Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-29 / 31. szám
(2) 31. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1900. Julius 29. hol a reá bizotl kísérleti telep kezelésében nagy sikerrel működött. 1872-ben a diószegi vinczellérképezdéhez a kormány igazgató-tanárnak nevezte ki, hol is a hazának tevékeny és szakavatott kertészeket és vinczelléreket nevelt. Ezen intézetet az 1885-iki budapesti kiállításon oly nagyszerű sikerrel mutatta be, hogy elismerésül őfelségétől a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1889-bcn nyugdijaztatván. haza jött Felsőbányára, hol nemsokára alkalma nyílt szakpályája terén további szép és üdvös munkálkodásra a phylloxerás szöllők felújításában, E téren ő polgártársainak nem csak útmutatással s oktatással szolgált, de még szöllő- vesszők adásával is igen gyakran segített az égető szükségen. A nagybányai gazdasági egyesületnek egy időben elnöke volt. E mellett halhatatlan nevet szerzett magának mint városi képviselő, Felsőbánya közérdekű ügyeinek buzgó felkarolásával. Nem akadt közgyűlési tárgy, mely ne érdekelte volna; szivén viselte legfőképp a város anyagi helyzetének megjavítását s fáradozásai e tekintetben nem maradtak eredmény nélkül, mert az általánosan ismert bányakárpótlási ügy sikeres megoldásában neki is nagy érdeme van. E feletti elismerését a város az által fejezte ki, hogy díszpolgárává választotta s arczképét a tanácsterem számára megfesteté. A díszoklevél ünnepélyes átadása f. é. ápril. 16-án történt meg, mely alkalommal mint ágyhoz kötött beteg meghatóban köszönte meg a képviselő testület reá nézve ily legbecsesebb s el- törölhetlen kitüntetését. A nyaralás ügyében szintén lelkesen közreműködött s egyéb módját is találta, a mivel a város jólétére törekedett Ily irányú működései méltatásául tiszteletére van neve után elnevezve a kies helyen csörgedező erdei forrás „Gábor József forrásának. Lapunknak régi idő óta derék munkatársa volt, ki talpraesett gondolataival, pompás, zamatos magyar stílusával, magvas publicistikai s gyümölcsészeti czikkei- vel a kultúra terjesztéséhez nagyban hozzájárult. Teljes életében a fáradhatlan munkásságnak, a vasakaratnak, szorgalomnak, kitartásnak volt embere, nyílt és egyenes beszédben. írásban, tetteiben, a ki nem szívlelte a kérkedést s minden körülmények közt szerény és egyszerű óhajtott maradni, de annál jobban tudták mások becsülni az ő egyéniségének nagy értékét. A múlt év tavaszán lett beteg, de bízott a szabad természet éltető erejében, s annak keblén keresett üdülést a mig bírta. A múlt év szép embere óta azonban ágyba leverten állandóan szenvedett. Fájdalmát a család gondos ápolása és tisztelő szerelete igyekezett enyhíteni. Temetése ma délután 5 órakor ment végbe Felső..L.-■ -y- ~ — , l- - •— -w -ivlwó -tlrr;guUrt.ot »I sokan gyűltek egybe úgy helybeliek, mint városunkból s a vidékről is. Haláláról a város közönsége külön gyászlapot adott ki. A puritán becsületességnek, a fáradhatatlan munkának s a józan észnek embere volt, lisztes alakját sokáig fogják nélkülözni különösen a felsőbányiak, kiknek élte alkonyát szentelte, mely mint a nap lenyug- ta oly szép, oly megragadó volt. Legyen pihenése csendes, emlékezete áldott! A Széchenyi Társulat nagy ünnepsége. A nemzeti érzés s a magyar nyelv terjesztése s a kisdedóvás terén csaknem két évtizeden át működő j Széchenyi Társulat az egységes magyar társadalom hazafias érzésének impozáns megnyilatkozására alkalmat adni óhajtván, 1900. évi szept. hó 2-án, Szatmáron, a Kossuth-kert összes helyiségében Szatmár és a szom szédos megyék és Szatmár város derék honleányainak, urainak és ifjúságának szives közreműködése és rendezése mellett, fényes, Széchenyi.-ünnepséget fog rendezni. Az ünnepség iránt, melyre dr. Schlauch Lörincz tiszteleti elnök, az országos kultur-egyletek, a megye és város országos képviselői, Szatmár-Németi szab. kir. város díszpolgárai, s a szomszéd vármegyék intet ligentiája is meghivatnak, úgy a városban, mint a megyében nagy az érdeklődés, ami természetes is, mert a czél nemes és az ünnepség változatos és érdekes programmal lett összeálliva. Délelőtt 11 órakor a kioszk egyik termében díszközgyűlés lesz, melyre hölgyek is szívesen láttatnak. A mulatság délután 5 órakor veszi kezdetét, ekkor nyílnak meg a kert különböző pontjain felállított áru-csarnokok, melyekben a jótékony czélra áru-tárgyakat., étel és italnemüeket fognak árulni egysz rü kreton kelméjü egyenruhában Szatmár megye és város minden társadalmi osztályából felkért asszonyságok és az általuk felkért leányok. Három zenekar fog működni és este a Kert fényesen ki lesz világítva. Az egyenruhát készen, megcsináltatva lehet kipni a csarnokok szerint megállapított fejdiszek külön félesége szerint Páskuj Imre szatmári üzletében 16 k. 60 f. — 17 k. 20 f. — és 18 k. 40 fillér árban. Minden közreműködő asszonyság és leányról, kik aczképeiket f. évi aug. hó 2-ig a társulat igazgatóságához beküldik, — csoportképes levelező lapokat készittetotf a társulat költségén a rendezőség, s e levelező lapok is áruitatni fognak. Az áru-czikkek kizárólag hazai gyártmányú tárgyak lesznek, ’köztük a nagybányai gyékényszövő ipar termékei, lesz dohány-tőzsde, virág-csarnok, árucsarnok, sörmérés, csapszék, pezsgő-csarnok, gyümölcscsarnok és postaház, mely a megczimzelt. levelező lapokat a társaságbeli czimzettnek a »postás leányok« által nyomban kézbesittelni fogja. Mintegy 70 asszonyság lett felkérve a csarnok-asszonyi tiszt elvállalására, ha most ezekhez számítunk 40 lányt, úgy egy egész egyenruhás ki női hadseregben lesz alkalma gyönyörködni a szemlélőnek. A rendezőség által Nagybánya vidékéről Farkas Jenőné, dr Harácsek Imréné, bér. KooátiGézáné, Miskolest/ Sándorné, Sto'l Béláné és Stoll Gáborné úrnők lettek felkérve. Lesz a felsorolt csarnokokon félül még egy az •Arany-könyv« csarnoka, hol az aranykönyvbe minden érkező vendék neve be fog Íratni, az ötszázadik vendég a kis jutalmat s az ezredik a nagy jutalmat, egy-egy emléktárgyat kap a társulattól. Este 8 órakor változatos műsorral élvezetet nyújtó hangverseny, 10 órakor tüzjáték lesz; 11 órakor a legtöbb levelezőlapos hölgy és férfi megjutalmazása lesz; 12 órakor ■*-*» or-o re» gk-k-o I n—4íöVbon tr*mt?rr ttrtKuÓo 9«OPÍn4, Éjjel 3 órakor a legnagyobb bevételt felmutató asszony és leány nevének kihirdetése és ünneplése. A mulatság tartama alatt alkalmi lapot ad ki a rendezőség változatos tartalommal, melynek szerkesztőségébe a Nagybánya és Vidéke, tisztelt szerkesztőjét is felkérte. A mulatság sikerének biztosítására 200 tagú támogató nag\bizottság s 250 tagú ifjúsági bizottság választatott. Az előjelek után ítélve aligha volt még Szatmármegyé- ben oly nagyszabású és nepes mulatság, mint a minőnek a Széchenyi ünnepség ígérkezik. Arra is ügyel a rendezőség, hogy ételnek és italnak mérsékelt ára legyen s az áru helyeken az értékes tárgyaktól lefelé a filléres áru-tárgyakig kapható legyen minden, hogy például összesen 3 forint kiadás mellett, étellel s itallal bárki ellássa magát, még némi emléktárgyat vihessen magával haza A rendezőség azon reményben van, hogy Nagybánya vidékének minden szépért lelkes közönsége kiveendi részét eme hazafias ünnepségből, hogy igy a Széchenyi Társulat anyagi gyarapodását klubbot alakitok. így született meg: A bredapesti champion- klub*melynek én lettem az elnöke, a Muki komám pedig rendes és választmányi tagja. Rendes tagul nem is jelentkezett más senki, de annál inkább felszaporodtak az egyesület tiszteletbeli tagjai, kik jobbára sport- kedvelő zsurnaliszták voltak, Egyesületük főczélul azt tűzte ki magának, hogy megjavítsa a Budapesten, Bécsben és Parisban elért biczikli-rekordol, hogy pedig ezt tehesse, a legszigorúbb trenirozásnak vetette magát alá. Ez a trenirozás azonban kellemetlenül lepett meg engem is, az én kis asszonyomat is. Házam úrnője ugyanis nap-nap után megismétlődő s egvre szaporodó magános óráiban azt vette é§zre, hogy tisztelt férje urát egészen elrabolta tőle a sport; én pedig arra a felfedezésre jutottam, hogy erős elhatározásom egészen megtörik a sport szírijein. Napról-napra a kimondott juszt is daczára egyre soványkodtam. Istenem, még csakugyan olyan leszek, mint egy fess huszárhadnagy. Éreztem, hogy sürgősen tennem kell valamit a status quo teljes épségben való fentartására. A pompás eszmét egy alkalommal a véletlen játszotta kezemre. Egy Ízben a Muki pajtással csurom vizesre verejtékezve, halálra fáradva tértünk hazafelé. A poros ut mentén, az oldalra eső sűrűből egy kicsike ház fehér falai villantak ki. Az eresz alól egy hosszú pózna meredt ki, melynek végén göndörre kunkorodott gyaluforgácsot zizegtetett a szél. — Muki, száljunk le, itt az oázis! Muki pajtás nem értett meg, hiszen fővárosi ember létére honnan is tudta volna, hogy a déli bábos rónán a gyaluforgács az eresz alatt csapszéket jelent. Vájjon honnan vetődik ide a főváros közelébe alföldi korcs- máros, mert, hogy annak kell lennie, egész biztosra vettem. Leszáltunk vasparipánkról s bementünk. A fák sűrű koronája hüs árnyékba borította az udvart, mely úgy nézett ki, mint egy piczike rózsás sziget. A pompásan nyiladozó rózsabokrok között X- lábu vörös terített asztalok várták az utas népet s piros arczu csillogó szemű leány-asszony, aki kívánatos módon dicsérgette az ura sillerjét, homokiját. A gazda az ajtóban pipázgatott; ő ugyan senki vendéget ki nem szolgál, legfőlebb, ha jó a kedve, koczczint egyet velők. A kedves tanya nem állott üresen. Egyik asztalnál vidám kompánia borozgatott s már a második hosszu- nyaku üvegnél ismeretséget kötöttünk s együvé telepedtünk. Addig csak úgy külön asztaltól diskurálgattunk át. Zsurnaliszták voltak valamennyien s mindjárt is jókedvvel felcsaptak egyesületünk tisztelet beli tagjaivá. Azt hiszem, nyájas olvasóim is egészen természetes dolognak fogják tartani, hogy egyesületünk tagjainak örvendetes szaporodását hatalmas dinom-dánommal ültük meg. A jókedv fellegielen vidáman mosolygó egén csak néha-néha cikázott át a villám : Mit szól majd mindéhez dr. Domokos Ödönné? Ezek az újságírók azonban nagyon ötletes emberek voltak. — Sohse búsuljatok fiuk! Majd megírjuk mi, hogy hol jártatok. Még elismerést is kaptok érette a feleségeitektől. ügy is volt. Mikor késő este hazakerültünk, engem az édes nem a legbarátságosabb pillantásokkal fogadott. Kivételesen azonban ez alkalommal ügyet se vetettem rá. — Majd reggel beszélünk, asszony! vágtam ki bizonyos fölénynyel s nyugalomra tértem. Álmaimat azonban jó időre elűzte a földhöz vágott tányérok pokoli zöreje s az a mardo ó kétségeskedés, hátha a zsurnaliszta pajtások csúful cserben hagynak majd ? elősegítve, közvetve lehetővé legye, hogy a társulat legalább is a megye minden községében gyermekmen- helyet legyen képes felállítani. Nagybánya Vidékének erre nemzeti szempontból különösen szüksége van. A magyar 'képzőművészet fejlődésének vázlatos ismertetése. — Ir'a: Myskovszky Ernő. — (Folyt, és vége.) A szobrászat fejlődésének nagyobb foka Mátyás király idejében észlelhető; igaz, hogy ezen időbeli szobrászati alkotások nagy részéta király által behívott olasz mesterek készítették. A tulajdonképeni magyar szobrászat önálló tevékenysége csak a XIX század közepén veszi kezdetét. Ferenczy István volt az első szobrász, ki Mátyás király és Kisfaludy Károly, emlékének alkotásával méltán tekinthető a magyar szobrászat úttörőjének. Izsó Mihály „Busuló juhászáéval, Csokonai és Dugonics emlékszobraival aratott szép sikereket. Huszár Adolfnak Petőfi, Deák és Eötvöst ábrázoló szobrai ugyancsak szobrászatunk büszkeségei. Z ila György az aradi vértanuk szobrával és a budai honvédemlék megalkotásával és Strobl Alajos számos műremekével szerzett örökbecsű hírnevet, emelték európai színvonalra szobrászatunkat s tették irigyeltté a külföld előtt. A fiatalabb gárda is több geniális szobrászt mutat fel, mint Fadrusz Jánost, Kiss Györgyöt. Mátruy Lajost, Kallós Elét, Lnránffy Antalt, Sennyei Károlyt és még néhányat, kik hirt. és dicsőséget szereznek a magyar népnek. Festészetünk legrégibb emlékei, a rotnánkorbeliek. A veszprémi Gizella-klpolna apostol alakjait ábrázoló falfestményeket tekinthetjük a legrégibb magyar képírás emlékeinek A szepesváraljai dóm bejárata fellett i falfestmény, mely Róbert Károly mogkoronáztatását ábrázolja, valamint a lőcsei Szt. Jakab templom fres- ! cói a csúcs-ives korból való. A mohácsi vészt követő időből alig maradt fenn figyelemre méltóbb alkotás. A XVIII. század elején két jeles tehetség tűnt fel. Kupeczky János és Mányoki Ádám, kik, mivel a hazai talaj nem táplálhatta művészi lelkűket, külföldön ér- nyesitették tehetségüket. Mi magyarok az elmúlt századokban a sok viselt háborúskodás miatt a művészetben nem tarthattunk lépést a külfölddel. A kozmopolitizmus külföldi szellemi és anyagi tőkékkel szinte áradat gyanánt tört a magyar életre, mely súlyosan megviselte nemcsak művészetünket, hanem irodalmunkat is. A nyelv s a művészi érzék ki voltak forgatva sarkaikból s a magyarul megirott, megfestett és kifaragott, de idegen szellemet és világfelfogást lehelő müvek annyira elárasztották a közfelfogást hogy szinte eseményszámba ment egy eredeti magyar irodalmi vagy művészeti alkotás feltűnése. Minden akkori műalkotáson a külföldi szellem hatása észlelhető. Nincs műtörténelmünknek sivárabb kora. mint XIX. század első fele; mintha a napóleoni harezok szellemi és művészi tevékenységünket kimerítették volna. Nemzeti individualitásról, mely a nemzeti élet legfőbb öntudata, szó som volt s ennek hiányában kénytelenek voltunk idegen szomszédaink tapasztalatait igénybe venni. A művészet nem a köz- műveltség fejleménye volt, hanem külföldi import, melynek plántáit mesterségesen tenyésztették. Hasonló sors érte iparművészetünket is. E kor nem birt újat teremteni; kénytelen volt a már meglevőt fentarlani s az egykor büszke alkotások romjai közt az elfajult Ízlés a müipart is köznapi iparrá tette, mely nem a jó Ízlés, hanem a mindennapiszükVégre hosszú, kinos vergődés után elérkezett a reggel Rögvest valamennyi újságot meghozattam és böngészni kezdtem. — Ah, a derék fiuk csakugyan megírták, itt van! — tört ki belőlem az öröm áradata. — Milyen hangzatos a cim : A legelső budapesti champion-klub rekordja. Ebben a tudósításban pedig az vala értésére adva a sport, híveinek, hogy a champion-klub egy folytában tár ó turban oly rekordot ért el, melyet bármely sport- egyesület méltán megirigyelhetne tőle. Kidülesztett mellel s felemelt fővel tartottam az újságot feleségem szemei elé. — Most beszélj édes ! Nem szólott egy szót sem, hinem halántékon csókolt, mint a várur szép leánya az ő lovagját, ki az ő színeit vitte győzelemre. Ez a minden reményt felülmúló mesés siker azt eredményezte, hogy ezután még nagyobb buzgalommal igyekeztünk a Muki pajtással együ't megjavítani a rekordot az ujság'ró czimborák társaságában. Nap-nap után ugyancsak hangos volt az a rózsabokros udvar s a lapok sportrovatai ugyancsak hemzsegtek a champion-klub megjavított rekordjainak hírétől. Az összesfővárosi sportegyesületek epebajt kaptak a sárga irigységtől, de a championklub virágzottjobban mint valaha. Hanem egyszer! A Muki pajtásnak az jutott eszébe, hogy mit ér a nóta czigánv nélkül? Kénytelen voltam elismerni, hogy igazsága van. Aznap tehát nemcsak a biciklinket szállítottuk ki kocsin a champion-klub immár rendes helyiségébe, hanem egy czigánybandát is Micsoda egetverő éljenzéssel fogadtak a c/.imborák! Micsoda hangulat fogott el mindany- nyiunkat. Az ég is mintha gyönyörűségét találta volna bennünk, legszebb, legköltőibb, leghangulatosabb alkonyát küldte a vigadozókra. Hát még az est? Az a gyönyörű, tejutas, csillagos, holdas est ?
