Református főgimnázium, Nagykőrös, 1921
3 Megalkuvást nem ismerő kötelességtudás és pontosság, mélységes, meggyőződéses kálvinista öntudat, a fitogtatástól ment nemes egyszerűség és izzó magyar fajszeretet voltak jellemző vonásai, amely tulajdonságokat következetes és soha nem lankadó fáradsággal igyekezett növendékeibe is beoltani. A nyelvtisztaság érdekében tiszteletreméltó harcot vívott nemcsak az iskolában, hanem a közélet porondján is és állhatatos üldözője volt a nyelvünkben nagyon is elhatalmasodott idegenszerűségeknek. Bár személyisége sokak előtt elzárkózottpak látszott, valójában jó és nemes szív lakozott benne. Emlékét intézetünk és tanítványai kegyelettel fogják megőrizni. Az iskolai évet szabályszerű időben kezdettük meg. Aug. hó 29-én tartottuk alakuló gyűlésünket, az I. oszt. felvételi vizsgálatok pedig aug. hó 30-án voltak, amely alkalommal 56 jelentkező közül 52 tanuló állotta ki sikerrel a vizsgálatot. A javító vizsgálatokat aug. 31-én tartottuk, a beiratások és a magánvizsgálatok szept. hó 1—3. napjain voltak, az iskolai év ünnepélyes megnyitása szept. 5-én folyt le. Ez alkalommal a templomi istenitiszteleten Horváth József vallástanárunk kérte Isten áldását iskolai munkánkra, a tornacsarnokban pedig az iskolai ünnepélyen Bakó József ref. lelkész, a főgimn. igazgatótanács elnöke, ecsetelte bánatunkat hazánk megcsonkítása felett s minden vágyunk és törekvésünk céljául a régi haza helyreállítását jelölte meg. Patonay Dezső ref. lelkész, a tanitóképezdei igazgatótanács elnöke, utalt a nagy áldozatokra, melyeket a művelődés érdekében a ref. egyház hozott s legközelebb is helyreállította az internátust, hogy a szegény tanulóknak is lehetővé tegye a tanulást. Dr. Kovács Lajos főgimn. igazgató a doiogtalanság veszedelmére mutatott reá s szorgalmas munkára serkentette az ifjúságot, Váczy Ferenc tanitóképzőintézeti igazgató a tanítóképzésnek négy évfolyamról 6 évfolyamra történt átreformálását ismertette, végül Gáli Dezső főgondnok zárószavaiban az ifjúságot önmaga, szülei, az egyház és a haza iránt tartozó kötelességeire figyelmeztette. Ez alkalommal taitotta székfoglalóját Bánóczy Endre, kit még 1912-ben ' a latin-történelmi és dr. Gaál László, kit 1914-ben a latin-görög tanszékre választott meg a fenntartótestület rendes tanárrá, de a háborús viszonyok miatt csak most olvashatták fel székfoglaló értekezésüket. Bánóczy Endre az irredentizmus eredetét és történelmi jelentőségét vázolta; történelmi példák kapcsán megvilágította a jogos és jogtalan irredentizmust s áz előbbire élő példaként állította oda megtépett hazánkat, ahol az irredentizmus nemcsak jogosult, de kötelesség. Dr. Gaál László „A középiskolai reform alapvonalai“ cirnü értekezésében alapos tárgyismerettel azon meggyőződését fejtegette, hogy a középiskolát minden kapkodás és ötletszerűség mellőzésével csakis elvi alapon lehet helyesen megreformálni s ez az elvi alap az általános műveltség nyújtása. Ugyanezen iskolai év okt. hó 31-én, a reformáció emlékünnepén, tar— __ __
