. szám. XXVI. évfolyam. TARSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IINZE :s 1ST Il-s: IMHUSTIDIESIbT ■^r^.S^L^2Sr^.Z=> Előfizetési árak : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvny mdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Elnevezések. Az országos községi törzskönyv-bizottság a helyekre nézve munkálatával elkészült. Czélja, hogy minden község avagy telep egy elnevezéssel bírjon, ez a név megfelelő helyes legyen s az igy megállapított község névén kívül mást többé használni nem szabad Az átirat ez ügyben városunkhoz is megérkezett s arra vonatkozólag a képviselet határozatát legutóbbi gyűlésén már meg is hozta, elfogadván Égly Mihály főjegyző tollából kikerült-* javaslatát a lanácsnak. Mivel az előterjesztésben több közérdekű mozzanat van, helyén valónak látjuk azt egész terjedelmében közölni. A képviselet által elfogadott határozati javaslat igy hangzik: Tekintetes képviselőtestületi közgyűlés! A község és egyéb helynevekről alkotott 1898: IV. t.-cz. czélja az, hogy minden község telep vagy puszta egy hivatalos elnevezéssel bírjon s ez állal megszűnjék az az abusus, hogy némely községet a gyakorlati életben egészen más néven nevezzenek, mint a hivatalos érintkezésben. E czél elérésére alakittatotl a fent idézett törvény 4. §. érlelőiében az országos községi törzskönyv-bizottság, me'y minden község hivatalos nevét kijelöli s a végleges döntés után ellenőrzi. E végleges döntés joga az országos községi törzskönyv-bizotlság kijelölő megállapodásának községi és törvényhatósági közgyűlési tárgyalása után az érdekelt községek óhajának lehető figyelembe vételével a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urat illeti. Az országos községi törzskönyv-bizottság f. évi junius hó 21-én tartott ülésében városunkra vonatkozólag »Nagybánya rendezett tanácsú város« nevének fenntartásában állapodott meg, oly hozzáadással, hogy a város neve kötőjel nélkül, egy szóban írandó. Sérelmes és törvényellenes a városra nézve az országos községi törzskönyv-bizottság ezen megállapodása, mert Nagybánya nemcsak rendezett tanácsú város, hanem szab. királyi rendezett tanácsú város s azon szab. kir. városok közé tartozik, melyek az 1876. XX. t.-cz. értelmében, mint önálló lörvényha'óságok megszüntettek ugyan, de szab. királyi czimüket a jövőben is megtartják. De a szab. kir. jelleg nem csupán czimkérdést képez, hanem a városi vagyon kezelésére nézve is oly kivételes helyzetet te« remt, mely teljesen elüt a nem szab. királyi vagy törvényhatósággal sohasem birt, de rendezett tanácsú városok helyzetétől. Mig ez utóbbi ■Városoknak ugyanis a vagyon kezelés tekintetében hozott határozatai fölött a törvényhatóságok döntenek, addig a szab. kir. rendezett tanácsú városok az 1886. XXII. l.-cz. 24. §-ának b) és c) pontjai, továbbá 110, 112, 118, 114, 115, 116, 117 és 120 §-aiban érintett ügyekre vonatkozólag hozott határozatai jóváhagyás végett nem a törvényhatósághoz, hanem a m.’ kir. belügyminiszterhez terjesztendők fel. Mindezekből egészen nyilvánvaló, mily sérelmes városunkra nézve az országos községi törzskönyv-bizottság megállapodása, miért is tisztelettel javasoljuk a tekintetes képviselőtestületi közgyűlésnek, hogy a nevezett országos bizottság javaslatának mellőzésével városunk hivatalos elnevezését: »Nagybánya szab. kir. rendezett tanácsú város« nevének fentartásában állapítsa meg, oly hozzáadással, hogy a város neve kötőjel nélkül irassék. Az országos községi törzskönyv-bizot ság ezen rendezési munkálatai alkalmával irányelvül vétetett föl az is, hogy a városok, községek névvel nem biró vagy idegen nevű telepei magyar elnevezéssel láttassanak el. Nagybánya telepei közül két község bir idegen hangzású névvel: Ulmásza és Blidár. Tisztelettel javaslatba hozzuk tehát azt is, hogy a két telep neve megmagyarosittassék és pedig Ulmásza telep Szilas, Blidár község pedig Kőbánya nevet nyerjen. Nagybányán, 1900. szept. 1. ‘Tv7"á,rosi tanács Gellert Tűdre Égly Mihály polgármester. főjegyző. Tehát nem halljuk majd ezután a gyanús Blidár és az aldunai izü Ulmásza neveket. Nézetünk szerint azonban itt nem lehet megállapodni. — Régi óhaja városunk vezető értelmiségének, hogy a »Szaszar« ósdi s idegenek részéről mindig bizonyos ámulattal fogadott nevét megváltoztassuk, valamint van egy másik még csúnyább nevű árok, melyet a nép szán zsén széltire emleget A Szaszar, Iza, Izar, Iezer, Vasszer stb. ős indogermán szó, m*ely egyszerűen vizet jelent, szolgailag lefordítani nem lehet, de akad bizonyosan a tanácsban valaki, aki jó magyar nevet fog találni erre is. Azonkívül figyelmeztetünk az utczanevekre, egyes utczák elnevezése már halaszthatlan. így pl. a Magtár-uLcza még mindig a magtár dicső nevét örökíti meg, holott ez teljesen lejárta magát. Valóban ideje már, hogy a tanács az ösz- szes utczák helyes neveit is hivatalosan megállapítsa. Heti krónika. Alig hangzottak el a királylövészet utolsó akkordjai s alig vitte el a szatmári doktor az első és legfőbb dijat, melyet mi nagybányaiak udvariasan mindig a vendégnek szoktunk engedni, már is me^kondultak a vészharangok. Azaz hogy először csak a vaskolompot ütötték, mely éppen úgy hangzik, mint mikor Spinetti előtt a kövön vasat vágnak, vagy mikor a kovácsok a rá- fot teszik fel. Sürü füstgomoly emelkedett s egy pillanat alatt száz kéz dolgozott a sok holmi kihordásán, ami sikerült is csodálatos gyorsasággal, de bizony rengeteg kárral is. Tűzoltóink jól viselték magukat, gyorsan ott voltak s megmentették ami megmenthető volt. S mikor legjobban folyt az oltás munkája, pántlikás lovak jöttek a vész helyére, lakodalmi vendégeket szállítva. Oly formán tűnt ez föl nekem, mint mikor fehér galamb repdes az égő ház kéménye körül. Általában ez a hét a lakodalmak hete volt, még az is megtörtént, hogy két nászkocsi menet összetalálkozott s vigan gratulált egymásnak. És bár elég mozgalom van, mégis mintha kezdene »kihaltabb« lenni városunk. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. Párisban ii. Paris még mindig legelső városa Európának s nem csak maga az ő 3 millió lakosával, hanem minden ami benne van colossalis és felülmúlja minden képzeletünket s amellett sehol sincsen oly változatos kellemes élete a művésznek, iparosnak és tudósnak mint itten. Az idegen pár óra alatt már is párisinak tartja, magát, megszereti e város szereletre méltó lakosait és bizonyos büszkeség szállja meg a lelkét. Amit a művészet és tudomány produkált a világ kezdetétől fogva, minden található itten s megnézhető, tanulmányozható a nélkül, hogy egy fillérbe kerülne az embernek. A művészet összpontosítva van a Louvre-ban mely Páris legjelentősebb épülete mind építészetileg, mind belső tartalmát illetőleg. Valamikor királyvár volt melynek a Szajna-hid felőli ablakából egy lövéssel és az átellenben levő Szt. Germain tenplom tornyából harangozással adtak jelt a Bertalan éjszakán a protestánsok lemészárlására. A hatalom megszűnt, a nagyszerű épület a művészeteknek és tudományoknak a régi templom pedig imádságnak szolgál, ámbár úgy baliszik Páris szabadelvű lakossága most is borzad ezen épülettől. Hogv a Louvréi gyűjteményeket leírni lehessen, arról köteteket kellene írni, a termeken csupán végig sétálni 2 órát vesz igénybe. A földszinten vannak szobrok és rézmetszetek a legrégibb kortól kezdve. A Salle greque-ben és még 4 szoborral lelt termen keresztül menve jövünk a salle de la Venusba. Itt áll az egész szoborgyüjtemény leghíresebb darabja a világhírű milói Vénus szobra, melyet egy paraszt fedezett fel egy barlangban Melos szigetén és 6000 frankért eladta a franczia kormánynak. A Salle de Tiberben van a varseillesi Diana és a Tiber folyó Istenének kolosszális szobra. Érdekes a Mecenus terem a Salle de Severe a román császárok és császárnék szobraival és síremlékeivel stb. E képtár termeinek hossza 1 kilométer, 2500 válogatott képpel, Leonardo de Vinci, Raffael és Ti- tzian festményei egész termeket foglalnak el s a világ egy képtára sem gazdagabb ezen művészek festményeiben. Részemről nekem legjobban, tetszettek a legmeg- hatóbbak Murilló szent festményei. A Louvreval összeköttetésben álltak a Tuileriák 1. Napoleon óta állandó kir. székhely, melyet 1871-ben a «omnünardok leromboltak úgy, hogy jelenleg nincsen Párisban hely, ahol uralkodó lakhatnék. Ott van most a Gambetta és ‘feljebb a Louvreban Lafayet emléke. A Tuileriakon alól van egy kissebb diadalív, melyen túl van a nagyszerű mindig nyitva álló Tuilerio ke tje, innen gyönyörű kilátás van a Concordie térre az Égyptombói hozott obeliskkel a Champs Élysére és a Place del Etoilon az I. Napóleonnak emelt Are de triomphra. Ily szép látvány nem élvezhető a föld más részén sehol csak itt. A Place del Etoiletól gyönyörű ul vezet a Rois de Roulogneba. A 850 hektár területű s parkra átváltoztatott erdő unikum a földgömbön. A nagy Concorde téren vannak körös-körül HjegrjoToTo, leg'-ü.d.itőlo'to és leg'olcsó’b’b a, SzolyVai, PoleNai és LuHi Erzsébet GYÓGYVIZEK. Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: kösz vény-, vese-, hólyag-, gyomor-, lorok-, tüdő- és gégebajok esetén. KAPHATÓ BOTTYÁN GÉZÁNÁL NAGYBÁNYÁN. Kapható: füszer-üzletekben és az uradalmi ásványviz-bérlöségnél Szolyván (Beregmegye).
