Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-13 / 33. szám
Nagybánya, 1899. Augusztus 13. — 33. szám. XXV. évfolyam. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árait: Egész cvreífrt. Fél évre 2 frt. Negyedévre 1 írt. Egy szám ára 10 kr. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként ÍO kr. Ismét csak artézi kút! Mull számunkban ogy lárczában történi említés arról, hogy Hosszufaluban a vasúti állomáson artézi kutat fúrtak. E tényt sokkal fontosabbnak tartom, sem hogy egy vezérczikk keretében meg ne emlékezhetném róla. A kút 96 méter méter mély s naponta 160 ezt r liier vizet ad. A fúrás kavicson, agyagjaikul, és kőszénén hatolt keresztül. A kőszén 14 méter vastagságú rétegben terül el a pala alatt s igen jó minőségű. Az egész fúrás alig került 1500 fiiba s minő szép eredmény, megvan a szökőviz s mellette egy értékes ipari találmány: a kőszén. A fúró mester Probst Mátyás volt, a ki vármegyénkben több helyen készített már ily kutakat, legutóbb Teleki Géza grófnál s most a lurvékonyai Mária fürdőben fogolt ily vállalatba. Nevezett férfiú körülbelül 80 ily kutat készített már, szolid vállalkozó s elég jutányos árban dolgozik. Úgy értesülünk, hogy városunkhoz is boadia ajánlatát, tekintettel arra, hogy ill közelben vannak vállalatai s igy Nagybányán most olcsóbban dolgozhatnék. Probst Nagybányán hajlandó egy 100 méteres kutat 1500 frtérl, egy 300 méterest 45000 írtért elkészíteni, mely összeg soknak éppen nem mondható, ha a szerencsés kezű ember nálunk is kitűnő forrásra bukkanna, mint Uosszu- faluban. A képviseletnek már egyszer komolyan döntenie kellene ebben a kérdésben. Vájjon inkább akar-e körültekintő gazda lenni, mint könnyelműen költekező divatbáb ? Ki kell mondania a határozatot, hogy egy százezrekre rugó komoly kérdés elbírálásánál nem kötelessége-e ily kísérletet lenni? Mint többször kifejtettem, álláspontom az, hogy az ártéziviz tiszta bacillusmentes ital, mig a vízvezeték sokszor a .legnagyobb gondosság melleit is nem az, másodszor, a vízvezeték elviselhetetlenül, mondjuk mesésen drága, mig az ártézi kút városi háztartásunkat meg nem zavarja. Mielőtt a rosszabbat és drágábbat megki- sércinök, fogjunk tehát okvetlenül a jobba és olcsóbba. Nagyváradon általános a panasz, bogy a drága uj vízvezeték a diarhoét terjeszti, Székns- Fehérváron nem rég a vízvezeték egy megrepedi csöve egy egész városrészt elárasztott tífusszal. Másutt is előfordultak hasonló esetek, ártézi víztől még soha meg nem betegedett senki. Hódmezővásárhely pl. a statisztika szerint ma a legegészségesebb város, mert artézi vize van. Most, a mikor komoly, elfogadhaló ajánlat fekszik a tanács asztalán, igyekezzünk ezt a kérdési is végre valahárá megoldani. Minden perezért kár, az ősz, a tavasz, a csapadékok ideje nemsokára elérkezik, s vele együtt a járványos betegségek szokásos szezonja is. Értsük meg végre egymást, s azt a mi jó, ne igyekezzük álokokkal és kitérő nyilatkozatokkal rosznak, kivihetetlennek deklarálni. Meggyőződésem s ezt nyíltan kimondom, hogy bárki közzülünk, ha mint gazda saját birtokán, saját pénzéből intézkednék, bizonyosan előbb választaná az 5000 frttos szökőkulat, mint a 300.000 frtos vízvezetéket. Az izr. hitközség beléletéből. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a helybeli izr. hitközség a napokban tartotta tisztújító közgyűlését. Ez alkalommal a válaszlási bizottság vezetője Wider Samu érdekes beszédet tartott, melyet töbkek kivánalára köztünk. Wider Samu a választást ezen beszéddel vezette be. Mielőtt hitközségünk képviseletének megválasztásához fognánk, szükségesnek és időszerűnek tartom, ezen intézményünk jelenlősb ténykedési mozzanataira, történelmi korszakától napjainkig - rövid visszapillantást vetni. Szükségesnek azért tartom, mert a múltak tapasztalásaiból okulást merilünk a jövőre; időszerűnek pedig azért, hogy mindannyian eleve tisztában lévén ezen testületnek úgy a hitközségek beléletében, valamint társadalmi téren fontos hivatottságáról, igyekezni fogunk oly egyéneket megválasztani, kik ezen érdekeknek megfeleljenek Érintenem kell azon utakat, melyeken elődeink vezetőit az idők s viszonyok kényszerítő hatása vezette, hogy rámutathassak azon ösvényre, melyen nekünk mint e szeretett haza szabad polgárainak, a civilisatió jelen korszakában haladnunk kell. —* A hagyományainkban azonos fogalom alá eső »népválasztottjai« és «elöljáróknak« nyomai, a tudós Maimonides szerint visszanyúlnak ama korszakig, mikor őseink Egyiptomnak Gosen tartományában laktak vala. Működési terük itten századokon át a patriarchális ügyek és a közerköicsjség felétti őrködésre szorítkozott. Nemsokára azonban beállottak a megpróbáltatások kinteljes napjai. Á Pharaok sanyargatásai alatt Pitom és Rámszész erődök kényszerépitésénél, melyek, miként hazánkban a »Székely támad és Székely bánja« várak keletkeztek, előjáróink tétetlek felelőssé a hitsorsosaikra erőszakolt munkák teljesítéséért és ők voltak azok, kik a zsarnokok kegytelen kínzásait szenvedték el azon testvéreikért, kik gyengébb testalkatuknál fogva a kényszermunkát naponta elvégezni nem tudták. Daczára a sok szenvndésnek nemzetünk e bős vértanúi, egy jobb jövőbe vetett bizodalmukban s mintegy felsőbb sugallatra kitartottak. Szenvedtek és kitartottak hitök s véreikért, mígnem ütött a megváltás fenséges órája: a kivándorlás. A puszidban vándorlás alatt már uj működési téren találjuk népünk ezen elöljáróit. Nemcsak vallás erkölcsi, de had — és igazságügyekben is járnak el; majd zászlóalj vezetők, majd pedig bírói tisztet végeznek ; mig bejövén az Ígéret tőidére, az irás ama paranc-ára »Softim vesotrim titén... « — válasz (nép) magadnak bírákat és hivatalnokokat — ezen intézmény a széni írásban körvonalozoLt hatáskörrel uj szervezetet nyeri. Ezen uj szervezetében a gyászos emlékű 3826-iki esztendőig másfél évezreden keresztül nemzetének közigazgatási s jogszolgáltatási ügyeit látta el. De mig olt, az őshazában, mint szabad nemzet független hivatalnokainak az igazság és jogvédelem képezte ezen testület hivatását, az ezután bekövetkezett szomorú és viszontagságteljes idők folyamán, midőn nemzetünk leigázva s jogfosztottan a földkerekségén elszéledni kényszerüli, támadva mindenki által, de védve senkitől, kitéve minden zsarnokság és vandalizmus önkényének: elöljáróink voltak azon véd- pajzsok, kik a súlyos csapásokat saját testökkel fogták fel ; ők képezték a villámhárítókat, kik a szenvedés és megpróbaltalás eme hosszú századaiban ártatlan hitsorsaik fejéről a gyilkoló karokat elhárították. Nem lebbentem fel fályolát ama sötét múltnak, melyben a naponta meg—megújuló vérvádak közepette, —miknek csak a rablásvágy és gyérebben a vad fanatizmus szülte fajgyűlölet leheltek rugói, — minő önfeláldozó szerepet vittek elöljáróink akkor, hány, de hányszor váltották meg vérök s vagyonaikkal hitfeleiket ; csak arra kívánok utalni, hogy az utóbbi A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. Mjásza Domniior. Turistáskodásra hívogató szép környékünk két czimborámmal engem is rávett, hogy junius 21-én délután 2 órakor nyakunkba vegyük a világot. Egy darabig az országúton, Giródtótfalu felső végén pedig jobbra térve, az erdőben árnyékos helyen haladtunk. Kampanulák barátságosan bólinlgattak fejecskéikkel, melanpyrthek, nefelejtsek és páfrányok szegélyezték a gyönyörű ösvényt. Ezután bokrok közé jutottunk, innen ismét rendes erdőbe, honnan kiérve, előttünk pi- roslott egy völgykatlan tetején a laezfalusi templom hármas tornya. A katlan jobb oldalán haladva, egynegyednégyre egy fatörzsbödön forrásvizével megkínált, mellette kristálytiszta patakocska folydogáH. Kékesre értünk, innen egy erdőbe, onnan kiérve, Pusztateleken át, lel hatkor Bajfaluba jutottunk. Még csupán egy öreg pap volt az állandó fürdővendég. A különben is kellemes és regényes fürdőhely előnyére változott, mióta nem láttam. Az épületek kibővítve, szökőkút gyönyörködtető játéka. Ha nem Ízlik a kénkőszagu és sósizü Az ezredéves kiállítás orvosi juryje a viz, egy csapot kell megforgatnod és pompás édes vizet ihatok Felüdülve a fürdés és éjjeli pihenés által, másnap Kapnyik felé vettük utunkat. Mundra Vedere (szépkilátás), egy elszigetelt hegykupot elhagyva, Sür- gyefaluba értünk. Czigány-pulriból teknőkészilők kandikállak ki. Balra gyönyörű, dómhoz hasonló szikla- lömeg emelkedett ki, indiai, korinthi és másfélestilusu oszlopokkal. Az előtérben egy réten nagy kőtömbök, egy élőfa árnyékában csalódásig szénaboglya kinézésű szikla s még egy más ily alak. A néprege szerint ünnepnap szénát takarlak és isteni büntetésül kővé váltak a szénaboglyjik. Az ut mellett megkövesűlt farakást pillantottunk meg, de erről hallgat a krónika. Tehéncsorda legel a réten; a pásztorijuk ostort csattogtatnak, mi többszörösen visszahangzik; a fekete rigó is hallatja bájos dalát. Rettenetes szép a Kapnyik vize, medrében nagy kőtömbök, pariján háznagyságu, lekivánkozó sziklák, a viz hatalmas moraja. Továbbad félgömb.ilaku erdős begy, azután ismét egy váralak Czikczakkos ut a sziklán át vágva, a régi utat elvitte a viz. Élőnkbe tárul kicsinyben a vaskapui szoros. Óriási orgonákként tűnnek fel a sziklás begyek, az ő hatalmas akkordjaikat vélnéd hallani, ha nem látnád a szökdelő Kapnyik habjait. Eljutottunk Alsó-Kap- nyikra. Előttünk fekszik fejjel éjszakra a Gutlin. Vájjon mit álmodik ezen óriás? Álmodja-e, hogy már nyoma sincs itten azon népnek, mely keresztelésénél jelen volt és neki nevet adott. Ezután ismét egy gyönyörű erdős ezukorsüveg teszi még változatosabbá a tájékot. 12 óra előtt megérkeztünk a tatáremléknél, hol megpihentünk és a mellette folydogáló csörgő pompás vizéből csillapítottuk szomjúságunkat. Fél egy órakor a Felső Kapnyik vendéglőjében, 750 m. magasságban, ittuk az árpa üdítő levét. Az alsó handalban érdekes látnivaló a sodronykötélpálya. Vizhajtó erővel mintegy telegrafrudakra nehezedő igen vastag sodronyok jönnek mozgásba, csigákon csüngnek le róluk ládák, egyik oldalról jönnek megterhelve az érczkövekkel, a másik oldalról pedig üresen térnek vissza. Ezen tájon betértünk a Sulyor völgyébe. Bükkös erdő sötét árnyában rohan vad mormogással, sziklamedrében fehéren tajlékozva, néha négy méter magasságból lezuhanva a szilaj Sulyor. Balról, jobbról siet belé egy-egy patakocska. Feljebb érve, tágult a láthatár. Itt ott földieper integetett piros fejecskéjével a lihegő vándor felé arnikától balzsamos levegő köny- nyitette a nagyon meredek utón a lélegzetvételt. Bennem is felébredt azon gondolat, melylyel egy felső- leányiskolái növendék oly röviden és velősen feladatát megoldotta. A feladat: »A Montblanera utazónak gondolata.« Kidolgozás: »Vajha fenn volnék!« Biztalólag intett felém a Kovahegyen levő mérnöki jelvény Csakhamar elértük a Mjásza Domniior = urak asztala neFerencz József keseriiviznek valamennyi hasonnemü viz között, egyedül Ítélte a nagy. Milleniumi Érmet, továbbá egyedül tiszteltetett meg Ö Felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizböl, mint rendszeres adag, egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges. Nagybani raktár: Harácsek Vilmos utódai czégnél Nagybányán.
