Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
nagybánya és vidéke. 1899. Márczius 5. (2) 10. szám. időben pedig az utcza sarából felszálló párával, a tanítást pedig különösen a földszinten teljes lehetetlen zavartalanul folytatni. » ...............az iskolaépülete úgy legyen e lhelyezhető, hogy az utczai poftól és zajtól oltalmazhassák.« Ezek a rendeletnek azon utasításai, melyeket megkíván a pedagógia és hygiena, melyeket l&vetni tartozik minden iskolafentartó az iskola környékének megálasztásánál s melyeknek épen ez iskola környéke nem felel meg. Akad-e hát valaki e b. lap igentisztelt olvasói közül, aki azt mondaná még ezek után is, hogy a közs. iskola jelenlegi bérhelyisége e követelményeknek megfelel? < zt hiszem senki! De ha mégis akadna olyan, aki mindezen indokok daczára, a »helyzettel való megalkuvás« köpenyege alatt czélszerünek találná ezen bérhelyiséget állandó községi elemiiskolának : annak csak idézem a meg'yei kir. tanfelügyelő ngs. b. Kovács Béla ur azon szavait, melyet egy iskolalátogatása alkalmával mondott: »Ha én a városnak kellemetlenséget akarnék szerezni, úgy ezen iskolát azonnal bezáratnám.«*) Hát ez mit jelent ? Azt-e, hogy ezen bérház Iskolának épült? Avagy azt-e, hogy jólesz állandó községi iskolának ? Ha még ezek után is a város ezen épületet iskolának megvenné, éppen úgy járna, mint aki az ujkabátra való pénzét holmi ócskaságra költené csak azért, mert az olcsóbb, de melynek vételára, kifoltozása és tisztítása mégis felemésztem az uj kabátra szánt pénzt s mégsem lenne uj kabátja, csak egy foltos, ócska. Ez épület foltjai — és nagy foltjai — a környék fentemlitett hibái. A város is ráköltene ezen épületre egyrakás pénzt s lenne ugyan egy »szilárd épülete*, de nem \enne czélszerü iskolaépülete / S ha még hozzá a leány iskolát a Léding-féle házba helyeznék át, akkor lenne a városnak két állandó, de czélszeriitlen iskolahelyisége. Ugyan, kérem, hol lenne a Léding-féle háznál 200 gyerek számára udvar, — s ha már állandó iskolaépül',tről van szó, — hol lennének a megfelelő méretű és berendezésű tantermek? No de hát szerencsére nem csak a városi igentisztelt képviselőtestületen fordul meg ez az ügy, hanem a vall. és közokt. minisztérium által megbizott megyei kir. tanfelügyelő, megyei főorvos és főmérnökből álló bizottságok, kiknek zsinórmértékül szolgál még nagyobb iskolai átalakításoknál is a fent hivatkozott magas miniszteri »utasítás és tervezet«, melyben pedig szó sincs éppen, mint az én előbbi közleményemben — »palota« építéséről, s mely utasítást és tervezetet tanulmányozzák át mindazok, kik a községi iskola építési ügyéhez hozzá akarnak szólani s akkor nem lesznek kénytelenek senki »szép szavát« elhinni, sem pedig senki rábeszélését elfogadni, hanem indulhat mindenki a »maga kétszeme« és értelme után. Én úgy a múltkori, mint a jelen közleményeimnél sem akarok eg^reb^t elérni, mint azt, hogy ha már állandó iskolaépítkezésről tervezgetnek, legyen az a pedagógia és iskolai egészségügy követelményei szerint építve s ne pazarolják czélszerütlen helyiségre a község pénzét. Azt hiszem, ehhez nemcsak jogom, de kötelességem is volt hozzá szólni s minthogy mi tanitók az iskolaépítést tanultuk s annak idejében vizsgáztunk is belőle : tehát még illetékesek is vagyunk ahhoz hozzá- szólani. Nem veheti hát senki rossz néven, ha a dologhoz hozzá szólottám, mint a hogy én sem veszem rossz néven a N.tiszteletű urnák sem a beadványát, sem a felszólalását, mert hát mindenki tartozik hűséggel *) És miért nem záratja be akkor a Nagyságos ur a vármegye iskoláinak 90 " 0-át, melyekhez képest a ref. iskola épület miniszteri palota? Vagy miért nem záratta be az elemi iskolát még akkor, mikor a mai gimnázium helyiségeiben húzódott meg egy ablakos, szűk, Varát otellókban? Szerk. szolgálni azt az ügyet, melynek szolgálatába állott. Végre pedig kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én nem akarok semmi »burokból fejledező« ügyet szolgálni, én nem a felekezetiség szemüvegén keresztül bírálom ez ügyei, hanem teljes, s a gyermekek egészségügyét támogató jó indulattal. Éppen ezért nem azt nézem : ki telkére akarják azt az iskolát építeni, hanem azt, hogy az az iskola- épület megfeleljen az iskola egészségügyi és pedagógia követelményeinek. E tekintetben a plébánia-teleknek is vannak hátrányai, legfőbb hátránya pedig az, hogy egy kilencz tanterem és mellékhelyiségekből álló iskola építésre kicsi s csak ugv lenne megfelélő, ha a város a C.südör Lajos ur telkét is hozzávenné s nem a Szt. Miklós-utcza felé terjeszkednék. Különben vehet a város más alkalmas telkeket is, csak épületet ne vegyen, mert azt sohasem lehet oly czélszerüvé semmi költséggel átalakítani, mint a milyennek egy kor színvonalán álló iskolának lennie kell. Különben mindenkor kiváló tisztelettel voltam és vagyok a Nagytiszteletü urnák alázatos szolgálya Rozsos István közs. iskolai, tanító. Heti krónika. Az általános közvéleményt még mindig a tanügy tartja lefogva. Az iskolaszék részletesen tárgyalta az uj épületek ügyét, de ez még nem elég, rajta kivül mindenkinek van egy-egy honboldogitó eszméje, melyet ő természetesen legjobbnak tart. Ki a postarétre, ki a bodonkulra, egyik a vonathoz, másik a magtárhoz akarja a központi iskolát kitelepíteni. Nem szeretem a sokféle tervet, mert a vége rendesen az, hogy egyikből se lesz semmi. Valószinüleg úgy fognak járni a községi iskolával is. A tanférfiak már aludni sem tudnak a feletti töprengésükben, hogy vájjon az épület ablakai délnek, vagy keletnek, avagy nyugatnak feküdjenek-e ? s eszembe juttatják a scholasztikusok hitvitáit, mikor köteteket töltöttek meg annak a kérdésnek tárgyalásával, hogy mi külömbség van a homojuzios vagy a homo-uzios közt s egy »j« betű felett képesek voltak harezba szállani. Talán mégis legjobb volna azt az iskolát a piacz közepére építeni, akkor a nap minden oldalról érné s az utcza vonaltól ff* méternyire beesnék, a vízvezetékre úgy sincs nagy szükség , mert azt élvezni tilos. Nagyobb érdeklődést a tanügynél csupán a Kine- matográf és a liba színház volt képes elérni, különösen ez utóbbi örvendett nagy népszerűségnek, mintha bizony olyan ritka dolog volna libácskákat tánczolni látni. A teremben legalább 600 ember szorongott. Bezzeg mikor Thurán Annát vagy Bánkbánt adják a színészek s nem csepürágók produkálják magukat, akkor a napi kiadások is alig térülnek meg. A zenebohóczoknt meghallgatja a nagyérdemű közönség böjt idején is, a kik bizonyosan kevesebbet böjtölnek maguk is, mint a színészek. De hagyjuk a szemrehányást, közeledik márcz. 15., a szabadság és egyenlőség napja, mikora honpolhagytam őt, útközben gondolkozni kezdtem, kinek van feketéje. Dénes Laczinak biztosan van. Gyerünk hozzá. Feirohantam lakására, előadtam az ügyemet, ő gratulál sikeremhez. — Barátom szívesen adnám, de nem tehetem. — Miért? — Mert volt, nincs, lesz! — Hogy értsem én ezt? — Igv ni! felelte Laczi s tárczájából kivett egy nyomtatott papirost. Itt van ! Ott hagytam őt is, futottam a »tök-alsóba» ebé delni, majd csak kapok ott valamelyiktől. Odaérek, ott vannak mind. Feltűnt, hogy Polgár Sándor előtt egy krigli sör van s hatalmas pecsenye (hónap végén ?!) melynek alibijét sehogy sem tudtam megállapítani. Meg kérdem tőle. — Mit eszel Czanyám ? — Frakkot! _ ? ? ? — Frakkot! — Mi az te ? Erre Czanya kivesz tárczájából egy nyomtatott papirost, olyat mint Laczi. Végre sikerült Veréb Jancsitól elcsalni a feketéjét s délután el is mentem érte. Bár a nadrág egy arasznyival, volt hosszabb, de mit tesz ez egy szerelmes ifjúnak. Mert szerelmes voltam, szerelmes nyakig abba az imádásra méltó bájos ösmeretlen özvegybe. Végre közelget a várva-várt perez még egyszer végig pillantva öltözékemen, elindultam hóditó utamra. Elértem a házat, beléptem a hapun, felmentem a lépcsőkön s megálltam a kérdésés ajtó előtt. Hogy dobogott a szivem, ; ogy lüktetett, a vér ereimben, lábam gyökeret vert, hangomat elszorulni éreztem s már majdnem visszafordultam, ha kezem, mintegy önműködő automata meg nem nyomja a villamos csengő gombját. Egy öreg anyó nyitotta ki a szobácska ajtaját s én beléptem. Az asztalon lámpa égett, leboritva egy zöld ernyővel, mely homályossá tette a szobát. — Jó estét kívánok. — Jó estét, mi tetszik ? — Özvegy Pacsuné úrnőt keresem! Remegve néztem szét, honnan fog előlebegni a bájos angyal. — Én vagyok uram, mivel szolgálhatok. Tetőtől talpig végig néztem a kis anyókát. — Talán az anyja ? — Kinek ? — Kinek? hát özvegy Pacsunénak! Nem uram, nekem nincs leányom, nem is volt soha. Megdermedtem. Mi lehet itt, talán a lakást tévesztettem el ? Nem az jó. Nagyot, gondoltam, elővettem az illatos levelet a zsebemből s átadtam neki. — Kegyed irta talán ezt? Az öreg eltotyog az asztalhoz, felteszi a pápaszemét s a lámpa fényénél hangosan kezdi silabizálni a levelet. Egyszerre megfordul, szemei még a pápaszemen keresztül is villámlanak. — Hallja az ur! kimenjen innen .... Már künt is voltam s homlok egyenest rohantam haza, belevetettem magam az emliteft előrohanó zsö- lyébe s ugyanott, hol még pár óra előtt álmodtam szépet, rózsásat, hangos szitkokban keltem ki a sors játéka ellen............ Csak hetek múlva tudtam meg, hogy György Gyurka barátom irta azt a levelet bosszúból, hogy visszafizesse azt, mit neki, ott lakta alkalmából el kellett tűrni a kopasz Pacsuliétól. S ez is velem kellett hogy megtörténjen ! Ez volt az én első randevúm. gároknak egyakarattal és egyértelemmel, békességben kell ünnepelniük. Készülnek már is a dicső emléknapra s az ország öröme annyival nagyobb lesz, mert az ex-lex véget ért, a kibontakozás megtörtént s a kétes nehéz helyzettől egyelőre megszabadult az ország. Mily különös lett volna alkotmányos ünnepet ülni akkor, ha az országnak nem lett volna már alkotmánya. A lidércznyomástól megszabadult a haza, s a választó polgárokkal együtt a tavaszi légáramlat hatása alatt, könnyebben lélekzik a krónikás. Különfélék. Eljegyzés. Jánossy Béla a jog és államtudomá- nyok doktora febr. hó 26-án jegyezte el Budapesten Simontsits Ilonát., özv. Simontsits Jánosné leányát. Díszes esküvő. Péchy István, nagykárolyi járási szolgabiró ma, márczius hó 4-én d. e. 11 órakor tartotta meg a polgári házasságkötést Diószeghy Margittal, özv. Diószeghy Sándorné leányával. Az állami anyakönyvi hivatalból az ifjú pár a helybeli ref. templomba ment, hol az esketési szertartást Gergely Károly végezte. Délután a 3 óra 25 perczes vonattal az uj pár Nagykárolyba utazott. Az iskolaszék véleménye. A helybeli községi iskolaszék febr. 27-én d. u. 3 órakor tartotta ülését, az iskolai építkezések ügyében. Ézen iskolaszéki ülés hosszas és alapos megvitatás után kimondta, hogy a központi fiú iskola helyiségéül megvásárlandónak tartja a ref. egyház régi iskoláját, melyben az iskolák ma vannak elhelyezve, ezen épület kevés költséggel megfelelően átalakítható lesz, leányiskolának pedig a Léding féle, különben is városi iskolának hagyott helyiséget óhajtja átalakítani; mely épület szintén csekély befektetéssel díszes iskolává épithető át. Ha azonban a ref. egyházzal az épületre nézve a megegyezés bármi okból létre nem jöhetne, akkorái« iskola helyiségéül a Magyar- utczai Torday-telek volna megvásárolandó. A kültelki iskolákra nézve az iskolaszék lapunk múlt vezércziÍv- kének álláspontját tette magáévá s a Kereszthegyen 4 tantermes, a Veresvizen szintén 4 tantermes épület emelését javasolja. Az iskolaszék ezen fontos határozatai a közgyűléshez tétettek át végleges döntés végett. Márczius 15. A szabadság ez örök emlékezetű nagy napját a helybeli polgári olvasókör ez idén is megünnepelni szándékozik. A választmány az emlékbeszéd tartására lapunk szerkesztőjét Révész Jánost kérte fel. A kör az ünnepély estélyén társas vacsorát fog rendezni, melyen a még életben levő helybeli negyvennyolezas honvédeket megvendégeli. A dalegyesület ma a kaszinóban estélyt tart, melynek lefolyásáról jövő számunkban tudósítunk. Nagybánya város takarékpénztára évi választmányi ülését holnap, vasárnap d. e. 10 órakor tartja, az intézet helyiségében, Turmann Olivér polgármester elnöklete mellett. Tűz volt tegnap, márczius 4-én, este 6 órakor a piaczon, sajátságos tűz, a melyet még nem láttunk Nagybányán, rendőri assistenczia mellett. Vásárhelyi Gyula ugyanis a messzeföldön ismert jónevü kereskedő égette el egy petroleumos üstben a Főtér közepén a tavalyról megmaradt virág- és veteménymag- vakat. Most tehát azok is, a kik kételkedtek volna abban, hogy Vásárhelyi friss magot ád, meggyőződhettek saját szemeikkel, hogy Vásárhelyi többre becsüli jó hírnevét és a közönség érdekét, mint azt az esetleges hasznot, melyet régi magvakból húzhitott volna. A tűzrakás a hatóságnál előre be volt jelentve, mert különben megeshetett volna, hogy Vásárhelyi Gyula harangszó mellett végezi az autodafét. Szarvasok betelepítése. A gróf Károlyi uradalom a sikárlói, láposbányai, nagybányai kincstári és nagybányai városi erdőket szarvassal óhajtja még az idén betelepíteni s e czélból a környékbeli erdők vadászati joga mind bérbeveszi 10—12 esztendei bérletbe. Nagybánya városa bizonyára pártolni fogja a nemes gróf szép inten- tióit s akkor nehány év múlva a vadállomány e vidéken valóban értékes lesz. Gazdasági felolvasás. Virág Lajos kir. posta táv. főtiszt folyó hó 5-én d. u. 3 és fél órakor a városháza tanácstermében a selyemhernyó tenyésztésről gazdasági felolvasást tart. melyre az érdeklődő gazdakö- zönséget., s különösen a külvárosok u. m. Veresviz, Libamező, Kereszthegy, Majorok, munkás lakóit, mint kik leginkább hivatva volnának a selyemhernyó tenyésztés meghonosítására, ezennel meghívja Nagybányán, 1899. márczius hó 2-án a gazdasági egyesület. Búcsú. Ó-Radnára történt hirtelen átköltözésein miatt lehetetlen volt jóbarátaimtól és ismerőseimtől személyesen búcsút vennem, azért e lap utján fogadják szívélyes Isten hozzádomat s azon kérésemet, hogy szives jóindulatokban megtartani kegyeskedjenek. Nagybánya, 1899. márcz. 2. Lengvárszky Gyula. A telepi községi iskoláinkról. Gergely Károly 1899. év jan. 30-án tartott közgyűlésen azon életre való határozati javaslatot terjesztette be, hogy legelőször a kültelki iskolák építtessenek fel. Ez igen életrevaló indítvány, csak az kár, hogy ezt a bizottságnak adták ki, hogy ad infinitum tanácskozzanak felette. A borpataki iskola felépítésére 1266—1894. sz. tanácsi végzés szerint a képviselő testülettől jogerős utasítás van adva, hogy a házi pénztár anyagi helyzetéhez mérten a telepi iskola felépittessék. A veresvizre is szintén
