Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
Nagybánya, 1899. Május 21 — 21 szám. f o' aXV. (‘vfrilyan.., y 23 TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. IvÉEG-XEÜ-iEJIbTIK: 2uTI3íTIDE2Sr T7‘-A-S-Á_I5I:T-A.I:>. Előfizetési árak: Egész éyreéfrt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. I Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO Icr. Pünköst ünnepén. i.L^ A szent szellem, mely Jézus tanítványait lelkesítette s eszközévé lett annak, hogy csodálatos módon megértsék egymást különböző' nem- zelbeliek: működését ismét foganatosítja. Pünköst ünnepén Európa figyelme Hága felé .fordul, hol a felett tanácskoznak a hatalmasságok küldöttei, hogyan leheLne békét teremteni és lefegyverkezni. A keresztény czivilizác-úónak világokat átalakító, művelődést terjesztő nagy hatalmát tekintve, valóban csodálkoznunk kell, hogy Jézus szelleme még mindig nem tudott győzni az öldöklő fegyverek felett. A Hágai kongresszus némi kilátást nyújt, hogy az európai államok egy lélekölő lidércz- nyomástól meg fognak szabadulni. Igazi pünkösli szellem, igazi szent lélek, mikor a különböző népek igyekeznek megérteni egymást és egy magasztos eszme alatt, egy akarattal csoportosuln;. Nem tudhatjuk mi eredménye lesz a gyűlésnek s azt sem tudhatjuk, hogy mennyiben fog ez könnyíteni a mi népünk helyzetén, de már magát az eszmét, a tanácskozás létrejöttét örömmel kell tekintenünk, mint ihletett uj szellemet. Minden keresztény ember pünkostje ma ünnepélyesebb, örömteljesebb kell hogy legyen, annak tudatában, hogy a kísérletek már megindultak. Lehet, hogy ezek nyomán a béke áldásai hamarább fognak beköszöntem, mintsem gondolnék. Városi közgyűlés — 1899. máj. 17-én. — A képviseletnek ma népes közgyűlése volt, melyen a gyengélkedő Turman Olivér polgármester helyett Gellért Endre h. polgármester elnökölt. A gyűlés mindjárt viharral kezdődött, Ember Elek városi képviselő ugyanis régebben indítványt adott be az utczák okszerű takarítása iránt s ezt az indítványt minden áron lárgyaltatni óhajtót a a jelen közgyűlésben, az elnök azonban hivatkozva a községi törvényre, ebbe semmi esetre sem akart belemenni. E körül forgott az eszmecsere, mely mégis csak azzal végződött, hogy a különben egészséges indítványt ma tárgyalni nem lehetett. Második vita indult meg a takarékpénztár felett, a mely ugyan sokkal több hasznot adott, mint az előbbi évben, de a közönség még többet kívánna. Sokat emlegették azt is, hogy az elkészített uj alapszabályok a hatóságok kezein valahol elvesztek. Bár ezt valami zokon senki sem veszi, mivel azon alapszabályok nem voltak megfelelők. Újakat kell tehát késziteni. Ez emeltetett határozattá is. Ismét vitára adott alkalmat a polgári iskolai építkezés, hol minden pályázónak akadt pártfogója, szavaztak is nem egyszer, de háromszor, végre is a helybeli mesterek győztek, igen helyesen, mert a jelen nyomasztó viszonyok közt arra is kell tekinteni, hogy iparosainknak munkát adjunk. A gyűlés különben jössz kedvében volt s majdnem minden kérvényt elutasítóit. így maradtak havi 16 frt fizetéssel a városi hajdúk is, kik tehát ezután is 50 kr mapszámért teljesítik nehéz szolgálatukat. A gyűlés majdnem 4 óra hosszáig tartott. Elnök: Gellért Eridre h. polgármester. Jegyző: Bálint Imre tanácsos. Hitelesítők: Torday Imre, Szervith János és Molnár Mihály. Hitelesítés ideje: Május 31-én, d. u 4 óra. Gyűlés elején Ember Elek interpellálta meg a polgármestert az általa márczius hóban az utczák tisztántartása végett beadott indítványa ügyében, mely eddig nem került tárgyalás alá : Gellért Endre h. polgármester megígérte, hogy az ügyet megvizsgálja és a jövő havi közgyűlésnek jelentést tesz. 1., Az április 17-én megtartott váratlan pénztárvizsgálat a pénztárt 4636 frt 15 kr, készpénzzel s 1.014,177 frt 21 kr értékpapírral rendben találta: tudomásul szolgál. 2., A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta a város . azon intézkedését, melylyel a városi takarékpénztártól a téglaégető kemenczére 16,000 frt kölcsönt vett fel. Tudomásul vétetik. 3., Szatmár vármegye közgyűlése a város 1897. évi zárószámadását jóváhagyta: Tudomásul szolgál. 4., Hasonlóan a r. kaih. templom pénztár 1898. zárószámadásai jóváhagyattak. 5., Nagybánya város takarékpénztárának múlt évi zárszámadásai hosszabb vita után, melyben azt hangsúlyozták, hogy az alapszabályokat a változott viszonyoknak megfelelőleg módosítani kell, elfogadottak s utasittatott az igazgatóság, hogy a módosítások iránt intézkedjék. 6., A tanács beterjeszti jelentését a bérezi legelők bérbeadásának eredményéről. Mivel a bérösszeg a múlt évihez képpest 115 frttal kedvezőbb, a közgyűlés a bérbeadást jóváhagyta. 7., Legnagyobb érdeklődés mutatkozott az állami polgári leányiskola uj építkezése iránt. Hogy, kik pályáztak ezen 33 ezer forintos épületre, azt lapunkban már ismertettük. A tanács Kerekes mellett foglalt állást, mint a ki legelőnyösebb ajánlatot tette: A közgyűlés azonban tekintettel arra, hogy a helybeli ipirosokat különösen a jelen nehéz helyzetben pártolnia kötelessége Gyirászin János helybeli építőmesternek Ítélte oda az építkezést, a ki az árakból 5°/,rot engedett. A h. polgármester és a t. ügyész utasittatnak, hogy a szerződést a vállalkozóval kössék meg. 8., A nagybányai Kőipar részvénytársaság segélyezés iránti kérvénye ma nem volt tárgyalható, mivel 56 képviselő nem gyűlt össze s igy ez a jövő havi közgyűlésre tűzetett ki tárgyalás végett. 9. Hasonló sorsban részesült a Rótabánya másfél részvényének eladása iránti jóváhagyás is. 10. A gazdasági és pénzügyi bizottság 8°/„ tűzrendészen pótadó megszavazását hozza javaslatba: A közgyűlés azonban e tárgyban javaslattétel végeit egy bizottságot küld ki. melynek tagjait Csü- dör Lajos, Marosfy Dezső, Sipos Géza, Bay Lajos, Virág Lajos, Incze Sándor, Grillusz Emil, Fábián Lajos. 11. A Nagybányán létesítendő kőedény esetleg porczellán ipartelep ügyében a közgyűlés elfogadta a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatát, miszerint ez ügyben a főispán utján fölterjesztést tesz a kereskedelmi miniszterhez. 12. A veresvizi köztemető ügyében, mint a mely temető czéljaira nem alkalmas, A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE" tárczája. Uj arany országok. Irta: Szellemy Geyza. Tacitus, a latinok hires történetírója, tizenkilencz- száz év előtt megírta annaleseiben, hogy a rómaiak aranyuk nagy részét Afrika legforróbb tájékáról nyerik s ebből egyúttal azt következtette, hogy minél forróbb valamely vidék, annál dúsabb az aranyban. Közel: két ezreden keresztül senki sem hitte állítását, amennyiben a hires afrikai utazók az egész világrészben az aranynak még nyomát sem találták, minthogy valószínűleg csak képzeletben utaztak Afrika belsejében. A hatvanas évek végén Mauch Károly bajor geológus tényleg beutazta Afrikát s feltalálta Zambesi hegység mellett a régi szerecsen aranybányászatnak romjait és a végtelen nagy aranyförmatiót. A feketék régi czivilisatio romjainak vidéke nép- telen volt, a nemes európaiak és amerikaiak évezredeken keresztül rabszolgaságba hurczolták a szegény feketéket s igy kiirtották, mint Angliában a farkasokat. A jó reményfokról kivándorolt 20 ezer boer (paraszt) e vidékre s megalaj^totta a transvali köztársaságot s jelenleg Johannesburg bányavárossal képezi a világ legelső arany országát, amennyiben éven- kint egyszer annyi aranyat termel, mint az egész többi világ, belefoglalva a nagy amerikai és ausztráliai aranybányákat is, évenkinl 310 millió értékben, melyből száz millió, mint tisza osztalék megy az angol részvényesek zsebébe. Fel is osztotta a czivilizált Európa gyorsan az egész Afrikát, végtelen hosszú egyenes vonalak képezik a térképeken az uj birodalmak határait és Transwal is nagynehezen tarthatja fenn önnállóságát s maholnap ismét zsákmányuk lesz. Tacitus annaleseit Amerikában nem igen olvasták, mert tiz év előtt egy nehány amerikai arany- bányász Éxelsior nevű hajón kikötött a fagyos Behring tengerszorosban Jukon folyó torkolatánál s azon felfelé haladva az eszkimók között hóból épült várost alapitoltak Circle City név alatt. Nyolcz évig kínlódtak az északi sark körén az örökös hóban, mig 1896-ik évben a volt Orosz-Amerikéból Alaskából behatoltak Jukon folyó egy mellékvölgyébe Klondykébe s ott találták a nagy aranymezőket. A hó itten junius végével elolvad, de a föld azért öt méterre van befagyva. Az arany nincsen sziklában, hanem a közönséges befagyott földben és a bányászok lüzesitett kövekkel hatolnak lefelé és kiemelik az arannyal telitett porondot, a melyet fából készült rostélyokon mosnak. Egy év alatt 7 millió forint értékű aranyat bányász- kodtak össze s Éxelsior hajójukon szerencsésen érkeztek vissza New-Yorkba. A mint ennek hire ment az egész világból sereglettek össze e vidékre az aranybányászok s ámbár százezren megfagytak és elpusztultak mégis ezen holttesteken keresztül mindig újak nyomultak elő s alig másfél év alatt alapítottak egy uj arany országot egy rendezett és virágzó bányavárossal Davson Cityvel a Klondyke pataknak Jukon folyóba való torkolatánál. Azok számára, a kik akarnának szerencsét próbálni e vidéken, leirom Horovszky Zdenko bányamérnök s tágasabb értelemben vett földink után a ki egy csapat cseh bányászt vezetett oda egy nagy vállalathoz, a Klondykébe való utazást. New-Yorkból Canadian Pacific vasúton utazik az ember nyolczezer kilométert Vancouverbe vasúti dij 250 frt. Itten be kell szerezni egy egész évre élelmi szereket, ruhát, műszereket, főző-eszközöket és bútort. A mit e városban már egészen bepakolva és osztályozva kap az utas a kereskedésekben Ennek súlya 10 -20 métermazsa egy személy számára. Ezen podgyászszal felszáll az ember Ningchov hajó fedélzetére és a tengeri ut vezet az Észak-Amerika nyugati partján gyönyörű fenyőerdőkkel benőtt szigetek közt, melyek ugyszólva czethal-hidakkal vannak összekötve egymással úgy, hogy alig lehet köztük elhaladni. Érkezve Skagvayba, az utasoknak gyorsan kell kiszállnak, gyorsan kidobva utánuk a málhát. A parton várnak már a szállítók lovaikkal és Dyea városon keresztül a magas Whit-szorosan keresztül vezetik az utasokat Like Benetbe, kilónként szállítási dij 1 forint. A szorosban ezer és ezer ló hulla fekszik, a mennyiben ezen állatok rendesen lábukat törik s ilyenkor le kell őket lőni, ezért is nevezik holt lovak utjának (dead horse trial.) Az útnak csak egy érdekessége van, szép angol missek a mennyiben az angoloknál ez most divat, ezen veszélyes utat nász útnak választani. Feljebb az örökös hó regióba érkezve, az utazás a befagyott havon szánkán történik Summit hegycsúcsig, a hol
