Református főgimnázium, Nagykőrös, 1939

83 Énekkarunk szereplése a rádióban. Intézetünk ifjúságának, főleg pedig énekkarunknak hosszú időn keresztül kedves élménye marad 1940. március 16.-a. Intézetünk énektanárának: Márton Barna ref. kántornak az ének- és zenekultúra fejlesztése terén kifejtett odaadó, önzetlen munkájának a betetőzése volt ez a nap. Énekkarunk céltudatos irá­nyítása és vezetése megadta a lehetőséget, hogy március 16-án ország-világ előtt szerepelhessünk a rádióban Az énekkar 63 tagja, az igazgató és három felügyelő tanár kíséretében részint autóbusszal, részint vonattal érkezett a Stúdióhoz, ahol a rádió vezetősége részéről a legnagyobb megértéssel talál­koztunk és szívélyes fogadtatásban részesültünk. Nemcsak maga a szereplés, hanem a stúdiónak nagyméretű és minden hangot tompító berendezése az újszerűség hatását váltotta ki a kis diákok leikéből. Szorongó érzéssel beszél­gettek, szinte suttogtak a várható eredményről. Déli fél 1-kor felszabadultak a lelkek, amikor félkörben felállva megmutathatták, hogy mit tudnak a nagy­kőrösi kálvinista gimnázium növendékei. Kodály: Rectius vivese, Bach: Már nyugosznak a völgyek, Ragyogva tűz a nap című darabok előadásának sikere csak biztatás volt növendékeink számára, hogy Bárdos Lajosnak Tábortüzét, Népdalkánonját, Hajnalozóját, Ablak alattját a legnagyobb lelkesedéssel, szi­vünknek, lelkűnknek belevetésével adják elő. Nem csoda, hiszen a jelzett idő­ben nemcsak a nagykőrösi, hanem a vidéki rádiók előtt is ott ült sok szülő, testvér és barát, hogy gyönyörködjék az együttesben. Márton Barna karmester munkája meghozta a teljes sikert, lelkesedése pedig magával ragadta az egész ifjúságot. Mind a hivatalos kritika, mind a sok gratuláló levél elismerőleg nyilatkozott énekkarunk teljesítményéről. Boldogok voltunk, s boldogan távoztunk a Stúdióból a KIÉ éttermébe, majd az ebéd elfogyasztása után örömtől sugárzó arccal ültünk be az autó­buszba, s bejártuk Pestet, Budát és a várat. A Gondviselés ajándékaként várban- létünkkor láthattuk a diszőrség sorfala előtt elhaladó Kormányzó urnák nagyrabecsült személyét. Boldogok voltak növendékeink, mert látták az első magyar embert. A Nemzeti Múzeumban délelőtt eltöltött másfél óra, a Stúdió, a szerep­lés után autocaron megtett kirándulás sok kedves órát szerzett növendékeink­nek Köszönjük ezt Márton Barnának, mert nélküle mindezek nem jutottak volna osztályrészünkül. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom