Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

1899. Január 15. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 3. szám. (3) Előléptetés. Waigandt Anna helybeli áll. polgári- iskolai igazgatónőt a vallás és közoktatásügyi minisz­ter a X. fizetési fokozat 2-ik osztályából, annak I. osztályába léptette elő. Újévi üdvözletek megváltására. (Múlt számunkból tévedésből kimaradt Újévi üdvözleteiket a nőegyesü­let javára utolsó közlésünk óta megváltották: Mikó Béla 2, dr. Kádár Antal 1. és Moldován László 1 forinttal. Singer Jakab helybeli borkereskedőnél bárom hordó bort gyanúsnak minősitell a helybeli borellen­őrző bizottság. A budapesti borvizsgáló bizottság két bordót ebből mübornak nyilvánított s elrendelte meg­semmisítését. A helybeli kapitányi hivatal ez alapon a bort ma megsemmisítette s Singert 25 frtra és a költségekre ítélte. Az ítélet 3 nap alatt fellebbezhető, s ha jogerőre emelkedik, egész terjedelmében közölni fogjuk lapunkban. A községi iskola mihamar, talán még a jövő év­ben fel fog épülni. Értesülésünk szerint a püspökség beleegyezett abba, hogy a rótn. kath. plébánia a ma­gyar utczai Léding-féle házba költözzék s a mostani plébánia helyén épüljön az uj iskola. így tehát a leg­nagyobb akadályt t. i. azt, hogy az iskolát nem volt hova építeni, sikerült a polgármesternek elhárítania. Most már csak az volna a kívánatos, hogy az épüle­tet a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő- leg tervezzék meg. Hortobágyi nóták czimmel Gerber Jenő Szinér- váralján két csinos magyar dalt adott ki. E dalok melódiája zamatos, magyaros és fülbemászó úgy, hogy remélhetőleg gyorsan el fognak terjedni. Szövegüket bírálat helyett ide igtatjuk: I. Szegény vagyok, nincsen gazdagságom, Más ménesét őrzöm egész nyáron, Hej ! a rózsám olt a Tisza partján, Én pediglen csikós vagyok az alföldi rónán. Tisza partján lakik az én rózsám, . Én lakom a hortobágyi pusztán. Hej! hogy ha felkapok pejlovamra, Elvágtatok a rózsámhoz A Tisza partjára. II. Betyár vagyok az alföldi pusztában, Reggel este benn vagyok a csárdában, Ha zsandár jön, nagyot nyerit a lovam, Felpattanok a hátára, jöhetsz zsandár utánam. Csapiárosnak a leánya az én kedvesem, Az apjának nem fizetek rendesen. Ha zsandár jön, nagyot nyerit a lovam, Holnap Izsák kifizetem, most sietős az utam. A kotta Kunosy budapesti zenemű nyomdájába készült, czimlapján hangulatos hortobágyi kép van. Ára 60 kr. Kapható a szerzőnél Szinérváralján. A szatmári „Kölcsey-kör“ holnap, f. hó 15-én d. e. 10‘/2 órakor, a városháza nagy tanácstermében köz­gyűléssel egybekapcsolt matinét rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja dr. Farkas Antal, alel- nök. Dr. Fechtel János, titkár. A közgyűlés pontjai: 1. Alelnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. A pályázatok eredményének kihirdetése és uj pályatételek kitűzése. 5. Az uj tisztikar és szakosz­tályok megválasztása. 6. Esetleges indítványok. A ma­tiné műsora: 1. Felolvasás. Tartja Osváth Elemér. 2. Szavalat. Előadja Bakó László, a nemzeti színház mű­vésze. 3. Felolvasás. Tartja Batkovszki Pál. 4. Tudom, hogy visszahívsz még engemet. J. Henriqueztől. Énekli Mondik Endre, Méder Mihály zongorakisérete mellett. Halálos szerencsétlenségek. F. hó 11-én szerdán d. e. 10 órakor Silay Károly mészáros kiküldötte a kocsisát és Baczay Gábor 17 éves inasát az éhvölgyi pa­labányához, hogy ott palát ássanak. Mintegy s/4 12 órakor a pala feletti kavics réteg nag robajjal lesza­kadt s Baczayt maga alá temette, a kocsis csupán arczán szenvedett némi sérülést s rohan azonnal a városházára, honnan több embert kiküldtek a törme­lék eltisztitására, kinek mintegy 4 órai szakadatlan erős munka után sikerült a fiút megtalálni, a ki azon­ban akkorára már halva volt. A városi közkórházba szállították, hol konstatálták, hogy több törés is volt testén, de tulajdonképp fnladás következtében halt meg. Pénteken d. u. temették. Megjegyzzük, hogy tu­domásunk szerint Baczay a veszélyre előzetesen figyel- meztettve volt s csupán sajás vigyázatlanságának és vakmerőségének tudható be szörnyű halála. Másik sze- erenosétlenség a Kereszthegyen történt. Laposán György ne nagyszállodai takarítónőt f. hó 13-án este a fü- részmalom-utczában levő mosónőhöz küldötték, a hol dolgát elintézve, leányát akarta fölkeresni, a Libame­zőn a Jéger-féle házban. Állítólag a fűrész felett akart egy az árkon keresztül fektetett deszkán átmenni, hogy a Libamezőre jusson, itt azonban az árokba bukott és belefordult a vízbe. Hulláját a fűrész kerekeinél fog­ták ki. Gyászhir. Lerch Ignácz helybeli kincstári szám- vizsgálót neje elvesztésében súlyos csapással látogatta meg a sors. Hosszas betegeskedés után kiszenvedett a hü hitves, kivel majdnem három évtizedet töltött bol­dog házasságban. Temetése csütörtökön ment végbe úgy a kincstári tisztikar, mint az egész inteligenczia részvéte mellett. A családi gyászlap következőleg hang­zik: Lerch Ignácz és gyermekei Ida és Béla, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a forrón szeretett hitvestárs, illetve legjobb anya Lerch Ignáczné sz. Somossy Karolina f. hó 10-én este 6 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 52-ik s bol- eog házasságának 29-ik évében történt gyászos elhuny­tat. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 12-én, d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent­mise-áldozat pedig folyó hó 13-án d. e. 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybányán, 1899. évi január ló. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Statisztika. A múlt év deczember havában 5 házasságkötés, 22 szülés és 33 haláleset jegyeztetett be. Következne a múlt év negyedik negyedében 28 házasságkötés, 93 születés és 84 halálozás történt — hasonlítana az előző 1897 év negyedik negyedénél — akkor volt a házasságkötések száma 22-en. 1898 ne­gyedik negyedében 28, szaporodás 6, születés múlta­kor 115 most 93, kevesebb 22 halálozás volt akkor 143 most 84 kevesebb 54. Az 1898 év eredménye pedig a következő, házasság kötetett 98. született 405 elhalt 290. Lapunk zártakor értesülünk a helybeli rendőr- kapitányi hivataltól, hogy Viskolcz János bánya­munkás, ki a Torday Mihályné kettős rablógyilkos­ságában mint tettes gyanúba került sőt ezért hosszab ideig vizsgálati fogságban is volt, — Rudabányán, hol jelenleg mint bányamunkás tartózkodott — verekedés alkalmával Munduka János és Gombos György csend­őrök által — kiknek ellenszegült — lelövetett, illető­leg szuronyaiknak áldozatul esett. Ezen ilyen véget ért egyén sorsa főleg azért említésre méltó, a meny­nyiben a rendőrkapitánvi hivatal úgy akkor, valamint jelenleg is Tordayné meggyilkoltatását feltétlenül Viskolcznak tulajdonította s igy már most aligha fog a lepel alól valaha ezen bűncselekmény világosságra kerülni. Ingyen szederfa csemete. A földmivelésügyi m. kir. ministerium országos selyemtenyésztési felügyelő­sége bárkinek ingyen ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetét. Városok, községek, néptanítók szállítást nem fizetnek; ellenben magán felek a szállítási költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, utolsó posta, vasút, esetleg hajó állomás pontosan bejelentendő. Ha a cse­metéket magas törzsű fákká neveljük, úgy egy katast- ralis hoidnyi faiskolába 7200 csemete helyezhető el oly formán, hogy a sorok egymástól egy meter, a so­rokban a csemeték 80 centimeter távolságra álljanak. Sövény alakításnál egy folyó méterre 3 darab egy folyó ölre 6 darab csemetét számítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen jelentsék be. A földmivelésügyi m. kir. ministerium országos selyemtenyésztési felü­gyelősége Szegszárdon, To namegye. A kazánvizsgálatok f. évi janiár 1-től kezdve a kereskedelmi miniszter véglegesen és teljesen külön­választván az álhunépitészeti hivatalok és kerületi felügyelőségek ügykörétől, ezek ellátásával a kazán­vizsgáló kir. gépészmérnököket (kazánvizsgáló biztoso­kat) bízta meg, kiket közvetlenül es minden tekintet­ben a keresk. ministénum IV-ik szakosztálynak 2-ik ügyosztálya alá rendelt. Feladatukat nemcsak a kazán­vizsgálati ügyek ellátása, hanem kerületükben a gyár- és gépipar tőlük telhető fejlesztése és a gépipar ter­mékeinek a közgazdaság minden terén való czélszerü felhasználásában való buzgó tanácsoló és támogató közreműködés képezi. Én Szatmár-, Bereg-, Mármaros-, Ugocsavármegye és Szalmár-Némeit sz k. város terü­letére neveztettem ki. Székhelyem Szatmár-Németi; hivatalom Arpád-utcza 31. sz. a. van. Elődömtől Sch­melz Adolf úrtól Nagy-Károlyban az ügyeket legköze­lebb veszem át. miről külön értesilendem becses czi- meteket. Gardos Károly kazánvizsgáló kir. gépész- mérnök. Közismert tény, hogy a dadogók főleg ha izgatot­tak nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyenkor leg­egyszerűbben olyformán segít magán az ember, ha a dadogót felszóllitja, hogy énekelve mondja el a mit mon­dani akar. Tragikomikus hasonló esel történt a minap egyik tiszaparli községben. Az ottani gyógyszerész Eszter nevű 7 éves lánykája anyja engedelmével fel­ment a padlásra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszerre beront a 9 éves Pistika s elrémült arczczal mondaná, ha tudná, mert dadogó, hogy: Le-le-e-e-es-ett a-a-az Esz-Esz-esz-esz-esz - ---------- Jézus Mária! kiált az an yja abban a hiedelemben, hogy Eszterke leesett a padlásról. Rohan az udvarra, de nem látja Esztikét, visszaszalad a szobába és kérdi Pistikét hova esett, hol van? De Pistuka csak hebeg inig végre rászól az anyja; énekeld a mit mondani akarsz és Pistika vígan énekli az uram, uram, biró uram, kendet arra kérem, dallamára: Leesett az Jíszterházy cognac az állványról ! Házasulok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: 1. Rusz Miklós nagybányai és Sarudi Luza nagybánya- borpataktelepi. 2. Berindán István és Madarász Ilona Lujza nagybányai. 3. Hobán Fülöp és Bagnoszki Johanna nagybánya-feketepatak telepi. Szatmári gazdasági egyesület. A nagymébóságu földművelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával rendezendő téli gazdasági előadások programmja az 1999. évűén. Január 15. Szeőke Barna földbirtokos Udvariból, Szatmáron »Okszerű gyümölcstermelés.« Abonyi Károly gazdasági szaktanár Nyíregyházáról Ombódon d. e., Mikolán d. u. »Szövetkezetekről.« Nagy Sándor ág. ev. tanitó Nagykároly »Búzater­mesztés, tekintettel a géppel vetés előnyeire.« Horváth Károly tanitó Kak-Szcnt-Márton »Selyemtenyésztésről.« Január 22. Abonyi Károly, gazdasági szaktanár Nyíregyházáról, Nagybányán »Állattenyésztési irány­elvek.« Poszvék Nándor gazd. egyleti titkár Szatmár »Alakítsunk tejszövetkezetet.« Nagy Sándor tanitó Nagykároly »A házi állatok czélszerü takarmányozása.« Horváth Károly tanitó Kak-Szent-Márton »Faiskoláról.« Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos-Medgyes »Az állatok okszerű téli tartásáról.« Korányi János ev. ref. lelkész Dobra »Méhcsaládról.« Január 29. Dr. Schőber Emil gymn. tanár Szatmár »Trágyázni a levegőből is lehet.« Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos-Medgyes »Sertéshizlalásról.« Horváth Károly tanitó Kak-Szent-Márton »Gyümölcsfaoltásról.« Huszár Lajos kántortanitó Dobra »Szőlőművelés.« 1. Február 2. Luby Béla földbirtokos Fehér-Gyarmat »Méhtenyész- tés, mint a gazda jövedelemforrása«. Pataki Sándor ev. ref. lelkész Ér-Körtvélyes »A régi terméketlen sző­lők felújításáról«. Nagy Sándor tanitó Nagy-Károly »Czukorrépa termesztés kísérletezéssel«. Február 5. bér. Kovács Jenő földbirtokos Homokról, Bod-Palá- don, »Lótenyésztésünk irány-elvei«. Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szatmárról, Nagy-Károlyban »A búza színét a kézzel vetés is befolyásolja. Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos-Medgyes »Baromfi-telelés«. Huszár Lajos kánt. tanitó Dobra »Szőlő-művelés« II. Pataki Sándor ev. ref. lelkész Ér-Körtvélyes »Uj sző­lők telepítése filoxera-mentes homoktalajon«. Február 12. Dr. Fekete Sámuel megyei főorvos Szatmárról, Nagy-Károlyban »Telepítésnél a szőlőfajták megvá­lasztása«. Marosán Kornél áll. isk. igazgató Aranyos- Medgyes »Kifogástalan apa-állatok alkalmazásának előnye«. Pataki Sándor ev. ref, lelkész Ér-Körtvélyes »Okszerű kezelésű szüretekről, különös tekintettel a faj-sző'ők és csemege-szőlőkre«. Huszár Lajos kánt. tanitó Dobra »Szőlő-művelés«. III. Gacsályi József ta­nitó Porcsalmán »Előadás a szarvasmarha-tenyésztés köréből«. Február 19. Pethő György gazd. tanácsos Szatmár »Az ugar-kényszer megszüntetéséről«. Bacsó Mihály tanitó Sályi »Lótenyésztésünk hibái«. Major Á. áll. tan. Dengeleg »A talaj helyes megmunkálásáról«. Február 26. Abonyi Károly gazd. szaktanár Nyíregy­házáról, Nagy-Károlyban »A gabona szokott ár alaku­lásainak kihasználása a gazda által«. Bokor Gyula föld- birtokos Angyalos »A vetés-forgó előnye«. Plank Ká­roly tanitó Csomaköz »Földművelés és növény-terme­lés«. Márczius 5 Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár Szatmárról, Szatmár-Hegyen »A csemege-szőlő értéke­sítéséről«. Gojdics István földbirtokos Pátyod »Gépve­tés előnye a kézzel vetés fölött«. Plank Károly tanitó Csomaköz »Szőlő- és bortermelésről«. Márczius 12. Wagner János gazdatiszt Sárközön »A föld tavaszi megmunkálásáról«. Plank Károly tanitó Csomaköz »Gazdasági állattenyésztés«. Lang Pál tanitó Nagy- Majtény »Szőlő rigolirozás, szőlő és gyümölcs oltásá­ról«. Poszvék Nándor egyl. titkár. Br. Vécsey József egyl. elnök. Elhaltak névsora. 10. január 8. Majdáncsuk Theodora, gör. kath. 23 hónapos, kincstári favágó gyermeke, torokgyík. 11. január 8. Princz László, róm. kath. 77 éves, napszámos, végelgyengülés. 12. január 9. Balázs Eszter, ev. ref. 80 éves, végelgyen­gülés. 13. január 9. Vigh Ferencz, róm. kath. 69 éves , nyugbéres bányász, tüdőgümő. 14. január 8. Móga Parászkáné özv. Pap Flóriánné, gör. kath. 66 éves. városi alamizsnás, tüdőgümőkor. 15. január 10. Somossy Karolina férjezett Lerch Ignáczné, róm. kath. 52 éves, kincstári számvizsgáló neje, gyomor bélhurut. 16. január 11. Bardon Péter, róm. kath. 3 éves, bádogos mester gyermeke, torokgyík. 17. január 12. Gorzó Mátyás, gör. kath. 2 éves, kocsis gyermeke, gyermek­aszály. 18. január 12. Baczai Gábor, ev. ref. 17 éves, mészáros inas, palabányában földreáomlás. A misztótfalusi polgári olvasókör saját könyvtára gyarapítására és szükségletei fedezésére 1899. január hó 15-én zártkörű tárnczvigalmat tart, az ev. ref. egy­ház nagy termében, belépti dij Személyjegy 50 kr. családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete este 6 órakor. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Szerkesztői üzenetek. Senki. Intézkedtünk a lap elküldése iránt s kérjük szives közleményeit minél gyakrabban, Több kézirat eddig közölhető nem volt helyszűke miatt. Türelmet és elnézést kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom