Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

1899. Augusztus 20. 34. szám. (3) u. fél négy órakor fogjuk a templomból temetni. Nagy­bányán, 1899. évi augusztus 17. A nagybányai ev. ref. egyház tanácsa. Az igaznak emlékezete áldott! Számos helyről érkeztek részvétsürgönyök, így Bencsik István főesperes, Láng Lajos orsz. gy. képv., Gulyás L. volt lelkész, Pál János és családja, Hermán Mihály szatmári polgármester, Helmeczy egyházmegyei ügyész, a Jakó család stb. kifejezték sürgönyileg rész­vétüket az egyház és a család iránt. A boldogult nem szerette soha temetéseken a csináltvirág koszorúkat, mindig mondta: — Inkább a szegényeknek kellene adni az árát! Ezért az egyház kimondta, hogy koszorú helyett alapot létesít szegény iskolásgyermekek felruházására »Gergely Károly alap« czimen. Példáját sokan követ­ték, igy a ravatal nem volt túlzsúfolva s többnyire élővirágból font koszorúkat küldöttek. Feljegyzéseink szerint, koszorút tettek a ra­vatalra: Az ág. ev. testvér egyház (élő virágból.) Az izr hitközség. Jótékonyczélu nőegylet Hanzulovics Zoltán, »a kedves jó Károly bácsinak hálából.« A ref. presbyterek (élő virágból.) stb. A temetés a részvétnek rendkívüli megnyilatko­zása mellett ment végbe. Városunk minden képzel­hető hivatalai, testületéi, intézményei képviselve vol­tak s a nép ezrekre menő tömegben. Budapestről, Debreczenből, Szatmármegyéből számos idegen vett részt a végtisztesség tételen. Ott láttuk Zsigmond Sándor püspökhelyettest, Bencsik István főesperest. György Aladárt a hírneves irót, az elhunyt sógorát, Mády Lajos újpesti lelkészt, Sátor D., Papolczy Zoltán, Szabó József, Nagy Lajos, Révész János lelkészeket, Fekete pénzügyi tanácsost Kolozsvárról, Erdős József akad. tanárt Debreczenből Széli György tanácsbirót. Ott láttuk az elhunytnak kiterjedt rokonságát. György Endre nem lehetett jelen, mert pár nap előtt éppen Londonba és Irlandba utazett. Bencsik István főesperes imát mondott a templom­ban. Zsigmond Sándor püspökhelyettes beszédet tartott s Révész János előadta a boldogultnak életrajzát, a sir- nál Sátor Dávid váraljai lelkész fungált, majd Mis- kolczy Sándor búcsúzott el a presbyterium nevében az elhunyt szeretett lelkésztől. A göröngyök dübögve hullottak a koporsóra a dalárda utolsó éneke elhangzót s a derék férfiú ott nyugszik már az anyaföld ölében. Sírja jeltelen még, de hiszen az általa annyira kedvelt Horatius szavai szerint, állított ő magának »ércznél maradandóbb« emléket alkotásaiban s az emberek szivében. Legyen pihenése csendes, siri álma zavartalan ! Heti krónika. Nagyon különös képe van most Nagybányának. Egy és ugyanazon házon lehet többfelé látni, egy­más mellett a fekete szinü és a nemzeti lobogót. Egyik a gyász, másik az öröm kifejezője. Az erre járó idegen nem tudja mire vélni e különös látványt, s mindenfélét gondol magában. A tény pedig az, hogy Ö felsége a király szüle­tése napján, ravatalon feküdt a mi kedves Károly bátyánk, a ref lelkész. Igyekeztünk a legalkotmányosabb királynak is eleget tenni s örülni születése napján, de ez örömbe nagy szomorúság és döbbenet vegyült, igy került egymás mellé az eleven és a sötét szinü lobogó. A gyász lapunkat is érinti, egyik legszorgalma­sabb és leghivatottabb munkatársunkat veszítjük el, ki mindig kész volt kezébe venni a tollat, ha a közjó azt úgy kívánta. Tanügyi és ünnepi czikkei sokáig pótolhatatla­nok lesznek a »Nagybánya és Vidéke« hasábjain. Hát történelmi tanulmányai, remek költeményei 1 Siratja őt az egész város, még az ég is bebo rulva, könnyet ontva sir velünk, olyan komor, olyan sötét minden. Az élet bizar. A legszembeszökőbb ellentéteket összehozza. Ma igazi gyászünnepély, ezrek őszinte könnyei mellett s holnap már vásár, nem az érzel­meknek, hanem a ridegségnek, nem a részvétnek, ha­nem az önzésnek, nem a léleknek, hanem az anyagi- ságnak sokadalma. Temetésre, vásári zaj jő tehát, de az a zsibon- gás se képes majd elhallgattatni a panaszt, mely aj­kunkon az ő elvesztése miatt fakadt. A csapás súlyos, a vesztés nagy, mi társadal­munkat érte, a hét minden egyéb eseménye eltörpül e nagy változás mellett, azért, ha most egyébről nem tud és nem akar Írni, elnézést kér a krónikás. Különfélék. Ő felsége születés napját, aug. 18-án városunk­ban és a vidéken is istentiszteletekkel ünnepelték meg. A középületek fel voltak lobogózva, a nép hő fohászokban esdett áldásért szeretett királya fölkent fejére. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Jékly Irén felsőbányái tanitőnőt a prakfalvi állami állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Az országos vásár aug. hó 21-én következő nap­jain lesz, mivel vasárnap István király ünnep s igy kettős ünnep, azért az előkészületeket a vásárra so­kan már megtették. nagybánya és vidéke. Gazdák figyelmébe. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy a pénzügyigazgatóság 42818 II. 99. sz. a. kelt rendelete szerint az adómentes pálinkafőzés végképpen megszüntettetett, a mi annyit jelent, hogy ezután adó­mentesen semmiféle emberi halandó nem fog pálin­kát főzni. Női kézimunka tanfolyam. A polgári leányisko­lával kapcsolatosan városunkban már ez év szeptem­ber havában női kézimunka tanfolyam nyílik meg. E tanfolyamról részletes ismertetést, térszüke miatt, jövő számunkban hozunk. A sertésvész városunkban teljesen megszűnt. Ezen körülményt a napokban hivatalosan konstatálták s igy a hétfői vásárra a felhajtás teljesen szabad. A városi hatóság e körülményről a legszélesebb körben, kiértesítette az érdekelteket. A vascsatorna. Városunk egy veterán polgárá­tól levelet kaptunk, melyben elmondja, hogy a vas­csatorna, ez régi kedvencz forrás teljesen pusztulóban van, a viz más felé vette útját, elhagyta a kőmeden- czét s most nem törődnek vele, hogv pár forinttal helyreállittassék a régi üde forrás. Hajdan sok sze­gény asszony kereste abból kenyerét, hogy a vascsa- tornai vizet úri házakhoz behordta, most is keresett volna az a viz, csak rendbe kellene hozni a csörgőt. Ajánljuk a felszólalást a városi hatóság figyelmébe Gyermekek öröme. F. hó 21-én a helybeli jóté­kony nőegyesület az általa fentartott veresvizi és ke­reszthegyi kisdedóvók apró növondékei számára ked­vező idő esetén a Széchenyi ligetben nyári mulatságot rendez. Az egyesület úgy mint a megelőző években is, uzsonnával vendégli meg az apróságot s felszólítja városunk jószivü hölgyeit, hogy kegyes adományaik­kal hozzájárulni szíveskedjenek. A mulatság délután 3 órakor veszi kezdetét. Vasúti szerencsétlenség czim alatt múlt számunk­ban közölt hírre vonatkozólag levelet vettünk, mely arról értesít minket, hogy a szerencsétlenül járt nem Kovács János, hanem Kovács Sándor munkafelügyelő írnok, a ki a sinek közé került és jobb lábát csontból törte el. Az ő állítása szerint a mozdonyvezető volt a hi­bás s nem saját vigyázatlansága következtében tör­tént a szomorú eset. Ezt azonban a vizsgálat lesz hi­vatva kideríteni. Az uj öt koronás ezüstpénz. Az uj koronás bank­jegyekkel egyidejűleg hozzák forgalomba az uj ezüst ötkoronásokat. Ezek is — a forintosokhoz hasonlóan — 0.900 finomságuak, de valamivel nagyobbak lesznek, mint a forintosok; az ötfrankos nagyságát ellenben nem érik el. Egy kilogramm ezüstöntvényből 4l2/s darab ilyen egyenkint 24 gramm súlyú ötkoronást fog­nak verni. Az ötkoronás 21.6 gramm szinezüstöt fog tartalmazni, mig öt darab egykoronás összesen csak 20.875 gramm szinezüstöt tartalmaz. Tehát egy ötko­ronásban ; szóval az ötkoronás érem minden koroná­jának külön-külön mintegy 3.48 fillérrel nagyobb lesz a belértéke, mint a mekkora az egykoronás belértéke. Magánforgalomban mindenki köteles 250 korona ösz- szegéig elfogadni az ötkoronásokat egyelőre 64 millió forint értékben hozzák forgalomba ez uj váltópént, mép pedig esik ebből az összegből 19.2 miliő Magyar- országra és 44.8 millió Ausztriára. Alapítvány. Az erdőszádai ev. ref. leányegyház közönsége közadakozásból Gergely Károly nevére egy alapítványt tett, melynek kamatait az általa felállított iskola jó tanuló növendékei közt fogják évenként jutal­mul kiosztani. A Petőfi házra a város gyüjtöivén adakoztak. Dergáts Sándor, Bittsánszky Ede 1—1 frt. Molcsány Gábor, Kovács Géza, Szabó Adolf, Neubauer Ferencz, Újhelyi Hugó, Dr. Komjáthy Gyula, Wass Lajos, Blas- kovils Gyula, Stoll Gábor, özv. Harácsek Vilmosné, Ember Elek. Molnár Mihály, Dr. Lovrich Gyula, Svái- czer Ilka, Nagy György, Tf. Pap Zsigmond, N. N. Szűcs Károly, Szirti Vilmos, Dr. Kádár Antal, Maro­sán Athanász 50—50 krt. Beregszászi Samu, Benedek Vilmos, Dienes Dezső 25—25 krt. N. N. Bommersbach Péter, 20 krt. Összesen 13 frt 65 kr. Ezen összeg Szatmárvármegye alispáni hivatalához megküldetett. Az izr. nöegylet folyó hó 13-án tartotta tisztújí­tó közgyűlését s megválasztotta tisztikarát és választ­mányát. Az uj választmány névsora következő: Elnök: Steinfeld Móriczné, alelnök Dr. Weisz Ignáczné, pénz­táros Troplovics Mártonná, ellenőr Taub Bertalanná, titkár Benedek Vilmos, tisztetbeli titkár Zádor Vilmos. Választmányi tagok: Berényi Izidorné, Dávidovics Má- tyásné, Farkas Mózesné, Farkas Lipótné, Lővinger Gézáné, Mandl Leopoldné, Róth Miksáné, Rosenfeld Izraelné, Schück Izidorné, Schreiber Kálmánná, Wal- lerstein Nátánné, Vider Samuné. Póttag: Kahnan Hermánné, Zádor Vilmosné. Az E. K. E. tárgysorsiátéka. Az Erdélyi-Kárpát- Edyesület részére József Ágost kir. herczeg, mint az egyesületnek védője engedélyt eszközölt ki a pénz­ügyminisztertől, hogy az egyesület hazafias és jótékony czéljai javára tárgysorsjátékot rendezhessen, E sors­játék nyereményszámainak huzási napja aug. 15-re tőzetett ki, minthogy azonban a sorsjegyeknek csak egyharmad része adatott el, a pénzügyminiszter enge­délyezte, hogy a húzás 1900 január 15-én tartassák meg. Az egyesület ez utón kéri mindazokat, a kik sorsjegyeket kaptak, hogy a sorsjegyek árát az egye­sületnek Kolozsvárra mielőbb beküldeni szívesked­jenek. A Mensa Académica Egyesületnél Budapesten. 1899/1900. tanév I. félére a következő pályázatot hir­detem. 1. Az egyesület választmánya által betöltendő mintegy száz ingyenes, illetve féldijas ebédsegélyre (az elnökséghez czimzendő.) 2. Méltóságos bojári gróf Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás ur által betöltendő 4 ingyenes ebéd- és vacsorasegélyre. E kérvények a gróf ur nevére czimzendők, s beadandók az egyesület hivatalos helyiségeben. E négy helyre csak keresztény, tudomány egyetemi hallgatók pályázhatnak. 3. Buda­pest székes főváros, Szabadka, Szatmár-Némeli, Po­zsony városok; Trencsén, Torontál, Ung- és Három­szék vármegyék polgármestere ill. alispánja által be­töltendő hat, illetve egy-egy ingyenes ebéd- és vacsora­segélyre. E kérvények az illető törvényhatósághoz czimezve, az illetékesség világos megjelölésével az egyesülethez adandók be. Ez alapítványi helyekre első sorban csak az ott illetékesek tarthatnak igényt. Mindezen bélyegtelen kérvényekhez melléklendő első éveseknél az érettségi bizonyítvány, a többieknél az index, vagy index másolat és a részletekre kiter­jedő szegénységi bizonyítvány. Az 1., 2, alatti kérvé­nyek beadási határideje szeptember 12-ike. Beadandók a főtitkár, segélyügyi előadó, hivatalos órái alatt. Miheztartás végett közlöm, hogy a 150 frlon felüli, ösztöndíjat élvezők az alapszabályok értelmében se­gélyben nem részezülhetnek. Budapest, 1899. aug. hó. Han János s. k. e. i. elnök. Hivatalos szaklap ingyen. A magyar kereskedelmi rpuzeum hetilapja eddid is lartalmasta a konzulátusok jelentéseinek kivonatát, külföldi árlejtési hirdetménye­ket s több a kereskedőket és iparosokat érdeklő köz­leményt, mindezen közlemény azonban egyes esetekben oly későn jelenhetett meg, hogy az érdekeltek annak hasznát már nem vehették. Á kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ez okból szükségesnek találta, hogy f. é. szeptember 2-től kezdve »K reskedelmi Muzeum Konzuli Közlemények« czim alatt a magy. kér. muz. kiadásában az Oesterreich-ungarische Consular Cor- respondenznek magyar nyelven szerkesztett oly kia­dása jelen meg hetenként háromszor, mely tartalmazni fogja a cs. és kir. osztrák és magyar konsulátusok jelentéseinek kivonatait, a kereskedelmi muzeum kép­viselőinek, ügynökeinek, levelezőinek és más tudósí­tásainak jelentéseit, a hazai és külföldi árlejtési hir­detéseket stb. szóval mindazon közleményeket, melyek a kereskedőkre és iparosokra kiváló fontossággal bír­nak. E hivatalos kiadvány ingyen küldetik meg mind­azoknak, kik ez iránti óhajukat a debreczeni kereske­delmi és iparkamarához intézett levélben f. é. aug. 24-ig kifejezik. Az egyedül kellemes izü és legkelleme­sebbnek elismert természetes hashajtószer a Ferencz József keserüviz, a melyből dús gyógy- hatásos tarlalmánál fogva, mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges. Ezen hazai vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel 'tüntették ki. Kérjünk határo­zottan Ferencz József keserüvizet. „A Spiritizmus.“ Irta Wolkenberg Alajos dr. papn. intézeti tanulmányi felügyelő Szatmáron. A budapesti magyar kir tudományos egyetem hittudományi karától a Horváth-féle díjjal kitüntetett pályamunka. A 19 nyom­tatott ivre (nagy nyolezadrét) terjedő mű teljes világí­tásba helyezi a spiritizmust, korunknak ezen divatos és talányos kérdését úgy tudományos, mint valláselkölcsi tekintetben; bemutaja a kérdésnek legújabb fejlemé­nyeit is és különös tekintettel van éppen a magyar- országi viszonyokra. A mű ára 2 frt, egészen vászonba kötve 2 frt 50 kr. Kapható a szerzőnél (Szatmár, pap­nevelde), ki az összeg beküldése után müvét bérmentve küldi. Csúz és kimerülés. A leginkább elterjedt beteg­ségek egyike : a csuz. Különféleképpen jelentkezik: majd heveny, majd idült, vagy az egész testet támadja meg vagy pedig csak egyik részét. Előidézője gyakran a hideglelés. Sokszor komoly bajt idéz elő a fejben, a vérkeringést előmozdító vagy a légzőszervekben és végtére mindennemű munka elvégzését lehetetlenné teszi. Ez az esete André Barry urnák, Wallet ügyvéd főhivatalnokának Bourganeufban (Greuse, Francziaorsz.) A Le Chercheur de Bourganeuf czimü újság egyik munkatársa kikérdezte az esete felől és a következőket hallotta: »Nagyon rossz volt az egészségem, lehangolt voltam, szomorú és nem volt kedvem a munkához. Bi­zonyos idő óta balfülembsn különös zúgást éreztem, mintha csak vonat közeledését hallottam volna, egé­szen süket voltam és ezzel egyidőben kiállhatatlan fájdalmat éreztem a balkaromban. Aludni nem tudtam és egyre azon aggódtam, hogy elveszítem állásomat. Ötvennyolcz éves koromban már nem reméltem gyó­gyulást. Egy napon az iroda postájában füzetet talál­tam, mely a Pink-piluiák által elért sok gyógyulásrál szólott, elmondva, hogy sok hozzám hasonló beteget meggyógyították. Nem sokáig haboztam és jól is tet­tem, mert ma már egészen egészséges vagyok. Össze­sen hat dobozt használtam el, de a csuz a kezemből már az első doboz használata után eltűnt, a zugás egészen elhagyott, boldog vagyok, jókedvű és minden fáradtság nélkül dolgozom.« A csuz, bár gyakran a hideg vagy a nedvesség idézi elő, a rossz vértől is eredhet és igy az ebből eredő betegségeket ugyanúgy gyógyítják, mint az eredeti bajt. A gátbajt, közeli rokona a csuznak, a köszvényt, vérszegénységet, skro- fulát, a gyermekek rossz kifejlődését, mind meggyó­gyítják a Pink-pilulák, melyek gyógyszertárakban és a magyarországi főraktárban: Dr. Egger Leó és Egger I. a »Nádor«-hoz czimzett gyógyszertárában, Budapest, V., Váczi-körut 17. szám, kaphatók. Egy doboz ára 1 frt 75 kr. és hat doboz ára 9 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom