Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-09 / 37. szám

(2) 37. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1900. szeptember 9. meczről, Demjén Endre, Fűvesy Gyula, Hanzulovics Sándor, Kamerát János, Kaucz Gyula, Kovács Sámuel Muresán Patriczius, Steinfeld Géza, Szappanyos József tanulók könyvekkel, régi pénzekkel és tárgyakkal sza­porították a kezdő-intézet gyűjteményét. Mindez csak annak megmutatására, hogy igen is közel s távol, alatt és fönn, ifjak és meglett férfiak érdeklődnek a megindult mozgalom sikere iránt. A lefolyt évnek legfőbb eredményei azonban mégis 1. hogy sikerült nyernünk már ez évre 500 kor. állam­segélyt, sikerült, 2. felköltenünk vállalatunk iránt a múzeumok orsz. főfelügyelősége figyelmét s ha komoly, további működésünkkel azt jövőre is megtarthatjuk annak további istápolását is remélhetjük. 3. Sikerült Nagybánya város nemes közönségé­től is 600 kor. ideiglenes segélyt nyerni legelső égető szükségeink födözésére s végül, mint fentebb érintve volt, sikerült szépen gyarapodó gyűjteményünket a minorita rend szivességéből ideiglenesen biztos födél alá tenni, tehát annak egy időre biztos otthont szerezni. Eközben megjött a miniszteri megerősítés, ennek alapján véglegesen megalakulhatott az egyesület, meg­választotta tisztikarát, intéző-bizottságát, megállapította ez évi költségvetését ilyen mérleggel : Bevétel: Államsegély .... 500 K. Városi id. segély . . . 600 » Tagok dijából .... 150 » Összesen Í25Ö K. Kiadás: Könyvekre ................... 400 K. Ré giségekre .... 300 » Szekrényekre .... 350 » 2 évi nyomtatv. irod. és 75 » Előre nem látható költ. 25 » Tőkésítésre.......................100 » Ös szesen 1250 K. Szerencsésnek mondható egyesület, mely műkö­dését költségvetéssel kezdheti meg. Mi volt 3 év előtt ? Semmi. Pár lelkes ember kezdte pengetni az eszmét, ideiglenesen csendben elkezdett működni s ma hol áll ? Mutatják a fenti rövid megjegyzések. S mi lesz pár év múlva ? . . . Talán állandó államsegélyzés, (ha az egyesület megfelel a hozzáfűzött váaakozásoknak s ez főkép a a vezetők buzgalmától és kitartásától függ.) Talán a város is megadja hatalmas támogatását jövő évre is, hisz első sorban ennek müveit közönsége és szapo­rodó iskolái veszik hasznát a gazdagodó gyűjtemé­nyeknek. Meg, — ha a város valahogy állandó otthont adhat az egyesületnek — a járásbirósági palota fel­építése folytán pd. a régi városházában, hol az ő irattárát, értékes régiségeit igyis—úgyis el kell helyez­nie: a muzeum termei előbb megnyílhatnak a nagykö­zönség tanulságos szórakozására, mint tán maguk a veze­tők legszebb ábrándjaik közt is hinni merték volna. S ha e pont: állandó segély, jó vezetés, biztos helyi­ségek — megvan, — az egyesület szilárd alapon áll s biztosan nézhet jövője elé, gyarapodása magából az ügy természetéből foly. S 10 év múlva? Ha a festőiskola megszilárdul Nagybányán, ha ennek tagjai a muzeum könyvtárát használhatják, mű­történet s egyéb művek állanak rendelkezésükre . . . Bizonynyal ők is fogják nem egy festménnyel gyara­pítani az ifjú múzeumot s nincs benne semmi lehe­tetlenség, hogy 10 év mnlva egy csinos múzeumba és képtárba járhat gyönyörködve tanulni nemcsak Nagy­bánya, de az egész Kővárvidék müveit közönsége is. Adja az Ég! Hiszen Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad közt már is Nagybánya az, mely állandó otthont kezd építeni a Múzsáknak, kis múzeumában. B. J. Heti krónika A szerdai közgyülás sok érdekes eszmét hozott felszínre. A városatyák némelyike mindjárt a gyűlés elején zokon vette, hegy az erdőtanácsos a »fatermények árszabásánál« megfeledkezett a gyümölcsfa támaszték­ról. Ilyenekre kiilünösen az idén, nagy szükség volna, Ä vendéglő kérdésénél egész vihar tört ki. Dr. Harácsek eleven színekkel festette a kétségbeesett utazókat, kik Nagybányára Zacherlines üveggel szok­tak lerándulni, mert a nagybányai vendéglő Zacherlin jegyében született. A polgári iskolai építkezés szintén bábeli zavart keltett, a többlet munkát senki se akarja fizetni, eddig négy eset lehetséges, fizeti ugyanis 1. az állam, 2. a város. 3. a mérnök, 4. a vállalkozók, legvégül ki fog derülni, hogy egyik sem, hanem adeb- reczeni nagyharang. Nekünk persze mindegy, jó hogy az épület készen van, a többi mellékes. Lendvay pedig szomorúan nézi, mi történik kö­rülötte, azaz hogy nézné, ha gondosan be nem pólyái- ták volna, igy legfellebb könnyeket izzad a takaró alatt. Mikor lesz a leleplezés ma még senki sem tudja, talán legjobb is volna, ha a szobor úgy maga magától lelepleződnék. Befejezi a hét történetét a hagyományos Király- lövészet, melyet a derék lövész-egyesület ez idén sem hagyott el. A művésztelep háta megett puffognak a fegyverek, sivitnak a golyók s holnapra ki fog de­rülni a titok, hogy ki a király és ki az ellenkirály. Még ezen a téren nem működik a protekció, hanem uralkodik a szabadság és testvériség szelleme, melynek fentartásához a derék egyesületnek őszintén gratulál a krónikás1 Különfélék. Eljegyzés. Ryly Mihály városunk aranylollu ifjú főjegyzője, kit a választó közönség bizalma, a fővárosi hirlapirói pálya szép teréről hivott meg a közigazga­tás munkásai közzé, a napokban tartotta eljegyzését. Almer Rozikával, Almer Lajos helybeli tekintélyes kereskedő bájos és müveit leányával. Az eljegyzés családi körben történt. Églynek, mint lapunk fárad­hatatlan és érdemes munkatársának a szerkesztőség részéről is őszintén gratulálunk. Kádár Antal doktornak az érdemkeresztet e hó 2-án tűzte fel szép beszéd kíséretében Neubauer Fe- rencz bányaigazgató. Az "összes tisztviselők jelen vol tak az ünnepélyen, a hivatalos helyiség lobogókkal és zöld gályákkal diszilve. Az átadás lélekemelő ünnepélyességgel ment. Este Dr. Kádár vacsorát adott tiszttársai tiszteletére, hol az ünnepeltet dr Lovrich Gyula köszöntötte fel. A lapokból értesülünk, hogy Girsik János min. osztályta­nácsosStoll Gábor kir. közjegyző apósa szép. 5-én meghalt. Elhunytéval egy hosszú élet hasznos munkás­ságának utolsó fejezete záródott be. Girsik János 1817-ben született M. megyében Rahón. Atyja, nagy atyja, dédatyja nemes származásúak voltak és az állam erdészeti szolgálatában apáról fiúra előkelő hivatalokat töltöttek be. 1871-ben királyi tanácsosi czimmd és jószág igazgatói ranggal a több vármegyére kiterjedő Nagybányai jószág igazgatóság vezetésével bízták meg. Nagybányáról 1876-ban osztálytanácsosi ranggal Kolozs­várra nevezték ki s itt megbízták az államjószágok és erdők igazgatásával, ügy hivatalos, mint társadalmi téren rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Gyászjelentését önmaga irta meg s minden ügyet elkészített halála esetére. Elhunytéról a esalád által kiadott gyászje­lentés igy szól: Alólirottak a magunk és az összes rokonság nevében a fájdalom lesújtó érzetével tudat­juk, hogy forrón szerető férj, apa, nagyapa és rokon Girsik János miniszteri osztálytanácsos nyugalmazott m. kir. erdőigazgató élete 84-ik boldog házasságának 64-ik évében f. évi szept. 5-én hajnali 3 órakor hosz- szas szenvedés után megszűnt élni. Lesújtva állunk ravatala körül annak, kit a Mindenható magas korral áldott meg, hogy példát adjon, mint kell az élet ne­héz küzdelmei közepette törhetlen hazafias érzelem­ben becsületben és közbecsülésben, mint az atyai sze­retet és íérjhez illő hűség mintaképe, átélni. A drága halott földi maraeványai szept. 7-én, pénteken d. u. 4 órakor fognak a r. kath. vall. szertartása szerint be­szenteltetni s a Nagyhid-utcza 12. számú gyászháztól a kolozsvári sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Leikéért az engesztelő szetmise-áldozat ugyanaz nap d. e. 10 órakor fog a Mátyás király téri anyatemplom­ban az egek urának bemutattatni, mely mindkét vég- tisztességtételre az ismerősök és barátok szomorúan meghivatnak. Áldott legyen emléke! Kolozsvár 1900. szept. Özv. Girsik Jánosné szül. ó-budai Herchenrőther Adél, mint az elhunyt neje, Trux Miklósné, Girsik Krisztina, az elhunyt testvére, Girsik Géza, Gyula, Erzsi, váradi Stoll Gáborné, Girsik Ilka, zolnai és nagyszalantai dr. Matolay Károlyné. Girsik Ida, ben- czenczi és kallovai dr. Gámán Béláné, mint gyermekei. Girsik Gézáné, sz. Braun Kornélia, Girsik Gyuláné sz. Nagy Piroska, mint menyei, váradi Stoll Gábor, zol­nai Matolay Károly, benczenczei és kallovai dr. Gá­mán Béla vejei, Girsik Béla, József, Géza és János, Stoll Tibor és Erzsi. Matolay György és Károly, Gá­mán Elza és László mint unokái. Nyugodjék békében! Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Királyné Décsey Máriát Csáktornyáról a nagybányai áll. polgári leányiskolához helyezte ál. Dr. Harácsek Imre interpellácziója a vendéglő ügyében igy : hangzott: Tekintve, hogy a vendéglőben előforduló bajok egyik főforrása az istálló volt, amely ronda környezetével állandólag megfertőzte a tiszta levegőt és durva kocsisnépével óriási károkat okozott az épületben ; határozza el a közgyűlés, hogy a jövő bérlet megkötésekor, mely január hó napjával kezdő­dik sem istálló, sem más ólnak adására nem kötelezi magát. Az indítványnak egyik pontja arról is szólott, hogy a jelenleg megkezdett munkákat szüntessék be, mert az istállók és ólak mégis csak az épületben ben vannak, ami ellenkezik a közgyűlés ama hatá­rozatával, hogy a javítási munkálatokra csak úgy költ, ha a szennyfészkeket onnan eltávolítják. Szóba került az is, hogy a mérnök esetről-esetre tegyen jelentést az építkezések előrehaladásáról, amivel távolról sem akarták őt önálló működésében korlátozni, mindössze csak a közgyűlés jogos érdeklődését kielégíteni. A megindult hosszas vita után, amelyben a polgármester, a városi mérnök, Fábián Lajos és Sipos Géza képvi­selők vettek részt: A közgyűlés elfogadta Dr. Harácsek Imrének indítványából azt a kikötést, hogy a vásos többé istállót és ólakat nem ád vendéglőjéhez és igy talán megoldjuk azt a nehéz kérdést, mely annyi szó és pénz pocsékolásába került eddig is. A kiráíylövészet folyamatban van a ligeti lövő­házban, a dijakat holnap vasárnap osztják ki s az ünnepélyt bankettel fejezik be. Iskolák megnyitása. A főgimnáziumot szept. 5-én, a községi elemi iskolát szept. 7-én nyitották meg s a polgári leányiskola megnyitása szept. 12-én lesz a díszes uj épületben. A K. E. Gutincsoportja évi közgyűlését f. hó kö­zepén tartja Nagybányán, a városház dísztermében. Gyűlés után társasebéd, szép idő adtával kirándulás a Petőfi tanyához. Önkéntes természetbarátok csatla­kozását szives örömmel veszi az egyesület választ­mánya. Münchenben van két műcsarnok, a régi, melyben L400 kép talál elhelyezést, az iskolák, idő és meste­rek szerint rendezve, minden kép egy-egy vagyont képvisel, az ember szédül mikor látja a legkitűnőbb mesterek képeit, melyek: Rubens, Van Dyk, Titian stb., egész termeket töltenek ki, az uj műcsarnok 25 helyiségben a müncheni újabb iskola képeit tartal­mazza, köztük: Overbeck, Kaulbach, Piloty stb. A város Athén részében a Propylleon egyik szárnyán van a Glyptoteka, jón stylben építve, gyönyörű szép boltozatokkal, mind szép freskókkal ellátva, többnyire a görög mythologiából. Ä képzőművészet remekei vannak itt összehal­mozva. Az első szobákban az assyriai és egyptomi 6—7 ezer éves szobrok teljes épségben ismeretes hyreogli- fákka’i. Azután jön két terem az Aegina-szigelen feltalált Athene templomának díszítményei feltalálva 1811-ben Patroclus teste körüli harezok és Hercules harczait föl­tüntetve s Thorvalsen által összeállítva. Utánna jönnek kiállítva a görög iskola remekei, az utánzás kora és az újabb iskolák, különösen Thor­valsen munkái. Átellenében van a művészeti kiállítási épület gyönyörű korinthusi stylben. Jelenleg a secessiós mű­vészek kiállítása. Mi van itt minden összefestve az borzasztó, a fű a menny veresek és az emberek zöldek s mégis ezek közt is találkozik egy pár gyönyörű kép, amely­ben a különböző színek érvényre jutnak és a képet gyönyörű világításba helyezik. A tulajdonképeni müncheni művésztársulat ki­állítása az üvegpalotában van. Ez nagyszerű épület vasból és üvegből. Az idei kép kiállítás 80 teremben he­lyezkedett el, mennyi munka, mennyi ismeret van itten összehalmozva s mégis úgy hallszik, a siker nem nagy. A Propyläeakoa gyönyörű kapu, kívül doriai, belül joniai oszlopokkal és freskókkal. A királyi palota áll a régi palotából és az újból; nagyon egyszerű épület. Vele összeköttetésben van a Residenz-szinház, melynek tetején ezelőtt egy téli kert és egy tó volt, jelenleg ez le van bontva; — aztán az Opera, melyben jelenleg külön arra begyakorlott színészekkel Wagner »Niebeiungen Ring«-jét adják. Nem szégyenlem kimondani, hogy reám nézve ezen előadások élvezhetetlenek voltak; borzasztóan szeczessiós operák, teljes összhangzat nélkül. Nem csodálom, ha a persa sach legszebbnek találta a zene­kar stimmolását, mert az véleményem szerint maga­san áll W gner zenéje felett; hanem hiába, a hatal­mas Germán-szellem imádja és áhítattal hallgatja 6—12-ig az előadásokat. A jó és olcsó sör kibékített Wagnerrel; igazán oly kedves város nincsen a világon, mint München, a konyháját csak a harmadik nap lehet élvezni, de ki­éhezve megszokjuk azt is, annál is inkább, mert szép pinezérnők hozzák, ezek mindenütt kizárólag vannak alkalmazva és kivétel nélkül nagyon szépek, ami an­nál is inkább csodálatra méltó, mert a müncheni höl­gyek nélkülözik e'tulajdonságot. Szomorú szívvel s lélekkel búcsúztam negyednap a szép várostól. Ágosta felé egy kis szerencsétlenség történt, az utunkon locomobilunk elrepedt s igy vár­nunk kellett az újért s ezért csak rövid ideig láthat­tam azon várost, melytől vallásom kapta elnevezését. Nagymennyiségű gyárkémény, torony és keskeny ut- czák láthatók a vasútról egy magas toronnyal. Sokkal nagyszerűbb város Ulm, gyönyörű góth dómmal és Ijeg'jo'bTo, leg'iid.ito'b'b és leg’olcsoloTo ás-ván^-'v’-izsls: a SzolyVai, PoleNai és LuHi Erzsébet GYÓGYVIZEK- = " .......... Fe ltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: kösz vény-, vese-, hólyag-, gyomor-, torok-, tüdő- és gégebajok esetén. KAPHATÓ BOTTYÁN GÉZÁNÁL NAGYBÁNYÁN. Kapható: fuszer-üzíetekben és az uradalmi ásványviz-bérlöségnél Szolyván (Beregmegye).

Next

/
Oldalképek
Tartalom