Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-15 / 29. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Augusztus hó 20*ikán, hétfon (Szt. István napja). Reggelizés vagy a pályaudvaron, vagy pedig a magy. kir. erdőkincstár szállóhelyiségében. Indulás reggel 6 órakor kényelmes parasztszekereken a Tisza-források- hoz. A menet 4 óráig tart egészen az Okoláig (1256 m). Az ut a vadregényes Tiszcsora völgyön keresztül az Aptineczi gát mellett halad el. Az Okoláról gyönyörű kilátást lehet élvezni és az újonnan épített menedékház is rendelkezésre áll. Séta a Tisza-forrásokhoz és ebéd a menedékháznál. Délután 4 órakor visszatérés Kőrösmezőre, közös vacsora a pályaudvaron és éjjeli 12^-kor elutazás. Gondoskodva van róla, hogy a turislák más hegyi kirándulásban is részt vehessenek. Különösen augusztus 21-én az 1883 m. magas Bliszniczára is lesz egy kirándulás. Innen a környék gyönyörű kilátást nyújt. Ez a hely Kőrösmezőről 5 és fél óra alatt elérhető lóháton. De a 2057 m. magas Heverlára és az 1940 méteres Popp Ivánra is ki lehet rándulni. Mindkettőn kényelmes menedékház van. Visszamenet a turisták Mármaros-Szigeten a szlatinai ős rónaszéki sóbányákat is megtekinthetik. Menet- és utazási kedvezmények.A m. kir. államvasutak és a Szatmár—n-bányai vasút a közgyűlés résztvevőinek oly kedvezményt engedélyeztek, hogy II. oszt. jegygyei az I-ső osztályban,111. oszt. jegygyal Il-ban és fél II. oszt. jegvgyel a III. osztályban utazhatnak. Az ehhez való igazolványok bejelentés és a részt- vételi dij beküldése után szét fognak küldetni. Jelentkezés és költségek. A résztvevők szíveskedjenek mellékelt szelvényt pontosan kitöltve legkésőbb f. é. augusztus hó 10-ig alulírotthoz beküldeni és postautalvány utján 6 frt. 50 krt. szintén hozzá juttatni. Ezért a turisták 19-ikén Huszton ebédet (ital nélkül), ugyanaznap Kőrösmezőn vacsorát (ital nélkül), 20-ikán kocsit a Tisza-forrásokhoz, ott ebédet (ital nélkül) és Kőrösmezőn vacsorát (ital nélkül) kapnak. Fenti összeg beküldése nélkül a jelentkezés nem vétetik tekintetbe. Debreczen, 1900. junius hó. Siegmeth Károly ügy vivő-alelnök. (2) 29. szám. Heti krónika. Világlörténefi irók állítása szerint a cnvilizáczió kplet felé mindig kisebb. A fejlődés mozzanatai és n haladás eszméi lassan terjeszkednek, nyugattól keletig, nekünk mindig csak a vége, csak a maradék, jut, az új korszak akkor, mikor az már arra felé a Csöndes óceán körül régivé változott. így vagyunk a viharral is. Nekünk egy kis kostoló jutott belőle, még az ország túlsó végeiben embert, állatot, nővényt egyaránt pusztító Orkán uralkodott. Ezért azonban szerencsére itt nem panaszkodik senki. Az sem vert nagyobb hullámokat, hogy egyik czigánybanda elzónázott tőlünk uj hazát és újabb koronákat keresendő. De az már igenis lázba hozta városunkat, hogy a hadsereg megérkezett. A kék uniformis uralg a városon. Olyan élénk, olyan mozgalmas minden. A nép vénei és a gyermeksereg nem győznek eleget bámulni, számlálják a csillagokat, kinek van egy, kinek kettő vagy három, kinek van posztó, ezüst, vagy arany s annyira beleéljük magunkat a katona életbe, hogy már egész szabályosan szalutálunk egymásnak, kalapemelés helyett. A községi iskola oly képet tár elénk, mint egy megszállott tartomány, a termekben hadfiak lieve- résznek, az udvaron főzik a menázsit, odabenn a konyhán a tiszti ételeket, beszédértelem gyakorlat és sirvaolvasás helyett trombita, dobszó és napiparancs hangzik. Az iskola igazgató vájjon megleli-e othonnát a táborban ? Ma érkeztek a hadfiak a poros országúton, csakúgy gyalogszerrel, pontosan, mint az óra ütés. Este Gyuri bácsi: A bizony, még addig bosszantanád, mig tüzbe hoznád, mint ezt a kazalt, de mond csak le, mennyire van ez biztosítva? Fillér: ügy számítottuk Steiner úrral, hogy tizennégyezer forintot megér ez a hat kazal. Gyuri bácsi : Lám, még nem is tettétek sokra, tekintve azt, hogy a szomszéd uraságnál, kivel egy mesgyén van a tietek, (illetve a mit a földes uraságtól bérel gazdád, mert hiszen nem a sajátjában van) csak másfélliter gazos búzát adott egy kereszt, akkor a tietek, mivel egy menésen van azéval, megadhatja keresztje a másfél hektolitert, ez tiszta dolog, kézen fekvő, világos. Csak nagy mesterek vagytok ti, de nem is adna tégedet az urad akkora zsák aranyért se, mint a mennyit nyomnál. Fillér: Nem is panaszkodom én gazdámra egy árva szóval se, nem bánt engeinet egy rossz szóval se, hazudik az, a ki azt mondja, hogy »mihelyst zsidó, mindjárt nem jó«, mert a tekintetes ur nem keresztény uraság, még se kell jobb nálánál. Háromszor is mér az nékem egy héten, még pedig ha gabonát kérek, búzát mér, ha tiz koronát kérek, húszat ád, hát még a tekintetes nagysága, az isten áldja meg, a hol egyet lép, ő a keresztanyja a prunkujaimnak, mindnek ő horgolja ki a sok drága ujjasos rékliket, lyukacsos fükötőket, úgy, szereti őket, majd meg eszi, mindig ad nekik szalonnát, meg olyan gömölyéket, mint egy cselédkenyér, lepény meg lekvárbéles mindig sül a számokra, a hol leesik egy hajszála is, áldja meg az ég. Gyuri bácsi: Tartozik vele Fillér, mert éhen már meghalljuk a világ legszebb zenéjét a czapis- trángot. Ez fogja álomba ringatni ezután a lakosságot, ha ugyan Nagybányát rá lehetne venni, hogy 9 órakor lefeküdjék, de már e részben inkább a nyugati czi- vilizáczióhoz tartozunk. Még egy van, mi a város intéző köreit foglalkoztatja, ez a kath. egyház 900 éves jubileuma. 900 esztendeje annak, hogy Magyarország ke- reszténynyé lett, s 900 éve, hogy a szent koronával az első királyt megkoronázták. Az egész kér. állam szép, hatalmas ünnepet tarthatott volna s most bizonyos titkos átiratok és ellen nézetek sokféle megbeszélés tárgyát képezik, de hogy kinek van igaza? az államnak-e vagy az egyháznak, azt nem tudja egy honpolgár sem s nem tudhatja a krónikás. Különfélék. Üdv a katonáknak! Ma d. e. 10 órakor érkezett városunkba a szatmári közös hadseregbeli zászlóalj Tschofen György őrnagy vezénylete alatt 13 tiszt 1 orvos, 280 legény, összesen 4 század. A fiuk poros ruhában, de ruganyos léptekkel Sikárló felől jöttek gyalog be a városba a Hid utczán keresztül. Ä tiszteket magán házakba szállásolták. 2 század legénység a községi iskolában 1 a Lővy féle s 1 század a Schück féle házban nyert elhelyezést. A községi iskolában lesz a tiszti és legénységi étkező, a kórház, az iroda, menázsi helyiség slb. A zászlóalj aug. 7-ig fog városunkban időzni s zászlóalj gyakorlatokat tartani. Tschofen őrnagy ki nejével érkezett, özv. Ábrahám Endrénó lakásán lakik, ügy halljuk, hogy 18-án is merkedési estély lesz. Üdvözöljük a derék tisztikart és az egész zászlóaljat s őszintén óhajtjuk, hogy városunkban kellemesen töltsék idejüket. Személyi hír. Takács Mihály m. kir. opera énekes a napokban városunkba érkezett s I osszabb ideig itt szülővárosában fogja szabad ágidejét tölteni. Uj erdész. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Schönherr Sándor erdészjelöltet, a nagybáuyai főerdő- hivatalba erdésszé nevezte ki. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Leitner Emil kisújszállási járásbirósági aljegyzőt a veszprémi törvényszékhez aljegyzővé. A pénzügy miniszter Izsák Gábor b. hunyadi adóhivatali ellenőrt Zsi bóra adó pénztárossá nevezte ki. Beküldetetí. Kétségbeesünk városunk jövője felett, ha egyes újabb intézkedéseket látunk, melyek a városi jelleggel semmiképp sem férnek meg s Nagybányát fokról-fokra faluvá törpitik. Elpanaszoltuk többször és mindaddig fogjuk panaszolni, mig intézkedést nem látunk, hogy a polgári iskola melletti utcza, gödrökkel, kátyúkkal, sőt kitört futörszekhel is teljes, melyen ember, állat veszedelmesen járhat, ezt eltűrni nem lehet oly községben, mely a város névre igényt tart, most újabb panaszra van okunk, ott hol a Rák utcza a Vár utczába torkollik, hol a Kis Piacz u. n. Hunyadi köze a Magyar utczába jön be, két-két Vs méteres karót vertek le a földbe az aszfalt mellé, mondják azért, mert valami goromba szekér az aszfalt ezément párkányát letörte. Mily primitiv intézkedés ez. A mi lámpásaink nem mindig égnek s olyankor ember állat nyakát törheti az alacsony karókon, nappal pedig vigyázatlanlanságból a szekér könyen kifordulhat. De míndenekfelett csúf és falusias ez a karó rendszer. Ha már a járda veszélyben van, tessék a keramit burkolatot 1 méterrel kiszélesíteni, vagy ha erre pénz nincs, ültessenek oda 2 élő fát, de ily dísztelen és veszedelmes óv intézkedések ellen felemeljük tiltakozó szavunkat. A Magyar utcza elég szép és forgalmas ahoz, hogy itt ily ózsdi újításokkal ne álljanak elő, Ha baj történik akár az utczák torkolatainál, akár a polgári iskolai uj utczánál, mi azért a hatóságot tesszük felelőssé. halna, ha te nem keresnél neki, máskorra is kell még az ember. Csak azt nem értem, miért neveztek el tégedet, meg gazdádat az emberek peczkásoknak, holott ti ritkán szorultok a gőzgépre, megmegyen a cséplésetek e nélkül is, mégis löbb jövedelmetek van egy szál gyufa mellett, rinnt másnak, ki 15 —20 öl fát is eléget a gép mellett cséplés alatt, a mellett költ a sok napszámosra, vontatja ökreivel a gépet s néha, mint az idén is, mégis csak üres szalma jut neki. Csak nem hiába mondom én az', hogy nagy okosok vagytok ti, uraddal azzal a »gyönge tekintetes ur«-ral együtt. Fillér: Hagyja el Gyuri bácsi! milyen roppant kárunk volt tavaly is, mikor a sok tenger árpánk elégett, igaz, hogy csupa gaz volt, de a szalmája is megért volna valamit; kár is volt abba kezdeni, de ha most se üt be, többet nem biztosítunk soha, nem bizony mi; tőlünk akár éhen halhatnának ott, a mi pénzünket nem teszik zsebre többet. Gyuri bácsi: Elég ha ti zsebre vágjátok az övéket. De mondd csak te, nem volt az a tavalyi árpátok se biztosítva, hogy olyan roppant kárt vallottatok. Fillér: Már hogy ne lett volna, be volt biz az négyezerötszázhatvanöt forintra, de a kutyák nem adtak csak száztíz forintot. Mit kezdjen az ember ennyivel. Én pedig már akkor meg is alkudtam a Simon-féle kis tagot, a patakháti dűlőn, de hogy igy megcsaltak minket a biztosítók, hát elestem attól akkor, de tudom Istenem, hogy egy fityinget se látnak tőlünk, csak most próbáljanak azok a gazemberek, minket mégegyszer rászedni. 1900. Julius 15. A vendéglő átalakítási munkálatai megkezdődtek, fájdalom erre is elmondhatjuk, hogy adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Amikor nehány jóizlésü ember a szálloda ügyét aktuálissá tette és ez egészséges mozgalomhoz a képviselő testület egy szívvel lélekkel csatlakozott, az volt a jelszó, hogyha e szerencsétlen fogadóra ismét kell áldozni, ezt csak azon esetben tesszük meg, ha a fenjorgó súlyos bajokat tökéletesen orvosolják. Erre a múltnak keserves tapasztalatai oktattak. Az előző években ezreket dobtak ki a vendéglőre, de mert csak részleges munkát végeztek, annak jó eredménye nem lehelett. így esett meg, hogy a javilások és a kidobott tenger pénz daczára az az épület botrányköve a városnak, a melyről kikelve beszél az idegen, s a melyet szégyelnünk kell mindnyájunknak. Végre kedvező auspiciumok között indult meg a lervezgetés. Harminczezer korona csinos összeget szó nélkül megszavaztunk, tág teret és teljes függetlenséget biztosítottunk az intézőknek, szóval minden megtörtént, a mi az ügy erkölcsi és anyagi támogatásához szükséges. Mi sajnáljuk a legjobban, ha mindezek daczára csalódásunkat kell con- statálnunk. A szálloda fórondasága az istálló, a mely megfertőzte annak levegőjét, rondává tette udvarát, s kocsis népével tízezreket okozó kárt tett az épületben. Első dolog lett volna tehát ezt a szennyet onnan kitakarítani. És mi történt?! Az istállót meghagyják, csak az ajtókat változtatják meg. Most nem az épület udvaráról, hanem az utczáról lesz a bejárás! Hogy pedig a kocsis uraknak és a diszfogatoknak is meg legyen a maga kényelme, hát a nagyterem frontját kerítették el egy deszka fallal, a melyen belő! a kocsik és egy nyílt férő hely fog otthont lelni. Micsoda piszok fészek lesz ez, s mily barbár pusztítást fognak ismét az épület e szárnyán végezni. Azt mondják, hogy ez csak addig tart igy, mig a szomszédos bírósági épületet visszakapja a város és aztán oda kerül az istálló. Hát istálló kultust űzünk mi, hogy másfél esztendeig egy éktelenül ronda vendéglőben ember nyugalommal meg ne hálhasson, az egyetlen jóravaló táneztermünk tájékát elviselhetetlenné tegyük s egy nagy vagyonba került középületünk pusztulását szemléljük csak azért, mert nehány falusi gazdának kényelme igy parancsolja. És vájjon annak a szerencsétlen járásbirósági épületnek sem lesz jóravalóbb rendeltetése, minthogy a hivatalok kiköltözése után trágyafészket praeperálnak belőle. Már a múlt közgyűlés alkalmával, ha jól emlékezem Szerencsy József képviselő hozta fel azt, hogy a vendéglők kocsiforgalma lényegesen apadt azóta, a mióta a szilágyi vasút megnyílt. Tehát nem is oly föltétien élet kérdése Nagybánya sz. kir. rendezett tanácsú városnak, ha a szomszéd községek kordóit nem fogadjuk be ez egyetlen valamire való szállóba, a melynek istálló rendszere egy rengeteg vagyonát emésztette föl Nagybányának. A meddig a szerződés kötelez bennünket a bérlőnek istállót adni, béreljünk részére valahol. Hisz az a haszon, a melyet az istállótól megtisztított és szabaddá tett épület és helyiségek a városnak meghoznak, távolról sem fog arányban állani azzal a kárral, a mit a dédelgetett kocsisok és lovak barbarizmusa e drága épületen elkövetni fog. A szerződés lejárta ulán pedig vagy ne kötelezzük le magunkat istálló adásra, vagy pedig ha ebben a város végve- szedelmét sejtjük, úgy gondolkodjunk egy alkalmas helyiségről, a melylyel nemcsak a szállónak, de a járásbíróság mostani épületének is jóravalóbb rendeltetését megkímélhetjük. Volna még nagyon sok megjegyzésünk a tervezett átalakításokra vonatkozólag is. Ezekről egyelőre csak annyit, hogy nagyon kívánatos lenne, ha végre tisztába jönnénk vele, hogy mit és hogyan akarnak végezni, mert hogy a kezdet alaposan el van hibázva, s messze távol áll a közgyűlés intentióitól, a melylyel az építkezésekre az áldozatot oly egyetértő jóakarattal megszavazta — az kétségtelen. Hir szerint e kérdést interpellate alakjában ismét beszéd tárgyává teendik a legközelebbi közgyűlésen. Gyűri bácsi: Bizony hallod az csúnya dolog lenne tőlük, de kitelik ám azoktól, hogy ismét túljárnak az eszeteken s kifognak rajtatok, mert szörnyen ezudar most a világ, irigy, mint a mirigy egymásra. De mégis te, ha beüt nektek az a tizennégyezer forint, majd csak jobban mozoghatsz le is. Simon ugyan már eladta a patakháti dűlőjét, attól elestél, de megvehetnéd Bébitől, a halkapó zsidótól, vagy a gólyavirág Mojsitól a nagylázt, akkor aztán többed lesz, mint uradnak, a kinek annyija sincsen, a mibe beletemessék, mégis nagyobb ur utánad, mint az ördögök anyja. Ha neked volnék le, addig nem nyugodnék, mig legalább vagy húsz holdas kis tagot nem szerkeztetnék össze magamnak általa, hadd fizessen a zsidó, ha ő is bezsebeli mástól a pénzt. Fillér: No csak majd ráijjesztek én, ne féljen csak hadd fizessék ki előbb ötét; akkor aztán én is előállók néki, aztán tartom a markomat, ha bele nem teszen három darab ezrest, majd ájváj lesz neki örökre, beteszem az útját,hogy megemlegeti mig él, majdnem czifrit akkor a felesége sem többet, nem rakja rá a sok csicsóbohó sallangokat a lószőrhajára a mék nem is az övé, csak úgy huzza rá a fejére, mint a főkötőjét. Gyuri bácsi: De mi csak beszélünk itt és az oltásra senki sem gondol. Hol vannak gazdád béresei, ökrei, hogy nem hordanak a Tiszából vizet az oltáshoz, azt az egy kazalt ott a szélén Ián még meglehetne menteni. Fillér: Nem látja kend, hogy úgy ég az körül, mint a rántás, ugyan ki merne a tűz közé bújni ?
