Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-17 / 51. szám

1899. Deczember 17. nagybánya és vidéke 52. szám (4) Miként lehet a t viratok elveszése és elferdítése ellen védekezni? Az állnmkincstár a Távirdaüzleti Szabályok 6-ik §-a értelmében nem vállal felelősséget ésjólállást azon károkért, melyek a táviratok elveszése, elkésése, vagy elferdítése következtében támadhatnak. Gondoskodott azonban arról, hogy a táviratozó kö­zönség táviratainak kézbesítéséről, a czimzet hozzá­járulása nélkül meggyőződhessék, illetve táviratát az elferdítés ellen biztosíthassa. Minthogy e módozatokat a nagyközönség, a mint a tapasztalat mutatja, nem igen ismeri, azokat a közönség érdekében alább kö­zöljük: 1. Ha a táviratot küldő egyén arról akar meggyőződést szerezni, hogy távirata tényleg kézbe- sittelett-e, ezt kétféle módon érheti el. Nevezetesen kaphat erről értesítést távirati utón vagy postán Előbbi esetben táviratának czime elé »(P. C.)« ! jelzőt ir és a távirati értesítésért 10 szavú távirat dijának megfelelő összeget fizet; utóbbi esetben pedig a czim elébe: »(P. C. P. « jelzőt ir és a postán érte­sítésért 25 krt fizet 2. Ha táviratát az elferdítés ellen kívánja biztosítani a czim elébe *(T. C.)« jelzőt ir, mely esetben távirata tartalmát az összes kezelő hiva­talok egymás közt összeolvasás által egyeztetik. Az összeegyeztetésért az eredeti távirat dijának '/^részéi kell fizetni. Rendőri Lapok. A czim után Ítélve, egy száraz, unalmas szaklapot gondolna az ember, pedig valójá­ban az élvezetes, hasznos és szórakoztató olvasmá­nyok tárháza. A »Rendőri Lapok« minden száma tele van érdekesnél-érdekesebb bűnügyi események leírá­sával, e melleit közöl állandóan egy érdekfeszitő bűn­ügyi regény, és több nagyobb bűnügyi elbeszélést. A lap ismerteti a gonosztevők fortélyait és fogásait és oktat az azok ellen való védekezésére. A lapot ér­dekes illusztrácziók díszítik és minden száma egy csomó körözött gonosztevő arczképét is hozza E rövid ismertetés után melegen ajánlhatjuk a lapot minden intelligens embernek, de különösen kávéházak, vendéglők és szállodáknak, valamint kaszinók és olvasóköröknek. A »Rendőri Lapok« a magyarországi rendőrhatóságok hivatalos közlönye lévén, igen ter­mészetes, hogy minden hatóságnak és a községi és körjegyzőségeknek első sorban erkölcsi kötelessége erre előfizetni és ezzel egy ilyen fontos, közérdekű vállalat felvirágzását előmozdítani. A »Rendőri Lapok« (Budapest, VI., Gyár-utcza 24.) szívesen küld bárkinek, teljesen díjtalanul, mutatványszámot. Ötforintos díszmunka — ingyen. Jelentjük az olva­sónak, hogy az ország-világ 1900. évi Almanachja el­készült. Ezúttal karácsonyi ajándékul e legrégibb szépirodalmi hetilap előfizetői oly diszművet kapnak, melynek bolti ára 5 frt. Magyar szépirodalmi lap ily díszes kivitelű albummal még nem kedveskedett ol­vasóinak, mely egyúttal örök emléke lesz az Ország- Világ fennállása húszesztendős év fordulójának. Az Ország-Viliág Almanachja magában foglalja B. Virág Gézának A Magyar Színművészet czimű diszművét, a mely a karácsonyi könyvpiaczon jelent meg és öt forintba kerül. Ez a díszmunka Írásban és képben mutatja be Magyarország egész szinészvilágát. Több mint 200 kép és 200 czikk van e hatalmas kötetben, melyben minden olvasó megtalálja a kedves színészét és együtt, látja művészeinket és mővésznőinket, kiknek neve egybeforrott a magyar színi irodalom törté­netével Mindegyik művészről egy-egy jeles Írónk irt kisebb csevegést és utána maguk a művészek mondják el életük nevezetesebb eseményeit. A könyvhöz az előszót Rákosi Jenő irta. Az újság eddigi előfizetői a karácsonyi számmal együtt kapják meg az ajándékot. Új előfizetők, ha a félévi előfizetési dijat beküldik, mig a készlet tart, szintén megkapják az ajándékot. A ki most az Ország-Világra előfizet, karácsonyra szintén meglepheti kedveseit a pompás kiállítású díszmunkával. Az Ország-Világ 1900. évi karácsonyi ajándékának tartalmaez: Márkus Emilia: A nők barátnői. Lendvayné Fáncsy Ilka: Legkedvesebb emlékem. Szacsvayné B. Emma: Első vidéki vendégszereplésem. Nagy ibolya: Az éji látogatás. Vizváry Gyula: Pro domo. Gabányi Árppád: Az öreg. Beregi Oszkár: Az én mesterem. Ábrányiné Wein Margit: Bécsi vendégszereplésem. Kaczér Margit: A vasfüggöny. Szilágyiné Bárdosi Ilona: Hogy lett vége gyermekéveimnek ? Dalnoki Béni: A magas C mint életmentő. Kornai Rikárd : Szép szemek. MihályiFerencz: A bajusz tragédiája. Hegedűs Ferencz: Útiköltség. Kertész Ödön: Miképen lettem énekessé? Báró Splényiné Blaha Lujza: Naplómból. Küry Klára: Gyermek-bohóság. Vidorné Kacsó Karola: A legnagyobb szerep. Porzsoltné Lukács Juliska: Az első igaz könyv. Gazsi Mariska: Az első hosszú ruha Porzsolt Kálmán : A leghálátlanabb szerep. Vidor Pál; Egy epizód éle­temből. Tollagi Adolf: Hogyan lehet az ember nép­színházi taggá? Kiss Mihály: Hol voltam legéhesebb ? Raskó Géza: Első igaz sikerem. Ujváry Károly: A színész. Nikó Lina: Szinészpályán. Rónaszékiné Rosz- tagni Irén : Első fellépésem. F. Péchy Paula: Az első lépés. Hunyady Margit: Örökségem. Berzelei Ilona: Arczképem. Nógrády Jolán: Életrajzom. Baán Nelli: Az én pályafutásom. Gál Gyula: Tragikus-e vagy ko­mikus? Fenyvessy Emil: Hogyan lettem szerplő szi- nészszé? Hegedűs Gyula: Magamról Szerémy Zoltán: A fekete köpeny. Rónaszéki Gusztáv : Életrajzom. Mátrai B. Béla: Reformeszmék. A művésznőkről és művé­szekről következő Íróink Írtak: Ábrányi Emil, Alap Dezső, Bartók Lajos, Bede Jób, Bródy Sándor, Buday László, Dr. Diósy Béla,Dr. Fáik Zsigmond, Feleki Sándor, Fekete József, Gr. Festetich Andor, Gerő Károly, He­vesi Sándor, Kabos Ede, Kemechy Jenő, Kern Aurél, Kereszty István, Kéry Gyula, Dr. Kovács Dénes, Makai Emil, Márkus József, Márkus Miksa, Mészáros Kálmán, Molnár Ferencz, Dr. Molnár Géza, Nemes Ferencz, Palágyi Lajos, Rákosi Jenő, Révész Tivadar, Reiner Ferencz, Rutkay György, Salamon Ödön, Sas Ede, Sipulusz, Dr. Sziklay János, Tímár Szaniszló, Thury Zoltán, Dr. Váradi Ántal, Verő György, Vértesy Gyula, Zboray Aladár, Zöldi Márton. Az Ország-Világ szer­kesztősége és kiadóhivatala Budapest, V., Hold-utcza 8. szám alatt van Az újság előfizetési ára 4 frt. Elhaltak. 285., decz. 10. Kopestyuk Endokia férj. Buxbaum Aníalné, gör. kalh. 47 éves, kisbirtokos fe­lesége, sorvadás. 286., decz. 12. Vári Lajos, ev. ref. 40 éves, kőműves segéd, tüdőlob. 287., decz. 14. Bö- lényi, Mária róm. kath. 5 hónapos, szolgáló gyermeke, hörggyuladás. "289., decz 14: Sztandercsik Antal róm. kath. 1 hónapos, bányász gyermeke, veleszületett gyengeség 289., decz. 15 . Smitt János róm. kath. 2 éves bányász gyermeke, görvélykór. 290„ decz. 16. Gri- gucz Erzsébet férjezett Rusz Lőrinczné, gör. kath 50 éves, uyugbéres bányászná, tüdőlob. Foulard-selyem 65 krtól 3 frt 50 krig méterenkint — japáni, chinai stb. legújabb mintáza. tok és színekben, valamint fekete, febér és színes „Hetineberg-selyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méteren­kint — a legdivatosabb szövés, szin-és mintázatban, Privátfogyasztóknak postabér és vámmentesen, vala­mint házhoz szállítva, mintákat pedig postafordultával küldenek. Henneberg G. selyemgyárai cs. és kir udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Szerkesztői üzenet. E. E. Lussin piccolóból a tudósítás késón érkezett, de a karácsonyi számban helyet szorítunk neki M. J. Türelem. Vannak czikkek, melyek hetekig is vár­hatnak általános tartalmuknál fogva, fogy mikor jelenjék meg valami, azt a szerkesztő szokta eldönteni sok minden féle tehnikai és egyéb akadályok mérlegelésével. Arra tehát, hogy egy—egy nagyobb tárcza biztosan jön egyik vagy má­sik számban, senkinek határozott Ígéretet nem szoktunk tenni. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa közhírré teszi, hogy a városi szeszfogyasztáai adópót ék szedési jog a város­háza tanácstermében 1399. év deczember hó 20-án . e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen fog ha­szonbérbe adatni, az árverési feltételek a városháza iroda helyiségében előzőleg is megtekinthetők. 3935/99. tkvsz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Besztercze-Naszód vármegyei zálogkölcsön és hitelintézet végrehajtatónak Klimkó Antalné sz. Jenei Emma végrehajtást szenvedő elleni 90 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a nagybányai 2542. sz. tjkvben fel­vett 747/c. hrsz. belsőségre az árverést 500 írtban ezennel megállapitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1900. évi jan. hó 31-ik napján délelőtt 9 órakor a nagybányai kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott kikiáltási áron alól is el­adatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%,-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november ho 1-én 3333. sz. a. kelt igaz­ságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán 1899. évi nov. hó 13-án. A nagybányai kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Km. Pap Sándor ___________________________________________________kir. it. tbiró min; jbiró. Eg y jó házból való fia pin ez értan on óznak felvétetik a Nagyszálloda éttermében. 4097 1899. tkvsz. r Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Felsőbánya város sze­gény ápolda pénztára javára Bradofka Frigyesné és Kárpáli Irén végrehajtást szenvedő elleni 1250 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagybányai 754. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra külön hrsz. részletenként és pedig az 1229. hrsz. részletre 340 frt, az 1261 — 1262. hrsz. részletre 296 frt. és az 1316. hrsz. részletre 771 frtban ezennel megállapitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1900. évi anuár hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor Felsőbánya városházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott ki­kiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlano k becsárának 10°/o-át vagyis 34 forintot, 22 forintot és 77 forintot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazság­ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál leendő előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1899. évi november hó 20-án. A nagybányai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Km. P.ap Sándor kir. it. tbiró, mint jbiró. Magyar Korona-papir a legjobb levélpapír kapható 4 féle alakban és nagyságban HMEoln^Lá-r 2v£Iin-é,l37" könyvkereskedéséber. 1862. sz. Ár lejtési hit detmény. Az oláhláposbányai m. kir. bánya személyzetének 1900. év január hótól 1900. év deczember hó 1-ig terjedő időszakra kenyérliszt mennyiség biztosítására ezennel árlejtés hirdettetik. Szállítandó : összesen 700 q. 6-os és 7-es számú jóminőségi tiszta búzaliszt a szükséglethez képest 6 egyenlő havi rész­letekben Az érték az átvételt követő hóban fizettetik ki. A szállítást elnyerő köteles a kiirt mennyiségen felül esetleg 10%-al többet beszállítani — a két havi megrendelések 10%-al kevesebbet is tehetnek ki az összegükben kívánt mennyiségnél. Az 50 kros bélyeggel felszerelt zárt Írásbeli ■»ajánlatok 10% bánatpénzzel vagy letétre alkalmas értékpapírokkal ellátva folyó évi deczember hó 22-ig alólirt hivatalnak megküldendők. Az ajánlatokhoz csatolandók a lisztminták, melyen a q-kénti ár megjegyezve legyen. A kir. hivatal fenntartja magának a jogot, hogy hogy tekintet nélkül az ajánlott árakra, az ajánlatok közt szabadon választ, esetleg valamennyi ajánlatot is visszautasíthassa. Végül megjegyeztetik, hogy a liszt 25 és 50 kgros zsákokban szállítandó, a zsákok kívánatra azon­ban szállítónak vissza is adatnak. Oláhláposbányán, 1899. évi deczember 12-én. M. kir. bánya- és kohóhivatal. Laszke Győző, kir főmérnök. Utánnyomás nem dijaztatik. r Arlejtési hirdetmény. Alólirott g. kath. iskolaszéki elnökség ezennel közhírré teszi, hogy Krácsfalu községben egy uj köz­iskolának tervbe vett fölépítése czéljából egy szak­avatott építész vállalkozó kerestetik, ki a földmive- lésügyi m. kir. Miniszter ur ő nagyméltósága, mint kegyur által kegyesen jóváhagyott építési tervrajz és költségvetésnek megfelelőleg ezen iskolát felépitni képesnek tartja magát. Miért is ezen vállalat jövő 1900-ik évi jannár hó 14-ik napján a délelőtti órákban Krácsfalu iskolai helyiségében nyilvános és szóbeli árlejtés utján át fog adatni. A tervrajz és költségvetés Krácsfalu község iskolaszéki elnökségénél bármikor megtekinthetők. Krácsfalu, (Máramarosmegye,) u. p. Desze.) 1899. decz. hó 4-én. Fet Joachim krácsfalusi lelkész, mint tsksz. elnök. 603. sz. 1899. uíLr-verési Iti.ird.etmén3r. Alólirott bírósági végrehajtó az 1881. évi XL« t.-cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysom kuli kir. járásbíróság 1890. évi Sp. 290/0 számú végzése következtében Dr. Márk Géza ügyvéd által Hoffmann István nagybányai lakos javára Mar- kovics Pinkász gyökeresi lakos ellen 440 frt s jár. erejéig foganatositott kielégítési végrehajtás utján le­foglalt 1040 frtra becsült tengeri és paszulyból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 21209/4 1899. számú végzése folytán 440 frt tőke- követelés, ennek 1897. évi augusztus hó 31 napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 42 frt 75 kr. biróilag már megállapitott költségek erejéig Gyökere­sen alperes lakásán leendő eszközlésére 1899. évi deczember hó 27. napjanak délelőtti 11 órája határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értel­mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Nagvsomkut, 1899. évi decz. hó 9. napján. Dévay Lajos kir. /bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom