Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

Nagybánya, 1899. 3. F/ám. XXV. évfolyam. ff TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAIjGAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. T7•.A.S.Á.^^£T_A.:e^ Előfizetési árait: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 fs. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár IWhály könyvnyomdájába intézendök. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként ÍO kr. Gyümölcsértékesitő szövetkezet. A nagybányai gazdasági egyesületfkebelé- ből életrevaló eszme indult meg, mely« nézve c ak a gazda közönségtől függ, hogy cpkugvan életre keljen és áldásosán működjék. Hazánkban lö bfelé tapasztalták, a ft iimök s termelő és szőlős gazdák, hogy a szegély gazda dolga csupa komédia, ha nincs termés akkor meg van ugyan a nagy kiadás, de a 'fáradtság eredménytelen volt, ha meg bő ten As van, akkor nem lehet azt értékesíteni, így |* hogy csak gg vet említsünk, az aszalt szil váj» majd­nem minden nagybányai gazdának ma pb rak­táron hever s még 14 forinton se igen keli senkinek mázsája. Ezen a nyomasztó helyzeten legjobban lehelne segiteni gyümölcsértékesitő szövetkeze­tek állal. A beregszásziak p. o. amullévben 100.000 kilo szőlőt adtak igy el, 25 krajczárjával. A szövetkezet nagy mennyiségben tudja a keresletet kielégíteni s gondoskodik ügyesjalkal- mas, emberek által a termelőknek oly igen szük­séges, piaczról. Éhez természetesen szükséges az, hogy jó minőségű gyümölcsöt szállítsanak a gazdák s túlzott árakat ne követeljenek. Az üzletnek megbízhatónak és szolidnak kell lennie. Sokat ártottak azok a nagybányai gyümölcs jó hírnevének, kik nem egyszer hulladékot kül­döttek szemenszedett alma helyeit, vagy a bor­keresletnek azok, kik úgy hiszik, hogy igen üdvös és hasznos a bort eladás előtt megke­resztelni. Megbízható gazdák társulás állal szép ered­ményt érhetnek el. Ezen fölvételt eszmére vonatkozólag, mint a helybeli gazd. egyesület hivatalos közlönye hozunk ma két tervezetet s felhívjuk az érdek­lődőket és különösen a szakembereket, hogy lapunk hasábjain e tárgyhoz minél alaposabban hozzászólani szíveskedjenek. A nagybányai gyümölcsértékesitő egyesület alapszabályai. 1. §. Az egyesület czélja : A nagybányai hegylánczolat gyümölcs, szőlő és egyéb kerti termények termelői, friss és aszalt gyü­mölcs, dió, szilvaiz, bor és egyéb ital, esetleg szőlő­termésük előnyösebb értékesítése czéljából a nagybá­nyai gazdasági egyesület kebelében, mint annak egyik ojztálya egyesülnek, s a bel- és külföldi fogyasztó p: iczokkal közvetlen és állandó üzleti összeköttetést lé esilenek ; szükség esetén a nagyobb gyümölcsfogyasztó v rosokban gyümölcsraktárakat nyitnak, s oda meg- b ;ható ügyvezetőt küldenek. 2. §. Az egyesület a) székhelye Nagybánya, b) czége : Nagybányai gyümölcs s egyéb termények értékesítő egyesülete. 3. §. Tagok. Az egyesület tagja lebet minden termelő, a ki a nagybányai hegylánczolaton gyümölcs, szőlő, vagy egvébb kerti termények termelésével foglalkozik. A tagok belépése a kibocsátott aláírási ivek alá­írása alapján történik. A tagok tagsági dijat nem fizetnek és mindig csak egy évre vállalnak kötelezettséget. Az egyesületi tag kötelezi magát arra, hogy az egyesület utján eladandó bárminemű terményeinek mennyiségét fajonkint megjelölve, legalább 4 héttel érésük előtt az egyesület ügyvezetőjénél bejelenti, mely bejelentett mennyiségből bejelentő maga külön eladást csak az igazgatóságtól kinyert engedéllyel tehet. Az egyesületi tag bejelentett termését köteles az ügyvezető felszólítására, az általa meghatározott idő­pontra és általa meghatározott mennyiségben az ügy­vezető rendelkezésére bocsátani. Az ügyvezető köteles a termelőt a beszolgálta­tandó termény mennyisége és a beszolgáltatás idő­pontja felől 48 órával előbb értesíteni. Azon egyesületi tag, a ki elfogadható ok nélkül a bejelentett termény mennyiségét, az ügyvezető által meghatározott időben és mennyiségben be nem szol­gáltatja, a kereskedelmi törvény szerint ebből ered­hető minden kárért az egyesületnek teljes felelőséggel tartozik. Az egyesület igazgatósága azon nem remélt eset ben, ha a bejelentett termények eladása, vevők hiá­nyában, túlságos alacsony árak, vagy bármi más ok miatt nem sikerülne, köteles a bejelentő termelőket szeptember 1-ig ezen körülményről értesíteni, hogy azok terményeik eladását saját belátásuk szerint még maguk is teljesíthessék. 4. §. A tagság megszűnése. A tagság csak kizárás folytán szűri k meg; ki­zárásnak pedig akkor van helye, ha a tag az egyesü­letet károsító cselekményt, vagy visszaélést követ el. A cselekmény elbírálása az igazgatóság hatás­körébe esik. 5. §. Eladási feltételek. Az egyesület a bejelentett terményeket vagy maga csomagoltatja, vagy pedig az ügyvezető útmuta­tása szerint a t ermelő által végzett csomagoltatást ellenőrizteti. Jogában áll az ügyvezetőnek a meg nem felelő terményeket külön elárusitás czéljából a termelő ren­delkezésére bocsátani. Az igazgatóság az üzleti kilátások felől tájéko­zódva, hozzávetőleg előre megállapítja az azon évben remélhetőleg elérhető átlagárat, s az egyesületi tagok­nak beszolgáltatott terményeik után ezen átlag ár 900/n-át, mint előleget az eladás után legkésőbb két hét alatt kiadja, 10 '/„-át. pedig a végelszámolásig vissza­tartja; azonban minden termelő tartozik az egész el­adási idény eredményeinek tekintetbe vételével utó­lag megállapítandó egységárral megelégedni. Az eladási árnak visszatartott 10'7,,-ából az üz­leti költségek levonása után fenmaradó összeg első­sorban a tagoknak hibájukon kívül, szállítás közben véletienségből netalán felmerülő kárának egészbeni, vagy arányos részbeni megtérítésére fordiltatik. A kár mennyiségének meghatározása, valamint az egyesület és lagjai között felmerülhető vitás kérdéseknek elin­tézése az igazgatóság hatáskörébe utaltatik, fennha­gyatván az ezzel meg nem elégedő félnek a törvény rendes útja, mely esetben azonban az igazgatóság az egyesület képviseletében csakis a fentebb említett 10°/0-nak az üzleti költségek levonása után fenmaradó részéig felelős. A most említett netaláni kártérítés után a vissza­tartott 10 1 /o-ból még fenmaradó összeg az eladott ter­mény mennyiség arányában a termelők között fel- oszlatik. 6. §. Az egyesület ügyvitele. Az egyesület ügyeit ellátják : a) az igazgató. b) az ügyvezető. Az egyesület saját tagjai közül 3 igazgatósági tagot választ, kik viszont inagok közül az igazgatóság elnökét megválaszlják. Az igazgatóság képviseli az egyesületet a tagok­kal és idegenekkel szemben, vezeti az egyesület összes A „NAGYBÁNYA ES VIDÉKE" tárczaja. f. Mindennap közelebb érünk a halálhoz Mindennap egy reményt temetünk a sírba : Boldogságunk vágyát, örömünk reményét Temetgetjük sírva. Múlandó a földön, e világon minden. Mi egykor örömet, élvezetet adott, Elmúlik az élet csöndben, észrevétlen, Csak bánatot hagy ott. De aki szeretett, nem hal az meg soha Bárba eltemették a földnek porába; Szerelme kincsei mindig megmaradnak Életbe halálba. Szeretettel teljes szive el nem porlik Fönmarad, örökké világitó fényként; Mely derűt, örömet hint a.; élet utján S boldogság reményét. Emléke fönmarad szerettei között Mindörökké még csak él az emlékezet; Mert nem az hal meg, a kit sírba temettek. De ki nem szeretett. Senki. A kultúra martyrjai. Levél tek. dr. Herczinger Xavér Ferencz városi főorvos úrhoz Nagyon tisztelt főorvos barátom! »Eszesen és gyorsan intézkedni« ez az elv volt és lesz vezető planéta a közegészségügyi közigazgatás csillagrendszerében. És te, tisztelt barátom, tartós hálá­val tetted a Nagybányán lakókat adósaiddá, mikor őket, a hagymáz betegsége ellen — a mitől Szent Bernát óvjon meg mindnyájunkat — kioktattad az észszerű, gyors és könnyű védekezés formáiról, amikor az egyhangú bár, de közismeretes komoly dobszó ütemes zenéje mellett hagytad kihirdetni utczáról utczára a hasznos tudnivalókat a hitvány ázalagok be­törése ellen. Ez utszai conczerteknek mindenütt sok közön­sége támadt, több mint a mikor nem rég városunkban Nagy Adám, nagykárolyi végrehajtó művész vendég­szerepeit, a kinek már egyelőre az ex-lex megvágta az életerét. Ez a dobszóhirdetés magasabb cullurális eszköz. Falun a körorvos úgy Teszi közhírré tanácsait, bogy a második falusi bakter felmászik a legmagasabb fára és onnan értelmezi az 1876. XIV. tvcz. és egyéb bel­ügyi rendelkezéseket szabadon átdolgozva, illetőleg átkiábálva oly módon, hogy a doktor a fa tövéből diktálja fel neki az üdvös mondani valókat. A falusi j másod-bakter rendszerint képzett tornász, úgy tud mászni, mint egy hiuz és úgy tud ordítani, mint egy bolíviai tinó. Az első bakter az gavallér ember, ő csak a kör­jegyző és végrehajtó uraknak áll rendelkezésére, ő a körorvostól parancsot nem fogad, legfeljebb szivar­végeket. Azonban se a dobszó, se az acusticai rendszer nem mondható tökéletesnek. Nem a formában, hanem a kifejezésben van a hiba, s a müveit orvos észjárása úgy látszik, sokszor a városban sem képes alkalmazkodni azon körvona­lakhoz, melyek az istenadta nép gondolkozás át hatá­rolják, és vagy keveset vagy sokat mondat el nekik, íme az illusztráló példa a te országodból • Hétfőn délután a fel-őbányai-utczán két munkás ember haladt egymás mellett a piacz felé, én meg pár lépésnyire mögöttük. A. munkás megszólal B.-hez fordulva: A. Hogy vagy a forralt vízzel ? B. Ugyan hagyd el az ördögbe, ugv megsütöttem vele a számat, hogy két napig nem bírtam enni. A. Én se győzöm 1 A számat ugyan meg nem égettem, hanem a hogy megittam egy pohár forralt vizel, olyan bélkorgás fogta el a gyomromat, mint 1886-ban, a mikor a cholera eszközt végig érdekeltem. Tehát jó munkásaink a kihirdetett igét szó sze­rint követték, s a forralt vizet nem lehűtve, hanem melegen, vagy épen forrón itták meg. Minden eszmének rendel a gondviselés martyro- kat, s e két bányamunkás véletlenül a világmüvelődés ethikai történelmének válóit két praedestiná't alakjává. Megírtam neked az esetet, hogy komoly és lelki- ismeretes munkád terheiben ez a humoros epizód fel­vidítsa lelkedet derűs villanatával egy mosoly erejéig, ami nagyon egészséges. Őszinte nagyrabecsülésein édes érzete mellett magam baráti szived jóakaratába ajánlva vaagyok tisztelő kartársad Nagybánya, 1899. január 10-én. Olsavszky Vikar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom