Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
(2) 20. szám. nagybánya És vidéke. 1899. Május 14. a gyümölcsön is és a fentebb emliteR foltokat alkotják. A nyári spórákat főleg a szél hordozza szét s hullatja el. Ha a nyári spórák a szóló zöld részeire hullanak s itt eső vagy harmatcSeppbe kerülve, kellő melegben tovább fejlődnek s megtámadják a szőlő zöld részeit. A leveleket azonban csak a felső lapjukon támadhatják meg. A nyári spórák terjedése és támadása tart tavasztól késő őszig. A telelő spórák a gomba testével együtt a szőlő testében, de főleg a levelekben fejlődnek s a lehullott levél belsejében telelnek át. Nem volna tehát czél- szerütlen ősz idején a lehullott leveleket a mennyire kivihető összegyűjteni és elégetni vagy más módon megsemmisíteni, mert ezáltal a gomba jövő évben való terjedését akasztjuk meg. Ugyanis a levélben áttelelt spórákból fejlődnek legtöbbnyire az első nyári spórák, melyek megfertőzik a fiatal szőlőleveleket, minekutána nemsokára megjelennek a fiatal levelek alsó felületén a nyári spórák alakította foltok. A peronospora pusztítása közvetett vagy közvetlen. Közvetlen első sorban, ha a leveleket támadja meg, mert a megtámadott levelek gombalepte részei rendes működésűkben meg vannak akadályozva s rendszerint tönkre is mennek, mivelhogy a megtámadott levél részben vagy egészben ideje előtt elszárad s a legtöbb esetben le is hullik. Közvetlen a pusztítás akkor is, midőn a fürtöt részben vagy egészen támadja meg a gomba, mert az ilyen fürt bogyói összeszáradnak, részben lehullanak; a félig-meddig megtámadott fürtök bogyóiból szűrt bor pedig többé-kevésbbé csökken értékében. A gomba pusztítása közvetlen lehet még azon esetben is, ha a hajtásokat korán megtámadja és tönkreteszi, de leginkább károsítja a vesszőket azáltal, hogy megakasztja fejlődésüket s igy az illető vesszők meg nem érhetnek. Az ilyen vesszők felelte érzékenyek a hideg iránt és télen már csekélyebb hidegben is elfagynak. Ez az oka, hogy újabb időben — a peronospora általános elterjedése óta — a vesszők el fagyása is nagyon gyakori. A gomba pusztítása közvetett, a mennyiben a megtámadott tőke egész fejlődésében meg van akasztva és gyengítve úgy, hogy jövő évi tenyészete is szenved. Különösen pedig a tökéletesen ki nem fejlődött és a téli hideg által még megkímélt vesszők hajtó képessége nagy mértékben szenved, úgy hogy vagy ki sem hajt, vagy ha kihajtott, a hajtások rövid idő múlva elvesznek, Vagy igen rövidek maradnak. Minthogy a gomba a leirt módon támadva meg a szőlőt, jelentékeny pusztításokat okoz, miről szőlősgazdáink eddigelé is elegendőképpen meggyőződhettek, okvetlen gondoskodnunk kell a gomba kártételének csökkentéséről, illetőleg megakadályozásáról. Erre pedig van hosszú időn át eredményesen kipróbált eljárásunk, melynek pontos és gondos, ideje korán való alkalmazásával a gomba kártételétől megmenthetjük. Ez eljárás a szőlőnek okszerű permetezése rézvegyiiletekkel. Ugyanis a gombasporák főleg a szél által jutnak a szőlő zöld részeire, kivált a levél felső felületére. Ott kedvező körülmények közt, tehát kellő nedvesség és melegben csíráznak s az illető részeket megtámadják, ha azonban a csírázás alatt feloldott rézvegyülettel érintkeznek, tönkre mennek s a szőlő zöld részei mentve maradnak. Ezért szükséges a szőlő összes zöld részeit, különösen a levelek felső lapját olykép permetezni, hogy a rézvegyület kis, apró foltok, pontok alakjában az egész levél felületét ellepje s a levélre hulló harmatcsepp okvetlen érjen ilyen folthoz. Ezért fontos a jó s pontos permetezés. A rézvegyületek, a mennyiben a permetezésnél a szőlőbogyó felületén tapadva maradnak, a szőlőt vagy a belőle szűrt bort az élvezőre nem teszik vesszélyessé; ajánlatos azonban a nagyon permetezett szőlőbogyókat élvezet előtt lemosni, mert egyrészt a bogyó ize szenved általa, másrészt nagy mennyiségben élvezve, esetleg emésztési zavarokat okoz. A permetezésre használt rézvegyületek és keverékek közül eddigelé a hazai és külföldi tapasztaladolgoktól vagy az oda Haza mostan bőven forgó Újságoktól fel nem inditaltak az Levélírásra. Már ha eddig nem Írtak, ezután késő, mert kimozdulván, minden nap más quártéjunk lessz. Csak jól meg kell hizlalni a sertéseket, mert majd a Francz mészárossal vagdajják, vagy lövöldözik le. Közlötlem Kajdival is a Móricz Bán Vára ostromlására való Invitatoriát, de azt mondotta, a mit az Esopus Rókája, mikor a szép ért szőlőből nem ehetett: Nolo acerbam sumere. Nondummatura est. Nem kell az ostrom, mert nem lehet menni, hanem ha hizlalnak még egy ártánt, az katonai hatvágással hal felé vágja a fejét Karácson előtt. Mig haza érnék a Paripának Abrakról és jó hid- lásos Istállóról provisiót kell tenni, a katonának pedig jó quartéjról, jó kenyér, hús és jó Boriról kell gondoskodni. Mig ezen Fültér képpen előre el ment Levelem után magam is haza törekedném, addig is édes Atyai szeretetekben ajálván magamat, a Batizi Urakat is tisztelvén vagyok Édes szüleimnek engedelmes fia Szalárdi Jakó Pál Ns Szathmár várni. Insurgens. N. B. 2a 9 bris éjczaka nagy hó esett itten, a honnan már igy fujjuk a mars nótát Rákóczival : Zöld erdők harmalyát, Csinos tsizmám nyomát, Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél. s a. Közli: Révész János. tok szerint legjobb és használatra legalkalmasabb a rézgálicz (kék gálicz), melyet mészoldattal keverve, bordeauxi keverék név alatt, vagy azon helyeken, hol tiszta mész nem állrendelkezésre, szódaoldattal keverve burgundi keverék név alatt használunk. I. A bordeauxi (olv. bordói) keverék alkotó részei a rézgálicz, mész és viz, melyeket többféle arányban kevernek. A legalkalmasabb keverékek a rézgáliczból 1, 1V2, 2 százalékot tartalmaznak, ennél nagyobb százalékot is használtak, de ennek semmivel sincs nagyobb hatása s igy csak anyagpocsékolás. A leghelyesebb keverékek a következők: a) Az egy százalékos keverék: 100 liter vízre 1 kg rézgálicz, 1 kg égetett mész. b) Két százalékos keverék 100 liter vízre 2 kg., rézgálicz, 2 kg., égetett mész. E keverék készitésmódja a következő: az idegen alkatrészektől mentes rézgáliczot megtörjük, azután kisebb mennyiségű langyos vízben 1 kg,, rézgáliczra körülbelül 3 liter vizet számítva oldjuk fel. Egy másik edényben pedig az égetett meszet oldjuk még egyszer annyi vízben. A mészoldatot (oltott meszet, mésztejet) czélszerü finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benne, melytől a permetező készülék bedugul. Ézután a három illetőleg hat liternyi rézgá- liczoldatot a kellő arány szerint, tehát az a) keverék készítésekor 97, a b) keverék készítésekor a 6 liter rézgáliczoldatot 194 liter vízbe öntjük. S ha a mészoldat lehűl, akkor folytonos keverés közt, lassan hozzá keverjük a rézgáliczoldathoz (és nem megfordítva). Még egyszerűbb a keverék készítése, ha 160 liter vízbe az 1 illetőleg 2 kg. rézgáliczot vászonzsákokba zárva síilyesztjük 4—5 órára s azután oltott meszet adunk a rézgáliczoldathoz. Minthogy az oltott mész is tartalmazhat a szitán átment idegen alkatrészeket, szükséges a kész keveréket is ellenőrizni. E czélból az elkészült keverék szilárd részének leülepedése után a folyadék felső részéből a próbához egy pohárral kimerítünk; ha a pohárba merített folyadék nem tiszta kék szinü, akkor a keverék jól van elkészítve s a permetezéshez használható, ha azonban kék szinü, úgy a keverékhez még hideg oltott meszet (körülbelül 1/i (negyed) klgramm égetett mészből készültet) kell önteni. A keverékben lévő mész elegendő mennyiségéről könnyen lehet bizonyságot szerezni. Ugyanis néhány krajczárért minden gyógyszertárban kapni néhány keskeny szelet veres lakmusz papirost. A veres lakmusz papiros szeletet mártsuk be a kész bordeauxi keverékbe s ha a papiros megkékül akkor még mészoldatot kell a keverékhez önteni mindaddig, mig a veres lakmuszpapiros nem marad a bordeaux-i keverékbe való bemártás után is veres. A bordeaux-i keverék ugyanis, ha elegendő mésztej nincs benne, maró (savas) hatású s a szőlő levelét, különösen a zsenge leveleket könnyen megmarja, ellenben a mészoldat a keverék maró hatását megsemmisíti. A veres lakmusz papirossal tehát a maró hatásról győződjünk meg; különösen fontos ez a még gyenge szőlő, tehát az első ízben való permetezéskor, mert a maró folyadék a gyenge leveleket igen könnyen megperzselheti. II. A berri-i vagyis a burgundi keverék, melyben a mész helyett szódát (mosó vagy maró szódát, savanyú, szénsavas nátriumot) teszünk. E keveréket czélszerü oly helyeken használni, a hol tiszta meszet nem könnyű szerezni. A keverék készitésmódja ugyanaz, mint a bordeauxi keveréké. E keverék nem tapad oly erősen meg a szőlő zöld részein, mint a bordeauxi s ezért a csemegeszőlő permetezésére különösen al kalmas. A rézgáliczot csak fa-, réz-, vagy agyagedényekben oldjuk fel és a keveréshez is csak faeszközt használunk. A kész keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt és általában valahányszor a permetezőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert éppen azok a részek, melyek a peronoszporára hatnak ülepedhek le. A leirt két keverékfolyadék egyikével vagy másikával külön e czélre készült úgynevezett permetező gépekkel, melyek a folyadékot úgyszólván szétporlaszt- ják, megperinelezzük, illetőleg fecskendezzük a szőlő zöld részeit. Igen kis szőlőkben, a hol a gép megszerzése ki nem fizetné m igát, finom kézi seprővel vagy meszelővei fecskendezzük be a szőlőtőkéket. A permetezéstől csak akkor várhatunk teljes sikert, ha a permetezést lelkiismeretes pontossággal a kellő időben végezzük. A permetezés idejét és számát ponto an nem lehet kiszámítani. Az első permetezést minél előbb végezzük el még május hónapban, mielőtt a gomba szőlőnket megtámadta volna, de mindenesetre még a virágzás ideje előtt. Ha a gomba már bejutott a szőlő belsejébe, akkor a betegség kitörését már nem gátolhatjuk meg, csak tovább terjedését akadályozhatjuk meg. Májusban azért is jó elvégezni a permetezést, mert hazánkban a legtöbb eső junius hóban szokott esni. Az első permetezéshez mindig egyszázalékos keveréket használjuk, mert a gyenge levelek egy részét az erősebb keverék könnyen leperzseli. A többi permetezésekhez a kétszázalékost kell használni. Legalább kétszer okvetlen szükséges permetezni, a legtöbb esetben háromszor, sőt esetleg négyszer-ötször is kell. Először permetezünk májusban, virágzás előtt, körülbelül a midőn az erősebb hajtások huez cm.-nyíre növekedtek; másodszor permetezünk a virágzás után, junius végén; ha távolabbi környéken is valahol mutatkozik a peronospora a második permetezés s a szüret közli idő közepén, úgy augusztus közepe táján permetezünk harmadszor s csak legfeljebb a korábban érő csemegeszőlő fürtjeit kíméljük meg a harmadik permetezéskor. A borszőlők fürtjeit még szeptemberben is permetezhetjük. A permetezéskor ügyelni kell a következőkre: 1. A szőlő minden hozzáférhető részét be kell permetezni. 2. A szőlősorokat mindegyik oldalról, tehát kétszer kell permetezni. 3. A munkás a permetező végét ne tartsa közel ahhoz a tőkéhez, melyet permetez. A leveleket a permetező folyadék minél apróbb mákszem nagyságú cseppekben sűrűn és egyenletesen lepje el, úgy mint a finom harmat. Borsószem nagyságú cseppek és a levél szélén összefolyó nagyobb cseppek e leveleken sok üres helyet hagynak s igy nem védik meg kellően. A permetezett levélnek permetezés után nem szabad egészen nedvesnek lenni. ..., 4. A nagyon lejtős szőlőben a munkáé lefelé ne permetezzen. 5. Esőben vagy esős időben ne permetezzünk. Az eső által lemosott permetezést ujjal kell pótolni. Napos, száraz és szélcsendes időben legjobb permetezni. 6. Közvetlen a kötözés után ne permetezzünk, hanem várjuk meg mig a megbolygatott szőlőlevelek úgy 4^—5 nap múlva 'természetes helyzetüket elfoglalták. Minthogy a peronospora az egész tenyészési időn át folyton terjedhet s megtámadhatja a szőlőt, a permetezésnek nagyobb sikere van akkor, ha az általánosan, azaz mindén szőlőben végrehajtatik. Ezért is ajánlatos a hegyközségek megalakítása, hogy azok kötelékében a peronospora ellen való védekezés kellően szerveztessék s a védekezés teljesítése az egyes szőlőbirtokosnak megkönnyittessék. Közli: A gazdasági egyesület. Heti krónika. A bányarészvények az ezüst árhanyatlás óta többnyire hasonlatosak a Szattnár-Nagybányai vasút részvényeihez. Jövedelmet adni nem szokásuk, örüljön az ember, ha ezubuszt nem kell fizetni. Csak igen ritka bánya az, mely megérdemli ma is az aranybänya nevet. Ezek közzé tartozik a kapniki Róta. Nincs boldogabb ember ma, mint egy Róta részvényes, a keddi gyűlés óta az ezrek és százezrek csakúgy ömlenek kifelé, csak az a kár, hogy egy bánya mindössze 128 részvényből áll ki, lenne legalább vagy tisszer annyi s akkor boldog volna a magyar ma »Nagybányán és Vidékén« • Nincs is kedvesebb nép, mint az angol, mely Londonból kegyeskedik elhozni fontjait a legsötétebb Kapnikbányára. A hét ezen félmilliós eseménye mellett eltörpül minden, még a szigeti kis diákok különben derék és kedélyes kirándulása is. Ezek a fiuk 60 kilométert masíroztak egy nap, többet mint a mennyit a katonák szoktak tenni; három nap alatt egy országrészt bejártak, de elfáradni a legjobb akarat mellett sem voltak képesek. Derék dolog, hogy a nemzet jövő ifjúságát igy nevelik, edzik, ki tudja mikor és hol veszik majd hasznát ebben a fülig fegyverzett békevilágban. A diákság más része izzad, a malurandusok vállalóra kerültek, s a vizsgálatok már előre vetik árnyékukat. Nincs is ennél kegyetlenebb mulatság. Sokkal kedélyesebb dolog, mikor igy a közönség előtt vizs- gázgat, hol jól, hol rosszul, a folytonos Írásbeliben sínylődő krónikás. Különfélék. Személyi hir. Hollósy Simon festőművész, a nagybányai festőiskola mestere a napokban nyári tartózkodásra városunkba érkezik. Eljegyzés. Dr. Kornreich Miksa helybeli gyakorló orvos e napokban váltott jegyet Rochlitz Dávid kereskedő kedves leányával, Rozi ka kisasszonnyal Máramaros- Szigeten. A köipar részvénytársaság ügyét a jövő héten fogja a városi képviselőtestület tárgyalni. Ez az ipar, mely annyi sok szegény embernek ád kenyeret megérdemli, hogy felkaroltassék a város által is. Minden vidék arra törekszik, hogy az ott előforduló természeti előnyöket kiaknázza, a nagy alföldön sertéshizlalók, szeszgyárak, sörfőzdék kifizetik magukat, nálunk a kőben van a kincs, melyet ügyességgel, életrevalósággal dúsan lehet értékesíteni. Egyébiránt úgy vesszük észre, hogy a képviselet zömé, érdeklődéssel viselkedik a kőipar iránt s nem fog ridegen elzárkózni ennek a vállalatnak támogatásától, melynek megszűnésével ismét sok ember vehetné kezébe a vándorbotot Nagybánya lakói közzül. A nagybányai iparos ifjak önképző egyesülete pünköst másodnapján, május hó 22-én könyvtára gyarapítására, a Nagyszálló dísztermében zártkörű tánczestélyt rendez. Belépő dij : Személyjegy 1 forint. Családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Jancsovits József,Wienerberger és Ulavitzky üzletében. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek- A mulatság iránt élénk érdeklődés mutatkozik, már csak azért is, mert ez lesz az idei első nyári tánezvigalom.
