Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-09 / 15. szám

Nagybánya, 1899. «^3 Április 9. — 15. szám. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEaTELENTK Siófizetési áralc: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendök. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-45-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO kr. ......."í~.........i..................... "• ................. ....................... aaag« Ma egész csendben, egyszerűen, minden különös tüntetés nélkül, de mégis komolyan és az alkalomhoz méltóan, egy ünnepély ment végbe a városháza tanácstermében. Tíz éve ugyanis annak, hogy Turman Oli­vér városunk ügyeinek vezetését, mint polgár- mester átvette. Sokat foglalkozott ő addig is a közügyekkel, a polgárságnak minden szépben, jóban vezetője volt, mint közember, mint kép­viselő 1861 óta s 1889-ben a közbizalom a diszes polgármesteri székbe emelte. Egy decennium nem nagy idő az igaz, ha valaki hétköznapi munkában tölti el, de oly exponált nehéz állásban, hol az embernek min­den szava, minden lépése a legnagyobb kriti­kának van kitéve, a hol nyugalmat találni, még a hivatalos órákon kívül sem lehet mert a vá­ros- gondjai még álmába is elkísérik az embert, ily állásban tiz év egy élettel ér fel. Épp azért csak helyeselni tudjuk, hogy a képviselet a becsületes és eredményes munká­val szemben ezt a figyelmet nem tagadLa meg attól a férfiútól, a ki tiszta karakterénél és an- nálfogva is, mert tiz évi hivataloskodása alatt sok szépet és nagyot alkotott, erre valóban reá szolgált. Mi e lap hasábjain gyakran bírálat alá vettük intézkedéseit, terveit és eszméit, sokszor ellentétbe is helyezkedtünk azokkal, de az ér­dem előtt meghajtjuk a zászlót s készséggel elismerjük, hogy Turman nevéhez sok üdvös dolog dicsősége fűződik. Hogy ellenpártja volt megválasztása alkal­mával is és van talán ma is, az éppen nem bizonyiL ellene, szeretnék én Bányán csak egy olyan kis embert látni is, mint pl. egy fizetés- telen diurnista, a kinek ne volna ellenpártja. Aztán meg Turmannak ellenjelöltje a korán elhunyt Nyir'í Sándor kiválló tehetségű, zseni­ális ember, nagy jogtudós, kitűnő szónok volt, a kivel szemben győzelmeskedni kétszeres di­csőség. Úgy hisszük azonban, hogy ma az ellen­párt is, ha ugyan volna még ilyen, részt vesz az elismerés kifejezésében, mert a közügyek iránti önzetlen jóindulatot, tisztakezüséget és a folytonos tenni vágyást Turman Olivérban még az ellenségnek is tisztelnie kell. Üdvözöljük derék polgármesterünket tiz év komoly munkája után s őszintén óhajtjuk, hogy az elismerés és köztisztelet ezen megnyilatko­zása szolgáljon buzdításul és erőforrásul a további eredményes fáradozásra. Tiz év ünnepe. Nagybánya város tisztikara és képviselő testületé külön-külön összebeszélt s elhatározta, hogy polgár- mesterét Turman Olivér kir. tanácsost, ki éppen ma 10 éve foglalta el a polgármesteri széket, megünnepli. Az ünnepély ma ment végbe a következő sor­rendben. D. e. 11 órakor volt a képviseleti közgyűlés a városházán, melyen mintegy 80-an vettek részt s igen sokan mint hallgatók is megjelentek a teremben any- nyira, hogy a tanácsterem zsúfolásig megtelt. A Gellért Endre elnöklete alatt tartott gyűlésbe küldöttség hívta meg . a polgármestert, a ki viharos éjenzések közt megjelent. Erre megtartotta Km. Pap Sándor kir. táblabiró és képviselő a képviselet nevé­ben nagyszabású beszédét, meiyet ime egész terjedel­mében közlünk : Tisztelt közgyűlés! Az 1871. évi XVIII. t.-cz. 17. §-a a képviselő testület egy negyedének is jogot ad arra, hogy ha szükségét látják, vagy egyéb l örülméiyek indokolják, rendkívüli közgyűlés megtartását követelhessék Nagybánya város képviseld testületének legna­gyobb része nem zárkózhatván el a mai nap jelentő­ségétől, mely nap Turman Olivér (éljenzés) polgármes­terségének 10 évös fordulóját képezi, e napra rendkívüli közgyűlés megtartását kérelmezte és mint meggyőződni is méltóztatnak, e rendkívüli közgyűlés most van folyamatban. Kérelmezte ezen rendkívüli közgyűlést legkivált azért, hogy a képviselő testület azon része, mely objektivitással szemléli a tényeket, polgárme-tere irá­nyában érzett tiszteletének és odaadó szereletének ez utón is tehát hivatalos utón jelét adhassa, (ügy van. helyes!) Ezért hívtuk meg, tehát küldöttségileg Nagysá­godat, kir. tan. polgármester ur, hogy a minden mellékérdektől ment tisztelet-nyilvánításunknak és odaadó szeretetünknek hivatalos utón is élő tanúja legyen. (Harsány éljenzés !) Tisztelt közgyűlés! Azok, kik Nagybánya város kulturális és anyagi viszonya1.iránt érdekkel és érzék­kel viseltetnek. Azok, kik ezen nemes városnak 10 év előtti és utáni haladását, fejlődését figyelmükre méltatták: Azok, kik nem specziális anyagi érdekből, önző czélokból s nem specziális felfuvalkodási és kicsiny- lési vágyból, higgadtan tekintenek a város bel és kül életére, azt fogják t Hálni, hogy e nemes város orszá­gos politikai, pénzügyi, nemzetgazdászati és kulturális téren lépésről lépésre, fokról-fokra, mind nagyobb és nagyobb és intenzivebb térfoglalással dicsekedhetik és azt fogják látni, hogy szeretett hazánk városai kö­zött az ezen iránybani térfoglalásokban, e rendkívüli versenyben a létért való küzdelemben e város, min­dig nagyobb és nagyobb tért hódit meg magának és e küzdelmes harezban a küzdők elsőbb soraiban Tur- mann Olivér polgármestert is mindenütt ott találjuk ki egészsége koczkáztatásával e nemes város köz és magánügyei intézésében mint előharezos fáradtságot nem ismer és nem ismert. Nem akarom ez által a vele együtt működő tiszti karnak érdemeit kisebbíteni, mert az előharezos is csak akkor teheti bátran lépéseit előre, hu mellette és a háta megett levők istápolásában erősséget, gyá- molitást és védelmet talál, tiszteletünk nyilvánítása tehát a tiszti kart is illeti, de e napon engedjenek meg, hogy tiszteletünk nyilvánítása csakis e tiszti karnak vezére, Turman Olivér polgármester köré cso­portosuljon (Helyeslés.) Tisztelt közgyűlés! Azt hiszem nem vétek az illem ellen és nem bánlom meg jelenlevő polgármes­terünk szerénységét, ha a város közelebbi múltjából, mely polgármesterünk ténykedéseivel kapcsolatos, egy nehány epizódot kiemelek : Áz 1848-i-ki szabadságharcz lezajlása után mi, azok, kik idősebbek vagyunk, szomorúan emlékez­hetünk vissza az absolut rendszer kormányzatára, mely alkotmányunkat megtagadva, fejlődésünket meg­bénítva az enyészet felé kergetett mindnyájunkat s emlékezhetünk az ezt követő 1861. évben felderengő alkotmányos hajnalpirra, mely mindnyájunkban egy jobb jövő reményének pirkadó hajnalát velünk sej­tetni engedé, ezen 1861. évben tehát az alkotmányos élet pirkadásakor — 38 évvel ezelőtt, — Turman Olivért már ott találjuk, mint a városnak tiszteletbeli jegyzőjét, ki munkásságával és a közügyek iránti ér­deklődésével akkori elöljáróinak elismerését vívta ki; ezen közügyek iránti munkásságánál fogva 1863. év­ben Szálmárvármegye főispánja tiszteletbeli esküdtnek nevezte ki s mint ilyen e város érdekeit a megyénél is istápolni, elöljárói elismeréseként legfőbb hivatásá­nak tartotta. Ezen minden irányban munkálkodó ifjút saját városa is honorálni akarván, az azon időben alakult polgári kör alelnökévé és a városi takarékpénztár alelnökévé választotta meg, mely utóbbiban már 20 éve munkálkodik annak felvirágzása körül. Midőn a kincstári bányász it nagyobb és nagyobb és intenzivebb munkálkodást fejtett ki, a magán­bányászat rovására, e kerületnek magánbányászati és kohászati érdekök biztosítása és az együttes védelem kifejtése szempontjából előbb a hírnevessé vált Bér- ' cseyt, utóbb annak elhalálozása után Turman Olivért, választotta meg elnökévé és azt hiszem, nem tévedek, * ha azt állítom, hogy a magánbányászat ezen szövet­kezés által és elnökének odaadó munkássága folytán csak respektust és védelmet nyújtott a megtámadások ellen. Ezen minőségben találta őt az 1889-ik év, mi­dőn is e nemes város polgármesterévé lett megvá­lasztva. Polgármesteri idejéből elsősorban kiemelendőnek tartom a következőket: Emlékezzünk vissza a Wekerle kabinet idősza­kára, azon időszakra, midőn az államháztartás egyen­súlya minden eszközökkel megkiséreltette, midőn a királyi kisebb haszonvételek közé tartozó regálék a nemességtől elvétetve, azok kártalanítva lettek éspedig a nemesség rovására, ugyanazon időben Wekerle őexcellentiájának, mint Nagybánya város akkori kép­viselőjének jó akarata és Turman Olivér tan. polgár- mester, gyámolitása folytán Nagybánya város és annak lakossága részére több mint 300.000 forint regále- váltság összeget szerzett és biztosított a városnak. Emlékezhetünk, hogy midőn a hús és borfogyasz­tási adó a városoktól és községektől elvétetett és azok államilag lettek kezelve, emlékezhetünk minő fáradt­ságot és költséget nem kímélő utánjárással sikerült Turman Olivér polgármesternek a hús és borfogyasz­tási adó kezelését e város részére megszerezni, mely kezelés évek során által a városnak 20—30000 frt évi jövedelmet biztosított. (Igaz, úgy van, éljen 1) Emlékezhetünk a kincstár és a város között századok óla folyó perre az erdőségek tulajdona iránt és emlékezhetünk, hogy Turman Olivér polgármester közredműködése folytán Vekerle ő Exelentiájának hoz­zájárulásával a város és kincstár között oly egyezség köttetett, mely a városnak 18000 hold erdő-tulajdont biztosított, (ügy van, úgy van!) Felemlíthetem, hogy az országos műemlékek kö­zött első helyet foglaló Szent István torony kiépítése, mely egyike legfőbb büszkeségünknek, az ő közremű­ködésével eszközöltetett. Emlékezhetünk, hogy midőn e nemes város adó­ságai miatt majd ne n összeroskadóban volt, midőn az adósságok kamatját és a folyó kiadásokat, csak a leg­nagyobb megerőltetéssel teljesíthesse, ugyanakkor Tur­man Olivér polgármesternek fáradhatatlan buzgólko- dása és ügyszeretete folytán sikerült a földtehermen- tesitési ala pigazgatóságtól rendkiv. jutányos kamat mel­lett egy 300000 frtos kölcsönt felvenni, mely kölcsön­nel a városnak összes előbbi adósságai kifizettetvén, kevesebb kamatot kell ezen 300000 frt kölcsön után fizetni, mint a mennyit az előző kevesebb adósság után fizetni kötelezve volt, hanem ezen jutányos kölcsön felvétele által azon helyzetbe jutott a város, hogy a felsőbb leányiskola és az elemi iskolák részére minden megerőltetés nélkül hajlékot építeni módjá­ban áll. Emlékezhetünk vissza, hogy a polgári felsőbbleány­iskolának a városbani létesítése annak elhelyezé­sére szolgáló területnek az államtól megszerzése hason­lókép Turman Olivér polgármester odaadó ügybuzgal­mának köszönhető. Felemlíthetem, hogy a Zsibó-nagybányai vasút­nak a Magyarlápos-nagybányai kőutnak kiépítése, a köztemető elhelyezése, az aszfalt járda létesítése, a külső fogadói tér és liget rendezése, a kataszteri felü­gyelőségnek itteni megtartása, a festők kolóniájának e városbani állandósítása, a bot-pataki, veresvizi, kereszt­hegyi iskolák rendezése, a vár árkának beboltozása, a Világ-féle uj tér megvásárlása és a Lendvay-tér ren­dezése, a városház tanácstermének s anyakönyvi helyisé­gének és az egész épület díszesebb berendezésének, a vágóhíd építésének, a kereszthegyi szekérhid építésé­nek, az iparos tanoncziskolának, a tisztviselői fizeté­sek emelése, a kaszinó és polgári-kör építése jó részt Turman Olivér polgármester ügybuzgalmának és tevé­kenységének köszönhető. Mindezek oly tények, melyek előtt az utókor is mint elévülhetlen érdemek előtt, mint oly tények előtt melyek e nemes város jövőjét örök időkre biztosítani hivatva vannak, tisztelettel hajlik meg. Annál nagyobb tisztelettel hajiunk meg mi képv. Turman Olivér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom