Református főgimnázium, Nagykőrös, 1916

6 a szobor létre jövetelét köszönhetjük, leveldi Kozma Ferenc ezre­desnél a Nagykőrösi Gazdasági Egyesület nevében pedig Magyar Kázmér kir. tanácsos koszoruzta meg a szobrot bensőséges beszéd kíséretében. Majd Lévay József megható költeményének: Arany bölcsőjének elszavalása után a Hymnus-szal kezdődő kegyeletes ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. A főgimn. tanári kar továbbá azon kapcsolat örök kifejezésére, mely Arany Jánost főgimnáziumunkhoz fűzte, az igazgatótanács egy­hangú hozzájárulásával azon javaslatot terjesztette a fenntartótestü­let elé, hogy. intézetünket Arany János nevéről nevezze el. A ref. egyháztanács 1917. ápr. hó 3-án' tartott gyűlésében, méltányolva a főgimn. tanári kar és igazgatótanács előterjesztését, a következő egyhangú határozatot hozta: „Tekintettel arra, hogy a nagykőrösi ref. főgimnázium oly szerencsés volt, mikép Arany Já-~ nőst, a magyar nemzet halhatatlan költőjét, kinek műveiben a ma­gyar nemzeti eszme leglündöklőbben nyilvánult meg s ezáltal ma­gára a nemzetre s ennek nyelvére igen nagy hatást gyakorolt, 9 esztendeig tanárai közé számíthatta, mihez hasonlóval hazánk egyet­len tanintézete sem dicsekedhetik: ennélfogva az egyháztanács a ja­vaslatot elfogadta s főgimnáziumunkat a halhatatlan emlékű költő születésének 100 éves évfordulója alkalmával „Nagykőrösi reformá­tus Arany János főgimnázium“-nak nevezi el, ezzel óhajtván leróni a magyar nemzet egyik legnagyobb fia iránt érzett mély tiszteletét és háláját.“ Arany János neve tehát ezentúl intézetünk külsejét is beara­nyozza, emlékét és tiszteletét pedig kegyelettel őrizzük, ápoljuk s adjuk át utódainknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom