Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-29 / 5. szám
(2) 5. szám. községeknek és magánosoknak csak olyan állatot ad,, amilyet a törvény arra a vidékre megállapít. A földművelési kormány tehát azt akarja, hogy ezen a vidéken a magyar fajta marhát tenyésszék, mert nem áll az. a mit sokan hisznek, hogy a magyar fajta tehén sem nem tejelő, sem nem húsos. Mi a marhát 4 féle okból tartjuk; vagy azért, hogy húsát értékesítsük, vágy a tejért, vagy ha igavonó állatnak használjuk, s végül hogy tenyész-anyag legyen belőle. Az állam berendezte a kolozsi telepet, én ott voltam 1896-ban, meglepett, hogy a rosznak kikiáltott magyar szarvasmarha, amelynek azt mondják, se húsa, se teje nincs, csakis jó igavonó állat, ott nagyszerűen bevált. Én láttam ott egy Csákó nevű tehenet. 602 kilót nyomott, 5 1/a éves volt és uraim 3000 liter tejet adott évente, tiszta magyar fajta. De annak már az anyjq is úgy volt nevelve, mint a nyugati fajta marhák, ha megellik a tehén, a borjut cseberre fogjuk, 6—10 liter tejre korpa s tojás bele, azután jó széna, mert a nyugati okszerűen állattenyésztő országban is igy tesznek, ők is tömik az állatot és úgy érik el czél- jaikat. A kolozsi telepen tapasztaljuk, hogy az ottani magyar fajta marha veszt erejéből és nem lehet kicsapni a puszta karámba, már többé nem lesz olyan jó igavonó állat, de ez utóbbi tekintetet nem lehet összeegyeztetni azzal, hogy az állat sok tejet is adjon és jó igavonó is legyen. Hegyes vidéken nem válik be teljesen a magyar fajta, bár némely hegyvidéken tenyésztik. Lehet azonban látni sok hegyes vidéken szép pinzgani fajtát, ez jobban termeli a húst és valamivel több tejet ad, mint a magyar fajta. A nyugati vidékeken Zemplén- megyétől Pozsonvig ki van mondva a fekete-tarka marha. A Duna vidékén lehet látni elszórva hollandit, de több a bonyhádi. A bonyhádi kiválló fajta. Rendkívüli becses fajta, de csakis ott ahol megfelelő takarmány van és lehet értékesíteni a tejet, itten Besztercze-Naszód, Máramaros, talán még Bereg, Szilágy, Szatmármegye vidékén, ebben a körben, ahol kivan rendelve a borz deresmarha, az algaui marha ezt szép csákó szarva jellemzi majdnem olyan, mint egy jól kifejlett magyar tehén és hamvassötét szinü, rendkívül hasonlít a magyar marhához. Azért ajánlja az állam ezt a fajtát, mert ez igénytelen, talán csak a tiroli igénytelenebb és minden igénytelensége mellett itt alkalmasabb a magyar marhánál, 1200—1400 liter tejet ad. Ezzel szembe állítva a magyar fajta tehén ád 800—900 liter tejet. Ezért a földműves kormány is tenyészt, mert legközelebb áll a magyar fajtához minden tekintetben, s nem olyan érzékeny mint a nyugati fajta. A podolini fajta ugyanolyan szőrű, mint a kárpátokon túl levők, ily módon sok csempészés történik a magyar és a podolini fajta között. Szükséges tehát hogy el legyen különítve ennek a vidéknek és annak a vidéknek szarvas marhája, mert rendszerint onnan kapjuk a keleti marhavészt. Hogy mily fajta marhát válasszunk általában, j azzal még nincs megmondva, hogy egyes gazdák milyet tenyésszenek. A hol tudjuk, hogy a tejet jól megveszik — 8—10 krért — és sok jó takarmányunk terem, tej termelő gépet veszünk, ilyen halyre ajánlom a bonyhádi szarvasmarhát ez a magyar s a szim- mentáli szarvasmarka keveréke. Ajánlom a pinzgauit sok tejet ad, de nagyon kell vigyázni arra, hogy jó takarmányt kapjon, különben elcsenevészedik. A móczmarhának és a hegyi riskának nagy története van. Minden jel arra mutat, hogy ős polgárai ezek a hazának. Ugyanis a régi rómaiak emléktárgyain látjuk ábrázolva a mokány marhának a típusát. Ezt karoljuk mi fői, mert ez évezredek óta kipróbált fajta. Én is vettem egy satnyult, elcsenevészedelt riskát i8 frtért Aradon, kezdtem vakargatni, dédelgetni, fokozatosan enni adtam, mert nem is mertem egyszerre sokat adni, kérem az a riska 10 liter tejet adott naponta. Ös időktől kipróbált fajta ez, olyan, mint a nemes fák között a vad alma és vad körte, de a nemes fákat is vad fába oltjuk, hogy állandó legyen, azért ezt a riskát értékesítsük, ebbe oltsuk bele a nemesebb fajt. A megvetett, de ős időktől itt levő mócz tehénre algaui bikát eresszünk rá, vagy fehér magyar bikát, akkor elérjük azt, hogy az uj fajta ellenállóbb, s azért elég teje, s húsa lesz. A mi a takarmányozást illeti, a szarvasmarha az olyan füvet szereti, a mely nem túlságos kemény, kedveli a sásosabb, tápdusabb növényt, mint a milyen a perje, mely a lapályos helyeken terem meg. A jó széna főtápláléka a szarvasmarhának, mégpedig 15 kiló kell naponként egy állatnak. Vagy pedig adjunk neki 20 kiló répát, 5 kiló polyvát, 3 kiló tarló szalmát és 2 kiló korpát. Ez a rendes takarmánya az állatnak, mert, ha mi csak szalmán tartjuk, magunkat csaljuk meg, a mennyiben nem ad tejet. A szarvasmarhának jó legelő, rendes tartás szükséges. Ha nincs jó legelő, akkor a szarvas- marhának hazajövetkor és eltávozáskor egy kis zöld takarmányt kell adni. Mindéhez szükséges a megfelelő jó istálló. Nagy súlyt helyezzünk arra, hogy -az istálló elég szellős, eléggé világos és tisztán tartható legyen. Rossz sötét istállóban a szemét veszélyeztetjük, rossz levegőjű istállóban tüdőgümőkórt haphat. Szükséges az is, hogy az istálló tágas legyen és ne legyen se nagyon hideg, se nagyon meleg. Szükséges továbbá az állat gyakori vakarása is, mert a bőr úgy az állati mint az emberi testen nagyon fontos funkcziót végez. Ugyanis ha nem vakarják az állatot, akkor pórusai bedugulnak és ezt a jószág nagyon megsínyli. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. E mellett minden gazda számot vessen magával, ha igavonó állatot neVel, akkor künn tartsa a marhát a levegőn, aki tejre dolgozik, az bőséges takarmányt adjon a marhának, de azért a jó levegőtől ne vonja el, 3—4 órát naponta künn tartsa és szellőztesse az istállót. A kik eladásra hizlalják az állatott 3—4 éves koráig (ez a jövedelmezőbb dolog) azok ne sajnálják az álattól a megfelelő táplálékot sem. A jó tejelő tehén jellemzel.es tulajdonsága a vékony csontozat. A jó tejelő magyarfajta marhának a szőre göndör a szárva között. — A tej termelő állatot tartsuk vizenyős takarmánnyal. Hogy hogyan értékesítsük, csak röviden említem. A hol sok tej van, ott a gazdák összeállnak és tejszövetkezeteket alkotnak. A hizlalt marhára nézve, sajnos, hogy minket mindig becsapnak, kihasználják a mi szorult helyzetünket, hiba hogy mi magyar gazdák egy időben szoktunk sokat piaczra vinni, úgy karácson felé, nekünk azt megkellene osztanunk. A magyar szép válogatott állattal elmehetünk Párisba is, mig a gyenge, értéktelen állatnak nincs kereslete. A szép almáért vagy körtéért Párisban is adnak pénzt. De miután látom, hogy az idő előre haladt, nem folytatom tovább ezt, hanemha még van időnk, áttérek egy másik fontosabb tényezőre, az olcsó hitelre; mert a gazda e nélkül nem boldogulhat. Uraim, mi megszoktuk a szabad versenyt, hogy mindenki a vagyonával úgy rendelkezik, a mint akar, de megfeledkeztünk arról, hogy a kis gazda tudatlan, gyakran léha, könyelmü és őt elpusztulni engedtük. így pl. a ruthén nép teljesen tönkre jutott. A föld- művelési kormány e kérdésre bizottságot alakított, mert a ruthén nép elpusztult, csak névleges tulajdonosa annak a földnek, a mely övé, csak abban bízik, hogy az urak adnak talán egy ki^ alamizsnát, szóval egész fatalista lelt a ruthén nép, más hátránya is van ennek, elcsenévészedett, úgyhogy már —- mint hallottam — nehezebb munkára nem is mer vállalkozni ; mert mi e népet elhagytuk pusztulni, de most már nem szabad késlekednünk, hanem segítenünk kell e hű népünkön!!! Az uzsora mindenkit elpusztít, a parasztot, a közép birtokost s a birtokost is, mert a földbirtok nem bírja ki a nagy kamatot. Most azonban szánjunk magunkba és sorakozzunk akkor, midőn a földműves kormány ad arra szép példát. Mert ez állapot tarthatatlan, nemsokára a középbirtokosok is elpusztulnának. Azért a földműves kormány olcsó pénzhez juttatja a kis gazdákat. Még a pénzintézeteknél is írnok, bélyeg, ügyvéd, sokszor a kezes is költségbe kerül. Mire sze.ény gazda pénzhez jut, gyakran 30"/0-os az a 100 pengő, a mit felvett. Nem lehet ezt, pékünk közönbösen néznünk, nekünk, a kiknek több tehetség adatott, közre kell működnünk abban, hogy a hasznos .hitelszövetkezetek elterjedjenek. Ezek 4%-ra, azaz a kezelési költséget hozzászámítva, 5"/0-ra dolgoznak. Az állam nem kér telekkönyi kivonatot, csuk azt kívánja, hogy becsületes, takarékos legyen a kölcsönt, kérő. »Én nem akarok megmenteni minden lumpot, csak a tisztességes törekvő embereket, akarom megmenteni és meg fogom' menteni, adok 4'/2 perczentes pénzt, álljatok össze, válasszatok magatoknak bizalmi férfiakat és ezek fogják elbírálni, hogy ki mit kap, én titeket összetartalak’; én 4 és fél millió koronát adok nektek s hogyha erősek lesznek a birtokosok, akkor én félreállok. Akkor alkottok magatoknak ti hitelszövetkezetet.« így gondolkozik az állam. A szövetkezetnek sok csinja-binja van, czélja az önsegélyzés. Mennyire segít ez kivált a nyomorult kis községeken, a hol 100—2007o-ra dolgoztak a szívtelen uzsorások. Egy részvény ára 25 forint és ha tudtok törleszteni, akkor törlesztitek. Száz részvény 250 frt. Úgy de ha 2500 forintot ki osztunk is 100 gazda között, akkor sincs segítve az egyes gazdán, mert ez csekély összeg, az állam nyit tehát hitelt, ha a gazdák egymásért jótállanak. Ha valamely gazda megszorul s hirtelen 20 frtra van szüksége, elmenjen a takarékba? Nem. Elmegy a szövetkezet igazgatóságához, ők ismerik egymást s igy szólnak hozzá. »Tudjuk, hogy tiad született, kapsz 20 "irtot, 3 hónap alatt törleszted és 5u/0-os kamatot fizetsz reá.« — 3 hónap múlva eljön az ember, s azt mondja, még nincs pénzeim Meghosszabbítják neki újabb 3 hóra. Ebben van a szövetkezeti eszme jósága. A becsületet, erkölcsöt, hazafiságot jobb tőkének vesz- szük, mint az 5 emeletes palotát. Jön egy gazda, »megdöglött a tehenem, kérek 100 frtot kölcsön, hogy másikat vehessek.« Ők tudják, hogy milyen ember, aki' nem issza meg a pénzt, azt is tudják, hogy tényleg tehenet akar venni, s igy szólnak hozzá: itt van egy kötelezvény nem kell rá semmi bélyeg, csak 2 tanú aláírása. De a pénzt nem 2 hónap múlva kell visszafizetni, hanem 3 év múlva. 1 Ez nagy segítség uraim, ha az ember takarékos, munkás ember. A tehénnek lehet egy borja, felneveli és a tehenet ismét eladja, s igy fizeti ki adósságát. Sajnálom, hogy az idő előrehaladottsága miatt ma többet nem adhatok elő, talán máskor. Több kérdést meg akartam az urakkal röviden ismertetni, ha beszédem talán olyan kvodlibett beszéd is volt, mentsen ki az a körülmény, hogy az urak nem olyanok, a kik előtt minden apróbb részletre kiterjeszkedni szükséges volna, elég ha eszökbe juttatom, hogy a szegényt nekünk támogatnunk kell, akik jobb helyzetben vagyunk. 1899. Január 29. Heti krónika. Carneval herczeg átvette birodalmát s uralkodik korlátlan hátalommalés korlátolt jókedvvel. A farsang első bálját letánczolták. Feltűnt sok deli hölgy fényes toalettjével, még több, arcza szépségével és lelkülete nemes vonásaival. i^A bál népes ugyan nem volt,^merUamUnagytermünkuek meg van az a fatális tulajdonsága, hogy nagy közönséget kíván, de a siker nem (mindig^attól függ és nem abban rejlik, hogy a jelenléti szám nagy legyen. Feszes volt kissé az estély, de nem kedélytelen. S hogy a rendező ifjúság meg volt elégedve, onnan is láthatjuk, mert nemsokára a nőegyleti [álarezos bált fogja rendezni. Negyven fiatalember hozatott erre az alkalomra negyven egyforma jelmezt s ha a tán- ezosokat meg nem numerizálják, bizony egy'hölgy se fogja tudni biztosan megismerni, hogy tulajdonképpen ki kérte föl a tánezra. íme az egyenlőség Carneval országában.'} Meg szűnik rang és díjosztály, kor és arczkülönbség, Nagybánya szépeire a nőegylet estélyén negyven egyforma bohócz fog fenkölten mosolyogni. Mielőtt azonban ez a históriai nevezetességű estély lejátszódnék, elébb még a kálvinista batyubálon kell túl esni. Népesnek ígérkezik ez, mint egy debreczáni vásár, s azok kik régibb idő óta tapossák a táneztermek deszkáit »a szeladon-negyvennyolczasok« azt állítják, bogy a mostani ref. bál a régi »torony-bál«-lal fog vetekedni népszerűségben és jövedelemben. Közönzégünk nagy része egészen beleélte magát a farsang örömeibe, nem múlik el este, hogy apróbb, nagyobb, és legnagyobb emberek, kis leányok, nagy leányok, és leányos mamák maszkban ne járnának. Tessék csak este az utczákon végig sétálui. Itt egy katonatiszt, amott egy apácza, ma egy Zrínyi holnap egy ős gigerli, asszonynak öltözött férfiak és férfinak öltözött asszonyok, utazó kompániák, tánezoló dervisek stb. surrannak végig a sötétben, mindmegannyi ismeretlen alakok, kik sietnek élvezni a rövid farsang szabadalmait. Tény az, hogy a maszk vizitek rég nem voltak oly nagy divatban, mtnt ma. Mi ennek az oka ? ■ részemről abban keresem a megfejtést, hogy kevés a pénz, ha pedig nincs pénzünk, akkor igyekezünk legalább mulatni. Jő kedvű akkor is lehet az ember, ha üres a zsebe. Másik ok lehet, hogy nagyon kurta az idei farsang. Mindenki féljtehát, hogy kifogy az időből s igy az élénkség túltesz más hosszabb szezonokon. Ráadásul a jégpálya is megnyílt ismét, hol szintén nem leszünk el mulatság nélkül, bár tekintettel a hegyoldalokon kikukucskáló kökörcsinekre, ennek a I sportnak, sokak fájdalmára, most már hosszú jövőt nem mer Ígérni a krónikás. J^míéMönyoBe. Oh lánykám, te még nem tudhatod Az élet harcza mily nehéz ; A gyermekkor bűvös világa Nem sejteti mily nagy a vész. Meglásd, egykor jövend oly idő. Mikor megnyílik szende szemed; S látva az élet nehéz harczát, Csüggedni fog majd szellemed. Oh ne csüggedj az élet utján, Bár vezérlő kéz nincs közel; Bízz önmagadban, hogy megküzdhess Az élet zord végzésivel. S ha lelked némán felzokogva Föl esd az éghez vigaszért; Bízzál a jónak szellemében, Mely győzni fog, mely győzni készt. Ha rózsás arezod bu emészti, Gondolj reám, szavam vigaszt ád ; »A bu nem örök,« s a nyugalom Édes enyhét borítja rád. És bár nehéz az élet útja, A czélnál boldogságra lel; Bízz rendületlen a jövőben, Ne rettegj, mert a czél közel. Ha lelked mégis csüggedőben, Zordan tekint a vég feléd; Vigaszt lelsz abban, hogy az élet Nehéz harczát megküzdhetéd. Senki.
