Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

1899. Márczius 26. 13. szám. (3) len elvesztésével sulytotta. A gyászlap, melyet az eset­ről vettünk következő: Konczvald Károly és neje Böhm Emma, a maguk és leányuk Adrienne, valamint a közeli és távoli rokonaik nevében, mély fajdalommal tudatják, hogy forrón szeretett leánykájuk Angelka f. hó 22-én reggeli 7 órakor élete 4-ik évében rövid kí­nos szenvedés után elhunyt. A kis halott földi marad­ványa folyó hó 23-án délután 4l/2 órakor fog a nagy- pénzverő-utczai 123-ik számú házból a róm. kath. anyaszentegyhaz szertartásul'szerint a helybeli sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 1899. évi márczius hó. 22-én. Áldás és béke drágái poraira! Mai számunk tárczarovatában Teleki Géza gróf fiának Teleki Pálnak a történelmi társulat egyik ülé- | sén tartott felolvasását hozzuk. Az ifjú gróf tudomá­nyos értekezése a történetírók' körében általános elis­merést aratott. A községi iskola tanítói kara nevében Doroghy Jgnácz igazgató abból az alkalomból, hogy a megelőző magyar kormánynak kultuszminisztere ugyanazon tár- cza vezetésénél megmaradt, a következő sürgönyt kül­dötte Vlasies Gyula vallás és közoktatásügyi minisz­terhez: Hazánk tanítósága aggódva várta a válságos napok fordulatait, hogy vajon mit hoz ránk a kétes jövő? De hála legyen az egek urának, ez aggodal­munk határtalan örömre változott akkor, midőn az uj kormány névsorában n.-méltóságod becses nevével ismé­telten volt szerencsénk találkozni. Soha le nem róható hálával tartozunk a gondviselésnek, hogy visszaadta nekünk mindnyájunk határtalan örömére n.-méltóságo­dat, a mi hőn szeretett, vezérünket, hogy korszakalkotó nagy müvét, a magyar hazafias tanügy továbbfejlesz- í tését isten segélyével mint korunk egyik legkiválóbb : férfia be is fejezhesse. A nagybányai községi iskola j tanítóinak is őszinte szívből fakadó buzgó fohásza száll fel az egek urához n.-méltóságod és hozzátartozóinak drága élete és boldogságáért s azért, hogy ismételten magunkénak mondhatjuk legnagyobb jóltevőnkét, akit majdnem elvesztettünk. Őszinte örömünk nyilvánítása után fogadja kegyelmes urunk legmélyebb hódolatun­kat, melylyel maradiunk n.-méltóságodnak mély tiszte­lői és hü alattvalói Nagybánya sz. kir. bányaváros közs. el népiskolájának tantestülete, ennek nevében Doroghy I igazgató. Ezen sürgönyre levélben a minisz­ter a következőleg válaszolt: Kérem, fogadja és tol­mácsolja őszinte köszönetemet a szives üdvözlésért, melylyel engem tárczám megtartási alkalmából Nagy­bánya szab. kir. város községi el. népiskolájának tan­testülete nevében megörvendeztettek. Wlassics, Nyilvános köszönet. Mindazok, kik drága kis leánykánknak elhalálozása és temetése alkalmával bánatunkat részvétükkel enyh’teni szívesek voltak, fogadják ez utón kifejezett hálás köszönet ticket. Nagy­bánya. 1899. márcz. 25. Konczvald Károly és neje. Színházi jelentés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy teljes műsorra szervezett színtársu­latommal, színházi zenekarral az előadást legközelebb megkezdem. Társulati névsor: 1. Művezetés. Kunhegyi Miklós igazgató s rendező, Almássy Endre rendező, Réthy László karnagy. Márkus Ödön ügyelő s könyv­tárnok, Juhász Pál festő, Kulcsár Jánosné súgó, Rajzné Gizella pénztúrosnő, Pap Imre ruhatáros és szabó Nagy József szinlaphordó, Wlach Rezső színházi asz­talos és diszitő. 11. Színpadi személyzet. Nők: A. Ragá- nyi Iza, operette és népszínmű énekesnő. K. Molnár Bella, naiva és énekesnő. Csetényi Juliska fiatal hősnő és szende. Szelényi Emilia, anya és comica. Nagy Emma, soubrette és társalgási. Bozóky Boriska, Daczó Vilma, Sáska Ilonka, Szelényi ilonka V. Vigh Mariska kardalosnők és színésznők. Férfiak. Váradi Pál ope­rette s népszínmű bariton. Bodó Gyula, operette tenor. Almássy Endre hősszerelmes. Kunhegyi Miklós apa- szinész. Árnyai Károly, comikus és buffö. Irsai Lajos, szerelmes és bonvivant. Juhász Pál, Szabó Pál, Zöldi Imre. Márkus Ödön, Németh Béla kardalosok és szí­nészek. Műsor: A gésák, Az unatkozó király, Liba­pásztor, A királynő dragonyosa, Cziterás, Fanchon nagybánya és vidéke. asszony leánya, Brigitta hozománya, Faust, az ördög czimborája, Á kis herczeg, A kis alamuszi, Virágcsata, operettek. Coulisset ur, A hálókocsik ellenőre Fernand házasodik, Nőszabő, A 40 éves kis leány, Arthur kaland­jai, Gyurkovics leányok, vígjátékok. Keresd a szived, A fegyenhz milliója, Két. tacskó, A szerelem iskolája, Mariana, Fekete vér, Szent-e vagy őrült, drámák és színmüvek. Felhőszakadás, A fekete rigó, Mária bátyja, A falu szépe, népszínművek. Az ember komédiája, Uáromláb kapitány Egy nap a paradicsomban, bohó­zatok. Bérletárak 12 előadásra: I. r. ülőhely 10 frt. II. r. ülőhely 8 frt, földszintre 4 frt. A bérletet Almássy Endre rendező gyűjti. A n. é. közönség jóindulatú párt­fogását kérem. Tisztelettel Kunhegyi Miklós színigazgató. A társulat értesülésünk szerint ünnep első napján megkezdi előadásait, kitűnő műsort, jó erőket igér s zenekara is van és pedig nem papiroson, mint Báródy- nak volt. Habár bérletet szerezniük nem sikerült azért hisszük, hogy műértő közönségünk pártfogásban fogja részesíteni ezt a rendezett társulatot. Az újságok versenyében, mely a nagyközönség szemei előtt folyik, mindig megtartotta első helyét, a Pesti Hírlap, mely legutóbb még a Mikszáth Kálmán­tól alapított Országos Hirlap beolvadásával is gyara­podott. Elvitázhatíauul a legjobb és legelterjedtebb lap ma a Pesti Hirlap, mihez sokban járult az, hogy egyenlő ár mellett gazdagabb tartalmú és nagyobb terjedelmű valamennyi más napilapnál Politikai irányt tekintve, független szabadelvű és nemzeti demokrata újság, melynek vezérczikkeit a legelső publicisták ír­ják : Beksics Gusztáv, ifj. Ábrányi Körnél, Kenedi Géza, Vázsonyi Vilmos, Balogh Pál és legutóbb még Kóbor Tamás is. Tárczairói a ma legkedveltebb és legkitű­nőbb irók; Mikszáth Kálmán, Tóth Béla (egyúttal a mindig szellemes Esti levelek Írója) Murai Károly, Kóber Tamás, Gárdonyi Géza, Bede Job, Tömörkény István, Krúdy Gyula, Homok, Sas Ede, Milkó Izidor, stb. Nagy vonzóerőt adnák a lapnak az országgyűlési, törvénykezési és egyébb karczolatok, az élénken szer­kesztett színház-, hir-, sport és vegyes rovatok. A szó­rakoztató és hasznos közlemények nagy bőségén kívül még különféle kedvezményt is nyújt olvasóinak, mely tekintetben igazán egyedül áll ma a lapok közt. S az ára mégis csak 1 frt 20 kr. egy hóra, 3 frt 50 kr. az április—júniusi negyedévre. A Párisi Divat czimű nagy képes heti divatlappal együtt pedig csak 1 frttal több, vagyis negyedévre 4 frt 50. kr. A most újonnan belépő előfizetők megkapják a Tetemre hivás e szenzácziós bűnügyi regény márczius második felében megjelenő részét külön lenyomatban. A nagyheti szertartások rendje a r. kath. plébá­nián Márcz. 25-én d. e. 10 órakor ünnopélyes szent­mise, mely alatt az énekkar Seyler ünnepi miséjét és Liszt ave Máriáját adja elő és Becsky Gizella énekli : Ékkel egy Mária dalát. Virágvasárnap d. e. 9 órakor lesz a pálmaszentelés és utána a sz.-mise alatt Seyler vocál miséje kerül előadásra és egy középkori ének: O felices peccatores. A precioban a solo részeket Mikes Anna, Sipos Géza és Gurszky János fogják énekelni. Csütörtökön d. e. 9 órakor lesz a nagy mise; pénte­ken szintén 9 órakor lesz a ájtatosság, mely alatt Mozart »Adoramus te« kezdetű énekét előadják, Rátz Anna, Várady Erzsiké, Gurszky János és Szőke Béla. Az énekkar pedig Kersch Tenebrae factae sunt és Coistus factus est-jét énekli. Péntek d. u. 3 órakor prédikáczió lesz és utána harmonium kíséret mellett Rátz Anna és Várady Erzsiké előadják Pergolese Sta- bat Materét, mely 10 részből áll s s melynek magya­rázatát, történetét és szövegét a templom előtt bárki megveheti pár krajezárért. Utána lamentáczió lesz és a végén Bethoven bűnbánója. Szombaton este 787-kor lesz a feltámadás, mely alatt Mozart Quare obdormisa, Schöpf Te Deuma, Pembauer Regina coelije és Becher Tantum ergoja kerül előadásra. Látképes Levelezőlapok czimmel Engländer József szerkesztésében és kiadásában havi folyóirat fog meg­jelenni f. évi április hó 15-én Tatán, a mely lapnak tárgyamra: az ázsiai felfedező-utazások történeteinek korszakaira. Már az előbbiekben is arra törekedtem, hogy bizonyos csoportosítást hozzak létre az utazók hosszú sorában. Most azt akarom bemutatni, hogy e tárggyal való bővebb foglalkozásnál véleményem szerint mily korszakfelosztásra kell, mint alapra helyezkedni. A nehézségek elkerülése végett 5—6 korszaknál többbre ne terjedjen a felosztás s az alkorszakok is elkerülendők. Az ázsiai felfedezőutazások kora, Kr. sz. e. 404-ben kezdődik Herotodossal. Strabon, ki a Kr, u. 1. század­ban élt, még nagyon egyezik honfitársaival, ha nem is a felfogásra és czélra, de munkálkodásának, utazá­sainak egész turista jellegére nézve. Nagy Sándornak és vezéreinek kutatásai s felfedezései is részben ilyen részben egészen laikus jellegűek. A kereskedelmi uta­zások tudományos szempontból nem jöhetnek tekin­tetbe. Mivel tehát mindezen utazások 484-től Kr. e. 160-ig Kr. u. egyazon természetűek, és mivel a nép- vándorlás következtében ekkor az utazások több szá­zadra fennakadnak, az első korszakot 484-től a nép- vándorlásig, illetve 150-ig terjedőnek veszem. Ez a görögök kora. A népvándorlás lezajlása után a követségi uta­zások kezdődnek, melyek 569-től (Zemarchus) 1404-ig (Ruy Gonzalez de Clavijo) tartanak. Közbeesnek nehány kalandor s Marco Polo kereskedelmi utazása. Végre ugyanez időbe esnek az arabok utazásai és hadjáratai 950-től (Massudi) 1377-ig (Ibn Batuta). Bár ezen uta­zások három oly külön csoportba tartoznak, melyek közül csak az első kettő mutat némi összefüggést és rokonságot, de a mennyiben idő tekintetében teljesen összeesnek, külön korszakot alkotunk belőlük1 s ez a második lesz a követek és arabok kora. 1498-ban lép Vasco da Gama, az első portugál, India partjára; Laurez (1526,) az utolso hódiló Indi­ában; s de Moto (1542.) kit szélvihar Japán partjára vet ki, az utolsó portugál, ki nagyobb fölfedezést tett. Ugyanez időbe esik a Philippineknek a spanyolok által való meghódítása, mely 1565-ben Manila elfogla­lásával ér véget.. Nehány kalandoron kívül e korszakot senki sem köti össze a következővel, s ezért azt külön választva,.mint a portugál hódítások korát harmadik korszakká tesszük. 1577-ben Timofejev-vel és 1579-ben Stephan* nel uj korszak kezdődik, melyet mindvégig, sőt át a másik korszakba az oroszok és angolok hódítása jellemez. De ezen negyedik korszak, melyet az orosz és angol hódítások korának nevezhetünk, csak 1763-ig tart. Ugyanis 1763-ban lép fel Niebuhr, s vele kez­dődnek, mint már említettem, a tudományos utazások melyek azonban 1856-ig csak a partokra és külső részekre terjednek, s csak 1856. után Bel-Ázsiára is. Épen ezért az 1763-tól 1856-ig terjedő időt, mint ötö­dik korszakot, a tudományos utazások, az 1856-tól máig terjedő időt, mint hatodikat, Bel-Ázsia felkuta­tása korának nevezhetjük. Ma talán, és ezt reméljük, ismét uj korszak haj­nalát éljük, melyet a japán-khinai háború, Khina kikö­tőinek a németek, oroszok angolok és francziák által való megszállása s a szibiriai vasút kiépülése fognak előreláthatólag előidézni. czélja az lesz, hogy ezen, hazánkban is már oly nagy mérvben kiterjedt kellemes sportot jobban elősegítse és a gyűjtőknek érdekeit előmozdítsa, amennyiben összeköttetésben fog állani az összes külföldi ily czélu lapokkal és intézetekkel Hisszük, hogy ezen lap életbeléptetése az óriási számban szaporodó képes levelezőlap gyűjtőknek rendkívül nagy örömére fog szolgálni. Előfizetési ára az 1899. évre 75 kr lesz. Előfizetéseket legczélszerübben postautalványon Eng­länder József Tata, (Komárommegye) czimre kül­dendők. Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1. Enyedi Sándor és Tóth Erzsébet nagybánya borpa- taktelepi. 2. Tóth József nagybánya borpataktelepi és Botos Erzsébet nagybányai. Közeledik a tavasz, a természet újjá díszíti a föl­det, minden szépül s ha saját lakóházainkat is óhajt­juk csinosabbá tenni, ngy használjuk csakis a Krons- teiner-féle homlokzatfestéket, mely elismert legjobb és legtartósabb. A töbiről fölvilágosit a mai hirdetése. Nyilvános nyugtázás. Mozbacher Lina kisasszony a nőegylet része 4 frt 50 krt gyűjtött. Ez összeghez hozzájárultak : Gedai Józsefné 30 kr, Gyiszálovics Ve- szelin 1 frt, Vajnay Miklósné 50 kr, Farkas Lipótné 50 kr, Pethe Endre 50 kr, Musnay Ferenczné 50 kr, Knöpflerné 50 kr. A szives adományozóknak köszö­netét mond : az elnökség. Elhaltak névsora. 78. márczius 20. llotka Ilona, gör. kath. 4 hónapos, kincstári erdőmunkás gyermeke, görcsök. 76. márcz. 22. Csolopán Pál, gör. kath. 38 éves, bányász, tüdőlob. 77. márcz. 22. Konczvald Angelka, rom. kath. 3 éves, takarékpénztári könyvelő gyermeke, agyhártyalob. 78. márcz. 22. Szödényi Márton, rom. kath. 68 éves, városi alamizsnás, vese­lob és szivsorvadás. 79. márcz. 22. Bondra Péterj gör. kath. 1 hónapos szolgáló gyermeke, hörggyuladás Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Nyi latkozat. A »Nagybánya és vidéke« febr. 19-iki számában czikk jelent meg a legutóbbi arany lopásokról, s a czikkben azok között, kik vizsgálat végett a kir. járás­bírósághoz áttétettek az én nevem is előfordul. Bár legtöbb ember tudja, hogy hazai törvénye­ink olyanok, a melyek alapján a legártatlanabb is igen könnyen kerülhet vizsgálati fogságba, mégis reputá- czióm érdekében kötelességemnek tartom erre vonat­kozólag e lap hasábjain kijelenteni, hogy engem or­gazdasággal vádoltak ugyan ártatlanul, de a vád alól Vb. 16/21/2 és 4493/99 sz. a. felmentettek. Erről iratai­mat eredetiben a tek. szerkesztőségnél bemutattam.*) Nagybányán, 1899. márcz. 24-én. Ifj. Petki Sámuel. *) A hivatott végzések felmutatását igazoljuk. Szerk. HUNGÁRIA ÉTTEREM ÉS SÖRCSARNOK. 9 1E i^tesstes ■ V AN szerencsém a n. é. közönségnek b. tudomá­sára hozni, hogy ápril. l-töl jó Ízletes kosztot jutányos árban szolgálok ki, házhoz hordva. Az abonens urak részére pedig az üzletben külön étterem van berendezve. Ajánlom tisztán kezelt nagybányai és sikárlói boraimat a legjutányosabb árban. A legjobb minőségű kőbányai sört direkt a gyárból rendelem, és ki van zárva az, hogy naponta legalább kétszer friss csapolás ne legyen. Nagy választék villás reggeli, ebéd és vacsorában, melyek jutányos árban kaphatók, tiszta és pontos kiszolgálás mellett. Koppel Kálmán üzletvezető. 973—899. Faeladási hirdetmény. Zazar község tulajdonát képező erdőnek, a rend­szeres üzemterv alapján kihasználás alá kerülő 2 évi vágásában találtató 116 db. tölgyfa, melyből 93'49 m. épület- és műfa, 59'35 m. tűzifa, Zazar községben, a bíró házánál 1899. évi ápril hó 4-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen elfog adatni. Kikiáltási ár a becsérték 400 frt, melynek 20°/0át árverezni szándékozó előre letenni tartozik. Legtöbbet ígérő a vételárt azonnal kifizetni tartozik. A kihasználást azonnal megkezdheti, s azt folyó évi ápril hó 20-ik napjáig befejezni tartozik. Egyébb feltételek az árverés napján, annak megkezdése előtt kihirdettetnek, addig a főszolgabírói hivatalban bármikor megtekinthetők. Nagybánya, 1899. márczius hó 18. Dienes Dezső főszolgabíró.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom