Református főgimnázium, Nagykőrös, 1913

6

lett, amelynek negyedik osztályát az 1868/69-ik tanévben végezte el.

Bizonyára a családi kör, annak hagyományai, hangulata voltak rá olyan irányitó, olyan elhatározó befolyással, hogy a negyedik osztállyal búcsút vett a tudomány csarnokától s az apja szép birtokán, ennek oldala mellett gyakorlati útmutatása szerint gazdálkodni kezdett.

Édes apja halála után a még kiskorú ifjú az árvaszék gondviselése alá került. Szerencsés véletlen, ami V. Faragó Ambrus egész életére eldöntő hatással volt, hogy egyik helybeli nagybirtokosnak, inárcsi Farkas Lászlónak, az árván maradt vagyonos gazdálkodó ifjú sorsa iránti jóakaratu érdeklődése föl tudta kelteni a jó érzést az akkori árvaszék tagjaiban. Ennek lett az eredménye, hogy az árvaszék Faragó Ambrus mellé nevelőt alkalmaz, aki őt nagy vagyonának megfelelőleg jövendő élethivatására előkészítse.

A választás dr. Dezső Gyula jogtudorra esett, aki éveken át nevelő volt a herczeg Odeschalchi családnál s többnyire külföldön teljesített nevelősködését befejezve épen itthon időzött. Az árvaszék nála megfelelőbb, méltóbb mentort nem is találhatott volna. Nagy műveltségével, széles látókörével, megnyerő, kedves egyéniségével mind valóra váltotta azt a sok reménységet, amelyet az árvaszék az ő nevelői megbízatásához fűzött.

Hogy Faragó Ambrus nemesen érző emberbaráttá lett, hogy az iskolai s a közügyek iránti érdeklődése minden szónál ékesebben beszélő adományokban, hatalmas alkotások megalapozásában nyilvánult : legfőképen annak a jótékonyan művelő, annak a szivet nemesitő hatásnak tulajdonítom, amelyet rá dr. Dezső Gyula gyakorolt.

Két évre terjedt az a tanulmányút, melyet Faragó Ambrus dr. Dezső Gyula mentorsága mellett a debreczeni és kolozsvári gazdasági tanintézetek szorgalmas látogatására fordított. Az e tanintézetekben elsajátított elméleti és gyakorlati szakismereteit tovább gyarapította külföldön tett tanulmányi utazásukkal.

Ez idő alatt bizalomteljes, meghitt barátság fejlődött ki közöttük, mely még bensőbbé lett az által, hogy dr. Dezső Gyula testvérét, Dezső Rózát, vette nőül 1877. január 30-án Mindig hálával, mondhatni testvéries szeretettel érzett egykori nevelője iránt s ennek bőkezű anyagi jutalmazásban is adott kifejezést.

Tanulmányutjokból visszatérve átvette öröklött birtokai kezelését, de néhány évi gazdálkodás után azokat bérbe adta s teljesen visszavonulva a társadalmi és közéleti szerepléstől családi és szűk baráti körének élt.