Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-29 / 5. szám
Nagybánya, 1899. Január 29. 5. p/ám. XXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE i^egktexjExtxxs: IsXxxtxxext Előfizetési áralc: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hindetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbgnyai-utcza 246-ik szám alá — küldendők. Nyilttér aorcÁikónt ÍO Icr. Az nj elemi iskola. A mint a kezdeményező lépésekből következtetni lehet, a város a községi iskolát még ez évben fel akarja építeni. Ha épit, bölcsen teszi, mert méltó, hogy Nagybánya városának legyen saját díszes iskolaépülete, mely e vidék s az itt gyakran megforduló idegen elölt külsőleg is demonstrálja, hogy e város a kulturális czélokért önerejéből nagy áldozatokat képes hozni. Az államtól e részben, úgy látszik nincs mit várnunk. Ha eddigi lerheinket továbbra is viselendjük s díszes épületet emelünk az államnak, a minisztérium csak akkor hajlandó az elemi iskolákat átvenni, már pedig ily áron egy kiválló jogról lemondani, s meghozni a nagy áldozatot, minden legkisebb előny nélkül, nem volna észszerű dolog. A város vezetőinek azt a szándékát tehát, hogy monumentális uj épületet akarnak a népnevelésnek emelni, csak becsülnünk lehet. Jó előre hangsúlyozzuk, azonban ismételve, hogy az épületnél ne takarékossági és sürgősségi szempontok döntsenek, mert az iskola nem a jelennek, hanem a jövőnek épül. Jól tudjuk, hogy a polgármester a tanítótestületet már megkérdezte e tárgyra vonatkozólag, arról is értesültünk, hogy a tanügyhez értő s azzal előszeretettel foglalkozó férfiakat szintén tanácskozásra fogja egybehívni, mindaz- által legyen szabad e nagyfontosságu kérdésben véleményünket e lap hasábjain ezúttal nekünk is elmondanunk. Nézetünk szerint az építés épp azért szükséges, mert a jelenlegi bérház szűknek bizonyult. — Az uj épületben tehát megjelelő számú tágas és világos tantermekről kell gondoskodni Még azon esetben is, ha a Veresvizen és a Kereszthegyen, két-két teremmel külön vegyes iskola létesül, véleményünk szerint a központi iskolában a szolgalakáson kívül szükség van 6 teremre a 6 fiúosztály számára 4 » a 4 leányosztály » 2 parallel teremre a fiúosztályok részére 1 » »a leány » » 1 rajzteremre 1 díszteremre, hol az ünnepélyek tarthatók. 1 szertárra és könyvtárra 1 igazgatói szobára. Összesen tehát 17 tanteremre. A tankötelesek száma ugyanis oly nagy, hogy ha az iskolaszék kényszeríti az összes gyermekeket az iskolába járásra, ezen termekre már most el kerül hetlenül szükség lesz. Az építkezésről magáról úgy hisszük, hogy az a jelen év folyamán már nem lesz valósítható. Az uj telekre vonatkozó szerződéskötések, esetleg ingatlan vásárlások, a tervek jóváhagyása, a bérház felmondása, mind megannyi akadály, melyet tavaszig leküzdeni teljes lehetet- lenséga közigazgatási nehézkes eljárások mellett. így állván a dolgok, ne akarjuk elhamarkodni egy ily rendkívüli fontos kérdés megoldását, hanem inkább használjuk fel az időt a kérdés mindenoldalú megvilágítására, a tervezet alapos elkészítésére, s a jogi természetű akadályok elháritására. Jelen sorainkat a nemsokára e tárgyban egybehívandó közgyűlés figyelmébe bátrak vagyunk ajánlani. Az állattenyésztés irányelveiről. Abonyi Károly gazdasági szaktanár előadása jan. 22-én. Igen tisztelt uraim ! Nagy örömmel veszem, hogy ennyi értelmes és érdemdús férfiú méltatta az én mondani valóimat figyelemre. Az én missióm az, hogy érintkezésbe tegyem magamat a hazafias vezető elemekkel, felhíván figyelmüket a szomorú állapotokra, felkérjem, hogy társuljanak, felkérjem, hogy segítsenek megmenteni a szegény elzüllő magyar gazdát. 30 év óta szabad verseny van náluuk, mi 30 év óta nem törődünk a kis gazdával, abban a hiszemben, hogy az a tőke, a mely rendelkezésére áll, tudni illik a talaj, az kifogyhatatlan. De uraim, elfogy a talaj, elfogy a tőke és elfogy az az erkölcsi tőke, a mit Szent István óta milliók fektettek a nemzetbe. Pedig uraim a talajban és az emberbej>^yK|~ erkölcsi tőkével lehet egy országot ezer e*^í|índölgf fenntartani, hiszen nálunk hazánk összes híyt^fjj%^éteV.; lünk kutforrása a föld. Mint Anteusz a föíi^oöáyerte az erőt, úgy az egész magyar állam csakí^yföldből merítheti erejét, csak a földből van biztosnak aüandüL jövedelmiink, ha a földművelés viiágzó, ak\or virágzik ipar és kereskedelem, művészet és tii;loftiviVíy.,(. anélkül mind olyan, mint az üvegházi növény^viíilan ideig-óráig fenntartható, dé később el fog sorvadni Közgazdasági életünk válságos, utolsó éveiben egy szomorú tényt tapasztalunk, különösen a gazdák között. Mo, uraim, a magyar gazdák földjüknek csak névleges birtokosai. Tessék meg nézni a telekkönyvet, menynyire meg van terhelve a magyar föld. Én nem kutatom azokat az okokat, amelyek talán a politikába tartoznak, hanem azokat, melyek bennünii gazdákban rejlenek. Azok a tényezők, melyektől a mezőgazdaság fejlődése függ, a megfelelő jó ismeretek, (gyakorlati fogások) a bennünk rejlő polgári erények és az olcsó hitel. A polgári erények alatt azt értem, hogy legyen bennünk szorgalom, takarékosság, legyen bennünk igazságosság, méltányosság, mert polgári erények nélkül állandó jókat várni nem lehet. Hibáztunk akkor, midőn nem voltunk elég szolidak, zem voltunk takarékosok, nem voltunk elég önzetlenek, s nem fogtuk fel hogy a köz jóban rejlik a mi jónk is. Szükséges tehát erényeinket fokozatosan kifejteni. Másodszor szüksége van a gazdának ismeretekre. Általános ismeretekkel lássuk el a gazdákat, sokszor a legelemibb dolgokkal v. legelemibb ismeretekkel lehet eredményt felmulatni. Én megfigyeltem ami szegény magyar népünket, ő iparkodik, de mikor értékesítésre kerül a dolog, akkor becsapódik, mert még a mértéket sem ismeri. A szegény magyar nép sok vidéken küzd, iparkodik, dolgozik, földje néhol 10 mm., de a legtöbb vidéken csak 5-6 mm. búzát ád. Miért van az, hogy Morva oszágban és Sziléziában egy katasztrális holdon termelnek 12 mm. rozsot, nálunk pedig 6 métermázsát (átlag) 22 millió kát. holdon. Miért van ez a különbség? talán őket jobban szereti az Isten, nem, hanem azért, mivel ők jobban fenn tudják tartani a föld termő képességét. Mind csekélység az egész, mert a gazdasági tudomány semmi egyéb mint alkalmazott természettudomány. Mert ott nem úgy tanítanak, mint nálunk, hogy a gyermeknek a fejébe verik, hogy hol fekszik a Kanári sziget, de nem tudja, hogy a hektoliter milyen mérték. A német földmivelési kormány legújabban azt hozta be, hogy a kik otthon gazdasággal foglalkoznak azok a katonaságnál 3 hónapig gazdászati kurzust hallgatnak. Micsoda kitűnő eszme ez uraim, azt az embert, a ki otthon gazdálkodik még jobban bele gyakoroltatja, abból nem lesz szoczialista, hanem megtanulja hogyan kell a vagyont megszerezni. Azért ha sikeresen akarunk gazdálkodni, szükséges ismereteket is szerezni. De harmadszor szükséges, hogy mi gazdák olcsó hitelhez is jussunk, mert ha a gazda nagy perczenltel dolgozik, vége van. Méltóztassék csak számba venni az adót, a kézi napszám, meg talajjavítás költségeit s világos lesz, hogy a gazda drágább, mint 7—8 %"os pénzzel nem élhet meg. Ha lelketlen uzsorások kezébe kerül, menthetetlenül bukik. Az olcsó hitelt leginkább a hitelszövetkezetek által érjük el. Ezekről különben majd külön is óhajtok szólani. Arról mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy a község vagyis a haza jólétében rejlik ami jó létünk is és ami jólétünkben a haza jóléte is. Ha ami legnagyobb jólétünk a köznek is jóléte, viszont a népnek a jólét« ami legnagyobb jólétünk is. Azon igyekezzünk tejSát, hogy minden ember boldogulhasson családjával# együtt. Ezekfelőrebocsátása után, miután én tulajdonképpen állattenyésztési előadást vettem föl mai tárgyamul, atérek most már arra is. Az íállattenyésztési thémát azért mutatom be, hogy láspuk mennyi ismeretre van szüksége a gazdának, a Szövetkezeteket pedig azért, hogy bemutassam mennyiJ összetartásra van szükség. Az állattenyésztésről Jiz itteni viszonyoknak megfelelőleg fogok beszélj z állattenyésztés kiegészítő része a mezőgazda- sagna£. A gazdának egyik főténykedése, hogy milyen növényt termeljen. Ha a gazda növényt termel, ne olvassa ki könyvből, mert akkor megbukik, kell ismernie a természetet, kell ismernie milyen a tropikus, 'milyen az enyhe éghajlat növényzete, ha a gazda ülypji növényt termel, mely nem felel meg a helyi -körülményeknek, okvetlenül buknia kell. A természet erőit, amelyek a levegőben a talaj- ,vj innak, úgy használjuk fel, hogy nekünk abból soj^datsznunk, jövedelmünk legyen; az az okszerű gaz- dülkoflás, ha mi olyan növényeket, állatokat termeamelyek vidékünkön legjobban megélnek, éghaj- Wti viszonyainknak legjobban megfelelnek. Az okszerű, a helyes gazdálkodás a természet törvényein alapszik. Maga az örök isteni törvény mutatja nekünk meg, mit termeljünk; ugyanígy vagyunk az állattenyésztéssel is. Ki gondolná, hogy a szegény megvetett baromfi, amely nálunk csak lopva él, nem hogy helyes gondozásban részesülne; mondom az a szegény baromfi nekünk most már 25 millió frtot hoz be évenként, inig az a hires búza, ami Magyarországon, Európa Kánaánjában terem, csak 12 millió forintot. Az állattenyésztésnél meg kell állapítani, hogy milyen fajtát akarunk tenyészteni, hogyan tartsuk és miképpen értékesítsük. Ezt a három pontot fogom röviden kifejteni. Tudom én uraim, hogy vannak önök között a kik mindezt tudják, csak azért hozom föl, hogy emlékezetbe idézzem. Ezt a három eszmét nem mi határozhatjuk meg, hanem a természet örök törvényei utalnak rá elsősorban. A gazda ne termeljen azt a mi diszlik, avagy olcsóbb, de termelyen olyat, a mire szüksége van. Aki terményeit jól tudja értékesíteni, az mindig boldogul. Tehát szarvasmarháról lévén szó, felvetem a kérdést anélkül, hogy nagyon ismerném az itteni viszonyokat, milyen marhát tenyésszünk itt, azt megtudjuk az 189-t. évi mezőgazdasági és mezőrendőri törvénvekből; az Alfáidon magyar fajú szarvasmarhát, Erdélyben nagyobb részt pinzgauit. Magyarországnak ez a része t. i. Szilágy, Máramaros Szatmármegye borz derest kap, az innen nyugatra levők piros marhát, a Duna-Tisza köze es a Csallóköz magyar fajú szarvas- marhát kap. Ezek megállapításánál a természeti törvények, a vidék éghajlati viszonyai a döntők, mert azt tapasztaltuk, hogy a magyar fajú szarvasmarha igénytelen, igaz, ugyan, hogy lassan fejlődik, de ellent álló ereje nagy Mig a 30-as években a nyugati fajta szarvasmarhákat majdnem teljesen elsöpörte a marhavész, (mintegy 80 %-át) addig a magyar fajú szarvas- marhának csak 30 %'a veszett el. Melyik fajta marha az uraim, a melyik a forró- ságot tűri s annyi más bántalmaknak van kitéve, ez a megbecsülhetetlen tulajdonsága csak a magyarfajta marhának van. Minthogy a magyar földön ilyen viszonyok vannak, sohase induljunk mi a divat után, hanem az örök isteni törvények után. Ide nem lehet be kényszeríteni sem a kurlandi sem a hollandi tehenet. Valami sport ember kin járt Hollandiában, megtetszett neki a hollandi tehén, behozott belőle, de elfelejtette elhozni a hollandi levegőt és talajt is. Mig a hollandok az állatokat rendszeres, jó istállóban tartják, addig nálunk még sok embernek nincsen olyan lakóhelye, mint ott az állatnak A hozzánk betelepített holland fajú állatok tüdőgümőkorban pusztultak el. Ezen a földön ilyen és ilyen viszonyok között csak bizonyos fajú állat él meg, más fajú elpusztul, tehát azért mondta ki a magyar kormány, hogy pl. az Alföldön csak magyar fajú állatot szabad tenyészteni, hogy elejét vegye egyrészt az idegen állatok által behurczolható betegségeknek — Igaz ugyan, hogy a magyar kormány azt nem határozhatja meg, hogy milyen állatot tartson valaki, ha valaki rohan a veszedelembe, azt nem lehet visszatartani, de a földművelési m. kir. kormány a tőle tenyészállatot kérő
