Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-23 / 17. szám
(4.) 17 szám NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. Április 23. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Alól- irottak szivünk kibeszélbetetlen fájdalmával, megrendült lélekkel tudatjuk, hogy az áldott lelkű feleség, szerető gyermek, odaadó testvér és jó rokon Zászlófi Kajetanné szül. Kunay Etelka életének 33-ik, boldog házasságának 15-ik évében, folyó hó 16-án déli 12 órákor hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. Nemes női erények ékesítették őt ; szorgalmas, fáradhatatlan volt a munkában, páratlan rendszeretet jellemezte és mint hivő Mária ült buzgó vallásossággal Jézusnak lábainál. Porai folyó ápril hó 19-én délután 3 órakor adatnak visza az anyaföldnék Blenke- Mezőn, az evangélium szerint reformált egyház szertartása érielmében a háznál tartandó halotti ima és predikáczió után. Emléke áldott felejthetetlen ! Blenke- Mező, 1899 ápril hó 16-án. Zászlófi Kajetán, mint férje. Özvegy Kunay Edéné szül. Sergits Gizella, mint anya. Kunay Imre, Kunay Ede, Kunay Gizella, férj. Smaregla Mihályné, Kunay Annuska, testvérei. Özvegy Galambos Károlyné szül. Sergits Juliánná, nagynénje s gyermekei. Sergits György, nagybátja. Zászlófi Anna, férj. Kornis Aladárné és gyermekei. Gazdasági kirándulások,. Szatmárvármegye főispánja 693. számú átiratot intézett a helybeli polgármesterhez, melyben utalva múlt évi 553. számú közleményére értesíti, hogy a földmivelésügyi miniszter ez évben is módot kíván nyújtani a kisgazdáknak a ménes birtokok s földmives iskolák meglátogatására és az erre irányuló kirándulások szervezése ügyében körrendeletét intézett a gazdasági egyesülethez, melyből kiemelendőnek tartjuk, hogy a tervezett kirándulások május 1-ig okvetlenül bejelentendők. A kik a kirándulásokon részt venni óhajtanak, forduljanak a helybeli gazd. egyesülethez. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Alulírottak fájdalomtól áthatottan tudatjuk, a forrón szeretett anya és nagyanya özv. Szabó Mihályné folyó hó 20-án reggel 5 órakor a halotti szentség felvétele után életének 71-ik évében történt elhunytat. A megboldogult hült tetemét folyó hő 21-én délután 5 órakor a rom. kalh. egyház szertartása szerint eltemetik Az engesztelő szentmise-áldozatot folyó hó 23-ikán reggeli 7 órakor tartják. Nagybányán, 1899. április 21-én. Szabó József, Szabó Józsefné Sz-bó Gizella, Szabó Piroska unokái. Gazdasági szakirodalom. 196 i m. kir. belügyminiszter körrendeleté vut.u yr törvény- hatóságnak. A kereskedelemügyi miniszter ur azon tapasztalattól vezettetve, hogy egyrészt itthon maga az érdekelt közönség nem nyer kellő tájékozást köz- gazdasági viszonyainkról, nem ismeri saját intézményeinket s ebből folyólag közgazdasági közvélemény nem képes alakulni, holott ez az egységes fejlődésnek egyik nélkülözhetetlen kelléke, másrészt a külföldi közönség és szakkörök vagy egyáltalában nem vesznek tudomást Magyarorság mint önnálló állam köz- gazdasági viszonyairól, vagy pedig hiányos és legtöbbször helytelen informatiókat nyernek, elhatározta oly szakirodalmi vállalat megindítását, mely magyar nyelven a hazai, német és franczia nyelven a külföldi közönség számára szolgálja a jelzett fontos gazdasági és utóbbi részében állampolitikai czélt is. E folyóirat magyarul »Magyar közgazdasági értesítő* németül Vol- kewit achaft hehe Mittheilungen aus Ungar« és fran- cziául »La Hugárie clomomigne« czimne negyedévenkint átlag 15 ívnyi terjedelemmel jelenik meg s felöleli a közgazdaság mindazon ágazatát, melyek a kereskedelemügyi tárcza keretében egyesülnek. A folyóirat kiadását a kereskedelemügyi miniszter ur öt évre a Pesti könyvnyomda részvénytársaságra ruházta az előfizetési ár a magyar nyelvű folyóirat után évi 16 koronában, a német után pedig 20 márkában, a franczia után pedig 20 frankban állapíttatott meg. Midőn erről a törvényhatóságokat tudomásvétel végett értesítem, egyben ezen ügy közgazdasági, mint állampolitikai szempontból kiváló becsével biró folyóirat támogatását. és minél szélesebb körű terjesztését a törvény hatóság figyelmébe melegen ajánlom. Budapesten, 1899. évi marczius 1-én, a miniszter helyett Jakabffy s. k. államtitkár. Osztálysorsjegyek vételére ajánljuk az általános ismert és jó hírnévnek örvendő Lukáce Vilmos (Budapest, V., Fürdő- utcza 10.) bankházat, hol az osztály- sorsjátékra vonatkozó mindennemű kérdésben szívesen kap mindenki felvilágosítást, valamint kívánatra játéktervezetek azonnal ingyen és bérmentve megkül- delnek. A sertésvész ellen való védekezésről. (Folyt, és vége.) Nagyon helyesen jár el a biró, ha ilyenkor a lakosokat dobszó mellett a legnagyobb vigyázatra hívja fel és emlékeztetés okából ismételten is kido- boltatja az elővigyázati szabályokat, amelyek következők : Olyankor, mikor a vészedelem közeledik: minden sertéstartó gazda tartsa távol sertéseit más, kivált fertőzött faluból való sertésektől. Olyan embereket, (kondásokat, miskárolókat, kupeceket) akik faluról- falura más ember disznai körül is járni szoktak, vagy, az elesett disznó húsát evő czigányokat ne csak disznaihoz, de még az udvarába se eressze be, de viszont ő maga is kerülje a más emberek falkáját. Minden gazda figyeljen arra, hogy az egészséges disznó a levegőre, ugarra vagy tarlóra ne járjon olyan utón amely utón idegen disznót is hajtottak, mert az idegen disznó azt az utat ganajaval és vizelletével befertőz- tethette. Ha pedig az il^en utat kikerülni nem lehetne, akkor inkább tart'sa disznaját otthon, az udvaron vagy a kertben összetákolt cserény közt. , Doboltassa ki a biró azt is, hogy minden sertéstartó gazda helyesen cselekszik ha gondot fordít a tisztaságra, az ólat, a hidlást folytonosan tisztán tartja, mert amint láttuk : a trágya és piszok nagyon jó melegágya a ragályozó anyagnak. A tiszta almot disznajától senki ne sajnálja; az állatokat mindenki gonddal és szeretettél Upölja, okosan tartsa, dohos, penészes, rothadt eleséggel meg ne rontsa, hanem mindig egészséges takarmánynyal és friss ivóvízzel lássa el, mert már tudjuk, hogy a természetellenesen tartott, csenevész disznó a baj iránt is fogékonyabb. Lehetőleg kerülni kell a közös itatást is. Habár szigorúan tiltva van, mégis; megcselekszik, hogy a dögöt beledobják a folyóba, patakba, vagy a tóba és igy fertőzik a vizet. Ha aztán a disznó az ilyen vízből iszik, hamar megkaphatja a bajt. Minthogy pedig a ragály ozás után mingyárt kezdetben még nem látszik a fertőzött sertés betegnek, csak az úgynevezett lappangási idő leteltével vehető rajta észre a betegség, már pedig nagyon fontos, hogy a betegségat mielőbb észrevegyük, mert ha mingyárt a kezdetén tesszük meg a szükséges intézkedéseket, elejét vehetjük a nagyobb bajnak: azért szükséges, hogy a sertések magatartását, viselkedését különösen oly helyeken, hol a szomszédságban serlésvész pusztít, gazda és pásztor egyaránt állandóan éber figyelemmel kisérje. Mit kell tenni, ha a sertéskk gyanús tüneteket mutatnak? Abban az esetben, ha a községben egy, vagy több udvarban olyan külső tünetek közt, a mik a sertésvész jelenlétét mutatják egy vagy több sertés megbetegszik vagy talán el is hull: a gazda maga, vagy akár a szomszédja, vagy pedig a közös pásztor a betegségről és az elhullásról a községi elöljárónak azonnal jelentést tegyen. Jóakaratulag megemlítem itt, mert nem szeretem, ha a szegény ember bajba keveredik, hogy ezt a bejelentést elmulasztani nem tanácsos; mert tudnivaló, hogy az a sertéstulajdonos, vagy kondás, a ki a birtokában levő vagy a gondozása alatt álló disznó megbe- tegülését vagy elhullását az elöljárónak azonnal be nem jelenti: a törvény értelmében nem csak szigorúan lesz megbüntetve. (100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel!) hanem ezenkívül abban az esetben, ha a betegség megállapítására beteg vagy beteggyanus disznajának kiirtása válik szükségessé, még a kártérítési igényét is elveszti. Sok embert a bejelentéstől az a félelem tart vissza, hogy a bejelentés neki kölséget fog okozni. Ebben a tekintetben mindenkit megnyugtathatok ; a törvény úgy intézkedik, hogya háziállatok birtokosait az ilyen bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei nem terhelik. A községi elöljáró a bejelentés vétele után azonnal értesíti a szolgabiróságot a betegségről avagy az elhullássról és kéri, hogy sürgősen küldje ki az állatorvost, mert a betegséget az állat belső részeiből csakis állatorvos képes pontosan megállapítani. Egyúttal gyalogpostákat küld a szomszéd mesgyés falukba és értesíti az ottani elöljárókat, hogy a faluban baj van, vigyázzanak tetyát ők is, megizeni egyutttal, hogy a faluban a disznóknak lábon való hajtása elliltatott. Ha dög lenne: azt azonnal ki szál li Itatja a dögtérre : és addig, mig az állatorvos megérkezik, a hullát a dögtéren, a beteg disznókat pedig odahaza úgy őrizteti, hogy se ember, se állat hozzájok ne férhessen. Amíg az állatorvos megérkezik, mitt kell tennie a ser- téstardó gazdának. Tudjuk hogy sertésvész milyen nagy mérlékben ragadós betegség. Abban az esetben, ha valamely községben gyanús megbetegedés fordul elő, föl lehet tenni, hogy nemcsak az az egy disznó, hanem a vele istállóban együtt tartott vagy legelőn égyüttjárt többi disznó is fölvette már a ragályozr anyagot, vagyis a többi disznó is fertőzésgyanus. Éppen azért nem elég tehát csupán a szolgabiróhoz izenni, hanem miután előre nem lehet tudni, hogy milyen bajt állápit meg az állatorvos, azért mindig a legrosszabbtól kell félni és úgy kell a sertéstartó gazdának cselekedni, meg az elöljárónak is intézkedni, mintha már már biztos volna a veszedelem. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. MeghívóA felsőbányái „Takarékpénztár Részvénytársaság“ 1899. évi ápril hó 30-án d. e. ya 10 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a részvényeseket tiszt elettél meghívja Felsőbányán, 1899. április 18-án. A.z igazgatóság. Trencséni borovicska Van szerencsém valódi trencséni borovicskámal, mint minden lázas és fertőző bántalmaknál legkellemesebben izgató, valamint gyomor és bélbántalmaknál az emésztést előmozdító italt legmelegebben ajánlani. Kapható 1 literes eredeti töltésű üvegekben Wienerberger ét Giavitzki urak kereskedésében. — Valódi csak akkor, ha a czég a duguba van égetve. Tisztelettel W Rijzper Mér, Zsolna, Trencsénmegye. Eororicska-főzde. A VÁSÁR H ELYI-féle ÜZLETHELYISÉG május 18-ától "bérlőé Madó., Értekezhetni a tulajdonos: özv. Simay Tivadarnéval. A Prugbergen-féle ház emeletén Főtérre néző 6 szoba, konyha, kamara, külön udvar, istálló, pincze, továbbá ugyanazon épületben egy bolthelyiség ‘iga** 24_tö1 Értekezhetni a városi fogyasztási adóbérlei irodájában. lozsa és tavasszal virító virággyökerek eladása. R ( Van szerencsém az igen tisztelt rózsamegrendelőimet értesíteni, hogy a megrendelt rózsákat ápril 15-iktöl kertemben átvehetik még pedig reggel 5 órától délután 6 óráig bármily időszakban, ugyancsak ezen időben mig a készlet tart, újabb megrendeléseket is elfogadok. Árak a következők: 1 drb Marechal niel rózsa . . . 50 — 60 1 » Magastörzsíi rózsa 50 db vételig 40 100 drb rózsa saját választásom szerint 35 1 drb magas szomorurózsa..............70 1 » hónaposrózsa ........................10 1 » törpére nemesített rózsa ... 30 100 drb törpére nemesitett rózsa ... 25 kr. » frt kr. frt Tavaszi virágzó növények, melyek már most viritnak: Viola tricolor maxima 100 db 2 frt, 10 db 25 kr. (Pensée árvácska) Százszorszép fehér és rózsaszín 100 db 2 frt, 10 db 25 kr. Kéknefefejts (miosotis alpestrsi) 100 db 3 frt, 10 db 40 kr. Mályvarózsa . . . ICO db 5 frt, 10 db 60 kr. Törökszekfü . . . 100 db 3 frt, 10 db 40 kr. Harangvirág . . . 100 db 5 frt, 10 db 60 kr. Szekfü, lélen kint telelő 100 db 5 frt, 10 db 50 kr. 25 darab vételnél ingyen csomagolás. Rózsaárjegyzéket kívánatra bérmentve bárhova küldök. Vásárhelyi Gyula Nagybánya.
