Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
Nagybánya, 1899. Április 2. — 14. szám. XXV. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. ívdEO-TEXjEiisrxic i^xxtsxext s.á.xsxt.a.x5. Előfizetési áralc: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. I Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyíl ttér soronként ÍO kr. Béke, béke, béke! Ezt a jelszót hangsúlyozzák széltire az emberek. Mindenki érzi, iudja, hogy a társadalom, az emberi nem boldogulása csak ez úton szerezhető meg. Hála a népek sorsát vezető gondviselésnek és a hon jobbjainak, húsvéti ünnepünk e részben örömteljesebb lesz, mert a béke hozzánk csakugyan elérkezett. A lázas izgalom, a kedélyek vészes ellentéte lecsillapodott odafent az ország szivében s a vidéken is egyszerre, mintha nyugalmasabb viszonyok lennének. Hogy a szegény ember sokféle baját egy tollvonással megorvosolni, az élet nyomorúságait, visszásságait varázsszóra eltörölni nem lehel, azt mi nagyon jól tudjuk, de hogy az ország szolidabb viszonyai, a pártok közeledése s az alkotmányos élet rendes mederbe való terelése kedvező hatással van az egész ország összes népeire, az kétségtelen. Ki tudott volna őszintén ünnepelni szivében a keserűség és elégedetlenség azon érzetével, mely karácsonkor emésztette a nemzetet, s ime ma, szép husvét ünnepünkön, szivünkben reménynyel és bizalommal kereshetjük föl templomainkat. Ma hitünk, meggyőződésünk, hogy van feltámadás, van uj élet még a politikában is. Bárcsak belátná minden honpolgár a hus- vétnak megszentelő hatása alatt, hogy ezután nem elkeseredett ellenségeskedésekben, pusztító ádáz harezokban kell keresnünk feladatunkat, hanem a békének szorgalmas, áldásos munkájában. Uj világosság támada a népnek, kövessük a húsvéti fényt bizalommal, odaadással! Ünnepnapok. Azok voltak a szó valódi értelmében. Mi ünnepeltük azt a férfiul, a ki nemcsak szóval, de tetteivel is a magyar alkotmány egyik < 1 ő- harezosának bizonyult. Ling Lajos pedig, mint többször kijelentette, ünnepelte azt a napot, midőn valóban a nagybányai kerület képviselőjének mondhatja magát. Három éves ellenté.ek elsimulását, s az áldásos béke és annyira szükséges összhang megszületését jelentette nekünk Láng Lajos nagybányai látogatása. Az igazság érdekébe a ki kell ugyan jelentenünk, hogy az 189b-ik évi választás alkalmával az ellenpártiaknak Láng Lajos egyénisége, politikai karaktere dien a legkisebb kifo- gásuk sem volt, ők csupán azon legfőbb kortes ellen tiltakoztak, a ki az erélyt az erőszaktól nem tudta megkülönböztetni, ám azért mégis jól esett most ott látnunk az ellenpárt derék vezető elemeit az ünneplők között. Ha sem a hazára, sem városunk közérdekeire semmi egyéb haszon nem háramlanék is a beszámolóból, — a mi pedig úgy Láng egyéniségét tekintve, mint ezen országos jelentőségű beszéd elveiből kifolyólag teljesen ki van zárva akkor is nagyszerű vo- a eredmény mert egy oly exponálL és nagy nemzeti missiót teljesítő városnak, mint Nagybánya, semmisem vágja el jobban életereit, mintha polgárai egymással meg vannak hasonolva. Ez immár ki van zárva, ez megszűnt, adja az ég, hogy a béke áldásos munkáját ezután ne zavarja meg a legkisebb diszharmónia sem. Láng Lajos kisebbik fiával: Mihálylyal, Nagy László alispánnal, Galba Lajos törvényszéki elnökkel együtt többek kíséretében, márczius hó 25 én d. e. 9 órakor érkezett Szinérváraljára a vonaton. Itt az állomásnál nagyszámú érdekelődő közönség várta, köztük a nagybányaiak küldöttsége is. A perronon Uray Ákos városi jegyző üdvözölte, mire Láng pár meleg szóval válaszolva, a menet megindult a városba Papolczy Béla vendégszerető házánál reggeli, igazi néven »lukullusi lakoma« volt, pompás kedélyes hangulatban, majd képviselőnk látogatásokat tett. 1 órakor diszebéd következett, a Korona termében hol pompás ételek, italok és Bunkó kitűnő zenéje mellett a legjobb hangulatban mulattak, s számos pohárköszöntőt tartottak. Itt mondotta el Láng Lajos beszámolóját köszöntő alakjában, melyet külön azért nem közlünk, mivel főbb vonásokban megegyezett a Nagybányán mondott s általunk alább közölt beszéddel. Az idő, fájdalom, nem kedvezett az első napnak, szeles, havas zimankós tél kerekedett a tavaszi enyhe idő után s igy a korai alkonyra való tekintetből Váraljáról fél óiaval előbb indultak el kocsikon Nagybánya felé. A programm szerint ugyanis 1/.2 4 órakor kellett volna indulni, e helyett azonban Láng kíséretével már 3 órakor kocsira ült. Innen eredett némi kis félreértés a Nagybányára való bevonulás körül, a mi azonban alig csinált zavart. A havas idő daczára számos kocsi ment Borpatak felé s mikor ‘/2 6 órakor a bányász zenekar indulója és a nép éljenei mellett a Hid-utczán a díszesen fellobogózott Nagybányára behajtatott Láng L., hosszú kocsisor kisérte'"őt, melynek végit alig lehetett várni. Borpatakban Gellért Endre városi főjegyző üdvözölte az érkező kedves vendéget a követkző beszéddel: Nagybánya város közönsége nevében azzal az őszinte örömmel üdvözlöm nagyméltóságodat városunk határán, a melylyel ma országgyűlési képviselőjét e kerület választó polgársága várja. Őszinte örömmel várja és méltán, mert nagy- méltóságod a közelmúlt válságos idők politikai küzdelmeiben a valódi szabadelvüségnek tántorithatlan hive maradt és politikai ténykedéseivel a rég óhajtott rendszerváltozásnak elősegítő tényezője fesz. Mindezekért e kerület választó polgársága hálás elismeréssel adózik nagyméltóságodnak s már régóta várja az alkalmat, hogy ez elismerését, megszílárdnlt bizalma és ragaszkodásának kifejezésével, az egész ország előtt nyilváníthassa. Hogy hű tolmácsa legyek Nagybánya város közönségének, ezt az elismerést, bizalmat és ragaszkodást itt, városunk határán, már most előlegezem, s azon szívből fakadó felkiáltásban egyesilem: Éljen Láng Lajos orsz. gy. képviselőnk ! Láng természetesen, megköszönte a szives fogadtatást, tekintettel azonban a szűnni nem akaró havazásra ezúttal csak pár szót szólott. A szombat este pihenésre volt szánva, mivel az éjjeli utazás kényelmetlenségei s a váraljai beszéd és mozgalom után erre valóban szükség volt. Láng Lajos Turman Olivér polgármester házához, ifj. Láng Mihály pedig lapunk szerkesztőjéhez, Bévész Jánoshoz szállott. A „NAGYBANYA ES YIDEKE” tárczája. Te tanitál . . . Te tanitál a boldogságra Oh ne hagyd elfelednem azt, Gyötrelmesen sivár az élet, Hol napfény, lombot nem fakaszt. Te nélküled oh né is éljek, Hisz nincs boldogság, a nap alatt, Csak hű szivednél. S ezt veszítsem Csalfa ábrándképek miatt. Te vagy lelkemnek gondolatja, És szivem minden dobbanása, Ábrándja vergődő' lelkemnek Hol egyedül van megnyugvása. Ne hagyd lelkemet elmerülni A kétség zajgő tengerébe, Hol mély örvények zord sziklák közt Lelkem végkép összetörne. Senki. Megérkezés a szentföldre. Elfogódva, és eddig ismeretlen csodás érzetek váltakozó hatása alatt állunk, midőn Palesztina mythi- kus, vérrel szentelt és vérrel megpecsételt földének közelébe érünk. Már a hosszú útnak változatokban gazdag tapasztalatai és megpróbáltatásai is szinte átalakítják természetünket, megedzik szivünket és fogékonnyá teszik lelkünket. Szivünk, elménk és érzelemvilágunk felemelkedik a mindennapiasság tikkasztó porából, s a történelem tanulságain épülve, elhagyatotlságunk és erőtlenségünk tudatában gyermekkorunk áhitatos bizalmával tekintünk fel a mennyei édes atyához, urunk Istenünkhöz! A tudat hatása alatt, hogy látni fogjuk a földet, honnét az első emberpár története indult, hogy ez az a terület, melyen és a melynek közelében alakultak, fejlődtek és terjedtek azon őskori vezérlő államok, melyek csodálatos kulturájokkal korunkat 4 — 5 ezer évvel megelőzve Európa mai műveltségének alapjait képezték ; hogy Isten csodás rendelése folytán e terület képezte a három egy Istent hivő kinvilatkoztatási vallásnak is közös bölcsőjét, azt, honnét a keresztény vallás erkölcsi világnézete a Megváltó tanaival hóditó világ kőrútjára indult: önkénytelenül is megoldjuk saruinkat, hogy vallásos ihlettel kutassuk a régi ösvényeket. * Izgatott várakozásunkban nagyot dobban a szivünk, midőn a hegyoldalon épült s a tengerpart mentén szélesen elterülő Jaífának, Jeruzsálem ezen ősrégi kikötő városának sugár datolyapálmák, zöldelő narancs és czitromligetek között épült négyszögü kupolás házait és karcsú minaretjeit megpillantjuk. Kíváncsian nézzük a kis tengeröblöt, melyen az irás szerint Noé bárkája ringott; a partot, melyre Jónás a czethal gyomrából menekült, s a templom építéshez a Libánonban vágott ezédrusfákat szállító gályák biblikus kikötőjét. Végre horgonyt vet hajónk. De még nem teljesülhet vágyunk, Jaífának ugyanis nincs védett kikötője, s rakpartja félkör alakban barnás cseppkőforma éles szíriekkel van oly sűrűén övezve, hogy csak egy jókora bárka férhet el közöttük. Hosszú tógához hasonló, derékon fehér schawllal átkötött, színes turbános és fezes arabok és fellah hajósok bárkáinak egész raja veszi körül hajónkat Hatod-nyolczad magunkkal beszállva a széles bárkába, nyolez erős mozlim rythmikus ütemü evező csapása utat nyit az e helyütt csendes időben is állandóan nyugtalan haboknak fodrozva tajtékozó hátán, s a bástyafalként meredező szirtek Scillája és Charib- dise között, csendes időben veszélytelenül siklik át jármüvünk a szorongva várt parthoz. Elértük hát a szentföldet. Azt, melyen az emberiség Megváltója élt. tanított és gyógyított; melynek mondhatni minden göröngye egy-egy mozaikot szolgáltatott egy uj vallás erkölcsi világnézlet s az emberiség megváltásának világtörténeti jelentőségű képéhez! Végigtekintve a biblikus helyek kifogyhatatlan sorozatán, önkénytelenül is zsenge gyermekkorunk képzelem és érzelemvilága varázslódik elibénk ! Mozgó ködfátyolképek gyanánt látjuk azon megkapó szentirásbeli képeket, melyekét jó szüléink és gondos tanítóink festettek lelki szemeink elé. A drága arany, ezüst, mozaik és márványréteg daczára is látni véljük a mosolygó arczu kis Jézust, a mint ruházatra és typusra nézve a mai bethlehemi nőkhöz hasonló, jóságos édes anyja, szivének magza- tát a szükséges szállásul szolgált barlangistállónak jámBoldog ünnepeket! Hnsvét ünnepén.
