Református főgimnázium, Nagykőrös, 1907

I. yVrany János és tanártársai önéletrajzai. Közli: BENKÓ IMRE. Inter anna silent musae. — Mikor az 1848-ik év végén a hazának minden védőkarra szüksége volt: iskolánk növendékei közül is a fejlettebbek fiatal tanárukkal Galgóczy Károlyival együtt fegyvert ragadtak, s a harcztérre siettek, a honnmaradt kisebb tanulókat azonban a két öregebb professor: Szigeti Warga János és Fitos Pál tovább oktatgatta. — A nemzeti küzdelem gyászos vége után az 1849-ik év végén 140 növendékkel nyílt meg újból iskolánk, s a tanév első felének befejeztével 1850 ápril 7-ikén a két régi tanárhoz két újat is választott az egyháztanács Mentovich Ferencz és Jánosi Ferencz személyében. Ekkor adta azonban ki az absolut kormány az „Organisations Entwurf“ot, s elrendelte, hogy minden középiskolának ennek követelményei szerint kell szer­vezkednie, különben elveszti nyilvánossági jogát. Súlyos anyagi áldozatot kívánt e szervezés a fenntartó testületektől, mert a 8 osztályú főgymnasium ellátására 12 rendes tanár alkalmazását követelte, s e mellett az ország közvéleménye is ellenséges állás­pontot foglalt el a tanügyi kormány követelésével szemben. Egy­házunk . és iskolánk ügyeinek élén azonban ekkor olyan férfiak állottak, akik belátták, hogy városunk két felől két nagy város, Kecskemét és Czegléd közé ékelve úgyszólván minden vidék nél­kül fejlődésében csakis önmagára van utalva, s csak úgy haladhat előre, ha több százados iskolája továbbra is tudományos góczpont marad. Az ő ösztönzésükre már 1850 decz. 1-sején kimondta egy­háztanácsunk, hogy „iskoláját lejebb nem szállítja, hanem minden lehető áldozatra kész“; s minthogy a szükséges anyagi alapot is megadta a közbirtokosságnak az iskola czéljaira még 1831-ben tett nagyszerű alapítványa, elhatározta, hogy iskoláját már az 1851/2-ik

Next

/
Oldalképek
Tartalom