Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-17 / 38. szám
Nagybánya, 1899. Szeptember 17. — 38. szám. TÁRSADALMI HETILAP. _ A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MECtJELEHSTIK: IMIIIbTIDIElST Előfizetési ÁT 3 t: Egész évre á frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. '•[ Előfizetései jklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. >| Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttór soronként ÍO tcr. • • Meghivás. A Petőfi-Társaság a nagykárolyi Kölcsey- Egyesületel a szeptember hó folyamán Szatmár vármegyében tartandó Peló'fi-üntiepély rendezése végett keresvén meg, mely Pelőfit, a szerelem dalnokát, lenne hivatva ünnepelni; ez ünnepély a Petőfi-Társaság és a nagykároiyi Kölcsey-Egyesület közös megállapodása szerint Nagy-Károlyban, folyó évi szeptember hó 24-én fog megtartatni, mely ünnepélyre a vármegye közönségét és az ünnepély iránt érdeklődőket a Petőfi-Társaság és a nagykárolyi Kölcsey- Egyesület nevében ezennel meghívjuk. Abból a fényözönből, mely Petőfi költeményeiben az egész országot beragyogja, Szatmár vármegyének is jutott egy kis fénysugár s bizony a mienk nem volt az utolsó. Legmagasabban szárnyaló szerelmi dalai itt születtek meg vármegyénkben. Erdőd, Költő, Szatmár, Nagy-Bánya, Nagy-Károly, Cseke Nagy- Ar, Berencze. Sáros-Magyar-Berkesz, Nagy-Pe- leske, és Nagy-Majtény időtlen-időkig összeforrtak a költő dicsőségével. E dicsőség emlékét akarjuk ünnepelni meg mi is, midőn a Petőfi-Társaság által rendezett Szatmár vármegyei ünnepség alkalmából a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elhatározta, hogy azokat a helyeket, melyek Nagy-Károly városában Petőfire nézve emlékezetesek, emléktáblákkal jelöljük meg. A vármegye említett többi helyein elhelyezendő emléktáblák felállítása pedig a jövendő feladatát képezendi. Reméljük, hogy akkor, midőn oly nagy irodalmi nevű emberek, mint Jókai, Bartók, Pósa, Ábrányi Emil, Bársony István, Bodnár Zsigmond, Rákosi Viktor stb., ünnepük a nagy szellemet vármegyénkben, az egész vármegye velünk fog érezni e napon! — Jöjjenek azért minél nagyobb számban, hogy a vármegye ünnepe méltó legyen a költőkirályhoz! Mikor őt ünnepeljük, megunkat tiszteljük meg! Hazafias üdvözlettel Nagy-Károly, 1899. szeptember 8. a Petőfi-Társaság és a nagykárolyi Kölcsey- Egyesület nevében: Nagy László, a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnöke. Az ünnepély programmja: I. Nagy-Károlyiján : A) A Petőfi-Társaság tagjainak megérkezése szeptember 23-án az esteli 8 órailgyorsvonattal. B) Ünnepi közgyűlés szépt. 24-én délelőlt 11 órakor a városháza nagytermében. Az ünnepély műsora a következő: 1. Hymnus. Énekli a nagykárolyi dalárda. 2. Nagy László, a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnökének megnyitó beszédje. Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság alelnökének válasza Nagy László megnyitó .(beszédjére. 4. Petőfi »Szeptember 'vÁgén« czirnü költeményét szavalja Ráthonvi Ákosné szül. Maróthy Margit úrnő, a Nemzeti Színház tagja. ö,' Petőfi és Kölcsey. Irodalmi tanulmány Bodnár Zsigmondiéi,- a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 6. Költemény Pósa Lajostól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 7. A szalmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja részére fentartolt felolvasás. 8. Prózai felolvasás Jókai Mórtól, a Petőfi-Társaság elnökétől. 9. Költemény Ábrányi Emiltől, a Petőfi Társaság rendes tagjától. 10. Felolvasás Rákosi Viktortól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 11. Szózat, énekli a nagykárolyi dalárda. C) A Pelőfi-Társaság megkoszorúzza a Kölcsey- szobrot. D) Emléktáblák leleplezése : a) A városháza (régen Aranyszarvas fogadó) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi a szatmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja. b) Az állami polgári leányiskola (régen uradalmi inspektori lakás) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi a Petőfi-Társaság kiküldendő tagja. c) A nagykárolyi Régi Kaszinó (régen Arany Csillag vendéglő) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi Baudisz Jenő a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület tagja. E) Délután 1 órakor közebéd a vármegyeház nagytermében. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. A közebéden való megjelenésre a hölgyek is fel kéretnek. F) Este 7 órakor színházi díszelőadás a Régi Kaszinói nyári színkörben. Tartja Csóka Sándor szín- társulata. A műsor később fog megállapittatni. G) Este 9 órakor lánczestély a vármegyeház nagytermében. E tánczestélyre a meghívók már külön kisdattak. 11. Erdődön \ 1. Szeptember 25-én indulás Nagy-Károlyból a reggel 8 óra 30 perczkor induló vonattal s megérkezés Erdődre fél 11 órakor külön vonaton. 2. Ünnepély Erdődön 11 órakor a várudvaron. Itt Lauka Gusztáv és Bársony István a Petőfi-Társaság rendes tagjai fognak felolvasásokul tartani. 3. 1 órakor közebéd. 4. Délután fél 5 órakor indulás Nagy-Károlyba. Figyelmeztetés. Az erdődi kiránduláson, valamint a Nagy-Károlyban rendezendő közebéden és színházi díszelőadáson részt venni óhajtók felkéretnek, hogy ez iránt az elszállásoló és vendégfogadó-bizottság elnökénél, Debreczeni István polgármesternél folyó hó 21-ig irásbelileg feltétlenül jelentkezzenek, mivel a későbbi bejelentések semmi körülmények közt sem vehetők figyelembe; a amennyiben a vendéglőst úgy Nagy-Károlyban, mint Erdődön a résztvevők számáról, valamint a Nagykároly—somkuti h. é. vasút üzletvezetőségét az igénybe veendő külön vonat utasainak számáról jó előre tájékoztatni kell. A vendégek befogadására a városi szállodák előre láthatólag elégtelenek lévén, az ünnepélyen részt venni óhajtó idegenek szintén felkéretnek, hogy ez iránti szándékukat Debreczeni István polgármesterhez szintén jelentsék be, hogy elszállásolásuk iránt intézkedni lehessen. A képviselet részvéte. A f. hó 9-én tartolt városi képviselőtestületi közgyűlésről múlt számunkban csak röviden emlékeztünk meg, kiegészítésül közöljük most Gellert Endre h. polgármesternek e közgyűlésen felolvasott jellegzetesen szép előterjesztését, melyet a képviselet helyeslések között elfogadott és magáévá leU. A jelentés teljes szövegében igv hangzik : Tek. Képviselőtestület! Mielőtt mai rendkívüli közgyűlésünk tulajdonké- peni tárgyára nézve előterjesztésemet megtenném, mély megillelődéssel jelentem, hogy érdemekben gazdag szeretett polgármesterünk Turman Olivér királyi taA „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE" tárnája. Mind keresi .... Mind keresi a boldogságot A gyarló ember gyarló utón Nem sejtve azt, hogy szive vérét Ontja hiába semmiségért, Mely ködbe vész, mig megtalálná. És kifárad a küzdelembe, S nehéz útja végén ledőlve Kérdi: »mi hát a boldogság itt?« Ha szivünk-lelkünk összetörve, Csak csöndéi, nyugodalmat áhiL ? Mért hát a küzdés ? mért a harcz ? Mit folytat végső szívverésig. Hiába, választ nem talál, Csak majd ott túl, hol késő már, A múltat vissza nem hozhatjuk, Sirassuk bár vérkönnyeinkkel. S csak az boldog, ki czélhoz érve, A múltban semmit sem talál, Mit visszahozni még szeretne. Senki. A művészi utánzás elvének története. — Részlet szerzőnek ily czimü tanulmányából. — Irta : ÜDr. UszEor-srazsr G-yőző. (Folytatás és vége.) A bronz Dávid gondolatokba merülve mereven bámul előre, testének egész súlya a jobb lábon nyugszik, bal lábát Goliáth fején nyugtatja. — Csípőjére támasztott bal kezében a parillya-kő, jobbjában a kard. Fején koszoruzott sisak, mely alól fürtéi melléig lelógnak. Pásztorfiu annak teljes eredetiségben, erőben kifejlődött nyers izmokkal, melyek a vézna alaknak az ifjúi erő teljességét kölcsönzik. A két Dávidot egymás mellé állítva, az utolsóban a természet hű utánzása, az elsőben a természet nemesbítésére irányzott figyelem nyilvánul. A két szobor lábánál fekvő Goliáth-főben fölismerhetők Donatello tanulmányai. Medici Cosimo kertjében vehetett példát. A bronz Goliáthon az arcz felét elfődő sisak symmetries tanulmány, a lezárt szemek önkényes eljárás, melyet az erőszakos halál nem okoz, a kiszenvedett arczon a kin nyomai nem láthatók, vonásai az antikra emlékeztetők : görög fő, görög arczmetszet, görög szakáll. A márvány Goliáth sisaktól menten egész arányaiban áll előttünk. Benne a jellemző egyéni fölváltja a typikus görögöt. Bal arczán fekszik, haja és sürü szakálla hullámokban simul a talapzathoz. Itt Dávid nem hág a fejre, a szem nyílt, az arczon a halálnak némi eltorzulását az izmok feszültsége tanúsítja. Csontos homlokába a jól talált parittya-kő mélyed. Anatómiai tanulmány, milyet a kórházak bonczasztalán láthattunk. Donatello a XV. század szobrászainak vezetője volt. Jóllehet ő maga Brunellescon és Ghibertin át fejlődött mesterré, utódai az ő alkotásain tanulmányozták a szép forma törvényeit, ő lett a mesterek mesterévé. Ulána Verocchio egyénisége köti le figyelmünket. Dávidja méltó társa Donatellóénak Tanulmánya a természet, törekvése annak megnemesebitése. Bizonyos átmeneti vonás látszik müvein, melyben mesterének hibái el-elsimulnak Dávidjának nagy mell-, a karnak delta- és a lábok izomzati, a térdek izomhálózatának bőrfelülete erőteljesen domborodnak ki, azaz az izmok el nem mosódnak, el nem vesznek egymásban, hanem természetszerint egymás alá vagy fölé feküsznek, mi a tökéletesítésre irányzott törekvésre utalnak. A balkéz hagyományosan követi Donatello márvány Dávidjának kéz-tartását, a jobb gyilkol szőrit markába. Feje kevéssé balra előre hajlik, szemének pillantásait az ajk megelégedett mosolya magyarázza. Győzelmének örömétől e szelid szikár fiú átlelkesül. Észrevehető, hogy a modell pillanatnyi helyzetének leljes kiaknázása lelkesítette a művészt és vele, meg Donatellóval egy a Donatelloénál magasabb tökélyre jutott. A lábánál fekvő Goi iái h feje typusos, akár a görög színészek álarcza. A Donatello és Verochio okozta befolyás megérzik követőiken. Az alkotások világa szobrokkal népesült be. A kezelés csiszoltabb volta, a felfogásnak nemesebb iránya tökéletesebb műveknek adott létet. A tudományok vívmányai még nem jártak karöltve a művészettel, a technika és a művészi fölfogás még korlátolt A tudomány, mint a művészetek legnemesebb eszköze csak Leonardo da Vinci óta jött ezeknek
