Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-12 / 7. szám
Nagybánya, 1899. Február 12. 7. szám. XXV. évfolyam TÁRSADALMI HETILAP. MEQ-TELEWIK luEÜTIDEIlíT Előfizetési árait: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár MUiály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO Icr. A községi iskola uj épülete. — Levél a szerkesztőhöz — Tekintetes szerkesztő ur! Mindig örömmel tölt el, valahányszor a »Nagybánya és Vidéké«-ben nemcsak helyi, hanem a közérdeket tárgyaló czikkeknek pártatlanul hely nyittatik, mert csak igy bizonyítja be, hogy ez a főczél, melyet a lap maga elé tűzött. Ezek alapján kérem, szíveskedjék b. szerkesztése mellett megjelenő helyi lapban a községi elemi iskola építésére vonatkozó közleményemnek, mint a közérdeket szolgálónak, helyet szorítani. Hogy mily fontos az iskolás gyermekek egészségére és ezzel együtt a lanilás eredményére nézve is mily halaszlhallan czélszerü elemi iskolákat építeni, azt hiszem nem is kellene e b. lapok hasábjain is hosszasabban tárgyalni, ha nem látnák az érdeklődők, hogy ezen épitési ierv több oldalról akadályba ütközik akkor, mikor fölépítésének a legnagyobb akadálya a pénz már nem képez akadályt s a többi csekély akadályokat pedig épen azok támasztják, a kiknek kötelességük lenne józan ésszel a tanulók egészségére s a város műveltségének bemutatására munkálni, »Ha egy helységbe érkezel, nézd meg az iskolákat s fogalmad lesz a helység lakosainak műveltségéről.« Hogy mily igaz e mondás, azt hiszem többen tapasztalhatták, a kiknek alkalmuk volt ezt megfigyelni. Nézzék csak meg az erdélyrészi szász falvakat: az iskola.a legszebb épület: s a szász köznép intelligensebb is, mint hazánk bármely nemzetiségének köznépe. De ezen kis bevezetés után vizsgáljuk csak meg, menyiben felel meg a községi elemi iskola mostani bérhelyisége az iskolai egészségügy követelményeinek. Először is oly helyen van ez az épület, hol az élénk forgalom miatt csak épen iskola és kórház nem állhat s csodálatos (hiába! ilyen fonák a világ) épen iskola és kórháznak használják az épületet (t. i. hadgyakorlat alkalmával szünidő alatt katonakórház). Az iskola előtt elvonuló utcza szűk lévén az oly nagy forgalomnak, minő a Hidutczán van, azért nem csak a jármüvek zörgése, hanem az azok okozta rezgés is behat a tantermekbe s ott érezhető rengést, ablakzörgést idéz elő, mely a gyermekek figyelmét elvonja a tanítástól. Hetivásárok alkalmával, — hetenkint kétszer — alig lehet valamit tanítani: most egy kintorna, majd malacz visitás, borjú bőgés, bárányok bégetése s aztán az állattá vedlett emberek kurjongatása, »nagy szájú«, veszekedő népség káromkodásai, trágár beszédei mind beballatszanak, elvonják a tanulók figyelmét s nemcsak a tanulás eredményét koczkáztatják, hanem még a gyermekek erkölcsiségét is veszélyeztetik. A gyermekek egészségét is veszélyezteti a mostani bérház, mert a földszinti szobák boltozottak lévén, magasságuk még 3 méter sincs, holott az iskolaszobáknak legalább 4 méter magasaknak kell lenni, azért a levegő oly kevés, hogy minden félórában szellőztetni kellene, mert mint nem iskolának szánt épület semmiféle szellőztető készülékkel nincs ellátva s igy a tanitás ideje alatt is — a legcsattanóbb hideget kivéve — mindig nyitva kell tartani az ablakok felső szárnyait, mert máskép tanítvány és tanító egyaránt beteges, sápadt fejfájós lesz, bár ez az ablaknyit va- tartás is nem egyszer okoz hűtést, fejfájást. Szintén az építés czéljában keresendő az oka annak is, hogy az ablakok közti falak 1 sőt 2 méternél is hosszabbak s ezért némely tanteremben az ablakok a szoba két szegletébe esnek s a közbe eső fal elveszi a világosság nagy részét olyannyira, hogy őszi és téli napokon még délelőtt is lámpát kell gyújtani, ha csak olvasni is akarnak a tanulók. Ezért van oly sok rövidlátó gyermek iskolánkban, s bármint vigyáznak is a tanítók, nem lehet leszoktatni a tanulókat az irás és olvasás közben való közelnézésről, mert nagyon hiányos a világítás. A levegő és világosság hiánya annyira czélsze- rütlenné teszik a jelenlegi iskolahelyiséget, hogy tiszti orvos vagy valamely közegészségügyi közeg figyelmes vizsgálatából kifolyó jelentése alapján a minisztérium a tantermek nagyobb részét s a Kereszthegyi iskolát is kiürittetné. Midőn tehát egy egész város jövő nemzedékének, a szülők drága kincsének egészségéről van szó. ne hátráltassa hát senki a községi elemi iskola építését, de sőt aki csak teheti, munkáljon azon, hogy az mentői hamarabb és minél czélszerübben felépüljön, mert a ki akadályt is gördit a helyes és czélszerü építkezés elé, az vétkezik, az embertelenséget követ el. A jelenlegi bérházat iskolául csak olyanok ajánlhatják a város közönségének megvételre, kik nem tudják mi az egészségügyi követelmény egy különösen városi elemi iskola épületénél s kik inkább egy testület vagyoni érdekeit tekintik előbbvalónak, mint az egész közönség egészségügyéi. Külömben is ebbe megokolt fellebbezés nélkül is beleszól a minisztérium. Az építő bizottságok pedig ne sokat 3 hónapoz- zanak, hanem tárgyalják le mentői gyorsabban ez ügyel, mint községi iskoláét, felülvizsgálás végett a V. és közoktatásügyi minisztériumhoz is fel kell terjeszteni s ha legalább julius hónapban az építkezéshez hozzá nem fognak, nehezen kerül az épület jövő télre fedél alá, pedig a hány évig tart a halasztás, annyi nemzedék egészsége forog veszélyben. A tervezésnél pedig szem előtt kell tartani : tágas udvar, mentöl több levegő és világosság mert ezek öntenek a tanulókba életet és tanulási kedvet. RnóVárosi közgyűlés Felsőbányán — 1899. febr. hó 7-én. — Felsőbánya képviselőtestülete e napon larlott rendkívüli közgyűlésének főtárgya a korona-vendéglő kiépiiése. Mindazok azonban, kik a kiépítésre gondoltak, alaposan fognak csalódni, mert a reméli kiépítésből csak kijavítás lesz s ennek is az elhatározására indítvány kellett, holott a tárgy magában a közgyűlésben, még pedig a nemrég múltban, már többször hozatott fel s mindannyiszor belátta a közgyűlés a kiépítés szükségét. Most a Gutinvidéki választmány tette meg az indítványt s az e tárgyban tartott bizottsági vélemény alapján eljárt küldöttség javaslatba hozta, miszerint 1., az emeletre felvezető csigalépcső az udvarról vezettessék, a lépcsőzet elhelyezésével nyert szoba konyha helyiségül és a kapu melletti szoba éttermül lesz felhasználható; 2, az épület keleti (földszintes) részében 5 vendégszoba lesz berendezendő, mig a piaczra nyiló nagy szoba kávéház helyiségül szolgálha', ha a külső eltávolításával az ajtók helyén ablakok állíttatnak; 3., a kapniki útra nyúló épületrészbe jön a pálinkakimérés helyisége, holott is a kimérő részére lakásul fél ereszre egy szoba készítendő; 4.. a szomszédos udvaron nyári időzésre és étkezésre egy pavilion készítendő lesz fából. A közgyűlés mindezen kijavítások és átalakításokat elfogadván, határozatilag kimondta, hogy azokról és a berendezésekről készített költségelőirányzat tárgyalás végett mielőbb a közgyűlés elé terjesztelik. Ezen tárgyat megelőzőleg Kisbán fa úti bizottságba tagokul választottak 3 évre Farkas Jenő polgármester, Kovács Pál erdőtiszt és Münnich Sándor városgazda, a kitüzütt tárgyaláshoz azon utasítással hogy a kisbánya-felsőbányai útvonal összes kiépilési költségeinek egy harmadát a város vállalja el, azonban uj hozzájárulási arány lesz megalapítandó majd, ha a kisbányai bánya vállalatok megnyílnak és jövedelmeznek. Özv. Herchenröiher Józsefné végkielégítési kérvénye, tekintettel a folyamodó férjének 30 évi erdőöri szolgálatára, végkielégítésül 36 frt utalványoztatotl. Végre felolvastatott Lévai Károly a sorházhoz a Zazar mentén vezetendő ut kiépítéséről, továbbá özv. Lőrincz Gvörgyné telkes házának utczaszélesités czéljából leendő megvételéről, a piaczi fakolomp eltávolításáról és a kihasitendó legelőterületnek már a folyó évben való használásáról tett indítványa. Az 1 és 2-ik pontra teendő javaslattal a közgyűlés az épitési és szépészeti bizottságott hizia meg; a legelő kihasi- lási ügyének állása, mely szerint a minisztériumhoz felterjesztett tervek jóváhagyása már nem soká bekövetkezik, tudomásul vétetett, egyúttal elhatározván azt, hogy a legelőül kért erdőrész ritkításával nyert faanyag árából a fővölgyi fásterület is, legelőnagyobbi- tás végett, kitisztítandó. A hamis borok. Magyarországon háromszázezer kath. hold szőlőt pusztított el az utolsó 25 év alatt a filloxera. Százezernyi ember jóléte, vagyona ment tönkre s a szőlőkben legalább egy fél miálliárd nemzeti vagyon pusztult el. A magánosok, a társadalom és az állam a legnagyobb erőfeszítéssel láttak a szőlők telepítéséhez. Az emberek tanultak, befektettek, nem ritkán 1000-2000 frtot költöttek egy hold szőlő felújítására és az elpusztult milliókat, uj milliók befektetésével igyekeztek visszaszerezni. A földmivelési miniszter szakiskolákat létesített ; külön országos szervezetet tart tenn a szőlőmivelés adminisztrácziójára; évi budgetjében majd félmillió forint van felvéve szőlőmivelési szélokra. Az 1896. V. t.-cz. maga egymillió kétszázezer forintót adott egyszerre szőlőfelujitások támogatására és huszonöt millió forint kölcsönt engedélyezett a szőlősgazdáknak, melynek törlesztése és kamataiért, közvetve az állam vállalta magára a felelősséget. És ez óriási áldozatokra, amelyekben ép úgy része van az állam által adott millióknak, mint a szőlőmivelők véres verejtékének, nagy arányokban zöldülnek ki az elpusztult szőlőhegyek. Munkások sürögnek ismét Tokaj, Zala, Arad, Bereg, Bihar. Baranya, Tolna, Érmellék kopár hegyein újra teremteni az elpusztult nemzeti vagyont. Az Alföld sivó homokján ezernyi beültetett holdak hirdetik, hogy ismét lesz szőlő Magyarországon. A termelő, a fogyasztó közönség boldogan gyönyörködik a nagy munka eredményében, — melynek már-már élvezni kezdjük gyümölcseit. Egyszerre azonban megjött a visszahatás. Egy a filloxeránál is nagyobb csapás, útját zárja a tovább haladásnak; elveszi a termelők ezreinek szája elől a megérdemelt hasznot, bűnös kezek fenn- akaszlják az újratermelés nagy munkáját. A termelők borai eladatlanok, megakad a szőlőtelepítés, mig a fogyasztók milliói nem birnak egy ital jó borhoz jutni. Mi ennek nz oka? Hosszas vizsgálatok után erre is rájöttünk A különböző helyeken összeszedett borminták 60—70%-a hamisnak bizonyult. A kutatások bebizonyították, hogy Magyarország el van árasztva hamisított, sokszor az egészségre is ártalmas borokkal. A csalóknak az egész országot behálózó szövetkezete árasztja el a nagyrészt olcsó, külföldről impor- ált anyagokból készült italokkal hazánkat, megakadályozva a szőlőtermelés jövedelmezőségét és veszélyeztetve a népesség egészségét. De e pancsok nemcsak Magyarországon vannak forgalomban. Külföldre is vitetnek ki, mint magyar borok és tönkre tetti k szőlőhegyeinknek világra szóló hírnevét, úgy, hogy már nem hisz senki a tiszta magyar borban. Azon a ponton vagyunk, hogy ha meg nem akadályozzuk a borhamisításokat, megakad ä szőlők felújítása és tönkre megy külföldi hírnevünk és nem leszünk többé képesek régi piaczainkat az uj szőlőknek megszerezni. És mindez egy pár száz, lelkiismeretlen hamisító kedvéért, a kik üzelmeikkel a termelők és fogyasztók rovására és az ország becsületének árán, milliókat, és százezreket szereznek. Nagyon is itt volt tehát az ideje annak, hogy a már évek óta hatástalannak mutatkozó mübor- törvény szigorú végrehajtása iránt, intézkedett Magyar- ország földmivelési, kereskedelmi és belügyi minisztere. Az egész ország osztatlan tetszéssel fogadta a kiadott legutolsó rendeleteket, a melyek, mig egyrészt a hatóságokat kényszeritették a szigorú eljárásra, másrészt a bor ellenőrző-bizottságok létesítésével a termelő és fogyasztó közönség köréből az eljáró hatóságok mellé egy segitő, véleményező és ellenőrző organizmust rendeltek. Az összes vármegyék egy félév alatt létesítették ezeket a borellenőrző-bizottságokat, a melyek az ország legtöbb részében működni is kezdettek. És mi lett az eredmény? Két-három hónap alatt 100 és 1000 hamis borminta került a szakértő fórumok elé és a sújtó Ítélet egymásután irtja ki a csalókat. Minden borhamisító elitélését az ország tapsai kisérik, mert nemzeti becsületünk kivánja meg azt, hogy ezektől az élősdiektől megszabadítsuk Magyar- országot. Rövid még az idő, hogy általános tapasztalatokra hivatkozhassunk, de már is vannak vidékek, a hol határozott javulás konstatálható, már az első Ítéletek hatása folytán is általános a meggyőződés, hogy a műbortörvényt csak 4—5 éven keresztül is hasonló erélylyel hajtjuk végre, a magyar bortermelésnek és a fogyasztó közönségnek kiszámithatlan hasznára, elpusztulnak a hamis bortömegek haszánkból. Nem ütközhetünk meg azon, hogy az üldözőbe vett csalók védekeznek.
